Családi Kör, 1996. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)
1996-07-25 / 30. szám
eleste után senki sem hitte Európában, hogy itt, Pannónia kapujában bárki is megállíthatja az oszmán terjeszkedést. Mégis így történt, s ez valóban Európa történelmének nagy eseménye, amelyben vállvetve harcoltak magyarok és szerbek... Európa és Magyarország időt nyert 1456 és 1526 között. Mai távlatból tekintve azonban nem vagyok benne biztos, hogy jól kihasználták ezt az időt a török elleni védelem megszilárdítására. 1521-ben elesik Belgrád, s mindössze öt évre rá bekövetkezik a mohácsi vész. Hunyadiék diadala s az utána következő események is bizonyítják, hogy a keresztény Európa védőbástyája volt Belgrád - állapítja meg dr. Kalic. A középkor alkonyának legnagyobb vitéze A török elvonulása után a keresztény táborban felütötte fejét a pestis és a járvány egyre erősödött. Nem csoda, hiszen a rengeteg halott eltakarítása lassan haladt. „Olyan báz szállt föl a mindenfelé heverő holttestekből, a dögevő madarak oly sokasága keringett a levegőben, hogy az előkelők kénytelenek voltak elhagyni a várat.” (Tagliacozzo) A pestis tombolt, s Hunyadi is megbetegedett. Átköltözött a zimonyi várba, ahol betegágyához odagyűltek barátai és tisztelői, köztük Kapisztrán János és Vitéz János püspök is. A ferences prédikátor hallgatta meg Hunyadi utolsó gyónását, s ő mondta a haldoklók imáját is, amikor a nagy hadvezér ötvenévesen, 1456. augusztus 11-én örökre lehunyta a szemét. Gyulafehérváron temették el. Ekkor már Kapisztrán is beteg volt, nem pestisben ugyan, de október 23-án Újlak (Ilok) várában ő is követte harcostársát. Ma is az iloki templomban van a sírja, amely zarándokhellyé vált. A szerémségiek szentként tisztelték és csodatevőnek tartották. Majdnem háromszáz év múlva, 1724-ben szentté avatták. Hunyadi János nevét pedig (akinek köszönhetően hatvanöt esztendős haladékot nyert a keresztény Európa és Magyarország, s zavartalanul virágozhatott a reneszánsz) népek őrizték meg hősi énekeikben. Ahogyan a délszláv-magyar kapcsolatok jeles tudósa, dr. Dávid András mondja egyebek között: „Hunyadi János a középkor alkonyának kétségtelenül legnagyobb vitéze. Olyan hőse azonban, akinek a dicsőségéből nemcsak a mi népünknek, a magyarnak jutott, hanem jutott a környező, mindenekelőtt a balkáni népeknek, de a távolabbiaknak is. Hunyadi azok közé a kivételes, mondhatni európai hősök közé tartozik, aki nemcsak a saját szülőföldjének a gondját viselte szívén - tehát a fölmentését, megszabadítását a töröktől -, hanem a környező népekét is. Ezért természetesen csüggnek az ő győzelmei, és várják az ő megjelenését a délszláv népek, tehát mind a szerbek, mind a horvátok, szlovénok, macedónok, de ugyanakkor rá várakoznak az albánok, a bolgárok, a románok, sőt, a görögök is tőle várják azt, hogy a szabadság fénye fölragyogjon; dicsősége eljut az olaszok közé is. Egészen kivételes jelenség, ami Hunyadival történt a délszláv epikában. Nevét és történetét több mint kétszáz epikus ének őrzi a délszláv nyelveken! Megörökítik egész élettörténetét, születését, ifjúságát, házasságát, barátságát unokaöccsével, Székely Jánossal (Sekula Banovic néven szerepel a délszláv népeknél), legnagyobb csatáit. Foglalkoznak ezekkel általánosan, ahol nem lehet megállapítani, melyik konkrét csatáról van szó, de foglalkoznak tételesen is a várnai, a rigómezei csatával és nándorfehérvári diadalával is. Foglalkoznak az énekek Hunyadi halálával is, de nem kötik a nándorfehérvári diadalát követő időszakhoz, hanem úgy alakítják epikai halálát, amilyen az epikai élete is volt - tehát a törökverő hős hal meg úgy, ahogy egy törökverő hőshöz illik.” Tegyük hozzá: a déli harangszó is a Hunyadi-legendához tartozik, hiszen faluhelyen a régi időkben kalapot levéve állt meg a munkáját végző ember, Hunyadi emlékének is tisztelegve... KARTAG Nándor HUNYADI JÁNOS NÁNDORFEHÉRVÁR OSTROMA TÖRÖK MINIATÚRÁN A BELSŐ VÁR KAPUTORNYA NÁNDORFEHÉRVÁR 23/1996. JÚLIUS 25.