Családi Kör, 1998. január-március (9. évfolyam, 1-13. szám)

1998-01-15 / 3. szám

A Egy kis nyelvművelés Zöld hullám? Telezöld! mikor egy hosszabb útszakaszon a közlekedési jelzőlámpá­kat úgy programozzák be, hogy megfelelő tempóval halad­va a gépjármű mindig zöld jelzést kap, tehát folyamatosan közlekedhet - ezt szerbül zeleni talas-nak nevezik. Az itteni ma­gyar sajtóban is olvashatjuk időnként ennek betűhű magyar fordí­tását, a zöld hullám­ot. Pedig a magyarban a zöld hullám egészen mást jelent: a „vis­­­sza a természethez" jelszóval manapság szorgalmazott bioélelmezés, bio-növénytermesztés kapcsán emlegetik a zöld hullámot. És valljuk be, ennek vajmi kevés köze van a közlekedés­hez. Mi hát akkor az előbb említett teleni talaj magyar megfelelő­je? A telezőid! Gépkocsink telezőidben halad - mondják ilyenkor, s hogy ez lehetővé váljon, az ilyen útszakaszokon a telezőid for­galomirányítást alkalmazzák. Jegyezzük meg és használjuk mi is helyesen! Mileseva kolostor A szerbiai görögkeleti kolostorok többségének külön elnevezé­se van, ezen a néven szokás emlegetni őket, függetlenül attól, mely helység közelében épültek. így van ez a magyar szövegkör­nyezetben is, és ez általában nem okoz félreértést. Hogy néhány példát említsünk, ilyen a Novi Pazar közelében levő Sopocani, a Naupara, a Zica, a Decani kolostor stb. E tekintetben kivételnek számít a Prijepolje város közelében épült, és sokat emlegetett kolostor, ahol a messze földön híres Fe­hér angyal (a Krisztus sírján ülő angyal) freskója látható, s amely bekerült a világörökségbe is. Ennek a kolostornak a neve helyesen Mileseva, ám magyar szövegben milesevói kolostornak szokták emlegetni. Pedig a közelében, de távolabb sincs Milesevo nevű helység. Sajnos, ez még igényes szövegben is előfordul (legutóbb pl. a Kilátóban). Jó volna megjegyezni a helyes elnevezést! Talpazat? Talapzat! A kétméteres talpazatról lefeszítették a keresztet - olvashattuk nemrégiben egy tudósításban. Nyelvművelő írásokban már koráb­ban is említettük, hogy a magyar ilyen szót nem ismer, az helyesen talapzat. Ha a tudósító netán nem tudta, a szöveggondozó kijavít­hatta volna. Egyébként a minap a Duna TV műsorában is így hangzott el, egy interjúalany szájából, aki - mondanom sem kell talán - vajda­sági volt... Ripityom Egy észak-bácskai riportban olvastam a minap: az autó fának ütközött és ripityomra tört. Felkaptam a fejem, hiszen én a szót így ismerem: ripityára törik valami. Igaz, hallottam már ripityomot is, de amolyan hangulatkeltő szó gyanánt, mint amilyen a fej-haj, hejretyutyutyu. Megpróbáltam utánanézni, ám sem ripityomot, sem a ripityát nem találtam. Talán valamilyen tájszótárban található? Addig is, hallgatólagosan tudo­másul vettem, hogy az általam ismert ripitya ott Észak-Bácskában ripityomnak hangzik... KOVÁCS József A Jé, ki hitte volna! (kuriózumkvíz) magyar bíborosok közül Bakócz Tamás (A.) volt az, akiből majdnem pápa lett. A nevezetes pápaválasztásra 1513-ban került sor. Bakócz már 1512-ben nagy pompával Rómába ment, hogy részt vegyen a lateráni zsinaton. Ott a pápai kormányzótanács tagja lett. Sokat fáradozott azon, hogy sikert érjen el a pápaválasztáson, végül azonban Giovanni di Medici kerekedett felül, és ő lett a katolikus egyház feje X. Leó néven. Ha akkor a magyar főpap fejére kerül a tiara, annak nemcsak a magyar nem­zet történelmére nézve lett volna nagy (talán sorsdöntő) jelentősége, ha­nem egyháztörténeti szempontból is (hiszen a pápai tisztséget rendszerint olasz személy tölti be). X. Leó pápai legátussá nevezte ki Bakóczot Euró­pa északkeleti részére, és felhatalmazta arra, hogy Magyarországon ke­resztes háborút hirdethessen a törökök ellen. A hadjáratra azonban nem került sor, mert a seregbe toborzott parasztok fellázadtak, a földesurak és a városi polgárok ellen fordultak, ahelyett, hogy az országot fenyegető tö­rök veszély ellen küzdöttek volna. Bakócz ellentmondásos egyéniség volt, egyrészt kíméletlenül adóztatta a népet, másrészt viszont bőkezűen támo­gatta a reneszánsz kultúrát és a fiatalok továbbtanulását. Megfejtést küldött: André Ilona (Zeleznik), Bálint Rózsa (Csan­­tavér), Barna Ilona (Horgos), Gere Kovács Károly (Zenta), Göncöl J. Ivánka (Szabadka), Hamar Imre (Péterréve), Horváth Rózsa (Törökfa­lu), Kalmár Zsuzsanna (Zenta), Kanász Attila (Szabadka), Krizsán Ibo­lya (Ómoravica), Mészáros Ilona (Szenttamás), Némedi József (Sza­badka), Sós István (Jázova). Könyvjutalomban részesült: Némedi József, 24105 Szabadka, XVI. divízió u. 116. Mi a kelet? A­ középkori rézpénz B. ausztráliai juhászkutya C. skót népi hangszer D. vízhatlan textília A megoldást január 21-éig kell elküldeni címemre (24430 Ada, Karadorde u. 101). MOLNÁR CSIKÓS László 29/1998. JANUÁR 15. Az Újvidéki Színház januári műsora Szerda január 21. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Topolyán 19.30 Csütörtök január 22. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Szabadkán 19.30 Péntek január 23. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Adán 19.30 Szombat január 24. Színes szilánkok II. Kisterem Az Újvidéki Színház Diákszínpadának előadása 18.00 Kedd január 27. Hans Xavier Kroetz: Kívánsághangverseny Kisterem Bemutató 19.30 Előadja: Faragó Edit Szerda január 28. Kocsis István: Árva Bethlen Kata Kisterem Előadja: Jónás Gabriella 19.30 A szabadkai Népszínház vendégjátéka Csütörtök január 29. Hans Xavier Kroetz: Kívánsághangverseny Kisterem Előadja: Faragó Edit 19.30 Péntek január 30. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak 19.30 Jegyek az Újvidéki Színház jegypénztáránál válthatók 13-tól 19.30 óráig, illetve előjegyeztethetők a 25-552-es telefonszámon.

Next