Családi Kör, 2005. április-június (16. évfolyam, 14-26. szám)

2005-06-23 / 25. szám

Balkáni fejedelmek Szerbia és Montenegró K­­el Danilónak nem volt fiúörököse mindössze egy lányt, Olgát 1859- 6 hagyott maga után), így a korona grahovói győzőnek, Mirkónak a fi­ára, Nikolára szállt. I. Nikola fejedelem (knjaz, 1841-1921), akit a nép a „hősök fejedelmének" és „költőfejedelem­nek" is nevezett, az összes szerb uralkodó kö­zül a legtovább, 58 esztendőn át uralkodott.„I. Nikola Petrovich király különösen fontos jelenség volt Montenegró számára. Egy olyan személyi­ség volt ő, aki a legviharosabb időkben tűnt ki erejével és bátorságával. Egy olyan politikai és morális értékekkel felruházott hazafi volt, aki a végén saját felszabadító-hegemonista célkitű­zései és a romantikus idők lendületéből táplál­kozó megalomán szenvedélyei között egyen­súlyozva teljes összeomlást élt meg. Bukásában »szövetségeseinek« számításai és az imperialis­ta világrend erőteljes előretörése is szerepet ját­szott"- olvashatjuk a Cetinjei Újságnak egy hét­tel I. Nikola király 1989-ben történt újratemetése előtti számában. I. Nikola országlása Nikola Petrovichot, a montenegrói trón lehet­séges várományosát, már 1852-ben Triesztbe küldték iskolába. Tanulmányait a későbbiek so­rán a párizsi Nagy Lajos király líceumában foly­tatta, így már trónra lépése előtt kitűnően be­szélt olaszul és franciául, de oroszul és németül is elfogadható szintű volt a nyelvtudása. Egészsé­ uralkodó dinasztiái (13.) éi okok miatt hazatért Montenegróba, így nagy­bátyja meggyilkolásának híre Cetinjében jutott a tudomására. Közvetlenül Danilo fejedelem te­metése után sor került az új uralkodó, Nikola hi­vatalos trónra lépésére is. A néhai Danilo fejede­lem utolsó óhaját a néppel Darinka, az özvegy fejedelemasszony ismertette, és jómaga végez­te el a hivatalos beiktatási ceremóniát is a feje­delmi kalpagnak a tizenkilenc esztendős új ural­kodó fejére helyezésével. A Petrovic-Njegos dinasztia utolsó uralko­dójának országlása alatt véglegesen felszá­molták a törzsi szeparatizmust és az állami hatalom működőképessé vált. I. Nikola több is­kolát és gimnáziumot alapított, ő építette az első színházat, a nemzeti könyvtárat és a nem­zeti múzeumot is, de az állami irattár létreho­zása is az ő nevéhez fűződik. Elősegítette a ke­reskedelem és a kézművesség fejlesztését, de mindenekelőtt a mezőgazdaság fejlesztését támogatta. Abban a korszakban lépett trónra, amikor a keleti kérdés ismét az európai politika érdeklődésének középpontjába került. 1875 és 1878 között több győzelmet is aratott az osz­mán seregek felett, amit a teljes körű függet­lenség elismerése követett a Berlini Kong­resszuson. A nagyhatalmak döntése nyomán Montenegró ismét tengeri kijárathoz jutott Ulcinj és Bar városok visszaadásával, de emel­lett Podgorica, Niksid és Kolaüin városokat is visszaszolgáltatták. A következő évben a mon­tenegrói közigazgatási rendszer korszerűsítése volt soron: megszüntették a Szenátust, mely­nek szerepét az újonnan alapított minisztériu­mok vették át, míg a Gvardija helyett a Főbíró­ság jött létre. 1905-ben, Nikola napján lépett hatályba a Montenegrói Fejedelemség alkotmánya, ami után megtartották az első szabad választáso­kat és létrejött a Montenegrói Népképviselőház. Ugyanebben az évben vezették be a független valutát is, a perpert. (Az önálló pénznem ötlete már II. Petar fejében is megfordult, aki 1851-ben Olaszországban megvásárolta és Cetinjébe szál­lítaná a pénzveréshez szükséges eszközöket. A pénzt „arany perudnak - két tallérnak" szerette volna elnevezni, ám tervei megvalósítását ko­rai halála megakadályozta. Egyes kutatók szerint mintának egy bizonyos mennyiséget mégis ve­retett ebből a pénznemből, ekkor készültek az általa alapított Obilic-érmek is). 1910-ben kikiáltották a Montenegrói Király­ságot, és ebben az évben ünnepelték Nikola ki­rály uralkodásának 50 éves jubileumát, valamint Nikola király és Milena királyné (1847-1923) há­zasságkötésének aranyjubileumát is. II. Miklós Romanov orosz cár az országnak királyság rang­jára való emelése alkalmából Nikola királyt az orosz hadsereg tábornagyává, míg Danilo trón­örököst vezérőrnaggyá nevezte ki. A mintegy negyvenezer harcost számláló montenegrói hadsereg a királyság kikiáltását kö­vetően három háborúban vett részt: az első bal­káni háborúban (1912/13) Törökország ellen, a második balkáni háborúban 1913-ban Bulgári­ával szemben, majd az első világháborúban. Az ország az első balkáni háborúból jelentős terü­leti gyarapodással került ki. Montenegró köte­lékébe kerültek Pljevlja, Rozaje, Mojkovac, Bijelo Polje, Berane, Plav, Gusinje és Tuzi helységek, va­lamint Metóhia. Így lett a montenegrói állam ré­sze a szerb történelem olyan fontos helyszínei, mint pl. a Visoki Decan-i kolostor vagy a Peci Pat­riarchátus. Nyári táborok a ludasi Róka-tanyán Tóparti tábor A tábor programja. Játékos környezetis­meret. A táborozás idején a gyerekek közvetle­nül ismerkednek a Ludasi-tó élővilágával, a vízi világ rejtelmeivel. Táborvezető: Hulló István biológus. A tábor időpontja: július 10-17. Korosztály: alsós kisdiákok. A táborozás díja: 3000 dinár. Madarakról mindenkinek A tábor programja. Természetismereti tá­bor, mely elsősorban a madarak életével fog­lalkozik. Az elméleti alapok mellett (rendszer­tan, határozás, vonuláskutatás, madárvédelem stb.) sok kirándulás, terepi megfigyelés, hajnali madárles, gyűrűzés. Táborvezető: Horváth Flórián. Korosztály: minden érdeklődőt szívesen lá­tunk. A tábor időpontja: július 10-17. A táborozás díja: 3000 dinár. Nomád tábor A tábor programja. Környezetismere­ti foglalkoztató tábor. A táborlakók tanulmá­nyozhatják a környék változatos élővilágát és megismerkedhetnek Ludaspuszta távoli, rej­tett zugaival. Kirándulások, csónakázás, kocsi­kázás tarkítják a programot, szabadidőben nyi­­lazás és egyéb sportjátékok. Este tábortűz. Táborvezető: Horváth Flórián múzeumi pre­­­parátor. A tábor időpontja: július 17-24. Korosztály: kalandvágyó fiúk és lányok. A táborozás díja: 2400 dinár. Szerb nyelvi tábor A tábor programja. Napi öt óra intenzív nyelvtanulás, melyet a nap második felében vidám lazító szabadidőprogramok követnek: sportjátékok, kirándulás, vetélkedők. Tábo­runkban kezdők és haladók bővíthetik beszéd­­készségüket, nyelvi tudásukat, valamint szó­kincsüket. A tábor időpontja: július 17-24. Korosztály: felsős és középiskolás tanulók jelentkezését várjuk. A táborozás díja: 4000 dinár. Szabadidőprogramok A táborok idején a foglalkozásokat követő szabadidőben a következő programokat ajánl­juk: csónakázás, fürdés, horgászás, vetélkedők, sportjátékok. Esténként csillagnézés és tábortűz. A táborozó fiatalok számár látogatást szer­vezünk a szabadkai Városi Múzeumba, a sza­badkai Városháza kilátójára és a palicsi állat­kertbe. A táborozáshoz szükséges felszerelés: Sátor, derékalj, hálózsák, tisztálkodási fel­szerelés, napellenzős sapka, hitelesített beteg­könyv, zseblámpa. Fizetés a Róka-tanyán a tábor kezdetén. Érdeklődni és jelentkezni: 064/122-3504, 064/239-4777, 024/596-064,024/541-686. E-mail: etnoiife@eunet.hu Cím: Körösi u. 3. 24000 Szabadka. 20 2005. június 23.

Next