Családi Kör, 2011. január-március (22. évfolyam, 1-13. szám)
2011-01-20 / 3. szám
Egyik kedves nagybecskereki ismerősöm ajánlotta, hogy ha legközelebb a bánáti városban járok, okvetlenül keressem fel a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület székházát. Elmondása szerint ez az a hely, ahol az utóbbi időben megpróbálják„összefogni"a nagybecskereki magyarságot. A közelmúltban Bánátba vitt az utam, és Nagybecskereken a Petőfi utcában betértem a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület székházába. Petrovity Éva ügyintéző-titkár örömmel fogadott. Azt mondta, az újságírók nemigen adják itt egymásnak a kilincset. Pedig lenne miről írni. Hát mi most megpróbáljuk a lényegesebb dolgokat papírra vetni. - Tudomásunk szerint a nagybecskereki egyesület volt az első vajdasági magyar művelődési egyesület - kezdte a beszámolót Éva. - A korabeli napilap, a Szabad Vajdaság (a mai Magyar Szó) 1945. május 11-i számában megjelent tudósítása szerint május 6-án, vasárnap délután majdnem ezren gyűltek össze Nagybecskereken az egykori Dunderski-féle palota nagytermében, hogy megalakítsák a Vajdasági Magyar Művelődési Közösséget. 1948-tól Jugoszláviai Magyarok Szövetsége volt a neve, majd még ugyanebben az évben Petőfi Népkörre módosították. Azután 1957-ben újabb névváltoztatásra került sor, 2010-ig Petőfi Művelődési Egyesület név alatt folyt itt a munka. Tavaly vettük fel a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület nevet. Hogy miért volt ez a sok névváltozás, azt nem tudom, viszont a korabeli feljegyzések alapján elmondhatom, hogyan alakult az egyesület munkája. A felszabadulás évében a mai Tisza vendéglő udvari épületének földszinti termeiben működött, majd 1948-ban átköltözött ide, ahol ma is van a székházunk. Elsődleges tevékenysége a műkedvelés volt, valamint megalapították a magyar könyvtárat. Ezenkívül tanügyi kérdésekkel is foglalkoztak, véleménykutatást végeztek a magyarság iskoláztatásáról Közép- Bánát területén. Fontos szempont volt a magyarság bekapcsolódása a tömegmegmozdulásokba, amelyek a háború okozta károkat voltak hivatottak mérsékelni (pl. iskolaépületek tatarozása, amelyet a tagság önkéntes munkával végzett). Az évek múlásával egyes tevékenységek jelentőségükkel túlnőtték az egyesület kereteit, és önálló művelődési intézményekké alakultak át, így 1946-ban megalakult a Városi Filharmonikus Zenekar, 1952-ben a Madách Amatőrszínház, 1956-ban a Városi Bábszínház, 1985-ben az Amatőr Képzőművészek Egyesülete. A művelődési egyesületben a könyvtár és az ifjúsági klub mellett különböző szakosztályok maradtak, a tánc-, a zenei, az irodalmi, a képzőművészeti és a népművészeti szakosztály, valamint voltak itt színjátszók és bábosok is. Mindenki tette a dolgát, azután lassan egyre kevesebb szakosztály működött, jött egy nagy zuhanás, évekig alig történt itt valami. Azután 2009 májusában új elnökség került az egyesület élére, azon az őszön lettem én az irodavezető és titkár is egy személyben. Az elnökség új irányelveket határozott meg, amelyekkel újjáéledt az élet az egyesületben. Több szakosztályban folyik a munka, és ma már vannak állandó rendezvényeink is: a magyar kultúra napja, március 15-e, farsangi maszkabál, húsvéti foglalkozások, a Föld napja, a víz napja, anyák napja, pünkösdi kirakodóvásár, évzáró ünnepség, kenyérszentelés, Szent István-napi tábor, október 6-i megemlékezés (Elemér), B. Szabó György Irodalmi és Képzőművészeti Emléknapok, Mikulás-várás, betlehemezés, szilveszterezés, illetve alkalmi bálok és rendezvények. Petrovity Éva a szakosztályok munkáját külön-külön is bemutatta. - A könyvtárunk közvetlenül az egyesület alapító közgyűlése után nyílt meg, és az elmúlt 66 év alatt folyamatosan működött. A könyvállományt dr. Farkas Geiza ismert eleméri jogász alapozta meg 1000 értékes könyvvel. A könyvek száma lassan gyarapodott, sajnos az utóbbi években vásárlással nem tudjuk gazdagítani az állományt, viszont házi könyvtárakból több értékes könyvet kaptunk, és ma már 12 000 könyv áll az olvasók rendelkezésére. Az elmúlt évtizedben a könyvtárosunk, Tabacski Edit könyvbemutatókat, irodalmi rendezvényeket és a gyerekeknek különböző versenyeket szervez. A népművészeti szakosztály 1977-ben alakult meg a hímezni szerető asszonyok jóvoltából azzal a céllal, hogy megőrizzék és ápolják a magyar népi művészet hagyományait. Egy nemzetközi kiállításon 1981-ben szerezték meg az első aranyérmet, majd évek hosszú során át kiemelt eredményeket értek el a különböző megmérettetéseken. Azután ez a szakosztály is alig működött. Ma meg sajnos nincs, aki az idősebbek helyébe lépjen, az egykori tagok leginkább csak társalogni járnak az egyesületbe, és várják, várnák a fiatalokat, hogy tudásukat átadják a jövő nemzedékének. A csoport vezetője Dékány Kalász Eszter. Tavaly februárban alakult meg a nyugdíjasklub. A mottójuk:„Az életet visszafelé tekintve lehet lemérni, de előre tekintve kell élni." Vastag Miklós vezetésével minden hónap utolsó péntekén tartanak találkozókat, néha a gyermekcsoportunk műsorral kedveskedik nekik, majd városunk magyarságának idősebb Ahol van miről írni A nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület a bánáti magyarság kulturális központja szeretne lenni A SARKANTYÚ TÁNCCSOPORT PETROVITY ÉVA EGYÜTT A SARKANTYÚ, A PINTYŐKE ÉS A CSIRIBIRI CSOPORT 22 Klik 2011. január 20.