Családi Kör, 2011. július-szeptember (22. évfolyam, 27-39. szám)

2011-09-15 / 37. szám

. Műkedvelő színjátszásunk elkötelezettje Szelle Károly, a nagybecskereki Madách vezetője ötven esztendeje a színpadon él évszázad. Ötven esztendő. Ennyit tud maga mögött a nagy­becskereki Madách Amatőrszínház vezetője, rendezője, színésze, mindenese, Szelle Károly. Két emberöltő óta szolgálja a mozgal­mat, műkedvelő színjátszásunkat. Igen, azt szolgálta és szolgálja ma is a mozgalom iránt elkötelezett ember szívósságával, áldozatkész­ségével. Róla szeretnék szólni nem titkolt tisztelettel, megbecsüléssel. A hatvanas évek legelején az iskolai színjátszás fedezte fel számára a színpad sokszínű világát, úgyhogy amikor 1962-ben csatlakozott a nagy­becskereki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszóihoz, látszott, hogy ismeri a színpad által megfogalmazott elvárásokat! A Petőfiben na­gyon sokat tanult Szelle Károly. Vlad Toni bácsi személyében kiváló taní­tómestere volt. 1969-ben a nagybecskereki Madách Amatőrszínház társulatához sze­gődött. S immáron több mint 40 éve tagja a Bega-parti város neves szín­házának, hűségesen szolgálja azt. Munkásságáról nem könnyű a tel­jesség igényével szólni, nem könnyű összegezni a megtett hosszú út eredményeit és mindazt, amit a Madáchért, a nagybecskereki, a bánsá­gi magyar nyelvű műkedvelő színjátszásért megtett. Ezért most igyek­szem az adatok, számok vonatkozásában, tükrében érzékelni, érzékel­tetni Szelle Károly fél évszázados munkásságát, különösen a Madáchban eltöltött éveket véve figyelembe. Tehát nézzük, hogy az elmúlt évtizedek alatt a Madách Amatőrszín­házban hány bemutatóban vett részt (kapott színészi feladatot) Szelle Károly. A statisztikai adatok szerint 64-ben! Csak néhányat említek kö­zülük: Shaffer: Black comedy (Brindsley Miller); Csokonay V. Mihály: Karnyóné (Triptropp); Tamási Áron: Énekes madár (Bakk Lukács); Ma­rin Drzic: Dundo Maroje (Dundo Maroje); Molnár Ferenc: Delila (Virág); P. Barillet és P. Grédy: A kaktusz virága (Julien); A. Benedetti: Huszon­négy szál piros rózsa (Bandi); Bródy Sándor: A tanítónő (Öreg Nagy István); Szigligeti Ede: Liliomfi (Szilvái professzor), hogy ne soroljam tovább! Ezenkívül a nagybecskereki Tosa Jovanovic Népszínház három bemu­tatójában is részt vett, kapott igen komoly színészi feladatot, sőt az Új­vidéki Színházban is vendégeskedett. Müller Péter: Szomorú vasárnap című színpadi játékában, amelyet Soltis Lajos rendezett, Jani figuráját formálta meg hitelesen. A nagybecskereki Bábszínház is szívesen foglalkoztatta Szelle Ká­rolyt, s ő örömmel kapcsolódott be a bábosok munkájába. Huszon­nyolc bábelőadásban működött közre igen szép sikerrel. A későbbiek folyamán egy kis bábcsoport létrehozásában is részt vett. Csillagocs­kának nevezték el a csoportot, amely 1995 és 2005 között 20 bábbe­mutatót tartott. Összesen tehát 116 bemutató résztvevője volt, és 4200 előadás­ban lépett közönség elé. Ennyi az adatokról, a számokról. Színészi tevékenykedéséről. Rendezői munkásságáról sem szabad megfeledkeznünk. Először gyermekelőadások rendezésével próbálkozott, majd később a felnőtt színjátszókkal foglalkozott mint rendező. A Madách Színházban 19 al­kalommal rendezett (alkalmi műsorok, kabarék, zenés összeállítások). Rendezett továbbá Udvarnokon, Lukácsfalván, Torontálvásárhelyen, Muzslyán és Magyarcsernyén. Rendezői munkásságának egyik igencsak figyelmet érdemlő előadása Lukáts Márta: Szent Gellért című misztéri­umjátéka volt. A Jugoszláv Máltai Szeretetszolgálat színjátszóival állítot­ta színpadra a rendkívül összetett színpadi művet. Szelle Károly a mögötte maradt hosszú esztendők alatt szerzett szak­mai tapasztalatokat igyekezett nemcsak mint színész, hanem mint ren­dező is kamatoztatni, átadni a fiataloknak, az egymást követő nemze­dékeknek. A szakmai felkészültséget pedig azoknak a neves hivatásos rendezőknek köszönhette, akik rendszeresen jelen voltak a Madách éle­tében, akik jó néhány színpadi művet rendeztek. Említsük meg őket: Var­ga István, Vajda Tibor, Lányi István, Bambach Róbert, ifj. Szabó István, Soltis Lajos, Vicsek Károly és a Madách leggyakoribb rendezője, Baracius Zoltán. Természetesen a szerb rendezőkről sem szabad megfeledkez­nünk, így mindenképpen meg kell említeni Radoslav Doric, Stevo Zigon, Radoslav Lazic, Voja Soldatovic és Milan Tutorov nevét. Szükségesnek tartottam a rendezők felsorolását, érzékeltetve ezzel is a Madáchnak a minőségre való állandó törekvését! Szelle Károly kétségkívül nemcsak a nagybecskereki, hanem a vajda­sági magyar műkedvelő színjátszás megbecsült, meghatározó egyéni­sége. Reméljük, hogy ez a fél évszázad, amely mögötte maradt, csak egy rendhagyó állomás eddigi értékteremtő munkásságában, és hogy to­vábbra is elkötelezetten, mint azt az elmúlt hosszú évtizedek során tette, hűségesen szolgálja a mozgalmat, műkedvelő színjátszásunkat! FARAGÓ Árpád SZELLE KÁROLY A MADÁCH TAGJAI RENDSZERESEN FELLÉPNEK A NEMZETI ÜNNEPEINK ALKALMÁBÓL TARTOTT RENDEZVÉNYEKEN IS 24 (írtfö 2011. szeptember 15.

Next