Családi Kör, 2012. július-szeptember (23. évfolyam, 27-39. szám)

2012-07-26 / 30. szám

A nándorfehérvári diadal emléknapján V­asárnap volt 556 éve, hogy 1456. július 22-én a Nándorfehér­várt (a mai Belgrádot) védő keresztény seregek Hunyadi János vezetésével, több mint kéthetes ostromot követően megsem­misítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán óriási túl­erőben levő hadaira, és ezzel mintegy 70 évre megállították az Oszmán Birodalom további európai terjeszkedését. A magyar és az európai tör­ténelem és a kereszténység e jeles napját 2011. július 7-én a Magyar Or­szággyűlés a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Az évforduló alkalmából pénteken szárnyashajókon több mint 200 ál­talános és középiskolás diák érkezett tanulmányi kirándulásra Belgrád­­ba, akik azután vasárnap részt vettek a budapesti emlékünnepségen. Va­sárnap délben pedig tudásvetélkedőkön nyertes diákok és tanáraik egy kisebb csoportja tisztelgett a­­ kalemegdáni emlékműnél (ennél az ese­ménynél voltunk jelen). Zarándokútjuk során előbb a Dunántúlon fölke­resték Ozorát, Pipo várát, ahol egykor Hunyadi János nevelkedett. Onnan jöttek Belgrádba, hogy felidézzék a magyar hadtörténelem egyik legje­lentősebb győzelmét, és tisztelettel meghajoljanak a neves és a névtelen hősök: Szilágyi Mihály és várvédő népe, Hunyadi János és felmentő sere­ge, Kapisztrán Szent János és a hívó szavára összegyűlt keresztesek előtt.­­ Ez a világraszóló győzelem itt, a diadal színhelyén, Belgrádban az egymásra utalt és együttélésre ítélt népek összefogását is példázza a tér­ség népeinek - mondta a nándorfehérvári diadal emlékkövénél a cso­porttal érkező Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke -, és ez most, a globális kihívások, a pénzügyi és gazdasági világválság fenyege­tése idején a szerb-magyar kapcsolatokban is időszerű és cselekvőké­pes gondolat. A nándorfehérvári diadal dicsősége maradandó és örök érvényű. Merítsünk belőle hitet, erőt, bátorságot, mert az egészséges veszélytudat rendkívüli erőfeszítésre és összefogásra késztet, és bármi­nemű válságos időben csak így lehetünk úrrá az országos és az európai bajokon, és a térség jó szándékú akarataival, népeivel együtt csak így fordíthatjuk sorsunkat új irányba. KARTAG Nándor képriportja A zarándokút résztvevői megkoszorúzták a nándorfehérvári diadal emlékkövét a Kalemegdanon. Két nyelven, szerbül és magyarul ez áll raj­ta:,,1­456. július 22-én Belgrád védői, élükön Hunyadi Jánossal ezen a he­lyen arattak döntő győzelmet a törökök felett." Lezsák Sándornak, a Parlament alelnöké­­nek a javaslatára lett nemzeti emléknappá jú­lius 22-e, és mint mondta, remélhetőleg az Eu­rópai Parlament is emléknappal tiszteleg majd az európai kultúrát védelmező nándorfehér­vári diadal előtt. Milyenek erre a kilátások?­­ Jók, hiszen az európai képviselők közül is egyre többen felismerik, hogy mit is jelent a nándorfehérvári diadal Európának. Most tulajdonképpen az előkészítő szakaszban va­gyunk. Nagyon bízom abban, hogy késő ősz­re megszületik az előterjesztés is, amely az­után különféle bizottsági vitákon elindul a maga útján. Remélem, hogy más uniós javas­latokkal együtt ez is sikeres lesz. - Az idén két nagyobb vetélkedőt is szerveztünk ezzel a témával - mondta Olajos István, a lakiteleki általános isko­la igazgatója. - Az egyiket, immár 17. al­kalommal, a lakiteleki népfőiskola és ál­talános iskola hirdette meg, a másikat pedig a Keresztény Élet című hetilap és a Mindszenty Társaság szervezte, és ennek a két vetélkedőnek a győztesei jöhettek erre a zarándokútra. Jóleső tapasztalatból mondhatom, hogy a diákok jól tudják, mi történt Nándorfehérvárnál, és ki volt Hu­nyadi, Kapisztrán... Fejes Zsuzsa kalocsai ta­nárnő és Kozma Zsanett ko­máromi (felvidéki) hitoktató a vetélkedőn nyertes tanítványa­ikat kísérték el Belgrádba. Egy­behangzóan mondták, hogy a gyermekek jól ismerik a törté­nelmet, és nem egynek az esz­ményképe Hunyadi János. A vár meglátogatása nagy hatás­sal volt mindannyiukra, hiszen nagy élmény azon a helyszínen lenni, amit eddig csak a köny­vekből ismertek. . Az 1456. július 22-ei döntő csatában a nándorfehérvári hősök Euró­pát és az európai keresztény kultúrát mentették meg a megaláztatástól, a rombolástól, a pusztulástól.

Next