Családi Kör, 2017. július (28. évfolyam, 19. szám)
2017-07-20 / 19. szám
> IRODALOM A Neoplanta kapcsán A tanú (1969) jutott eszembe. A Balkáni szépség természetszerűleg hozta be a képbe az ismert Bacsó-film folytatását, a Megint tanút (1994). A 2015-ben napvilágot látott regény egy-egy reflexió erejéig utal a szerző korábbi két, a Balkáni szépséggel trilógiát alkotó művére (Bűnhődés, 2012; Neoplanta, avagy az ígéret földje, 2013). Slemilék udvarában áll pl. a Neoplanta főhőse, a fiákeres Lazo Pavletic gazdátlanul maradt kocsija. Úgy áll ott (akár a nagyapa, Slemil János kerekes széke), mint a század történetének meglehetősen groteszk tárgyi emléke, s nem véletlen, hogy Slemil Ferenc, a nagyapja történetét elbeszélő unoka - miután „kilép" a történetből (vagy inkább: továbbgurul a nagyapa kerekes székével) - a házzal együtt a fiákért is felgyújtja. Slemil Ferenc a nagyapja „tanúságtörténetét" szeretné átadni, közvetíteni az utókor számára, folyamatosan hallgatóságot keres; a szomszédos luxusszálloda teraszán üldögélő vendégekben, a hozzá betérő (később kiderül: szélhámos) műA szakállam megnőtt, elég szúrós volt, meg viszketett is, viszont semmi kedvem nem volt megborotválkozni. Alkonyatkor a kis utazótáskába raktam a holmimat: néhány inget, egy pizsamát, alsónadrágot, a borotvaszappant, a borotvapengét, az anyám fiókjában talált családi fotót, nagyapám dokumentumait. Az én anyakönyvi kivonatomat. A falról leakasztottam Mondi művésznő festményét. Felhúztam a hawaii virágos inget és a rozsdavörös zakót. Kitoltam a konyhából nagyapám kerekes székét, majd a műhelyből kihoztam a benzineskannát. . Először a konyhába mentem, majd anyám szobájába, aztán a tisztaszobába. Benzinnel lelocsoltam az ágyakat, előkotortam a gyufát, és minden helyiségben eldobtam egy égő gyufaszálat. A fiákért a konyha ajtaja elé toltam. Hadd égjen porrá az is. Beültem a kerekes székbe, a festményt az ölembe szorongattam, és az utcáról egy bokor mögé húzódva figyeltem, hogyan kap lángra az egész. Először csak a fojtogató füstöt éreztem, aztán a lángok mind magasabbra csaptak. Kerekes székemben kigördültem az utcára. „Megőrizi a műhelyt" - avagy a balkáni 20. század vésznőben, Rottenbiller Laurában, végül eltitkolt, majd fellelt féltestvérében, Svetozar elvtárs lányában leli meg történeteinek befogadóit. Ezek a történetek sem szólnak másról, mint arról, hogy Újvidéket, az eredetileg multikulturális várost, a 20. század folyamán folyton felszabadította, majd cserbenhagyta valamilyen (osztrák-magyar királyi, szerb királyi, német, magyar, partizán) hadsereg és hatalom, miközben bevonulásuk és távozásuk következményeit (meghurcoltatások, atrocitások, kivégzések) a város - az aktuális hatalomhoz mérten - kisebbségbe és elnyomás alá került civil lakossága viselte. Slemil Ferenc és nagyapja története azonban már - ellentétben Lazo Pavletic tragikum felé mutató történetével - inkább a tragikomikum, sőt, a groteszk irányába mozdul el. Slemil Ferencet a szálloda tulajdonosai és vendégei egyaránt bolondnak tartják - előbbiek ingatlanspekulációk céljából szeretnék felhasználni családja meghurcoltatástörténetét, amelyben mind a nagyapa, mind az unokája esetA környékbeliek az utcára rohantak. A szomszédokat nem ismertem, ők sem engem. Azt gondolhatták, hogy egy magukfajta bámészkodó vagyok. Miért is ne? Épp az akartam lenni. A lángok martaléka lesz a kelekótya Slemil háza, csak a hamu marad utána, kommentálták a bámészkodók. Leellenőrizte bárki is, hogy nem ég benn senki, sopánkodott valaki. Biztosan égő cigarettával aludt el. Hívjuk a tűzoltókat, javasolta egy férfi. A rádióban hallottam, hogy a napokban róla nevezik el az utcánkat. Csodabogár volt, magyarázta egy asszony, akiről feltételezem, hogy a közvetlen szomszédom. Magányos remete volt. Senkivel sem barátkozott. Azt mondják, az unokája is dilis. Valaki letorkolta, zabigyerek, egy szerb kommunista felcsinálta az öreg lányát. Fattyú! Amíg a nagyapja gondoskodott a családról, addig rendben volt minden. Egy másik közbevetette: Miféle szerb kommunista? Az egyik volt szomszédom állítása szerint az anyja véreskezű magyar honvédtiszt szeretője volt. Minden szombat éjszaka virágcsokorral érkezett, meghergelte a lányt, és hajnalban távozott. A tisztetlen, csetlő-botló, groteszk figuraként vannak jelen. A kisember szempontjából egyik hatalom sem jó; saját nemzettársai/felszabadítói éppúgy megalázzák, kifosztják és becsapják, miként az újonnan formálódott, más kultúrájú és nyelvű megszálló hatalom tagjai. (Slemil Jánost a magyarok éppúgy véresre verik a megyeháza pincéjében, mint később a kommunista hatalom pribékjei.) A nagyapa és unokája története egyaránt azt sugallja, hogy ezt a véres balkáni történelmet csak nagy szerencse árán, vagy „hülyén" (bolondnak tettetve magát) tudja átvészelni/túlélni a kisember; még a meghunyászkodás és a kiszolgáló magatartás sem mindig elegendő a túléléshez. BENCE Erika (A regény 2015-ben a Norán Kiadó gondozásába látott napvilágot. Szerb nyelven az Akademska knjiga kiadásában és Vickó Árpád fordításában Balkanska lepotica ili Slemilovo kopile címmel jelent meg 2017-ben.A partizánok foglyul ejtették, majd főbe lőtték. A szerencsétlen asszony az élete végéig gyászolta. Már hogyan csinálta fel, egy magyar tiszt, tiltakozott az előbbi férfi, amikor az a hír járta, hogy a nagyapja nagy komcsi volt, emiatt tüntették ki. A postás szerint még kedvezményes nyugdíjat is kapott. Á, dehogy volt kommunista, én azt hallottam, hogy a komcsik verték véresre, ők nyomorították meg. Úgy elnáspángolták, hogy belerokkant, ezért került kerekes székbe. És emiatt nevezik el róla az utcánkat. Vad magyar nacionalista volt, csak ügyesen leplezte, ellenkezett egy másik hang, ezért a magyarok hősként tisztelték, és imádkoztak érte. Biztos forrásból hallottam, hogy a temetésén a magyar himnuszt énekelték. Egy másik ismeretlen hang félbeszakította a vitát. Nem értem, hát akkor tulajdonképpen mit akart? Kikkel tartott? Mindenkivel és senkivel. Közben felbúgtak a szirénák. Hát ezt a roskadozó vityillót nem érdemes megmenteni. Arra ügyeljünk, hallottam az egyik tűzoltó erélyes útbaigazítását, hogy megfékezzük a lángok továbbterjedését. VÉGEL László Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja (Részlet) 2017. július 20. 03 ° ß 21