Családi Kör, 2018. október-december (29. évfolyam, 40-52. szám)

2018-10-18 / 42. szám

a tárca É­rdekes, sőt ma már aggasztó is egy kicsit, hogy a lányok valamikor alig várták, hogy betöltsék a 18. életé­vüket, hogy nagykorúak legyenek, és férjhez mehessenek. Sőt, a türelmetle­nebbek, vagy inkább tüzesebbek, ezt már 17 éves korukban megtették, a mai lányok viszont még 29-30 évesen is csak moso­lyognak, ha a házasságról kérdezik őket. Pedig nagy dolog a házasság, akármilyenre is sikerült. Persze, nem mindegy, hogy ki a házastárs. Ezért illik odafigyelni, hogy kinek és mikor mondjuk ki a boldogító igent. A nagy többség azt vallja, hogy a szere­lem a legfontosabb, és ez lehet egy boldog házasság alapja. Ezt bizonyíthatom is egy ismerősöm példájával, aki négyszer nősült, és mindig szerelemből. Azt mondja, ez an­­­nyira bevált, hogy ezután is szerelemből fog nősülni. Hivatalosan a házasság magánügy, és lényegében senki sem szólhat bele, a két érdekelt félen kívül. Esetleg csak a szülők, a nagyszülők, a nagynénik, no meg a szom­szédok is véleményt mondhatnak. Sőt az utóbbi időben már az állam is beleszól, és különböző kedvezményekkel, anyagiakkal, gyermekpótlékkal, pelenkapénzzel, olcsó családi házakkal csábítja, illetve buzdítja házasságra a gyanútlan fiatalokat. Az sajnos már bebizonyosodott, hogy a szerelemből nem lehet megélni. Illetve lehet, csak azt nem szerelemnek hívják. A közmondás azt állítja, hogy nem kell pénz a boldogsághoz. Amit azzal egészíthetnénk ki, hogy: nem kell, nem kell - de azért jó, ha van. És ha már az anyagiaknál tartunk, akkor feltétlenül felül kell vizsgálni, illetve felülbí­rálni azt az állítólagos aranymondást, hogy a pénz számlálva, az asszony verve jó. A mai idők szellemében ezt úgy kellene módosí­tani, hogy: a pénz verve (a pénzverdékre gondolok) - az asszony pedig számlálva jó. Abban az esetben, ha netán valaki többször nősülne. Humánus szempontból viszont be kellene tiltani azt a nótát, mely szerint: Ne­kem olyan asszony kell, ha beteg is, keljen fel! Igaz, hogy a betegsegélyező és a szoci­ális biztosítás nagyon rosszul fizet, ezért sor kerülhet a nótában mondottakra is. Az idősebbek biztosan tudják, de a fi­atalok is sejtik, hogy a szerelem csak kez­detben tart örökké. Ezért jól be kell osztani, hogy legalább addig tartson, ameddig a házasság. Az elején a 17-18 éves lányok férj­hez menését említettük, amihez most még csak annyit fűznénk hozzá, hogy azért túl korán sem tanácsos házasságra lépni. Tehát túl fiatalon nem tanácsos, nagyon öregen pedig­­ felesleges. Ha azonban eljön az ide­je, és főleg eljön az igazi, akkor feltétlenül házasságra kell lépni. Ez lehet előrelépés, de sajnos lehet ballépés is. Amit szükség ese­tén a lelépés követhet. A borúlátók azt állítják, hogy boldog házasság csak regényben és a filmen van. Ez csak részben igaz, mert a filmen látható boldog házasságoknak is vannak válságos pillanatai, melyeket a szereplőknek gyakran csak a film vége előtt sikerül megoldaniuk. Egyszóval: a szerelmet és a boldogságot illetően még a tudományos elemzéseknek és a statisztikának sem kell hinni. Csak a sa­ját szívünknek. Egyik barátom ezzel kapcso­latban a minap kétségbeesetten sóhajtott fel. Azt olvasta ugyanis az újságban, hogy minden 5. házasság boldog. És ő még csak a harmadiknál tart. NAGY Nándor Szívünk választottja HIDEG SZOBOR VAGY? Valóban relatív dolog, hogy kinek, hol, miért és főleg mikor emelnek szobrot. A szerbiai sajtó egy időben utólag megkér­dőjelezte Petőfi Sándor és Kossuth Lajos vajdasági szobrainak létjogosultságát. Az indok: Kossuth lövette Újvidéket, Petőfi pedig nemzetáruló volt, mert szerb létére 1848-ban a magyarok oldalán a szerbek ellen harcolt. Érdekes, sőt tanulságos Jasa Tornic szerb politikus szobra is Újvidéken a Duna utcában (a bal oldali képen látha­tó). Ő nemcsak zsidóellenességéről volt ismert, hanem arról is, hogy 1889-ben megölte Misa Dimitrijevic ellenzéki új­ságírót. Róla viszont utcát neveztek el a tartományi székvárosban, alig pár ki­lométerre gyilkosa szobrától. Vajdaság Szerbiához csatolása után, 1924-ben a bánáti Módos nevű helység neve Jasa Tomicra változott. Érdekes, hogy szobrának felállításáról még 1993-ban döntöttek, de csak 2006- ban merték felemelni, amikor a radikálisok voltak hatalmon Újvidéken. A másik szobor alig 100 méterre van tőle, a Duna utca elején. De micsoda kü­lönbség! Jovan Jovanovic Zmaj író, költő, gyermekíró Újvidéken született 1833-ban, és 1904-ben halt meg Kamenicán (Ka­rmane). Tanulmányait Pesten, Bécsben és Prágában folytatta. Jogot végzett, majd orvosi oklevelet is szerzett. Gyönyörű gyermekverseket írt, sok költeményét meg is zenésítették. Tehát mint orvos ver­ N.N.­ seivel és dalaival is gyógyított. Emlékére szervezik már évtizedek óta a Zmaj Játé­kok gyermekfesztivált. És az ő szobra talán nem is hideg? 2018. október 18. 03 ° ß 27

Next