Családi Kör, 2019. október-december (30. évfolyam, 40-52. szám)
2019-12-05 / 49. szám
KÖZÉLET Közben pedig elfelejtik... Plágiummal kapcsolatos gondolatok (2.) Az múlt héten megjelent első részt azzal fejeztem be, hogy a Magyar Királyságban a Ratio Educationis rendelkezéseit kezdték el alkalmazni, amelyről Csokonai Vitéz Mihály megírta a Jövendölés az első oskoláról a Somogybán• című költeményét (1789), a vers részletei pedig akár az addig leírtak összegzései is lehetnének. Hogyan és hova jutottunk Németország 1941. április 6-án megtámadta Jugoszláviát. A jugoszláv légierő április 6-án és 7-én több sikertelen támadást intézett Pécs, Szeged és más városok ellen, de elvesztette bombázóinak zömét. Április 10-én a (Szerémséget is magában foglaló) Független Horvát Állam kikiáltotta önállóságát, egyedül a Baranyai háromszöget engedték át Magyarországnak. A Muravidéket a németek 1941. április 6-án foglalták el, majd az április 16-án Magyarország része lett. Közben a magyar hadsereg 1941. április 11. után négy nap alatt végrehajtotta a „Délvidék"(a valóságban pedig csak Bácska) felszabadítását, mert Szlavónia Horvátországhoz tartozott, a Bánságban pedig német katonai közigazgatást vezettek be. Mindez nem történt békésen, de most erről nem szeretnék írni.* 2 *" Bácskában bevezették a magyar közigazgatást, de minden egyéb tevékenységre (így az oktatásra és a nevelésre is) az érvényes magyar törvényeket alkalmazták. Általában a felelős tisztségekre anyaországi tisztségviselőket neveztek ki, amiről akár arra is lehet következtetni, hogy e területet felszabadították a lakosaitól is. A közoktatásban 180 fokos fordulat következett be, az eddig szerb tannyelvű iskolák egyik napról a másikra magyar tannyelvűvé váltak. A magyarországi hatalom nem tanult az 1848/49-ben elkövetett hibákból, a beszélj szerbül, hogy az egész világ megértse a szólást most úgy alkalmazták: beszélj magyarul, hogy az egész világ megértsen! A második világháború befejezését követően a szocialista Magyarország és Jugoszlávia egymástól eltérő utat jártak be, de valamiben mégis nagyon hasonlóak voltak, mindkét országra szocialista (kommunista) diktatúra volt jellemző. Sajnos, a magyar nemzeti közösségről nagyon kevés alapos összehasonlító elemzést találhatunk, mégis, két forrásból szemezgetve sok mindenre lehet következtetni, ezek: Vajdasági útkereső. Kutatások, tanulmányok, jelentések (Szabadka, 1998, MTT, szerkesztők: Gábrityné dr. Molnár Irén és Mimics Zsuzsa) és az Oktatás a Tito-korszakban - betekintés az oktatás kérdéseibe - az egyetemalapítástól a tankönyvekig4" (Pécs, Doktori Iskola, 2013, Atyimcsev Lívia munkája, előadója Ambrusné Prof. Dr. Kéri Katalin). Mindezzel helyhiány miatt nem foglalkozom, maradok a mai környékbeli közoktatás helyzeténél. Magyarországon jelenleg a közoktatást egy ábrával lehetne bemutatni. Tudom, mindez nem vég érettségi érettségi leges, hiszen a jelenlegi kor- “«SÄi. technikus 13 mány mindezt meg szeretné “ rimn4zl,m ^ “ változtatni, azonban nem ki- u ° U- «*. u> vánok találgatásokba bocsát- 15 60 ^ ,skola • kozni, mert ez a megoldás szá- “j 80 na munkra, a Szerbiában hatályos u’-*,* » , ^ . . . . * . általános iskola etvi oktatási rendszerhez viszonyít- 115 va is az álom kategóriájába tar-t 43tozik. Csak egy-két nem meg- 8 2 oldott kérdésre fogok utalni: ^ * 1 a nemzeti kisebbségekként ““ meghatározott közösségek Közoktatási rendszer Magyarországon anyanyelven folyó általános, középiskolai és egyetemi oktatása, az oktatási intézmények plurális tulajdonformáinak hiánya, a korrupció jelenléte az oktatási intézményekben, a nem szerb nemzeti közösségekhez tartozó diákok számára megfelelő szakosítással rendelkező tanárok (oktatók, nevelők, asszisztensek) kinevelésének megoldatlansága, ami miatt alig található ezekben az intézményekben megfelelő végzettségű szakember. Ez a sor szinte a végtelenségig folytatható, azonban csak kettőt fogok még kiemelni: az infrastrukturális problémákat, amelyeket a diákok számának drasztikus csökkenése miatt képtelenek kezelni, illetve az elavult, a tanulók összetételét és a kor követelményeit figyelembe nem vevő tanterveket és módszertani megoldásokat. Még akkor is, ha megnyugtató gyakorlati megoldásokat fogunk alkalmazni mindezzel kapcsolatban, még mindig pár évtizeddel leszünk lemaradva a közoktatás élvonalától. Csakhogy mit várhatunk, ha a térbeli hang- és képátadáshoz társul majd a gondolatátvitellel történő információáramlás? Akkor már nemcsak a Gutenberg-galaxis, hanem az emberi írásbeliség is halálra ítéltetik? Most térek vissza arra a problémára, amely középpontba helyezte az oktatás kérdését Szerbiában. A gyakorlati problémák megoldása helyett mindenki arról agyal, hogy Mali pénzügyminiszter plagizált vagy sem, közben pedig elfelejtik, hogy az elmúlt több mint öt év alatt hány ember (különösen a hatalmon levők közül) szerzett, és hol, illetve mi módon főiskolai vagy egyetemi oklevelet. Arról is mélyen hallgatnak, hogy a mostanit megelőző államelnök szintén hol, mi módon és mennyi idő alatt kapott mesterfokozatú végzettségről szóló oklevelet. BALLA Lajos „Hány jó ész lett vaddá, Hogy nem mívelték? Hány polgár búnyikká? Hogy jóba nem nevelték! Dudva lenne a dudvák közt az ananász: Kanász marad akinek A nevelője kanász. Hát már, hogy A Somogy ily tudatlan Formálatlan, Kié a hiba? A Óh, szomorú sorsa Egy szép megyének! Hol a magyar lelkek Megvetve heverének. Óh, nem fáj-é a szíve Minden magyarnak, Hogy a magyar bakkal Gondolni nem akarnak? De tán jó Oly idő, Melyben nékünk A vidékünk Új Helikon lesz." második világháborúig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd pedig a Jugoszláv Királyság törvényei szabályozták nemzeti közösségünk oktatását és nevelését - amiről már írtam most az 1941-et követő időszakot szeretném összegezni. 14 C3§fe 2019. december 5. '■ https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/csokonai-vitez-mihaly-5088/1798-5701/ jovendoles-az-elso-oskolarol-a-somogyban-5955/ 2 http://konfliktuskutato.hu/index.php?option.com_content&view-article&id=312:a-delvideki-bevonulas-magyar-atrocitasok-a-szerb-es-zsido-lakossag-ellen-1941 &cauid=39:dka-hatter&semide 2031 https://www.mtt.org.rs/publikaciok/mtt_konyvsorozatok/02_Vajdasagi_Utkereso. pdf https://www.academia.edu/8803405/Oktatás_a_Tito-korszakban_betekintés_az_ oktatás_kérdéseibe_az_egyetemalapítástól_a_tankönyvekig (letölthető, de fizetős!)