Családi Kör, 2020. április-június (31. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-14 / 20. szám
Nulla dinár a Családi Körnek Mivel a legnépszerűbb vajdasági magyar hetilap, ahogy a címoldalon is írja, tartományi lefedettségű, mintegy harminc pályázatot postáztunk az önkormányzatoknak. A Magyar Nemzeti Tanács és a tájékoztatási bizottsága is támogatta a Családi Kör pályázatait, de ennek sajnos a döntéshozatal során semmilyen pozitív következménye nem lett. Az eddig közzétett döntések mindegyikében ugyanis az szerepel, hogy az adott önkormányzat (Csóka, Kevevára, Magyarcsernye, Nagykikinda, Óbecse, Pancsova, Szabadka, Temerin, Topolya, Törökbecse, Törökkanizsa) egyetlenegy dinárral sem támogatja a legnépszerűbb vajdasági magyar hetilap pályázatát, maga az újság az eddig lezárult pályázatok döntő többségénél nem részesült támogatásban. A Dnevnik napilap tulajdonosa a Novosadska Televizija, amely szinte ugyanannyi esetben részesült támogatásban, mint a Dunav produkcija: összesen 18,2 millió dinárt sikerült begyűjtenie az eddigi pályázatokon. Ami talán nem is meglepő, annak a bejelentésnek a fényében, hogy a Novosadska Televizija hamarosan vajdasági tévévé alakul át. Zoran Strika szavai szerint a Dunav produkcijával való közös munka csak a folytatása annak a sikeres együttműködésnek, amelyet a Dnevniket kiadó Dnevnik Vojvodina Press folytat a különböző vajdasági produkciós házakkal. Először volt a Panonija medija, majd a DVP Digital és a DVP Produkcija, amelyek a Dnevnik leányvállalatai, ugyanarra a címre bejegyezve, mint a Dnevnik. Az idén pedig itt van a Dunav produkcija. Mindannyian a Dnevnikben jelentették meg a médiatartalmaikat, de azt gondolom, fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a jelentős része azoknak a pénzeknek, amelyeket ezek a produkciós házak nyertek a pályázatokon, végül a Dnevnik Vojvodina Press számláin landolt. Jelenleg a Dunav produkcija „arat" a vajdasági pályázatokon, annak ellenére, hogy a cég csak az idén januárban jött létre. Még olyan pályázatokon is nyert, amelyeket előbb írtak ki, mint ahogy a vállalat létrejött - magyarázza Strika. Az újságíró szerint ennek a módszernek a célja egyértelmű: kikerülni azt a törvényes korlátozást, amely megszabja, hogy egy médium maximum mekkora állami támogatásban részesülhet egy hároméves időszakban. A Dnevnik folyamatosan kapja a támogatásokat Vajdaságban, majd „együttműködést" alakít ki a szatelitmédiumok egész hálózatával: manapság ez a siker receptje. Sajnos, az a pénzmennyiség, amely az adófizetők pénzéből eljut hozzá, nincs arányban a szolgáltatott médiatartalmak minőségével, és messze nem elégíti ki az adófizető polgárok információs igényeit, akik viszont akarva-akaratlanul is pénzelik ezeket a tartalmakat-állítja Strika. Az igazi áldozat a minőségi újságírás Vajdaság köztudottan egy multinacionális közösség, ennek ellenére a már lezárult pályázatok elemzése azt mutatja, hogy a kisebbségi nyelven tájékoztató médiumok vagy egyáltalán nem részesülnek támogatásban, vagy annak aránya jóval a (kisebbségi) lakosság számaránya alatt van. Zoran Strika szerint többféle szempont is felmerül ennek kapcsán, de szerinte egyértelmű, hogy a kisebbségi nyelven tájékoztató médiumok számára odaítélt forrásoknak nagyobbaknak kellene lenniük. Ezen belül is különbséget kell tennünk azonban abban a tekintetben, hogy vajon a legtöbb pénzt nem azok a médiumok kapják-e, amelyek a nemzeti tanácsok közvetlen befolyása alatt állnak. Mert ha igen, akkor ez egyrészt pontosan ugyanolyan következményekkel jár, mint a többségi médiumok esetében, másrészt az is kérdés, hogy ez mennyire járul hozzá ahhoz, hogy ezek a kisebbségi közösségek beépüljenek a társadalomba. El kellene kerülni azt, hogy a vajdasági multikulturalizmus egy szegregációs jelenséggé váljon, habár egy ideje már úgy tűnik, ezen az úton járunk - véli Strika. Pressburger Csaba úgy látja, mindaz, ami a helyi önkormányzatok médiapályázatain zajlik, egy„szemtelen színjáték", könnyű terepe a visszaéléseknek, ahol „mindent át lehet nyomni", minőségtől függetlenül. Már nem is próbálják leplezni, hogy a nyertesek listája már jó előre megvan, és hogy a rendelkezésre álló pénzt néhány olyan regionális játékos között osztják szét, akik közel állnak a hatalomhoz. Itt nem a kisebbségi nyelven tájékoztató médiumok diszkriminációjáról van szó - ők csak a járulékos áldozatai ennek a folyamatnak. Az igazi áldozat a minőségi újságírás - mondja az Autonomija magyar oldalának szerkesztője. Az adófizetők gyakorlatilag az álhírek gyártását támogatják pénzükkel A pénzosztásnak ez a módja teljesen semmibe veszi a közérdeket, mondja Zoran Strika, aki szerint ez egyben megalapozottá teszi azt a feltevést is, hogy a hatalom célja a tájékoztatás terén nem is a közérdek érvényesítése, hanem saját politikai céljainak a megvalósítása. A folyamat végén pedig oda jutunk, hogy az emberek már nem tudják eldönteni, melyik médiumban bízzanak meg, ezért azokhoz az olcsó sajtótermékekhez fordulnak, amelyek számára a professzionális tájékoztatás nem az elsődleges szempont. Ezzel pedig csak tovább mélyítjük a dezinformációs szakadékot, és a polgárok„média-írástudatlanságát". És akkor még mindig csak a nyomtatott sajtótermékekről és internetes portálokról beszéltünk. A televízióra - amely továbbra is elsődleges hírforrásnak számít Szerbiában - kár is szót vesztegetni, elég csak belepillantani az országos frekvenciával rendelkező tévécsatornák műsoraiba - elemzi Strnka. Vesna Radojevic is úgy értékeli, a pályázati pénzek elosztásánál nem a közérdek az elsődleges szempont, különben nem fordulna elő, hogy a legtöbb forráshoz azok jutnak, akik„a hamis hírgyártás bajnokai" - azaz, a bulvársajtó. Szinte naponta sértik meg a szerbiai újságírói kódexet, és nem világos, egyáltalán hogyan fordulhat elő, hogy az egyes bizottságok pénzt ítélnek meg nekik, miközben az nincs is összhangban az erre vonatkozó szabályzattal. Mindez csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy itt már a törvények formális tiszteletben tartása sem számít, két kézzel szórják a pénzt, és a négyévnyi tapasztalat azt mutatja, hogy az adófizetők tulajdonképpen a hamis hírek gyártását támogatják a pénzükkel - figyelmeztet Radojevic. (Folytatjuk) Natalija JAKOVLJEVIC