Családi Kör, 2020. április-június (31. évfolyam, 14-26. szám)

2020-05-14 / 20. szám

Nulla dinár a Családi Körnek Mivel a legnépszerűbb vajdasági magyar hetilap, ahogy a címoldalon is írja, tarto­mányi lefedettségű, mintegy harminc pályázatot postáztunk az önkormányzatoknak. A Magyar Nemzeti Tanács és a tájékoztatási bizottsága is támogatta a Családi Kör pá­lyázatait, de ennek sajnos a döntéshozatal során semmilyen pozitív következménye nem lett. Az eddig közzétett döntések mindegyikében ugyanis az szerepel, hogy az adott önkormányzat (Csóka, Kevevára, Magyarcsernye, Nagykikinda, Óbecse, Pancso­­va, Szabadka, Temerin, Topolya, Törökbecse, Törökkanizsa) egyetlenegy dinárral sem támogatja a legnépszerűbb vajdasági magyar hetilap pályázatát, maga az újság az eddig lezárult pályázatok döntő többségénél nem részesült támoga­tásban. A Dnevnik napilap tulajdonosa a Novosadska Televizija, amely szinte ugyan­annyi esetben részesült támogatásban, mint a Dunav produkcija: összesen 18,2 millió dinárt sikerült begyűjtenie az eddigi pályázatokon. Ami talán nem is meglepő, annak a bejelentésnek a fényében, hogy a Novosadska Televizija hamarosan vajdasági tévévé alakul át. Zoran Strika szavai szerint a Dunav pro­­dukcijával való közös munka csak a folytatá­sa annak a sikeres együttműködésnek, ame­lyet a Dnevniket kiadó Dnevnik Vojvodina Press folytat a különböző vajdasági produk­ciós házakkal.­­ Először volt a Panonija medija, majd a DVP Digital és a DVP Produkcija, amelyek a Dnevnik leányvállalatai, ugyanarra a címre bejegyezve, mint a Dnevnik. Az idén pedig itt van a Dunav produkcija. Mindannyian a Dnevnikben jelentették meg a médiatar­talmaikat, de azt gondolom, fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a jelentős része azoknak a pénzeknek, amelyeket ezek a produkciós házak nyertek a pályázatokon, végül a Dnevnik Vojvodina Press számláin landolt. Jelenleg a Dunav produkcija „arat" a vajdasági pályázatokon, annak ellenére, hogy a cég csak az idén januárban jött létre. Még olyan pályázatokon is nyert, amelyeket előbb írtak ki, mint ahogy a vállalat létrejött - magyarázza Strika. Az újságíró szerint ennek a módszernek a célja egyértelmű: kikerülni azt a törvényes korlátozást, amely megszabja, hogy egy mé­dium maximum mekkora állami támogatás­ban részesülhet egy hároméves időszakban.­­ A Dnevnik folyamatosan kapja a támo­gatásokat Vajdaságban, majd „együttmű­ködést" alakít ki a szatelitmédiumok egész hálózatával: manapság ez a siker receptje. Sajnos, az a pénzmennyiség, amely az adófi­zetők pénzéből eljut hozzá, nincs arányban a szolgáltatott médiatartalmak minőségével, és messze nem elégíti ki az adófizető polgá­rok információs igényeit, akik viszont akar­­va-akaratlanul is pénzelik ezeket a tartalma­kat-állítja Strika. Az igazi áldozat a minőségi újságírás Vajdaság köztudottan egy multinacioná­lis közösség, ennek ellenére a már lezárult pályázatok elemzése azt mutatja, hogy a kisebbségi nyelven tájékoztató médiumok vagy egyáltalán nem részesülnek támoga­tásban, vagy annak aránya jóval a (kisebbsé­gi) lakosság számaránya alatt van. Zoran Strika szerint többféle szempont is felmerül ennek kapcsán, de szerinte egyér­telmű, hogy a kisebbségi nyelven tájékozta­tó médiumok számára odaítélt forrásoknak nagyobbaknak kellene lenniük.­­ Ezen belül is különbséget kell tennünk azonban abban a tekintetben, hogy vajon a legtöbb pénzt nem azok a médiumok kap­ják-e, amelyek a nemzeti tanácsok közvetlen befolyása alatt állnak. Mert ha igen, akkor ez egyrészt pontosan ugyanolyan követ­kezményekkel jár, mint a többségi médiu­mok esetében, másrészt az is kérdés, hogy ez mennyire járul hozzá ahhoz, hogy ezek a kisebbségi közösségek beépüljenek a társa­dalomba. El kellene kerülni azt, hogy a vaj­dasági multikulturalizmus egy szegregációs jelenséggé váljon, habár egy ideje már úgy tűnik, ezen az úton járunk - véli Strika. Pressburger Csaba úgy látja, mindaz, ami a helyi önkormányzatok médiapályázatain zajlik, egy„szemtelen színjáték", könnyű tere­pe a visszaéléseknek, ahol „mindent át lehet nyomni", minőségtől függetlenül.­­ Már nem is próbálják leplezni, hogy a nyertesek listája már jó előre megvan, és hogy a rendelkezésre álló pénzt néhány olyan regionális játékos között osztják szét, akik közel állnak a hatalomhoz. Itt nem a kisebbségi nyelven tájékoztató médiumok diszkriminációjáról van szó - ők csak a járu­lékos áldozatai ennek a folyamatnak. Az iga­zi áldozat a minőségi újságírás - mondja az Autonomija magyar oldalának szerkesztője. Az adófizetők gyakorlatilag az álhírek gyártását támogatják pénzükkel A pénzosztásnak ez a módja teljesen semmibe veszi a közérdeket, mondja Zoran Strika, aki szerint ez egyben megalapozottá teszi azt a feltevést is, hogy a hatalom célja a tájékoztatás terén nem is a közérdek érvé­nyesítése, hanem saját politikai céljainak a megvalósítása.­­ A folyamat végén pedig oda jutunk, hogy az emberek már nem tudják eldönte­ni, melyik médiumban bízzanak meg, ezért azokhoz az olcsó sajtótermékekhez fordul­nak, amelyek számára a professzionális tájé­koztatás nem az elsődleges szempont. Ezzel pedig csak tovább mélyítjük a dezinformá­­ciós szakadékot, és a polgárok„média-írás­­tudatlanságát". És akkor még mindig csak a nyomtatott sajtótermékekről és internetes portálokról beszéltünk. A televízióra - amely továbbra is elsődleges hírforrásnak számít Szerbiában - kár is szót vesztegetni, elég csak belepillantani az országos frekvenciá­val rendelkező tévécsatornák műsoraiba - elemzi Strnka. Vesna Radojevic is úgy értékeli, a pályá­zati pénzek elosztásánál nem a közérdek az elsődleges szempont, különben nem fordul­na elő, hogy a legtöbb forráshoz azok jutnak, akik„a hamis hírgyártás bajnokai" - azaz, a bulvársajtó.­­ Szinte naponta sértik meg a szerbiai új­ságírói kódexet, és nem világos, egyáltalán hogyan fordulhat elő, hogy az egyes bizott­ságok pénzt ítélnek meg nekik, miközben az nincs is összhangban az erre vonatkozó sza­bályzattal. Mindez csak egy újabb bizonyíté­ka annak, hogy itt már a törvények formális tiszteletben tartása sem számít, két kézzel szórják a pénzt, és a négyévnyi tapasztalat azt mutatja, hogy az adófizetők tulajdon­képpen a hamis hírek gyártását támogatják a pénzükkel - figyelmeztet Radojevic. (Folytatjuk) Natalija JAKOVLJEVIC

Next