Családi Kör, 2020. április-június (31. évfolyam, 14-26. szám)

2020-05-21 / 21. szám

A koronavírus miatt egészségesebben táplálkozik a világ T­öbb gyümölcsöt és zöldséget, ugyanakkor kevesebb ké­szételt fogyasztanak az emberek a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások közepette - derült ki az Ant­werpeni Egyetem 11 ország - Ausztrália, Belgium, Chile, Uganda, Hollandia, Franciaország, Ausztria, Görögország, Kanada, Brazília és Írország - csaknem 11 ezer fogyasztójának megkérdezé­sével készült tanulmányából, melyet az MTI ismertetett. Charlotte De Backer, a tanulmány egyik készítője szerint az ott­hon maradásra kényszerült emberek nemcsak hogy egészségeseb­ben táplálkoznak, de előszeretettel próbálnak ki új recepteket, és kevesebb élelmiszert pazarolnak. A felmérés más pozitív trendeket is kimutatott: a vizsgált orszá­gok csaknem felében kevesebb sós és édes rágcsálnivalót vásárol­nak, és bár a stresszesebb időszakban érthető lenne, ha megugra­na a sós, édes és zsíros termékek fogyasztása, a mostani világjár­vány idején sok országban házi készítésű finomságokkal csillapítják a nassolás iránti vágyat. A hús-, hal- és alkoholfogyasztási szokások nem változtak a jár­vány idején. Elsősorban a legutolsó trend a meglepő, mivel zárva tartanak a szórakozóhelyek, radikálisan csökkent a baráti összejö­vetelek és házibulik száma is. Az online felmérést, amelyet április 17. és május 7. között lehe­tett önkéntesen kitölteni, az Antwerpeni Egyetem nagyjából 25 országra akarja kiterjeszteni. Azonban De Backer szerint az előze­tes eredmények olyan egyértelmű trendeket mutatnak, melyeken valószínűleg a júniusra várható kibővített eredmények sem fognak változtatni. A szakember szerint a megváltozott táplálkozási szokások egy része valószínűleg rögzülni fog, mivel a járványügyi korlátozások sok országban meghaladják az egy-egy új szokás beépüléséhez szükséges hathetes időintervallumot. A tanulmány nem számol az életmódba mostanában begyűrűző globális gazdasági válsággal, melynek hatására az év végéig meg­duplázódhat a szegénységi küszöb alá csúszó emberek száma, és számos olyan régióban is felütheti a fejét a nélkülözés, ahol eddig ez nem volt probléma. Márpedig az éhezésnél nincs egészségtele­nebb táplálkozás. Összefüggés lehet bizonyos vegyi anyagok ÉS A LISZTÉRZÉKENYSÉG között Összefüggést mutattak ki a vérben fel­halmozódott mérgező anyagok, például a rovarirtó szerekben, tapadásmentes edé­nyekben és égésgátlókban lévő kemiká­liák és a lisztérzékenység (avagy cöliákia, gluténszenzitív enteropátia) fokozott koc­kázata között fiataloknál - írja az MTI. A New York-i Egyetem Langone orvos­­tudományi központjának szakemberei 30 olyan gyermek és fiatal felnőtt - 3 és 21 éves kor közötti páciens - vérében vizs­gálták meg a mérgező anyagok szintjét, akiknél újonnan diagnosztizáltak lisztér­zékenységet a központ Hassenfeld Gyer­mekkórházában. Az eredményeket 60 azonos korú, nemű és etnikai hovatarto­­zású ember adataival vetették össze. Az Environmental Research című folyó­irat internetes oldalán publikált eredmé­nyek szerint azoknál a gyerekeknél és fiatal felnőtteknél, akiknek a vérében magas volt a rovarölő szerek szintje, kétszer nagyobb valószínűséggel állapítottak meg cöliákiát, mint azoknál, akiknek szervezetében nem voltak felhalmozódva ezek az anyagok - ol­vasható a Medicalxpress.com-on. A szakemberek kimutatták továbbá, hogy a nők esetében - akik körében ele­ve jóval magasabb a cöliákia előfordulási aránya - a növényvédő szereknek való fokozott kitettség legkevesebb nyolcszo­rosára növelte a lisztérzékenység kocká­zatát. Azok a fiatal lányok, nők, akiknek a vérében magas volt - az egyebek között ételfőző és -tároló fémfelületek gyártásá­hoz használt - perfluoroalkil vegyületek szintje, ötször-kilencszer nagyobb eséllyel küzdöttek lisztérzékenységgel. A fiatal fi­úknál, férfiaknál pedig kétszer nagyobb eséllyel állapítottak meg lisztérzékeny­séget, ha a vérükben emelkedett volt az égésgátlóként használt polibrómozott­ di­­fenil-éterek szintje. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak bizonyításához, hogy ezek a mérgező anyagok a lisztérzékeny­ség közvetlen kiváltói okai közé tartoznak. Mindegyik érintett kemikália negatív ha­tással van az állatok és az emberek hor­monrendszerére, amely kulcsszerepet ját­szik a nemi fejlődésben és a fertőzésekre adott immunválaszban. Korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a cöliákia hátterében el­sősorban genetikai hajlam áll, amelyet a szülők örökítenek át az utódokra. „A ta­nulmányunk szolgáltatja az első mérhető összefüggést a környezetben előforduló mérgező anyagoknak való kitettség és a cöliákia között" - mondta Jeremiah Levi­ne, a tanulmány egyik készítője. Az emésztőszervi panaszokkal, például hasmenéssel és puffadással járó lisztérzé­kenység jelenleg nem gyógyítható, egye­düli hatásos kezelés a gluténmentes diéta. A cöliákia nem összekeverendő a glutén­­tartalmú gabonafélék okozta allergiával és a nem cöliákiás gluténérzékenységgel, amelyek két másik betegségfajta. 28 (ásfe 2020. május 21.

Next