Családi Kör, 2020. április-június (31. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-21 / 21. szám
A koronavírus miatt egészségesebben táplálkozik a világ Több gyümölcsöt és zöldséget, ugyanakkor kevesebb készételt fogyasztanak az emberek a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások közepette - derült ki az Antwerpeni Egyetem 11 ország - Ausztrália, Belgium, Chile, Uganda, Hollandia, Franciaország, Ausztria, Görögország, Kanada, Brazília és Írország - csaknem 11 ezer fogyasztójának megkérdezésével készült tanulmányából, melyet az MTI ismertetett. Charlotte De Backer, a tanulmány egyik készítője szerint az otthon maradásra kényszerült emberek nemcsak hogy egészségesebben táplálkoznak, de előszeretettel próbálnak ki új recepteket, és kevesebb élelmiszert pazarolnak. A felmérés más pozitív trendeket is kimutatott: a vizsgált országok csaknem felében kevesebb sós és édes rágcsálnivalót vásárolnak, és bár a stresszesebb időszakban érthető lenne, ha megugrana a sós, édes és zsíros termékek fogyasztása, a mostani világjárvány idején sok országban házi készítésű finomságokkal csillapítják a nassolás iránti vágyat. A hús-, hal- és alkoholfogyasztási szokások nem változtak a járvány idején. Elsősorban a legutolsó trend a meglepő, mivel zárva tartanak a szórakozóhelyek, radikálisan csökkent a baráti összejövetelek és házibulik száma is. Az online felmérést, amelyet április 17. és május 7. között lehetett önkéntesen kitölteni, az Antwerpeni Egyetem nagyjából 25 országra akarja kiterjeszteni. Azonban De Backer szerint az előzetes eredmények olyan egyértelmű trendeket mutatnak, melyeken valószínűleg a júniusra várható kibővített eredmények sem fognak változtatni. A szakember szerint a megváltozott táplálkozási szokások egy része valószínűleg rögzülni fog, mivel a járványügyi korlátozások sok országban meghaladják az egy-egy új szokás beépüléséhez szükséges hathetes időintervallumot. A tanulmány nem számol az életmódba mostanában begyűrűző globális gazdasági válsággal, melynek hatására az év végéig megduplázódhat a szegénységi küszöb alá csúszó emberek száma, és számos olyan régióban is felütheti a fejét a nélkülözés, ahol eddig ez nem volt probléma. Márpedig az éhezésnél nincs egészségtelenebb táplálkozás. Összefüggés lehet bizonyos vegyi anyagok ÉS A LISZTÉRZÉKENYSÉG között Összefüggést mutattak ki a vérben felhalmozódott mérgező anyagok, például a rovarirtó szerekben, tapadásmentes edényekben és égésgátlókban lévő kemikáliák és a lisztérzékenység (avagy cöliákia, gluténszenzitív enteropátia) fokozott kockázata között fiataloknál - írja az MTI. A New York-i Egyetem Langone orvostudományi központjának szakemberei 30 olyan gyermek és fiatal felnőtt - 3 és 21 éves kor közötti páciens - vérében vizsgálták meg a mérgező anyagok szintjét, akiknél újonnan diagnosztizáltak lisztérzékenységet a központ Hassenfeld Gyermekkórházában. Az eredményeket 60 azonos korú, nemű és etnikai hovatartozású ember adataival vetették össze. Az Environmental Research című folyóirat internetes oldalán publikált eredmények szerint azoknál a gyerekeknél és fiatal felnőtteknél, akiknek a vérében magas volt a rovarölő szerek szintje, kétszer nagyobb valószínűséggel állapítottak meg cöliákiát, mint azoknál, akiknek szervezetében nem voltak felhalmozódva ezek az anyagok - olvasható a Medicalxpress.com-on. A szakemberek kimutatták továbbá, hogy a nők esetében - akik körében eleve jóval magasabb a cöliákia előfordulási aránya - a növényvédő szereknek való fokozott kitettség legkevesebb nyolcszorosára növelte a lisztérzékenység kockázatát. Azok a fiatal lányok, nők, akiknek a vérében magas volt - az egyebek között ételfőző és -tároló fémfelületek gyártásához használt - perfluoroalkil vegyületek szintje, ötször-kilencszer nagyobb eséllyel küzdöttek lisztérzékenységgel. A fiatal fiúknál, férfiaknál pedig kétszer nagyobb eséllyel állapítottak meg lisztérzékenységet, ha a vérükben emelkedett volt az égésgátlóként használt polibrómozott difenil-éterek szintje. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak bizonyításához, hogy ezek a mérgező anyagok a lisztérzékenység közvetlen kiváltói okai közé tartoznak. Mindegyik érintett kemikália negatív hatással van az állatok és az emberek hormonrendszerére, amely kulcsszerepet játszik a nemi fejlődésben és a fertőzésekre adott immunválaszban. Korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a cöliákia hátterében elsősorban genetikai hajlam áll, amelyet a szülők örökítenek át az utódokra. „A tanulmányunk szolgáltatja az első mérhető összefüggést a környezetben előforduló mérgező anyagoknak való kitettség és a cöliákia között" - mondta Jeremiah Levine, a tanulmány egyik készítője. Az emésztőszervi panaszokkal, például hasmenéssel és puffadással járó lisztérzékenység jelenleg nem gyógyítható, egyedüli hatásos kezelés a gluténmentes diéta. A cöliákia nem összekeverendő a gluténtartalmú gabonafélék okozta allergiával és a nem cöliákiás gluténérzékenységgel, amelyek két másik betegségfajta. 28 (ásfe 2020. május 21.