Családi Kör, 2020. október-december (31. évfolyam, 40-53. szám)
2020-12-17 / 51. szám
KÖZELET Ismétlődő pandémia (?) Fogalomértelmezés és bevezető Érdekes, napjainkban ismét használatossá váltak olyan kifejezések, amelyekről a mai tizenévesek nem nagyon hallottak. Ezek közül kettőt járok körül, az epidémia és a pandémia szavakat, hiszen a tájékoztatási eszközökben 2018 vége előtt, a 21. században először 2009-ben olvashattunk róluk, hiszen akkor volt nagyobb méretű influenzajárvány. Ha valaki nagyon akarja, mindezekről az internet segítségével (is) tájékozódhat, csupán a https:// www.google.hu keresőbe kell a két elnevezést beírni. Ezt tettem én is, de eredményül mindkét szó esetében nagyon sok hasonló meghatározást kaptam (némelyik még abban is kitűnt, hogy igencsak körülményesen és nagyon hosszan - sokszor tudálékosan - definiáltak), így azokból megalkottam a számomra legelfogadhatóbbat. Epidémia (járvány): [ógörög - éní (epi = között) + ősjpo<; (démoszi nép)] az a jelenség, amikor egy ismert (de lehet addig ismeretlen, főleg fertőző) betegség egy területen meghatározott idő alatt az átlagostól jóval több embert megfertőz. A járvány mértéke leginkább az adott betegség terjedési együtthatójától, lappangási időszakától, illetve kezelhetőségétől függ. Megelőzéséhez gyakran karantént alkalmaznak. A hatóságok részére a meghatározott szabályokat a hatósági tisztiorvosok által koordinált válságtörzs hozza meg és tartatja be. Pandémia (világjárvány): [ógörög - nán (pánik összesen/) + Ósipoc (démoszi nép)] olyan fertőző betegség okozta járvány, amely nagy területen, akár több kontinensen vagy világszerte sok embert fertőz meg. Hivatalosan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hirdetheti ki a pandémiát. Sajnos, a környékünkön a szabályokat nem szokás a szakemberekre bízni, bizonyítékként biztosan mindenki ismer olyan országot, ahol az infektológusokból álló válságtörzs helyett a szabályokat a miniszterelnök, míg egy másikban a köztársasági elnök (azaz az önmagukat mindentudónak tartó politikusok) hozza (hozzák) meg, de erről most nem kívánok írni. A történelem folyamán az emberiség átélt nagyon sok járványt (kolera, pestis, tífusz, lepra, himlők, pl. fekete himlő, torokgyík stb.), de ezekre nagyon nehéz ráfogni, hogy pandémiák voltak. Az említett meghatározás alapján egyedül a spanyolnáthát és a ma is tomboló koronavírus által okozott tömeges megbetegedést lehet csak valódi világjárványnak nevezni. Mielőtt elkezdeném összehasonlítani e két pandémiát, meg kell említeni, hogy az egész világon az orvosok többsége lekicsinylően nyilatkozott az influenzajárványról, ezt tette a budapesti Zita hadikórház főorvosa, dr. Basch Imre is, aki 1918 júliusában ezt jelentette ki: „... . Enyhe lefolyású, teljesen veszélytelen baj a spanyol betegség.."Esetében akár elnézőek is lehetünk, mert 20 évvel hamarabb fedezték fel a vírusokat, akkor pedig még arról sem tudhattak, hogy azok emberi betegségeket okozhatnak, ráadásul az influenzavírus felfedezése és kimutatása egészen 1931-ig váratott magára. A spanyolnátha Magyarországon a november-decemberben bekövetkezett tetőzése előtt is sok áldozatot követelt, később még többet, az interneten megtalálhatók közül* 2' csak a legismertebbeket (előbb a magyarokat, majd a külföldieket) sorolom itt fel: * IV. Károly, az utolsó magyar király, * Kaffka Margit fiatal költő és írózseni, * Szabó Ervin társadalomtudós, könyvtárszervező, * Judik Etel színésznő (Karinthy Frigyes első felesége), * Pártos István hegedűművész-tehetség (17 éves), * Guillaume Apollinaire, talán a legnagyobb francia költő, író, grafikus, * Max Weber német szociológus, filozófus, közgazdász, Gustav Klimt osztrák festő. Kuriózumként nem hagyhatom ki a 8 Órai Újságban 1918. szeptember 26-án megjelentetett írás részletét sem: „Zentáról táviratozzák: Bán Máté zentai földbirtokos családját teljesen elpusztította a spanyolnátha. Elsőnek Bán Jánosné, a földbirtokos édesanyja halt meg, utána a nagyapja, Boros Márton. Néhány nappal ezután a földbirtokos felesége, hétfőn maga a földbirtokos, kedden pedig a családot ápoló Szeres Mihályné esett áldozatul a járványnak. Most még két kicsiny gyermekük fekszik nagy betegen és kétséges, hogy a magasfokú lázzal járó betegséget kiheverik -e." Mivel Zentán még ma is találhatók Bűn családok, kíváncsi vagyok, mi történt a rokonaikkal az elmúlt 102 év alatt. De nehogy ilyen szomorú információval fejezzem be ezt az írást, tudni kell, hogy az ismert emberek közül voltak olyanok is, akik túlélték a kórt, majd később világhírűvé váltak. Közülük csak nyolcat említek: * Kassák Lajos magyar író, költő, képzőművész, * Szilárd Leó magyar fizikus, * Edvard Munch norvég festő, * Franz Kafka európai prózaíró, * Greta Garbo svéd mozicsillag, * Walt Disney amerikai rajzfilmzseni, * Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, * Woodrow Wilson amerikai elnök. BALLA Lajos ’• Időbeni ismétlődés, sokszorozódás, azaz: egy vírushordozó egységnyi idő alatt hány egészséges embert fertőz meg. 2 https://index.hu/tudomany/til/2020/ 03/03/legjobbjainkat_ragadta_el_a_spanyolnatha/. A SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON SOK ÁLDOZATOT KÖVETELT A WUHANI PIAC KÉPE 2019-BŐL 14 2020. december 17.