Családi Kör, 2020. október-december (31. évfolyam, 40-53. szám)

2020-12-17 / 51. szám

KÖZELET Ismétlődő pandémia (?) Fogalomértelmezés és bevezető Érdekes, napjainkban ismét használatossá váltak olyan kifejezések, amelyekről a mai tizenévesek nem nagyon hallottak. Ezek közül kettőt járok körül, az epidémia és a pandémia szavakat, hiszen a tájékoztatási eszközökben 2018 vége előtt, a 21. században először 2009-ben olvashattunk róluk, hiszen akkor volt nagyobb méretű influenzajárvány. H­a valaki nagyon akarja, minde­zekről az internet segítségével (is) tájékozódhat, csupán a https:// www.google.hu keresőbe kell a két elnevezést beírni. Ezt tettem én is, de eredményül mindkét szó esetében nagyon sok hasonló meghatározást kaptam (néme­lyik még abban is kitűnt, hogy igencsak kö­rülményesen és nagyon hosszan - sokszor tudálékosan - definiáltak), így azokból meg­alkottam a számomra legelfogadhatóbbat. Epidémia (járvány): [ógörög - éní (epi = között) + ősjpo<; (démosz­i nép)] az a je­lenség, amikor egy ismert (de lehet addig ismeretlen, főleg fertőző) betegség egy te­rületen meghatározott idő alatt az átlagos­tól jóval több embert megfertőz. A járvány mértéke leginkább az adott betegség terje­dési együtthatójától­­, lappangási időszaká­tól, illetve kezelhetőségétől függ. Megelő­zéséhez gyakran karantént alkalmaznak. A hatóságok részére a meghatározott szabá­lyokat a hatósági tisztiorvosok által koordi­nált válságtörzs hozza meg és tartatja be. Pandémia (világjárvány): [ógörög - nán (páni­k összes­en/) + Ósipoc (démosz­i nép)] olyan fertőző betegség okozta járvány, amely nagy területen, akár több kontinen­sen vagy világszerte sok embert fertőz meg. Hivatalosan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hirdetheti ki a pandémiát. Sajnos, a környékünkön a szabályokat nem szokás a szakemberekre bízni, bizo­nyítékként biztosan mindenki ismer olyan országot, ahol az infektológusokból álló válságtörzs helyett a szabályokat a minisz­terelnök, míg egy másikban a köztársasági elnök (azaz az önmagukat mindentudónak tartó politikusok) hozza (hozzák) meg, de erről most nem kívánok írni. A történelem folyamán az emberiség átélt nagyon sok járványt (kolera, pestis, tífusz, lepra, himlők, pl. fekete himlő, torok­gyík stb.), de ezekre nagyon nehéz ráfogni, hogy pandémiák voltak. Az említett meg­határozás alapján egyedül a spanyolnáthát és a ma is tomboló koronavírus által oko­zott tömeges megbetegedést lehet csak valódi világjárványnak nevezni. Mielőtt elkezdeném összehasonlítani e két pandémiát, meg kell említeni, hogy az egész világon az orvosok többsége lekicsinylően nyilatkozott az influen­zajárványról, ezt tette a budapesti Zita hadikór­ház főorvosa, dr. Basch Imre is, aki 1918 júliusá­ban ezt jelentette ki: „... . Enyhe lefolyású, teljesen veszélytelen baj a spanyol betegség.."Esetében akár elnézőek is lehetünk, mert 20 évvel hamarabb fedezték fel a vírusokat, akkor pedig még arról sem tudhattak, hogy azok emberi betegségeket okozhatnak, rá­adásul az influenzavírus felfedezése és ki­mutatása egészen 1931-ig váratott magára. A spanyolnátha Magyarországon a no­vember-decemberben bekövetkezett tető­zése előtt is sok áldozatot követelt, később még többet, az interneten megtalálhatók közül* 2' csak a legismertebbeket (előbb a magyarokat, majd a külföldieket) sorolom itt fel: * IV. Károly, az utolsó magyar király, * Kaffka Margit fiatal költő és írózseni, * Szabó Ervin társadalomtu­dós, könyvtárszervező, * Judik Etel színésznő (Karin­thy Frigyes első felesége), * Pártos István hegedűmű­vész-tehetség (17 éves), * Guillaume Apollinaire, talán a legnagyobb francia költő, író, grafikus, * Max Weber német szociológus, filozó­fus, közgazdász,­­ Gustav Klimt osztrák festő. Kuriózumként nem hagyhatom ki a 8 Órai Újságban 1918. szeptember 26-án megje­lentetett írás részletét sem: „Zentáról táviratozzák: Bán Máté zentai földbirtokos családját teljesen elpusztította a spanyolnátha. Elsőnek Bán Jánosné, a földbir­tokos édesanyja halt meg, utána a nagyapja, Boros Márton. Néhány nappal ezután a föld­­birtokos felesége, hétfőn maga a földbirtokos, kedden pedig a családot ápoló Szeres Mihály­­né esett áldozatul a járványnak. Most még két kicsiny gyermekük fekszik nagy betegen és kétséges, hogy a magasfokú lázzal járó beteg­séget kiheverik -e." Mivel Zentán még ma is találhatók Bűn családok, kíváncsi vagyok, mi történt a roko­naikkal az elmúlt 102 év alatt. De nehogy ilyen szomorú információval fejezzem be ezt az írást, tudni kell, hogy az ismert emberek közül voltak olyanok is, akik túlélték a kórt, majd később világhírűvé vál­tak. Közülük csak nyolcat említek: * Kassák Lajos magyar író, költő, képző­művész, * Szilárd Leó magyar fizikus, * Edvard Munch norvég festő, * Franz Kafka európai prózaíró, * Greta Garbo svéd mozicsillag, * Walt Disney amerikai rajzfilmzseni, * Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, * Woodrow Wilson amerikai elnök. BALLA Lajos ’• Időbeni ismétlődés, sokszorozódás, azaz: egy vírushordozó egységnyi idő alatt hány egészséges embert fertőz meg. 2­ https://index.hu/tudomany/til/2020/ 03/03/legjobbjainkat_ragadta_el_a_spanyol­natha/. A SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON SOK ÁLDOZATOT KÖVETELT A WUHANI PIAC KÉPE 2019-BŐL 14 2020. december 17.

Next