Családi Kör, 2021. október-december (32. évfolyam, 40-52. szám)
2021-10-07 / 40. szám
Százharminc éves kort is megérhetnek az emberek Akár 130 éves vagy annál magasabb kort is megérhetnek az emberek egy új kutatás szerint. A Royal Society Open Science tudományos lap szerdai számában bemutatott tanulmány szerint erre az eredményre 13 ország 1100 nagyon idős, tehát 105 év feletti lakosának adatait elemezve jutottak a kutatók. Az emberi élet hosszának határát régóta vizsgálja a tudomány. A legújabb elemzés szerint egy ember halálának kockázata egy bizonyos kor felett nem emelkedik tovább, hanem stagnál: esélye 50 az 50-hez lesz. Annak, aki már több mint 110 éves, olyan esélye van a továbbélésre, mintha feldobna egy pénzérmét - fogalmazott Anthony Davison statisztikaprofesszor, a Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) munkatársa. - Ha fej, megéri a következő születésnapját, ha írás, valamikor a következő év során meghal - mondta a szakértő. Nemrég még azt az elméletet alátámasztó tanulmányok születtek, hogy az emberek akár a 150 évet is megérhetik. Davison utalt arra, hogy az új kutatás jóval szélesebb statisztikai alapon nyugszik, mint az eddigi vizsgálatok. Figyelembe vették továbbá olyan olasz állampolgárok adatait, akik 2009 és 2015 között legalább 105 évesek voltak. Csak nagyon keveseknek sikerül 110 évig élniük, de valószínűleg a jelen évszázad során lesznek emberek, akik a 130 évet is megérik - mondta Davison, aki szerint ez az orvostudományi és a társadalmi fejlődéstől függ. Eddig Jeanne Calment-é a leghosszabb élet rekordja: a francia nő 1997-ben 122 évesen hunyt el. Rekordjának megdöntésére esélyes a japán Kane Tanaka, aki jelenleg 118 éves. EDDIG JEANNE CALMENT-É A LEGHOSSZABB ÉLET REKORDJA: A FRANCIA NŐ 1997-BEN 122 ÉVESEN HUNYT EL Disznókkal a madarak ellen Disznókkal próbálják távol tartani a madarakat az amszterdami Schiphol repülőtér kifutópályáiról és a környékről, megelőzendő, hogy azok összeütközzenek a repülőgépekkel. Az alapötlet szerint, ahol a disznók megtisztítják a tápláléktól a talajt, ott már nem kutatnak élelem után a vadludak és más madarak. - Jelenlétük elég ahhoz, hogy a ludak ne szálljanak le a pályára - mondta Josse Haarhuis földműves, aki a repülőtér mellett lévő kéthektáros területet gondozza, ahol nemrég learatta a cukorrépát. A sertések megeszik a termés maradékát, és miután elmennek, a madarak már nem találnak több élelmet, ezért okuk sincs arra, hogy idejöjjenek. A disznók bevetéséről a repülőtér azért is adott ki közleményt, hogy az utasok ne lepődjenek meg, ha meglátják az állatokat a kifutópályák közelében. A cél az optimális repülési biztonság szavatolása. A sertések alkalmazása része a számos technikai intézkedést is tartalmazó, madarak elleni védekezési projektnek, melyben hanggenerátorok és lézeres fényszórók is szerepelnek. Hogy sikeres-e a különleges madárijesztők alkalmazása, azt a repülőtér közlése szerint speciális radarokkal és madármegfigyeléssel ellenőrzik. AHOL A DISZNÓK MEGTISZTÍTJÁK A TÁPLÁLÉKTÓL A TALAJT, OTT MÁR NEM KUTATNAK ÉLELEM UTÁN A VADLUDAK ÉS MÁS MADARAK INNEN-ONNAN A világon a skandinávok isszák a legtöbb kávét Becslések szerint a világon naponta több mint 2 milliárd csésze kávét isznak az emberek, a legtöbbet a skandinávok, miközben Afrikában és Közép-Amerikában alig fogyasztják; a magyarok a mezőny közepe táján találhatók, közülük minden második a munkahelyén is kávézik. A kávénak világnapja is van: szeptember 29. A kezdeményezés több évtizede Japánból indult, azonban csak 2009 óta ünneplik szeptember utolsó előtti napján: a legenda szerint azért ez a dátum lett a kávé világnapja, mert a hosszú nyár után ezzel emlékeztetik az emberek magukat, hogy újra itt az ősz, és dolgozni kell, a munkának pedig szerves része a kávészünet. A világon tavaly több mint 160 millió zsák kávét termesztettek-1 zsák 60 kilóebből Európában mintegy 54 millió zsák fogyott, Észak-Amerikában 30 millió zsák, Afrikában 12 millió zsák, Közép-Amerikában és Mexikóban 5,3 millió, Ázsiában és Óceániában 36 millió, Dél-Amerikában pedig 27 millió zsák az International Coffee Organization adatai szerint. A nemzetközi statisztikák alapján a legnagyobb kávéfogyasztók a finnek, ők évente fejenként átlagosan 12 kilót használnak fel, miközben a világon a legnagyobb termelő országban, Brazíliában csak 5,3 kilót, s ezzel 24. a listán. Az Egyesült Államok 4,2 kilóval a 39., és Olaszország is csak a 18. a listán Bécs mögött, amely a 16. Európában a skandinávok után a Benelux államok lakói a legnagyobb kávéfogyasztók: Hollandia, Belgium az első 10-ben van, Luxemburg a 11. A magyarok az 56. helyet foglalják el a 3,1 kilogrammos fogyasztással, éppen Japán mögött (3,3 kilogramm), de Ausztrália előtt (3 kilogramm). A térségben a csehek, a szlovákok, a szlovének, a szerbek és a horvátok is megelőzik a magyarokat. 2021. október 7. 31