Családi Lapok, 1858 (Új folyam, 1. kötet)
A VALLÁS-ERKÖLCSI IRATOK JELENTŐSÉGE KORUNKBAN. (Bevezetésül a ,Családi lapok* újfolyamához.) Az egyénit és részletest mindenütt tömegekbe olvasztó korunk előtt csak az léphet föl némi igénynyel az élet-, és maradandóságra, mi a társadalom tetemes részét, vagy épen egész testét, kisebb-nagyobb mértékben érinti, ámbátor ezen nagy egésznek lehetetlen nem érdekeltetnie mindazáltal, ami átalános egyéni szükségeket elégít ki, s erkölcsi tekintetben mindenkire nézve haszonnal biztat. Mert végre is, ha a társadalomnak minden egyes tagjai boldogok, lehetetlen az egésznek magát rosszul éreznie. Miért is, e szempontból véve a dolgot, mi sem kelthetne nagyobb reményeket a sikerüléshez, mint egy olly vállalat, melly az emberiség legfőbb érdekeit, az erkölcs-vallási műveltség által föltételezetteket, tekinti föladalmául: ha ugyan nem volna szokás, az átalános emberi mivelődésnek épen ez oldalát ollyanul nézni, mint melly leg-s könnyebben elsajátítható, s épen azért legkevesebb gondot igénylőnek is látszik. Ez oka, hogy az emberek, — nem mondjuk, az egyház is, melly épen es azért jön, isteni bölcseséggel, a hálán- adók gyarlósága miatt alapítva, hogy n e hézagot pótolja, hanem az emberek a legkevesebbet ügyelnek az erkölcsiség emelkedése, vagy alászállására; valamelly társadalomban. Legfölebb is a régi időnek akad egy pár föltétlendicsérője, ki épen ezért azokra nézvesem nyer hitelt ifjabb kortársainál, s miket igazán állít. A világ észrevétetlenül halad, és változik által: legfölebbis csak számokat, statistikai adatokatkíván, s ezekkel megelégszik. Holott pedig a szellemi s erkölcsi világban a számok soha sem eldöntők. Csak úgy nem, mint a lélektanilag ítélő erkölcs:bíróra nézve, nem elegendő, tudnia, hogy ez s ez mit és hányszor követett el, hanem a brit ismeretek fokát, a kísértet nagy voltát, az alkalom és csábítás erejét, a szenvedély és ingerültség befolyását, a szabadság mértékét, a nevelés, szokás, és más erkölcsi okok hatását is mérlegelnie szükség, hogy minden erkölcsi tényezőt összehasonlítva, némi biztossággal ítélhessen a beszámítás foka, s az egyén erkölcsi becse-, vagy romlottságáról. Mózses törvénye agyonkövezésre ítélt egynémelly vétek miatt, mellyért ma ki sem tétetik, vagy csak igen ritkán, vádállapotba; a részegség egykor, és némelly államokban, halálban