Csíki Hírlap, 2007. február (2. évfolyam, 21-40. szám)
2007-02-01 / 21. szám
2007. február 1., Csíki Hírlap............................................................................................ ...... ................... ........................... MAGAZIN 7 A skarlát (vörheny) A szövődményeknek három csoportja van: toxikus szeptikus allergiás. Toxikus szövődmények: szívizomgyulladás, vesegyulladás (nefrózis), májgyulladás (sárgaság). Szeptikus szövődmények: könnytömlőgyulladás (dakriocisztitisz), arcüreggyulladás, középfülgyulladás (régen sok gyermek megsüketült skarlát után), szívizom- vagy akár agyhártyagyulladás. Allergiás szövődmények: heveny glomerulo-nefritis (vesegyulladás), akut ízületi gyulladás, purpura (apró bevérzések a bőrben), eritema nodosum (reumás csomók). Az utóbbi csoportban felsorolt betegségeket autoimmun betegségeknek nevezzük, 15-25 nappal a skarlátos fertőzés után jelennek meg, kései szövődményként. Ezek a szövődmények ma igen ritkák, hála a hatékony antibiotikumos kezelésnek, de jó tudni róluk, hogy vegyük komolyan az orvos utasításait. A skarlát kezelése általában egy hét kórházban, azután még két hétig otthon kell tartani a gyermeket, ekkor már nem ő fertőz, hanem őt kell óvni a streptococcusszal történő újabb találkozástól. A skarlátos beteget még három hónapig ellenőrizni kell, hogy kivédjük a fenti szövődményeket. Még egyszer fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a lázas, kiütéses gyermeket orvosnak kell látnia, mert olykor a több évtizedes gyakorlat is kevés a pontos kórkép megállapításához. Ez azzal magyarázható, hogy vannak atípusos formák, amelyek igencsak próbára teszik az orvos tudását és tapasztalatát. Nem helyes az ismerősök véleményét készpénznek venni, és kikerülni az orvost, mert a kezelés szempontjából fontos a helyes diagnózis. dr. Albert Julianna Mit szeretne, mi legyen a mozi épületével? Véleményem szerint fel kell mérni a város szükségleteit, hogy mire van szüksége a lakosságnak. Úgy gondolom, hogy a városi könyvtár számára lenne a legmegfelelőbb. Azt szeretném a legjobban, ha ezután kulturális intézményként működne, mert úgy érzem, nagy szükség van egy ilyen intézményre. Nem járok sokat moziba, tehát engem nem befolyásol, hogy mi lesz az épület sorsa, de úgy vélem, hogy a fiataloknak jobb lenne, ha maradna a mozi. Elítélem, hogy Hargita megye egyetlen működő moziját bezárták. Azt szeretném, ha mozi lenne ott ezután is. Kérdezett: Dénes Teréz Graur Adrian, 36 éves Jakab Ilona, 51 éves Brettschneider Katalin, 58 éves Fülöp István, 15 éves Kibújik vagy bebújik? (folytatás az 1. oldaláról) Közismert hiedelem szerint február 2-án a téli álmot alvó medve felébred, kitekint a barlangja bejáratán, hogy megnézze, milyen az idő. Ha derült az ég, és szépen süt a nap, enyhe a levegő, akkor visszamegy, és folytatja az alvást. Tudja (érzi?), hogy még nincs vége a télnek, mert havas förgetegek, csikorgó hidegek lehetnek. Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, rövidesen megenyhül az idő. E hiedelem gyökerei Jókai Mórhoz vezetnek, sokak szerint a nagy mesemondó fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja. Jókai Mór Az új földesúr című regényben így ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Mitől tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár vámotok! Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarátos szakálláról, ha a farkas ordít az erdő mélyén, akkor a medve megrázza bundáját, megnapján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megilgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; mert ez még csak a tél kacérkodása, mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett. Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förgeteg van, hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak törli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.” „Nagy Lajos a Képtelen természetrajz című munkájában szintén megemlíti ezen népi hiedelmet: „A medve utálja a telet, ebben e tanulmány jó ízlésű írójához hasonlít. Az egész telet átalussza barlangjában, s ezáltal a szénkérdést s a spanyolnátha kérdését a lehető legpraktikusabban oldja meg, tehát nem is olyan ostoba állat, mint amilyennek kinéz. Gyertyaszentelőkor előjön a barlangból és szétnéz; ha szép idő van, a néphit szerint visszabújik a barlangjába, mert arról megtudja, hogy még sokáig tart a tél, ha pedig csúnya idő van, akkor kinn marad, mert tudja, hogy nemsokára kitavaszodik, így hiszi ezt a nép. A medve azonban sokkal ravaszabb, mint a nép és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő van, akkor visszamegy a barlangjába, azért, mert juj, de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gyertyaszentelő tájban, egy kicsit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalában ne tudjon rajta eligazodni.” Összeállította: Székely Judith Kisállat-kiállítás Holnap 10 órától látogatható a Csíkszeredai Hobby Kisállattenyésztők Egyesülete EXPO 2007 címmel megszervezett kiállítása. Galambokat, tyúkokat, kacsákat, libákat, pulykákat, illetve nyulakat láthatnak majd a Szakszervezetek Művelődési Házába betérők. A belépőjegy gyerekek számára 1 lej, felnőtteknek 2 lej.