Csíki Hírlap, 2007. február (2. évfolyam, 21-40. szám)

2007-02-01 / 21. szám

2007. február 1., Csíki Hírlap............................................................................................ ...... ................... ........................... MAGAZIN 7 A skarlát (vörheny) A szövődményeknek há­rom csoportja van: toxikus szeptikus­­ allergiás. Toxikus szövődmények: szív­izomgyulladás, vesegyulladás (nefrózis), májgyulladás (sár­gaság). Szeptikus szövődmények: könnytömlőgyulladás (dakri­­ocisztitisz), arcüreggyulladás, középfülgyulladás (régen sok gyermek megsüketült skarlát után), szívizom- vagy akár agyhártyagyulladás. Allergiás szövődmények: heveny glomerulo-nefritis (vesegyulladás), akut ízületi gyulladás, purpura (apró be­vérzések a bőrben), eritema nodosum (reumás csomók). Az utóbbi csoportban felso­rolt betegségeket auto­immun betegségeknek nevez­zük, 15-25 nappal a skarlátos fertőzés után jelennek meg, kései szövődményként. Ezek a szövődmények ma igen rit­kák, hála a hatékony antibio­tikumos kezelésnek, de jó tudni róluk, hogy vegyük ko­molyan az orvos utasításait. A skarlát kezelése általában egy hét kórházban, azután még két hétig otthon kell tartani a gyermeket, ekkor már nem ő fertőz, hanem őt kell óvni a streptococcusszal történő újabb találkozástól. A skarlátos beteget még há­rom hónapig ellenőrizni kell, hogy kivédjük a fenti szövődményeket. Még egyszer fontosnak tar­tom hangsúlyozni, hogy a lá­zas, kiütéses gyermeket or­vosnak kell látnia, mert oly­kor a több évtizedes gyakor­lat is kevés a pontos kórkép megállapításához. Ez azzal magyarázható, hogy vannak atípusos formák, amelyek igencsak próbára teszik az or­vos tudását és tapasztalatát. Nem helyes az ismerősök vé­leményét készpénznek venni, és kikerülni az orvost, mert a kezelés szempontjából fontos a helyes diagnózis. dr. Albert Julianna Mit szeretne, mi legyen a mozi épületével? Véleményem szerint fel kell mérni a város szükségleteit, hogy mire van szüksége a la­kosságnak. Úgy gondolom, hogy a városi könyvtár szá­mára lenne a legmegfelelőbb. Azt szeretném a legjobban, ha ezután kulturális intéz­ményként működne, mert úgy érzem, nagy szükség van egy ilyen intézményre. Nem járok sokat moziba, te­hát engem nem befolyásol, hogy mi lesz az épület sorsa, de úgy vélem, hogy a fiatalok­nak jobb lenne, ha maradna a mozi. Elítélem, hogy Hargita me­gye egyetlen működő mozi­ját bezárták. Azt szeretném, ha mozi lenne ott ezután is. Kérdezett: Dénes Teréz Graur Adrian, 36 éves Jakab Ilona, 51 éves Brettschneider Katalin, 58 éves Fülöp István, 15 éves Kibújik vagy bebújik? (folytatás az 1. o­lda­láról) Közismert hiedelem szerint február 2-án a téli álmot alvó medve felébred, kitekint a barlangja bejáratán, hogy megnézze, milyen az idő. Ha derült az ég, és szépen süt a nap, enyhe a levegő, akkor visszamegy, és folytatja az al­vást. Tudja (érzi?), hogy még nincs vége a télnek, mert ha­vas förgetegek, csikorgó hide­gek lehetnek. Ha viszont hi­deg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vé­ge a télnek, rövidesen meg­enyhül az idő. E hiedelem gyökerei Jókai Mórhoz vezet­nek, sokak szerint a nagy me­semondó fantáziájában szüle­tett meg az időjós medve máig élő alakja. Jókai Mór Az új föl­desúr című regényben így ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a ne­ve. Mitől tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok föl­fedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkesse­tek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett ró­latok! Kár vámotok! Ha jég­csap hull a fenyők zúzmarátos szakálláról, ha a farkas ordít az erdő mélyén, akkor a med­ve megrázza bundáját, meg­napján a medve elhagyja odú­ját, kijön széttekinteni a világ­ban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfé­nyes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elha­markodott himnuszokat cin­­cognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyön­gyöt, pedig lép lesz abból, me­lyen ők megilgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fek­szik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; mert ez még csak a tél kacérkodása, mint a régi rend­szer minisztériuma szabadel­vű program mellett. Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förgeteg van, hordja a szél a hópelyhet, csi­korognak a fák sudarai, s a ló­bált száraz ágon ugyancsak törli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odú­jába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havaz­zon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a med­vének mindig igaza van.” „Nagy Lajos a Képtelen termé­szetrajz című munkájában szintén megemlíti ezen népi hiedelmet: „A medve utálja a telet, ebben e tanulmány jó íz­lésű írójához hasonlít. Az egész telet átalussza barlang­jában, s ezáltal a szénkérdést s a spanyolnátha kérdését a le­hető legpraktikusabban oldja meg, tehát nem is olyan osto­ba állat, mint amilyennek ki­néz. Gyertyaszentelőkor elő­jön a barlangból és szétnéz; ha szép idő van, a néphit szerint visszabújik a barlangjába, mert arról megtudja, hogy még sokáig tart a tél, ha pedig csúnya idő van, akkor kinn marad, mert tudja, hogy nem­sokára kitavaszodik, így hiszi ezt a nép. A medve azonban sokkal ravaszabb, mint a nép és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő van, akkor visszamegy a bar­langjába, azért, mert juj, de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gyertyaszentelő tájban, egy ki­csit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalában ne tudjon rajta eligazodni.” Összeállította: Székely Judith Kisállat-kiállítás Holnap 10 órától látogatható a Csíkszeredai Hobby Kisállattenyésztők Egyesülete EXPO 2007 címmel megszervezett kiállítása. Galambokat, tyúkokat, kacsákat, libákat, pulykákat, illetve nyulakat láthatnak majd a Szakszervezetek Művelődési Házába betérők. A belépő­­jegy gyerekek számára 1 lej, felnőtteknek 2 lej.

Next