Csíki Hírlap, 2011. április (6. évfolyam, 64-82. szám)
2011-04-08 / 69. szám
2011. április 8. Euró Dollár 100 forint 4,1141 1,5451 II ...___. net Április 9-én és 10-én, azaz szombaton és vasárnap, 9 és 12 óra között Csíkszeredában dr. Vitos Emőke látja el a sürgősségi fogászati ügyeletet a Körösi Csoma Sándor utca 2 - es szám alatti rendelőben. Árfolyam egységrelejlwi 2,8931 mi Csíki Hírlap Ilii Ilii II II Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 BRA Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti Felelős szerkesztő: D. Balázs Ildikó Ügyvezető: Székely Róbert Vezető szerkesztő: Rédai Attila Szerkesztőségi tagok: D.Balázs Ildikó (Aktuális, Hölgysarok) Dobos László (Sport, Szieszta), R. Kiss Edit (Aktuális, Egészségünkre), Kovács Attila (Aktuális), Kozán István (Aktuális,Zöld sziget Létai Tibor (Aktuális, Ezüst évek), Péter Beáta (Magazin), Rédai Botond (Aktuális, Faluszerte, Ökuménia), Szőcs Lóránt (Művelődés). Szószer-Nagy Róbert Elekes András (Pénteki gondolatok) Biró Sándor (Sakklépésben) Oláh-Gál Elvira (Interjú), Daczó Katalin (Visszajátszás, Visszajátszás magazin, A mi házunk) Korrektúra: Kristó Boróka, Pál Éva Fotó: Kristó Róbert Bordi Tamás, Bota Szilamér, Elekes Zsolt Apróhirdetés: Erőss Erika Reklám: Györgyicze Zsófia ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. i Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETESEKERT HÍVJANAK! nun miiaprj eujiiztrne! upwBiw«nai«t szerkesztőségben Ha a szel tevts ég leletei inát, a 0?66-3?23AD-et távwza, ér. N#nd a pontos Énét. lapkihurdetzik felkeresik Ont otthon tonnák megrendeltet! lapunkat, a-hikszerak 5.302 Teliül Telefon Email: f®-3?237( un. ,apfe:siki-twl3p.r!> mai tel nij$í$iki-li! rlap.ro cinf i?filíi*zÉrc ilr i • j jjfj^n (p Hirdetés felvétet ér teijesztésa fenti einen hétköznap 3-lüúra kik p: www.csiki-tiirtap.ro relefonszolgálat: 0266-371100 jÉszrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-22 óra között! Sokan buktak románból és matematikából Közzétette a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a február 21. és március 11. között lezajlott próbaérettségi vizsgák összesített eredményét. Matematikából még az 50 százalékot sem éri el az átmenési arány. Szfifihelyiatyán összesítette a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a megyei szinten egységesen lebonyolított próbaérettségi vizsgák eredményét. A múlt évi érettségin tapasztalt nagy bukási arány miatt idén minden Hargita megyei középiskolától kérte a próbaérettségi megszervezését a tanfelügyelőség. Az intézmény által közzétett adatok szerint a február 21. és március 11. között lezajlott próba vizsgasorozaton rosszabb eredmények születtek, mint a múlt évi érettségin, a végzős diákoknak tehát van még, mit pótolniuk az „élesben" zajló vizsgákig. Az összesítés szerint az idei próbaérettségin a matematika és román írásbelin volt a leggyengébb az átmenési arány, előbbin a vizsgázó diákoknak mindössze 42,73 százaléka ment át, utóbbin is csak 54,15 százalékos volt a siker. A matematika vizsgán megyeszinten 2066 végzős diák jelent meg, de 1080-an csak ötösnél alacsonyabb jegyet értek el. A román írásbelin 2722 vizsgázó vett részt, közülük 1248-an kaptak ötösnél kisebb jegyet. A leggyengébb azonban kémiából és fizikából volt az átmenési arány, kémiából mindössze 35, fizikából pedig 46,43 százalékos, viszont ezekből a tantárgyakból összesen kevesebb, mint 300-an vizsgáztak. A magyar írásbelin 76,01 százalékos átmenési arány született, ezen a vizsgán csak 505 diák ért el ötös alatti jegyet a 2105, vizsgán megjelent végzős közül. A legjobb eredményt az informatika és filozófia írásbelin érték el a diákok, akiknek 94,38, illetve 91,38 százaléka ment át a vizsgán, igaz, csak kevéssel többen, mint 200-an választották ezeket a vizsgatantárgyakat. Biológiából 54,10, gazdaságtanból 68,42, földrajzból 88,00, történelemből 78,86, szociológiából pedig 62,96 százalékos volt az átmenési arány. A tavalyi érettségin a végleges eredmények szerint 72,08 százalékos volt az átmenési arány Hargita megyében, a nemrég lezajlott próbaérettségin ennél nagyjából 5 százalékkal rosszabb eredményt értek el a vizsgázók. Igaz, számos középiskolában még nem kezdődött el a négyéves tananyag általános átismétlése. Rosszabb eredményt értek el a vizsgázók, mint tavaly Az ember bensője Szent Ágoston figyelmeztet a De vera religione című művében: „Ne kifelé menj, önmagadba térj vissza, az ember bensőjében lakik az Igazság" (XXXIX. 72.). Kifelé haladva ugyanis csak igazságokkal találkozunk, amelyek kapcsán könnyen megállapítjuk, hogy mindenkinek igaza van, csak nem egyszerre; vagy a pilátusi filozófia (ezennel bocsánatot kérek a Bölcsesség-szeretőktől), költői kérdésével vonjuk fel szemöldökünket, és tárjuk szét tétova karjainkat. Mi az igazság? - amiben már sugalljuk is egyéni válaszunkat: nem tudjuk, pontosabban nem akarjuk tudni. És itt a kívülállónak illik nem kérdezni tovább, illik észrevenni, hogy a továbbiakban erről nem akarunk nyilatkozni. Pilátust sem merték volna a világért sem faggatni a dühükben összegyűltek és dühre bátorítók - nem is akarták, mert ami szándékukban volt, már elérték nála csak illendően megvárták, hogy a kézmosás szertartása is lejárjon. A sokatmondó kézmosás. Ha Pilátus tényleg nem tudta volna az Igazságot, nem kellett volna kezet mosnia, de mert tudta, úgy kellett tennie, önmaga és a tömeg előtt, mintha az Igazság utolérhetetlen, megismerhetetlen lenne, és ebből adódóan pedig már nem mi lennénk a felelősek rossz döntéseinkért. Pilátusnak, a hatalmi embernek, valójában a félénk konjunktúralovagnak ezt kellett közölnie a tömeggel, így látszatra mindenki megnyugodott. Nagyobb zavargás nem történt, a tömegnek egy darabig betömve a szája, és a helytartói szék is megszűnt inogni. Ennek a viszonylagos nyugalomnak azonban nagy ára volt,... van! Jézus a kereszten, azaz az Igazság elárulva, és ugyanaz a megtagadott Igazság magasba emelve. Ennek a tettnek az értelmi szerzői, bár tudták az Igazság halhatatlanságát, mégsem számoltak vele. Ha számításba veszik, akkor meg kellett volna térniük, ami nagy tekintélyveszteséggel járt volna. Pilátus is tudta az Igazságot, de ha aszerint cselekszik, akkor a politikai karrierről is le kellett volna mondania, így maradt részükről minden a régi kerékvágásban. Miért ott bent, értelmes lelkünk mélyén találkozunk az Igazsággal, miért kell azt a nehéz utat megtennünk? Szintén Aurelius Augustinusnál találunk erre magyarázatot. A Teremtés könyvére hivatkozva írja: „Eo mens est imago Dei", vagyis az értelmes lélek Isten képe, ami képes Istenre hangolódni (ismerni, kapcsolatba kerülni vele), és képes lehet a belőle való részesedésre, azaz a közösségre (capax Dei est et particeps esse poterit. De trinitate XIV.8.11.). Ágoston szerint tehát Isten képe az értelmes lélekben az előbb említett két szinten valósul meg (képesség a vele való kapcsolatra, és a részesedés a természetfölötti adományok, azaz a kegyelem révén), és e kettő viszonya bennünk saját szabad akaratunktól függ. Képesek vagyunk kapcsolatban lenni Istennel, képesek vagyunk az együttműködésre és az elutasításra is. Ez az a nagy dráma, ami emberi bensőnkben, az értelmes lélekben játszódik le, és ide kell állandóan visszatérnünk, amikor az Igazságot keressük. A bensőbe való visszatérésen és az ott meghozott döntésen van a hangsúly. Ott bent nincs hazugság. Ott tisztán látjuk, halljuk magát az igazságot. Ott belül a döntés is megszületik, és ahogy döntünk, úgy viselkedünk a felszínen: vagy szerepelünk és hazudunk tovább, vagy valóságosak, igazi emberek, azaz Isten képei leszünk. A bensőnkbe való visszatérés az igazi nehéz út, mert el kell hagyni minden csábító cifraságot, amit majd követ a döntés próbatétele. Jézus ezt a pusztában tette. Ez a léthelyzet olyan, mint amikor az általunk épített színes Bábel-világhoz viszonyítva pusztában kellene tartózkodnunk, ahol az sincs, amivel fellobbanó vágyainkat kielégítsük vagy kárpótoljuk. Lépésről lépésre fokozódik bennünk a szellem ereje, amivel a követ is kenyérré tudnánk változtatni. De ennél az elemi képességnél is erősebbnek kell lennie annak a tudatnak, hogy ezt a hatalmat csak teremtésre, gyógyításra, munkára használhatjuk. Aki mégis megpróbálkozik a kő kenyérré változtatásával, az még ha jótékonykodik is belőle, valójában csak a saját bársonyszékét tákolja, pozícióját építi, menti, és küzd azzal, aki a téren még hatalmasabbnak tűnik, egy ponton magával Istennel is. Nem könnyű az önmagunkba való visszatérés és a jó döntés, de ha az Igazság szerint akarunk élni, meg kell tennünk. Az Igazság mellett csak emberi mivoltunk bensőjében, értelmes lelkünkben dönthetünk. A lényeges dolgok ott belül születnek. A farizeusok, a nép vénei, az írástudók, a papok találkoztak az igazsággal önmagukban, csak éppen ellene döntöttek. Ellene döntöttek, mert azt a szintet, amelyen túl felismerhették volna az isteni létben való részesedés igaziságát, valódiságát, nem engedte átlépni az a hatalmi, vallási rendszer és az abból fakadó tekintély az emberek előtt, amit maguknak nagyon sok erőszakkal kiépítettek. A bensőjükben lakozó igazságot feláldozták a bábelek oltárán. Ezzel sikerült felbujtaniuk és tömeggé alacsonyítaniuk a népet, és ezzel sikerült Pilátust is úgy befolyásolniuk, hogy végül maga is az Igazság ellen döntsön. Önmagunkba kell visszatérnünk, semmit sem cipelve magunkkal. Minden csírája a Bábel-világnak a jó döntést nehezíti.