Csíki Hírlap, 2016. március (11. évfolyam, 42-62. szám)
2016-03-15 / 52. szám
2 . 1848 ELŐFIZETÉSI ÁRAINK lapkihordóinknál 25 lej postai előfizetés 28 lej » 0266-372370 « Csíki Hírlap Csíkszék napilapja . Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 BRAT Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Közén István Szerkesztőségi tagok: Barabás Hajnal (Aktuális) D. Balázs Ildikó (Hölgysarok) Dobos László (Sport, Szieszta) Izsák-Székely Judith (Színes mind Cl H) Kovács Attila (Aktuális, Ezüst évek) Kemény Kamilla (Aktuális, Gazdavilág) Molnár Rajmond (Aktuális) Péter Beáta (Aktuális, Művelődés) Pinti Attila (Aktuális, Lóerő) R. Kiss Edit (Aktuális, Egészségünkre) Korrektúra: Kristó Boróka, Pál Éva Fotó: Veres Nándor, Gecse Noémi Tördelőszerkesztés: Bajkó Zsuzsa, Elekes Zsolt Tévéműsor: Gráf Botond Reklámgrafika: Tóth Szilárd Apróhirdetés: Kopacz Erika Reklám: Karda Zsófia Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! Az MTI HÍRFELHASZNÁLÓ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Csíki Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát,a 0266-372370-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 530182, Csíkszereda, Fortuna Park sétány 2A. Telefon: 0266-372370 -mai Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. csikihirlapfcsiki-hirlap.ro marketingfcsiki-hirlap.ro hirdetesfcsiki-hirlap.ro elofizetesicsiki-hirlap.ro Fax:0266-372 360 Honlap: www.csiki-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-371100 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-20 óra között! Történetek, anekdota a szabadságharcból Kevésbé ismert történetek Százhatvannyolc éve, 1848. március 15-én tört ki a magyar forradalom és szabadságharc. Ennek néhány, kevésbé ismert történetét elevenítjük fel: NÁNÓCSABA Petőfi, Pilvax, Bem József, márciusi fiatalok, Nemzeti dalnevek, történetek, melyekről minden évben megemlékezünk, s amelyek folyamatosan benne vannak a köztudatban. Ám vannak a szabadságharcnak olyan epizódjai is, melyeket kevesebbszer elevenítünk fel, pedig ugyanúgy részei az 1848-as tavasznak és a szabadságharcnak, mint az említett nevek, helyszínek. Harc és szerelem A forradalom első napján Petőfiék már hajnali öt órától úton voltak. A Pilvaxban találkoztak, megfordultak Jókainál, a Landerer-Heckenast nyomdában kikényszerítették a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatását, kiszabadították Táncsics Mihályt, délután pedig legtöbbjük a Nemzeti Színházban találkozott. A 23 éves Jókait a tavasz zsongása, a forradalom öröme és a szerelem teljesen megszédítette Este hat órától Anton Hocebo: Benyovszky avagy a kamcsatkai száműzöttek című darabja volt műsorra tűzve, ám a forradalmárok meggyőzték Bajza József igazgatót, hogy Katona József Bánk bánját adják elő. Bajzát nem kellett sokat győzködni - tollával bár, de ő is harcolt a forradalomban -, sőt, kitörő örömében és a kiszabadult Táncsics tiszteletére ingyenes előadást hirdetett meg. A nap hősei, Petőfi, Jókai, Vasváry mind ott voltak. A Kolozsvárott is megfordult Egressy Gábor, Petőfi barátja, az előadás szünetében a színpadról elszavalta a Nemzeti dalt, közben Jókainak is eszébe jutott, hogy szólnia kellene a tömeghez. A nap történéseitől zaklatottan, sáros, átázott ruhával, kipirult arccal, fején egy széteső cilinderrel Jókai a színfalak mögé ment, hogy egyeztessen fellépéséről. A félhomályban szó szerint belebotlott Laborfalvi Rózába, aki Gertrudiszt alakította. A 31 éves, gyermekét egyedül nevelő asszony teljesen elbűvölte a fiatal írót. És ez fordítva is igaz volt: a színésznő többé nem tudta levenni a szemét Jókairól, fellépett hozzá a színpadra, és levéve kosztümjéről kokárdáját, Jókai felöltőjére tűzte ki. Már akkor éljenezett a tömeg, majd miután elcsattant egy nyíltszíni csók is, óriási tapsba és kiabálásba tört ki a felajzott nézősereg. A 23 éves Jókait a tavasz zsongása, a forradalom öröme és a szerelem teljesen megszédítette. Kettejük szerelme a kitörő forradalom és szabadságharc jelképe lett, még akkor is, ha későbbi házasságuk botrányt kavart, és még Jókai legjobb barátja, Petőfi Sándor is nehezen törődött bele a kapcsolatba. Háromszínű kokárda Viszonylag köztudott, hogy az első magyar kokárdát Petőfi felesége, Szendrey Júlia varrta, miközben a költő éppen a Nemzeti dalt írta csöndes otthonukban. Ám azt már kevesebben tudják, hogy háromszínű szalagot már a 19. század elején is hordtak, többek között József nádor felesége, Anna Pavlovna. Maga a kokárda viselése először Franciaországban, a Bastille ostroma után terjedt el. A legenda úgy tartja, hogy kitalálója La Fayette márki volt, és a mainál sokkal nagyobb méretben tűzték ki az emberek rendszerint a kalapjukra. A három szín - a trikolór - jelképként való használata még régebbi: már Mátyás királyunk korában feltűnik egy pecsétnyomón, illetve annak zsinórján. A kokárda színei a nemzeti zászló színei, helyesen belülről kifelé kell olvasni őket, így a zöld kerül kívülre, a piros szín belülre. Ennek ellenére sokkal elterjedtebb a fordított színkombináció, mert az valahogy jobban mutat - állítják sokan. Nem beszélve arról, hogy az 1848-as forradalomban is a piros szín volt kívül a kokárdákon. Petőfinek és Jókainak kör alakú „szalagrózsája" volt, tehát pántlika nélküli kokárdája. AZ ELFELEDETT FORRADALMÁR Legtöbbünk azzal sincs tisztában, hogy a nyelvújítás vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek volt egy Lajos nevű fia. Azt meg pláne kevesen tudják, hogy ő is a szabadságharc bukásának áldozata lett. Tizenötödik aradi vértanúként is emlegetik a történészek - a tizenegyedik Batthyány Lajos miniszterelnök volt -, és 1849. október 25-én reggel 1 órakor lőtték főbe az aradi vár sáncárkában 29 évesen, ott, ahol a többi aradi vértanú is kilehelte lelkét. Nem kell az okosabb! Végül egy anekdota az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc idejéből. A történet Farkas Ernőd: Az 1848-49-i szabadságharc anekdotakincse című könyvéből való, amely először a Rózsa Kálmán és Neje Könyvkiadó és Könyvnyomda Rt. Gondozásában jelent meg egy évszázada. A vízaknai, szerencsétlen végű csatában, amelyben Petőfi is részt vett, a maroknyi honvédsereg rendületlenül állta az ötszörte nagyobb osztrák sereg tüzét. Báró Puchner többször lőtávolba jött, s a tüzérek le akarták lőni. Ezt azonban Bem apó megtiltotta nekik. „Ne lőjetek rá - mondta -, mert helyette majd okosabbat küldenek, akivel aztán nem lehet olyan könnyen elbánni!" FORRÁS: WIKIPÉDIA A forradalom első napján Petőfiék már hajnali öt órától úton voltak. A Pilvaxban találkoztak IHH kivan a magyar nemzeti Legyen béke, szabadság és egyetértés.**mm_***1. Kivonjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését. 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszűntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. ». Nemzeti Bank. 1«. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvériség!