Csíki Hírlap, 2016. március (11. évfolyam, 42-62. szám)

2016-03-15 / 52. szám

2 . 1848 ELŐFIZETÉSI ÁRAINK lapkihordóinknál 25 lej postai előfizetés 28 lej » 0266-372370 « Csíki Hírlap Csíkszék napilapja . Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-4318 BRAT Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Közén István Szerkesztőségi tagok: Barabás Hajnal (Aktuális) D. Balázs Ildikó (Hölgysarok) Dobos László (Sport, Szieszta) Izsák-Székely Judith (Színes mind Cl H) Kovács Attila (Aktuális, Ezüst évek) Kemény Kamilla (Aktuális, Gazdavilág) Molnár Rajmond (Aktuális) Péter Beáta (Aktuális, Művelődés) Pinti Attila (Aktuális, Lóerő) R. Kiss Edit (Aktuális, Egészségünkre) Korrektúra: Kristó Boróka, Pál Éva Fotó: Veres Nándor, Gecse Noémi Tördelőszerkesztés: Bajkó Zsuzsa, Elekes Zsolt Tévéműsor: Gráf Botond Reklámgrafika: Tóth Szilárd Apróhirdetés: Kopacz Erika Reklám: Karda Zsófia Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! Az MTI HÍRFELHASZNÁLÓ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Csíki Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszá­­mát,a 0266-372370-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt ottho­nában, náluk megrendelheti lapunkat. 530182, Csíkszereda, Fortuna Park sétány 2A. Telefon: 0266-372­370 -mai Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. csikihirlapfcsiki-hirlap.ro marketingfcsiki-hirlap.ro hirdetesfcsiki-hirlap.ro elofizetesicsiki-hirlap.ro Fax:0266-372 360 Honlap: www.csiki-hirlap.ro Telefonszolgálat: 0266-371100 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-20 óra között! Történetek, anekdota a szabadságharcból Kevésbé ismert történetek Százhatvannyolc éve, 1848. március 15-én tört ki a magyar forradalom és szabadságharc. Ennek néhány, kevésbé ismert történetét elevenítjük fel: NÁNÓCSABA P­etőfi, Pilvax, Bem József, márciusi fiatalok, Nem­zeti dal­­­nevek, történe­tek, melyekről minden évben megemlékezünk, s amelyek fo­lyamatosan benne vannak a köztudatban. Ám vannak a sza­badságharcnak olyan epizódjai is, melyeket kevesebbszer ele­venítünk fel, pedig ugyanúgy részei az 1848-as tavasznak és a szabadságharcnak, mint az említett nevek, helyszínek. Harc és szerelem A forradalom első napján Petőfiék már hajnali öt órától úton voltak. A Pilvaxban talál­koztak, megfordultak Jókainál, a Landerer-Heckenast nyom­dában kikényszerítették a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyom­tatását, kiszabadították Tán­csics Mihályt, délután pedig legtöbbjük a Nemzeti Színház­ban találkozott. A 23 éves Jókait a tavasz zsongása, a forradalom öröme és a szerelem teljesen megszédítette Este hat órától Anton Hocebo: Benyovszky avagy a kamcsat­­kai száműzöttek című darabja volt műsorra tűzve, ám a for­radalmárok meggyőzték Bajza József igazgatót, hogy Katona József Bánk bánját adják elő. Bajzát nem kellett sokat győz­ködni - tollával bár, de ő is har­colt a forradalomban -, sőt, kitörő örömében és a kiszaba­dult Táncsics tiszteletére ingye­nes előadást hirdetett meg. A nap hősei, Petőfi, Jókai, Vasváry mind ott voltak. A Ko­lozsvárott is megfordult Egressy Gábor, Petőfi barátja, az előadás szünetében a színpadról elsza­valta a Nemzeti dalt, közben Jó­kainak is eszébe jutott, hogy szólnia kellene a tömeghez. A nap történéseitől zaklatottan, sáros, átázott ruhával, kipirult arccal, fején egy széteső cilin­derrel Jókai a színfalak mögé ment, hogy egyeztessen fellé­péséről. A félhomályban szó szerint belebotlott Laborfal­vi Rózába, aki Gertrudiszt ala­kította. A 31 éves, gyermekét egyedül nevelő asszony telje­sen elbűvölte a fiatal írót. És ez fordítva is igaz volt: a színésznő többé nem tudta levenni a sze­mét Jókairól, fellépett hozzá a színpadra, és levéve kosztüm­jéről kokárdáját, Jókai felöltőjé­re tűzte ki. Már akkor éljenezett a tömeg, majd miután elcsat­tant egy nyíltszíni csók is, óriá­si tapsba és kiabálásba tört ki a felajzott nézősereg. A 23 éves Jókait a tavasz zson­gása, a forradalom öröme és a szerelem teljesen megszédítet­te. Kettejük szerelme a kitörő forradalom és szabadságharc jelképe lett, még akkor is, ha későbbi házasságuk botrányt kavart, és még Jókai legjobb ba­rátja, Petőfi Sándor is nehezen törődött bele a kapcsolatba. Háromszínű kokárda Viszonylag köztudott, hogy az első magyar kokárdát Petőfi fe­lesége, Szendrey Júlia varrta, miközben a költő éppen a Nem­zeti dalt írta csöndes otthonuk­ban. Ám azt már kevesebben tudják, hogy háromszínű sza­lagot már a 19. század elején is hordtak, többek között József nádor felesége, Anna Pavlovna. Maga a kokárda viselése elő­ször Franciaországban, a Bas­tille ostroma után terjedt el. A legenda úgy tartja, hogy kita­lálója La Fayette márki volt, és a mainál sokkal nagyobb mé­retben tűzték ki az emberek ­rendszerint a kalapjukra. A három szín - a trikolór - jelképként való használata még régebbi: már Mátyás királyunk korában feltűnik egy pecsét­nyomón, illetve annak zsinór­ján. A kokárda színei a nemzeti zászló színei, helyesen belül­ről kifelé kell olvasni őket, így a zöld kerül kívülre, a piros szín belülre. Ennek ellenére sok­kal elterjedtebb a fordított szín­­kombináció, mert az valahogy jobban mutat - állítják sokan. Nem beszélve arról, hogy az 1848-as forradalomban is a pi­ros szín volt kívül a kokárdá­kon. Petőfinek és Jókainak kör alakú „szalagrózsája" volt, te­hát pántlika nélküli kokárdája. AZ ELFELEDETT FORRADALMÁR Legtöbbünk azzal sincs tisz­tában, hogy a nyelvújítás vezér­alakjának, Kazinczy Ferencnek volt egy Lajos nevű fia. Azt meg pláne kevesen tudják, hogy ő is a szabadságharc bukásának ál­dozata lett. Tizenötödik aradi vértanúként is emlegetik a tör­ténészek - a tizenegyedik Bat­thyány Lajos miniszterelnök volt -, és 1849. október 25-én reggel 1 órakor lőtték főbe az aradi vár sáncárkában 29 éve­sen, ott, ahol a többi aradi vér­tanú is kilehelte lelkét. Nem kell az okosabb! Végül egy anekdota az 1848- 1849-es forradalom és szabad­ságharc idejéből. A történet Farkas Ernőd: Az 1848-49-i sza­badságharc anekdotakincse című könyvéből való, amely elő­ször a Rózsa Kálmán és Neje Könyvkiadó és Könyvnyomda Rt. Gondozásában jelent meg egy évszázada. A vízaknai, szerencsétlen vé­gű csatában, amelyben Petőfi is részt vett, a maroknyi hon­védsereg rendületlenül állta az ötszörte nagyobb osztrák se­reg tüzét. Báró Puchner több­ször lőtávolba jött, s a tüzérek le akarták lőni. Ezt azonban Bem apó megtiltotta nekik. „Ne lője­tek rá - mondta -, mert helyette majd okosabbat küldenek, aki­vel aztán nem lehet olyan kön­­­nyen elbánni!" FORRÁS: WIKIPÉDIA A forradalom első napján Petőfiék már hajnali öt órától úton voltak. A Pilvaxban találkoztak IHH kivan a magyar nemzeti Legyen béke, szabadság és egyetértés.­­**mm_***­1. Kivonjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését. 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszűntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. ». Nemzeti Bank. 1«. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar kato­­náinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Next