Csiki Lapok, 1940 (52. évfolyam, 1-33. szám)
1940-01-06 / 1. szám
2-ik oldal. térünk vissza. Igazat mond szent Bonaventura: „A kormányos, hogy a csolnaknak jó irányt adjon, a végére Ui“. Földi életünknek mi vagyunk a vezetői, kialakítói, e kisded hajónak, icipici csolnakunknak kormányosai s evezői. S minden attól függ Prohászka szerint, hogy mi, mint kormányosok „ milyen világot hordozunk magunkban s mik annak súlya, energiái, csillagai. Azért hirdeti a bölcs, „bármit teszel, okosan tedd s nézzd a végét, a célját !" Ha csak a földet tartjuk célunknak, csak a mulandóra tekintünk, megnehezedik a szívünk, értelmünk, lelkünk, hiába ülünk a csólnak, a hajónk végére, jó irányt nem adhatunk, mert súlyúnktól félrebillen s mi a vízbe fordulunk. Ezeknél a csolnak valóban lélekvesztővé válik. Aminek nem Isten a célja s alapja, az semmi, amit nem Istenért teszünk, annak nincs értéke. Ne csodálkozzunk azért, ha a zárszámadásunk veszteséget mutatott ki, mert csak Istenért nem dolgoztunk, hanem még voltak más alantos szándékaink, ami csak mínuszt, adósságot jelentett. Újévkor legyen jelszavunk: Istennel kezdem el az 1940. esztendőt, Istenért végzem minden dolgomat, hogy földi életem, az a hajó Istenben kössön ki, hol van az igazi otthonom. P. Báthy Apollwánsz. CSÍKI LAPOK volt. Mellette láttuk Andrásfalva derék plébánosát, Malec János kanonokot. Az orgonát Székely Albert pártfogója, dr. Németh Kálmán szólaltatta meg először a nagymisén, aki néhány napon 6b hideg éjjelen keresztül hangolta törekvő hive kedvéért ezt az igazán vérrel enyvezett és martírlélekkel készített orgonát, amelyik a magyar akaraterőnek és a székely zsenialitásnak néhány száz éven keresztül lesz zengő bizonysága. A szentelést fényes díszebéd követte. Megható volt látni az előkelő vendégek koszorújában a szerény művészt az ő szép székely viseletében. Az álmatlanságtól vörösek voltak a szemei, de mégis boldog volt, hogy becsületet szerezhetett fajtájának. A német, román és lengyel pohárköszöntőkre az ő nevében Jízsiffziva plébánosa válaszolt. Az illusztris vendégek megdöbbenve hallgatták a körülmények vázolását, amik között Szereth orgonája megszületett. Mély meghatódás vett srőt rajtuk. Ez a nap Szereth városában a magyar kéz diadalmas ünnepe volt 1. szám. Székely-csoda Szereth-ben. Ragyogóbb és értékesebb angyalét senki sem kapott az idén, mint az ősrégi bukovinai Szereth város. Húsz regiszteres tindári külsejű és elragadó hangú orgonát kapott a nagytemplom, amit német és lengyel hivak látogatnak. A szeretői zengő szenzációnak az az érdekessége, hogy ezt az orgonát az utolsó pipig, az utolsó gombig a közismert harisnyás székely művész, a józseffalvi Székely Albert készítette. Az 1080 sípot tartalmazó és teljes tökéletességű rendkívül szépen hangzó remekművet azok a körülmények is páratlanná teszik, amik között megszületett. Józseffalva leégése előtt néhány nappal kötötte meg a sz űződést a székely művész Szereth város vezető egyéniségeivel, a 20 regiszteres új orgonára, aminek a kikötés szerint karácsony első napján kellett megszólalnia. Ugyanakkor ide szállították neki a sierethi nagytemplomot valóban eltorzító, nyafogó hangú kétszáz éves orgonát, hogy annak két sornyi, még használtu csípsorát beleépíthesse az új műbe a négy elemit végzett harisnyés művész, aki olvasóink előtt már meglehetősen ismert a csillagászati csodaóra révén, amit az euchaisztikus kongresszus idején a Karitász kiállítása számára faragott és amit Pacelli bíboros vitt haza, a jelenlegi Papa. Ez az egyszerű külsejű székely ember faragta Józseffalva zenélő toronyóráját is gyökér gyertyánfából az ismeretes koronaművet, aminek mintáját csak hallomásból hallotta Nürnberggel kapcsolatban, de a megoldás még eredetibb amannál. Az ideszállított szeretbi orgona az anyagra adott előleggel együtt és a faluval együtt porrá égett. Ijedten rohantak ide autón az első kenyereket szállító autó nyomában a szereth urak, hogy mi lesz most már a munkával ? 1... Történelembe való gesztussal válaszolt a székely, akinek utolsó szerszáma és rongya is elégett. Felkapott egy muszka szuronyt, amit a három orosz megszállás valamelyikén az oroszok dughattak el és most ott csunyáskodott a lábunk alatt. Odament vele a háza parazsához és a szeretői urak szeme láttára megkalapálta, megedzette belőle első uj esstergaképét. Az e zssigagápat is megfaragta nemsokára elégett körtefájából. A legelső Józseffalvi szükség szint ő húzta fel a tűz utáni héten, ahol a parázs, a hamu, a korom fölött elkezdte épiteni csudával határos szép orgonáját Eladta megmentett állatait és termését is meg a lábán, csakhogy ura maradjon adott szavának és mint mondta, igen sokszor „Hagy becsületet szerezzek édes fajtámnak“... Megfoghatatlan ennek a remekműnek a születése és a mesébe illő energia, amivel ez az óriásmű idejére pontosan elkészült. A szegény székely, aki közben édesapját is eltemette, hetekig le sem vetkőzött. Egykét órácskát aludt szerszámmal a kezében, a pedálok pódiumán guggolva, hátát az új orgonaszekrénynek fektetve. A tiszta készült frontsípokat is önmaga kezével építette, domborította. Eme frontsípok leghosszabbika 2 méter 70 ceniméter. Az embervastagságu legmélyebb pedálsíp, amiben, mintha a Niagara zúgna 2 méter és 80 centiméter. Meg kell még említeni a kifogástalan billentyűzetet, a rendkívül könnyű belső mechanizmust, a több, mint ezer rugót és szelepet, amelyek közül egyetlen gyári darab sincsen, hanem valamennyi maga gyártotta remek és precíz részecske. Meg kell említeni az orgonaszekrény szépségét, ahol bámulatos és mégis természetes harmóniába olvad össze a korinthusi oszlopfej és a tulipán-girland. Karácsony vigiliáján vasárnapon szentelték föl az uj orgonát. Nemcsak Szereth város polgármestere és valamennyi előkelősége volt arra hivatalos, hanem az uj csernoviczi apostoli kormányzó is, Rittmayer János valamint Bukovina zenei világának Bök érdeklődője. Az ünnepi beszédet német és lengyel nyelven Bibzsiczky, Szereth város katolikusainak fehérhajú főpapja tartotta. A nagymisét Sebestyén Antal pápai kamarás, kanonok, Hadikfalvának jelenlegi főesprdse végezte, aki 24 éven keresztül józseffalvi plébános is Megnyílt a „Salon Rose“ Tisztelettel értesítem Csíkszereda város és vidéke nagyérdemű hölgyközönségét, hogy divat kalap-szalonomat I. C. Brătianu uova 54. szám alatt , a Vákárüzlet szomszédságában megnyitottam. A legmodernebb kalapujdonságokkal és legkényesebb igényeket is kielégítő átalakításokkal állok nagyrabecsült vevőimnek rendelkezésére. Pontoz ez lelkiismeretes munka, mérsékelt araki Szives pártfogást kér, kiváló tisztelettel Ambrus ZELózsi, Csikszerada , Gyergyóditró nagyközség közbirtokosságának 2000 kisbirtokos tagja a Csíkmegyétől Maros megyéhez szakadt kisajátított birtokok határvonalainak igazságos megállapítását kéri Papp Danila királyi széktartótól. Ötvenkétezer hold birtokossági vagyonból huszonötezer holdat sajátítottak ki a Maros megyéhez csatolt román községek részére. A román impáriumnak Csikvármegyére történt kiterjesztése óta, a Csíkvármegye és Maros megye közötti határvonal állandóan változik. A különböző kormányok Gyergyóbékás, Gyergyóbokó, Gyergyótölgyes, Gyergyócibor, sőt Borszék községeknek egyik, vagy másik megyéhez való csatolásával, a két vármegye közötti határt állandóan bizonytalanságban tartották. Végre a mostani állapot szerint Gyergyóbókás és Gyergyótölgyes községek Csík megyéhez, Gyergyóholló, Borszék és Gyergyóbálbor községek pedig Maros megyéhez csatoltattak. Ez tette szükségessé a két vármegyének ezen községek körzetébe eső határának végleges rendezését. Mintogy a határrendezés csak törvényhozós útján eszközölhető, a vonatkozó törvény előkészítése érdekében különböző közigazgatási szervek évek óta állandóan helyszíni vizsgálatokat tartottak és tartanak, hogy javaslataikkal a kérdés törvényhozási döntését elősegítsék. C dlt vármegye gyergyói járásába tartozó Ditró községe és közbirtokossága az, melyet ez a kérdés elsősorban érdekel. Éppen ezért a lakosság nevében, dr. Gráf Endrének, a Ciki Magánjavak igazgatójának megfogalmazásában a közbirtokosság előterjesztéssel fordult Papp Danula, Maros tartomány királyi széktartójához és ebben feltárta, hogy Ditró politikai község telekkönyvi s közigazgatási területe az agrár-reformtörvény végrehajtása előtt ötvenkétezer hold volt Ennek az 52 ezer hold területnek birtokosai kivétel nélkül ditrói pogárok voltak, vagy pedig ezen ditrói területre települt idegen községbe!! lakosok. Ezek azonban csak kevés százalékát tették ki a lakosságnak. Ditró község közigazgatási hatósága tehát erre az 52 ezer holdra terjedt ki s e tekintetben a szomszádközségekkel vita nem merült fel. Az agrárkisajátítások során ezen 52 ezer hold területből 25 ezer hodat kisajártottak és padig Sírmás, Hodona, Holló és Borszék községek javára. Amikor ezen kiijátítások folytán, ezen utóbb községek és Ditró község között a határonó területek feletti közigazgatási joggyakorlás szempontjából viták keletkeztek s ennek során a felsőbb kóigazgatási hatóságok a kérdésbe beleavatkoztak: az érdekelt községek a helyi viszonyok ismerete és fontos melegelése után a határok tekinetében egyezséget létesítettek s azt a kormányzósághoz térje«tették fel azon cálól, hogy ezen megállapodás elfogadásával s tiszteletben tartásával oldagjók meg e két vármegye közötti határ kérdése. Legutóbb Gyergyóholló községnek egy áJistából — melyben Ditró községtől már előre olyan területek után kér községi adótárítést, mely még nem lett az 5 területéhez csatolva — arról szerzett tudomást a közbirtokosság, hogy a most tervezett területi elhatárolásokká a ditrói székely vagyonközösség területét kétfelé szakítják s annak egy részét Holó községhez és így Maros megyéhez csatolják. Az így tervezett megosztás a Ditró közbirtokossága érdekeit súlyosan sérti , reánézve olyan helyzetet teremtett, mely az országban egyedülálló, csórt kér a közbirtokosság vezetősége felterjesztésében, hogy a királyi széktartóság járjon közbe a törvény előkészítő bizottságnál, hogy a székely közös vagyon egész területét hagyják meg Ditró község és így Csit vármegye határában. A birtokosság ezen kérésének indokai nem érzelmi természetűek. Ránézve tökéletesen mindegy az, hogy melyik vármegye, vagy község területébe tartozik s ezen beosztás jogán az ellenőrző szervek a csíki prefektusról s pénzügyigazgatóságról, a csíki gazdasági és erdészeti hatóságokról kerülnek-e ki, vagy pedig a marosmegyei prefektúra, pénzügyigazgatóság, gazdasági vagy erdészeti hatóságoktól. Nem mindegy azonban az, hogy a 27 ezer hold területű ingatlanokból 11 ezer hold Csikmegyéhez, 16 ezer hold pedig Maros megyéhez tartozzák, sőt ezt még jobban zavarólag a csik megyei területek felett a csíki megyefőnök, a csíki pénzügyigazgató, a csíki gazdasági hivatal s a csíki erdőgondnokságok intézkedjenek s a Maros megyéhez jutandó területek felett a marosmegyei prefektus, a marosvásárhelyi pénzügyigazgató s marosmegyei gazdasági hivatal, vagy maros megyei erdőgondnokságok rendelkezzenek. Ebből a helyzetből — ha csak ugyan megszületik a törvény — lesz a közigazgatási anomáliáknak olyan állandó sörozeta származik, mely a birtokosság helyzetét elviselhetetlenné teszi Oyen közigazgatási abszurdum nyer törvényes színezetet, melynek párja nem lesz az egész országban. A helyzet tarthatatlanságát a közbirtokosság a sok közül, melyek napirenden lesznek, csak egyetlen példával világosítja meg, mely szóban magába véve is elég ahoz, hogy az e csatolás következtében előálló bonyodalmakra élénken rávilágítson. A birtokosságnak üzemterve van. Ez pontosan elírja azt, mekkora mennyiségű fa , melyik területről kerül kihasználásra. Ennek kijelölését, a vágterület mennyiségi felvételét, a famentiség eladásához szükséges munkálatokat, mint az értékelés, az árverés előkészítése stb., az erdőtörvény értelmében az állami erdőgondnokság végzi. Felteszi a kérdést a közbirtokosság, hogy az ő kétfelé szakadt erdőterületén, ahol még mi is így könnyen megtörténhetik, hogy maga az évi vágterület is m ndiói megye, vagy község területére esik — ezt a munkát ki fogja végezni, a gyergyói erdőgondnokság-e, ahová eddig tartozott, vagy a maroshévizi erdőgondnokság-e ? Az árverés alá kerülő famennyiség, vagy a házi szükségletre kiadott famennyiség után a bír okosság sugér adót fizet az államnak. Ezt az adót a Urite-re illetékes vármegye pénzügy igazgatója veti ki. Ki fogja már a legközelebbi erdőtábla után ezt az adót kivetni? A cs.ikszeredi, vagy a marosvásárhelyi? Az adó behajtása a percepciók utján történik. Ki fogja a behajtást eszközölni? Melyik megye pénzügyigazgatója , mely kerületek percepciói ? A behajtót állami adóból a községek hozzájárulás (adicionálé) illeti meg, a háztartása javára. Melyik községnek lesz joga ehez az adicionáléhoz? A marót megyei Holló községnek-e, vagy Ditró községnek? — Nekünk — mondja többi közöt az emlékirat — megvannak a tapasztalataink a múltból olyan esetekre, amikor különböző hatóságok vitáztak a fölött, hogy ki van jogosítva bizonyos esetekben eljárni s előre látják, hogy a gyergyói erdőgondnok az ő brigadérjaival éppen úgy fog velünk rendelkezni, mint a maroshévizi, a Csíkszeredát pénzügyigazgató úgy fog adóztatni, mint a marosvásárhelyi, a pénzügyi ellenőrök mindkét helyről fogják állandóan a bírságokat és büntetéseket kiszabni és különböző hatóságok útvesztőiben s az örökös pereskedésben és védekezésben anyagi és erkölcsi erőink fel fognak morzsolódni. Az említett egy erdőelsdási példában nincsen felsorolva azoknak a lehetőségeknek egész sorozata, melyek előtt állhat a birtokosság, de ezeket felsorolni alig is lehetne, mert maga az élet, az ő örökös változataival termeli ki az eseteket Bizonyos csak egy, hogy teljesen elviselhetetlen helyzet állana be. A közigazgatás feladata az, hogy megelőzze az ilyen előfordulható esetek megtörténhetését, preventív intézkedéseivel már eleve kizárja azt, hogy ilyen helyzet előállhasson. Ditró községnek kétezer kisbirtokos lakója tagjai ennek a közbirtokosságnak, akik az élet minden kötelékével a sarát községükhöz s Csikmegyéhez vannak láncolva, melyet ha meg akarnak változtatni, akkor csak legnagyobb gonddal, figyelemmel s alapos szaktudással kell eljárni, különben az állampolgárok egy részének ok nélküli zaklatását teszik lehetővé , a hatóságoknak szereznek ok nélküli hatásköri vitákat, melyeknek kárát ismét csak a közbirtokosság fogja érezni Ditró község közbirtokosságának tagjai bizalommal tekintenek Papp Danila királyi széktartó utján döntésre kerülő ügyük elé és remélik, hogy a törvényhozás figyelembe veszi súlyos és méltányos indokaikat és vagyonrészüket meghagyja Csikmegye területén. Albert Ervin. * „CSÍKI LAPOK“ Politikai, közgazdasági és szépirodalmi lap Előfizetési ár Megjelenik minden vasárnap 8ü ber ISC 40.Félévre Külföldre egy évre , 864 Magyarországra 12 Pengő. Hirdetési díjak a legolcsóbban számíttatnak. Kéziratok nem adatnak vizeta Nyílttéri közlemények dija soronkint Lel 25.— Kiadóhivatal: Meronrea-Cluj, Strada I. C. Bratiana 66 Példányonkénti ára 3 Lel, ägenz «vre Negyedévre