Csiki Lapok, 1940 (52. évfolyam, 1-33. szám)

1940-01-06 / 1. szám

2-ik oldal. térünk vissza. Igazat mond szent Bonaventura: „A kormányos, hogy a csolnaknak jó irányt adjon, a végére Ui“. Földi életünknek mi va­­gyunk a vezetői, kialakítói, e kisded hajónak, icipici csolnakunknak kormányosai s evezői. S minden attól függ Prohászka szerint, hogy mi, mint kormányosok „ milyen világot hordozunk magunkban s mik annak súlya, energiái, csillagai. Azért hirdeti a bölcs, „bármit teszel, okosan tedd s nézzd a végét, a célját !" Ha csak a földet tartjuk célunknak, csak a mulandóra tekin­tünk, megnehezedik a szívünk, értelmünk, lel­künk, hiába ülünk a csólnak, a hajónk végére, jó irányt nem adhatunk, mert súlyúnktól félre­billen s mi a vízbe fordulunk. Ezeknél a csolnak valóban lélekvesztővé válik. Aminek nem Isten a célja s alapja, az semmi, amit nem Istenért teszünk, annak nincs értéke. Ne csodálkozzunk azért, ha a zárszámadásunk veszteséget mutatott ki, mert csak Istenért nem dolgoztunk, hanem még voltak más alantos szándékaink, ami csak mínuszt, adósságot jelentett. Újévkor legyen jelszavunk: Istennel kez­dem el az 1940. esztendőt, Istenért végzem minden dolgomat, hogy földi életem, az a hajó Istenben kössön ki, hol van az igazi otthonom. P. Báthy Apollwánsz. CSÍKI LAPOK volt. Mellette láttuk Andrásfalva derék plébánosát, Malec János kanonokot. Az orgonát Székely Albert pártfogója, dr. Németh Kálmán szólaltatta meg először a nagymisén, aki néhány napon 6b hideg éjjelen ke­resztül hangolta törekvő hive kedvéért ezt az igazán vérrel enyvezett és martírlélekkel készített orgonát, amelyik a magyar akaraterőnek és a székely zseniali­­tásnak néhány száz éven keresztül lesz zengő bizony­sága. A szentelést fényes díszebéd követte. Megható volt látni az előkelő vendégek koszorújában a szerény művészt az ő szép székely viseletében. Az álmatlan­ságtól vörösek voltak a szemei, de mégis boldog volt, hogy becsületet szerezhetett fajtájának. A német, román és lengyel pohárköszöntőkre az ő nevében Jízsiffziva plébánosa válaszolt. Az illusztris vendégek megdöb­benve hallgatták a körülmények vázolását, amik között Szereth orgonája megszületett. Mély meghatódás vett srőt rajtuk. Ez a nap Szereth városában a magyar kéz diadalmas ünnepe volt 1. szám. Székely-csoda Szereth-ben. Ragyogóbb és értékesebb angyalét senki sem kapott az idén, mint az ősrégi bukovinai Szereth város. Húsz regiszteres ti­ndári külsejű és elragadó hangú orgonát kapott a nagytemplom, amit német és lengyel hivak látogatnak. A szeretői zengő szenzációnak az az érdekessége, hogy ezt az orgonát az utolsó pipig, az utolsó gombig a közismert harisnyás székely művész, a józseffalvi Székely Albert készítette. Az 1080 sípot tartalmazó és teljes tökéletességű rendkívül szépen hangzó remekművet azok a körülmények is páratlanná teszik, amik között megszületett. Józseffalva leégése előtt néhány nappal kötötte meg a sz űződ­ést a szé­kely művész Szereth város vezető egyéniségeivel, a 20 regiszteres új orgonára, aminek a kikötés szerint karácsony első napján kellett megszólalnia. Ugyan­akkor ide szállították neki a sierethi nagytemplomot valóban eltorzító, nyafogó hangú kétszáz éves orgonát, hogy annak két sornyi, még használtu c­sípsorát bele­építhesse az új műbe a négy elemit végzett harisnyés művész, aki olvasóink előtt már meglehetősen ismert a csillagászati csodaóra révén, amit az euchai­sztikus kongresszus idején a Karitász kiállítása számára fara­gott és amit Pacelli bíboros vitt haza, a jelenlegi Papa. Ez az egyszerű külsejű székely ember faragta József­­falva zenélő toronyóráját is gyökér gyertyánfából az ismeretes koronaművet, aminek mintáját csak hallo­másból hallotta Nürnberggel kapcsolatban, de a meg­oldás még eredetibb amannál. Az ideszállított szeretbi orgona az anyagra adott előleggel együtt és a faluval együtt porrá égett. Ijedten rohantak ide autón az első kenyereket szállító autó nyomában a szereth­ urak, hogy mi lesz most már a munkával ? 1... Történelembe való gesztussal válaszolt a székely, akinek utolsó szer­száma és rongya is elégett. Felkapott egy muszka szuronyt, amit a három orosz megszállás valamelyikén az oroszok dughattak el és most ott csunyáskodott a lábunk alatt. Odament vele a háza parazsához és a szeretői urak szeme láttára megkalapálta, megedzette belőle első uj esstergaképét. Az e zssigagápat is meg­faragta nemsokára elégett körtefájából. A legelső József­falvi szükség szint ő húzta fel a tűz utáni héten, ahol a parázs, a hamu, a korom fölött elkezdte épiteni csudával határos szép orgonáját Eladta megmentett állatait és termését is meg a lábán, csakhogy ura maradjon adott szavának és mint mondta, igen sokszor „Hagy becsületet szerezzek édes fajtámnak“... Meg­foghatatlan ennek a remekműnek a születése és a mesébe illő energia, amivel ez az óriásmű idejére pontosan elkészült. A szegény székely, aki közben édesapját is eltemette, hetekig le sem vetkőzött. Egy­két órácskát aludt szerszámmal a kezében, a pedálok pódiumán guggolva, hátát az új orgona­szekrénynek fektetve. A tiszta készült front­sípokat is önmaga kezé­vel építette, domborította. Eme frontsípok leghosszab­­bika 2 méter 70 ceniméter. Az embervastagságu leg­mélyebb pedálsíp, amiben, mintha a Niagara zúgna 2 méter és 80 centiméter. Meg kell még említeni a kifogástalan billentyűzetet, a rendkívül könnyű belső mechanizmust, a több, mint ezer rugót és szelepet, amelyek közül egyetlen gyári darab sincsen, hanem valamennyi maga gyártotta remek és precíz részecske. Meg kell említeni az orgonaszekrény szépségét, ahol bámulatos és mégis természetes harmóniába olvad össze a korinthusi oszlopfej és a tulipán-girland. Karácsony vigiliáján vasárnapon szentelték föl az uj orgonát. Nemcsak Szereth város polgármestere és valamennyi előkelősége volt arra hivatalos, hanem az uj csernoviczi apostoli kormányzó is, Rittmayer János valamint Bukovina zenei világának Bök érdeklődője. Az ünnepi beszédet német és lengyel nyelven Bib­­zsiczky, Szereth város katolikusainak fehérhajú fő­papja tartotta.­­ A nagymisét Sebestyén Antal pápai kamarás, kanonok, Hadikfalvának jelenlegi főesp­rdse végezte, aki 24 éven keresztül józseffalvi plébános is Megnyílt a „Salon Rose“ Tisztelettel értesítem Csíkszereda város és vidéke nagyérdemű hölgyközönségét, hogy divat kalap-szalonomat I. C. Brătianu­ uova 54. szám alatt , a Vákár­üzlet szomszédságában megnyitottam. A legmodernebb kalapujdonságokkal és legké­nyesebb igényeket is kielégítő átalakításokkal állok nagyrabecsült vevőimnek rendelkezésére. Pontoz ez lelkiismeretes munka, mérsékelt araki Szives pártfogást kér, kiváló tisztelettel Ambrus ZELózsi, Csik­szerada , Gyergyóditró nagyközség közbirtokos­ságának 2000 kisbirtokos tagja a Csík­­megyétől Maros megyéhez szakadt kisa­játított birtokok határvonalainak igaz­ságos megállapítását kéri Papp Danila királyi széktartótól. Ötvenkétezer hold birtokossági vagyonból huszonötezer holdat sajátítottak ki a Maros megyéhez csatolt román községek részére. A román impáriumnak Csikvármegyére történt ki­terjesztése óta, a Csíkvármegye és Maros megye közötti határvonal állandóan változik. A különböző kormányok Gyergyóbékás, Gyergyóbok­ó, Gyergyótölgyes, Gyergyó­­c­ibor, sőt Borszék községeknek egyik, vagy másik megyéhez való csatolásával, a két vármegye közötti határt állandóan bizonytalanságban tartották. Végre a mostani állapot szerint Gyergyóbókás és Gyergyótölgyes községek Csík megy­éhez, Gyergyóholló, Borszék és Gyergyóbálbor községek pedig Maros megyéhez csatol­­tattak. Ez tette szükségessé a két vármegyének ezen községek körzetébe eső határának végleges rendezését. Min­togy a határrendezés csak törvényhozós útján eszközölhető, a vonatkozó törvény előkészítése érde­kében különböző közigazgatási szervek évek óta állan­­dóan helyszíni vizsgálatokat tartottak és tartanak, hogy javaslataikkal a kérdés törvényhozási döntését előse­gítsék. C dlt vármegye gyergyói járásába tartozó Ditró községe és közbirtokossága az, melyet ez a kérdés elsősorban érd­ekel. Éppen ezért a lakosság nevében, dr. Gráf Endrének, a Ciki Magánjavak igazgatójának megfogalmazásában a közbirtokosság előterjesztéssel fordult Papp Danula, Maros­ tartomány királyi széktartó­­jához és ebben feltárta, hogy Ditró politikai község telekkönyvi s közigazgatási területe az agrár-reform­törvény végrehajtása előtt ötvenkétezer hold volt Ennek az 52 ezer hold területnek birtokosai kivétel nélkül ditrói po­gárok voltak, vagy pedig ezen ditrói területre települt idegen községbe!! lakosok. Ezek azonban csak kevés százalékát tették ki a lakosságnak. Ditró község közigazgatási hatósága tehát erre az 52 ezer holdra terjedt ki s e tekintetben a szomszádközségekkel vita nem merült fel. Az agrárkisajátítások során ezen 52 ezer hold területből 25 ezer ho­dat kisajá­rtottak és padig Sírmás, Hodona, Holló és Borszék községek javára. Amikor ezen kiijátítások folytán, ezen utóbb­ községek és Ditró község között a határon­ó területek feletti közigazga­tási joggyakorlás szempontjából viták keletkeztek s ennek során a felsőbb k­ó­igazgatási hatóságok a kér­désbe beleavatkoztak: az érdekelt községek a helyi viszonyok ismerete és fontos m­elegelése után a hatá­rok tekin­etében egyezséget létesítettek s azt a kormány­zósághoz térj­e«tették fel azon cá­lól, hogy ezen meg­állapodás elfogadásával s tiszteletben tartásával oldag­­jók meg e két vármegye közötti határ kérdése. L­egu­tóbb Gyergyóholló községnek egy áJistából — melyben Ditró községtől már előre olyan területek után kér községi adótárítést, mely még nem lett az 5 területéhez csatolva — arról szerzett tudomást a köz­birtokosság, hogy a most tervezett területi elhatárolá­sokká a ditrói székely vagyonközösség területét kétfelé szakítják s annak egy részét Ho­ló községhez és így Maros megyéhez csatolják. Az így tervezett megosztás a Ditró közbirtokos­sága érdekeit súlyosan sérti , reánézve olyan helyzetet teremtett, mely az országban egyedül­álló, csórt kér­ a közbirtokosság vezetősége felterjesztésében, hogy a királyi széktartóság járjon közbe a törvény előkészítő bizottságnál, hogy a székely közös vagyon egész terü­letét hagyják meg Ditró község és így Csit vármegye határában. A birtokosság ezen kérésének indokai nem érzelmi természetűek. Ránézve tökéletesen mindegy az, hogy melyik vármegye, vagy község területébe tartozik s ezen beosztás jogán az ellenőrző szervek a csíki pre­fektusról s pénzügyigazgatóságról, a csíki gazdasági és erdészeti hatóságokról kerülnek-e ki, vagy pedig a marosmegyei prefektúra, pénzügyigazgatóság, gazdasági vagy erdészeti hatóságoktól. Nem mindegy azonban az, hogy a 27 ezer hold területű ingatlanokból 11 ezer hold Csikmegyéhe­z, 16 ezer hold pedig Ma­ros megyéhez tar­tozzák, sőt ezt még jobban zavarólag a csik megyei területek felett a csíki megyefőnök, a csíki pénzügy­­igazgató, a csíki gazdasági hivatal s a csíki erdőgond­­nokságok intézkedjenek s a Maros megyéhez jutandó területek felett a marosmegyei prefe­ktus, a marosvásár­­helyi pénzügyigazgató s marosmegyei gazdasági hivatal, vagy maros megyei erdőgondnokságok rendelkezzenek. Ebből a helyzetből — ha csak ugyan megszületik a törvény — lesz a közigazgatási anomáliáknak olyan állandó söroz­eta származik, mely a birtokosság hely­zetét elviselhetetlenné teszi O­yen közigazgatási abszur­dum nyer törvényes színezetet, melynek párja nem lesz az egész országban. A helyzet tarthatatlanságát a közbirtokosság a sok közül, melyek napirenden lesznek, csak egyetlen példával világosítja meg, mely szó­ban magába véve is elég ahoz, hogy az e­ csatolás következtében előálló bonyodalmakra élénken rávilágítson. A birtokosságnak üzemterve van. Ez pontosan e­lírja azt, mekkora mennyiségű fa , melyik területről kerül kihasználásra. Ennek kijelölését, a vágterület mennyiségi felvételét, a fament­­iség eladásához szük­­séges munkálatokat, mint az értékelés, a­z árverés elő­készítése stb., az erdőtörvény értelmében az állami erdőgond­nokság végzi. Felteszi a kérdést a közbirto­kosság, hogy az ő kétfelé szakadt erdőterületén, ahol még mi is íg­y könnyen megtörténhetik, hogy maga az évi vágterület is m­ ndiói megye, vagy község terüle­tére esik — ezt a munkát ki fogja végezni, a gyergyói erdőgondnokság-e, ahová e­ddig tartozott, vagy a maros­­hévizi erdőgondnokság-e ? Az árverés alá kerülő famennyiség, vagy a házi szükségletre kiadott famennyiség után a bír okosság su­gér adót fizet az államnak. Ezt az adót a Urite-re illetékes vármegye pénzügy igazgatója veti ki. Ki fogja már a legközelebbi erdőtábla után ezt az adót kivetni? A cs.ikszered­i, vagy a marosvásárhelyi? Az adó behajtása a percepciók utján történik. Ki fogja a behajtást eszközölni? Melyik megye pénzügy­­igazgatója , mely kerületek percepciói ? A behajtó­t állami adóból a községek hozzájáru­lás (adicionálé) illeti meg, a háztartása javára. Melyik községnek lesz joga ehez az adicionáléhoz? A marót megyei Holló községnek-e, vagy Ditró községnek? — Nekünk — mondja többi közö­t az emlékirat — megvannak a tapasztalataink a múltból olyan ese­tekre, amikor különböző hatóságok vitáztak a fölött, hogy ki van jogosítva bizonyos esetekben eljárni s előre látják, hogy a gyergyói erdőgondnok az ő briga­­dérjaival éppen úgy fog velünk rendelkezni, mint a maroshévizi, a Csíkszeredát pénzügyigazgató úgy fog adóztatni, mint a marosvásárhelyi, a pénzügyi ellenőrök mindkét helyről fogják állandóan a bírságokat és bün­tetéseket kiszabni és különböző hatóságok útvesztőiben s az örökös pereskedésben és védekezésben anyagi és erkölcsi erőink fel fognak morzsolódni. Az említett egy erdőelsdási példában nincsen fel­sorolva azoknak a lehetőségeknek egész sorozata, melyek előtt állhat a birtokosság, de ezeket felsorolni alig is lehetne, mert maga az élet, az ő örökös válto­zataival termeli ki az eseteket Bizonyos csak egy, hogy teljesen elviselhetetlen helyzet állana be. A közigazgatás feladata az, hogy megelőzze az ilyen előfordulható esetek megtörténhetését, preventív intézkedéseivel már eleve kizárja azt, hogy ilyen hely­zet előállhasson. Ditró községnek kétezer kisbirtokos lakója tagjai ennek a közbirtokosságnak, akik az élet minden kötelékével a sarát községükhöz s Csikmegyé­hez vannak láncolva, melyet ha meg akarnak változtatni, akkor csak legnagyobb gonddal, figyelemmel s alapos szaktudással kell eljárni, különben az állampolgárok egy részének ok nélküli zaklatását teszik lehetővé , a hatóságoknak szereznek ok nélküli hatásköri vitákat, melyeknek kárát ismét csak a közbirtokosság fogja érezni Ditró község közbirtokosságának tagjai bizalom­mal tekintenek Papp Danila királyi széktartó utján döntésre kerülő ügyük elé és remélik, hogy a törvény­­hozás figyelembe veszi súlyos és méltányos indokaikat és vagyonrészüket meghagyja Csikmegye területén. Albert Ervin. * „CSÍKI LAPOK“ Politikai, közgazdasági és szépirodalmi lap Előfizetési ár Megjelenik minden vasárnap 8ü ber ISC 40.­Félévre Külföldre egy évre , 864 Magyarországra 12 Pengő. Hirdetési díjak a legolcsóbban számíttatnak. Kéziratok nem adatnak vizeta Nyílttéri közlemények dija soronkint Lel 25.— Kiadóhivatal: Meronrea-Cluj, Strada I. C. Bratiana 66 Példányonkénti ára 3 Lel, ägenz «vre Negyedévre

Next