Csongrádmegyei Hirlap, 1956. november (1. évfolyam, 3-10. szám)

1956-11-22 / 3. szám

Szovjet Lengyel nyilatkozat­­ magyar szemmel Gomul­ka és Cyrankiewicz m moszkvai útlét és a szovjet­­lengyel tárgyalásokat, jóval nagyobb várakozás előzte meg Magyarországon, mint ahogyan a múltban külföldi államok közötti tárgyaláso­kat szokásunk volt fogadni. Ennek oka teljesen érthető. Mint ahogyan egy-másfél hó­napnal ezelőtt a lengyelor­szági események bizonyos te­kintetben előrevetítették azt, ami azután nálunk — persze sajátos, magyar módon bekö­vetkezett — úgy a lengyel— szovjet megegyezéstől azt vártuk, hogy első megnyilat­kozása lesz a nem­ demokrá­ciák iránti új szovjet politiká­nak és valamiféle előfutára egy későbbi magyar—szovjet megállapodásnak. Sok tekintetben meg is fe­lel e várakozásnak a novem­ber 18-án aláírt szovjet—len­gyel nyilatkozat. Megnyugta­tó a szövetségi és baráti vi­szony alapjául szolgáló egyen­jogúság, a területi sérthetet­lenség, az állami független­ség és szuverenitás, bel­­ügyekbe való be nem avat­kozás hang­súlyozása a közös nyilatkozatban. Valóban, mi is csak ezen elvek szigorú és mindkét részről történő be­tartása alapján tudjuk elkép­zelni a Szovjetunióval való viszonyunk rendezését. S hogy ez nem pusztán deklaráció, sőt, hogy a Szov­jetunió hajlandó jóvátenni a múlt igazságtalanságait, mu­tatják a gazdasági megállapo­dások: az 1946-tól 1953-ig szállított leniyei szénért a szovjet részről ki nem fizetett összeg ellenében letörlesztik Lengyelország egész adóssá­gát. Azonkívül a Szovjetunió hitelben szállít 1 millió 400 ezer tonna gabonát és 700 millió rubel összegű hosszú­­lejáratú hitelt nyújt Lengyel­­országnak. Számíthatunk rá tehát, hogy nemcsak közvet­len segítséget kapunk a Szov­jetuniótól, hanem arra is, hogy jóváteszik a múltbeli egyenlőtlen alapon lebonyo­lított gazdasági kapcsolatok­ból származó hátrányokat is. Nyugtalanságot kelthet ben­nünk a szovjet csapatok Len­gyelország területén való ideiglenes tartózkodásáról szó­­­­ló megállapodás, és nem kis aggodalmat aziránt, hogy a Szovjetunió a mi esetünkben is ragaszkodni fog hasonló feltételekhez. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy Lengyelország közvetlenül határos a militarista Nyugat- Németországgal, míg a mi nyugati szomszédunk — a semleges Ausztria, többi ha­tárainkon túl pedig baráti ál­lamok fekszenek. Ez a körül­mény feltétlenül megvalósít­­hatóbbá teszi a szovjet csapa­tok Magyarország területéről való végleges kivonását, mint ahogyan ez Lengyelország esetében fennáll. De még ott is ideiglenes tartózkodásról van szó, amit csupán a né­met kérdés és az európai vi­szonyok rendezetlensége te­het szükségessé. A lengyel- - szovjet megegyezés egyéb­ként határozottan leszögezi, hogy a szovjet csapatok Len­gyelországban való tartózko­dása nem érintheti a lengyel állam szuverenitását és nem vezethet arra, hogy beavat­kozzanak a Lengyel Népköz­társaság belügyeibe. A szov­jet csapatok mozgását az or­szág területén korlátozzák­. Ki ne vágyódna ma Ma­gyarországon arra, hogy már mi is itt tartanánk, hogy mi is békés viszonyok között, egyenrangú félként tárgyal­hatnánk a Szovjetunió képvi­selőivel mindazokról a kérdé­sekről, amelyek barátságun­kat annyira megmérgezték és a gyűlölködés falát emel­ték népeink közé. A lengyel —szovjet nyilatkozat reményt nyújt arra, hogy a Szovjet­unió tiszteletben tartja majd a magyar népnek oly sok véráldozattal kinyilvánított akaratát, hogy függetlenül és szabad akarata szerint él­jen. S ha ez így lesz, akkor kiépülhetnek közöttünk majd az igaz barátság kötelékei. (A Népszabadság 1956. no­vember 20-i számából). A szemtanú beszél­t Budapestről Ma még ritkaságszámba­­ megy a Pestet járt ember. Noha a közlekedés mind erőteljesebben indul meg, ma még­­ csak elkerülhetet­len ügyben választja valaki a pesti utat. Süli Ferenc vá­sárhelyi kisiparos a múlt hé­ten három, élelmiszert szál­lító TEFU-kocsival utazott a fővárosba, s három napot töltött ott. Még ma is sok a mende­monda a budapesti helyzet­ről, de minél több szemtanú járta meg a fővárost, annál világosabbá válik a vidékiek előtt is, milyen arányú kárt szenvedett Budapest. Emlékezünk rá, hogy itt ar­ról beszéltek: romokban a parlament, hatalmas károk érték a Nyugati­ pályaudvart és környékét, romhalmaz az Ifjúság Útja (az Andráss­y út) és így tovább. Persze, a zavart keltők mesterségesen is terjesztették a rémhíre­ket, hogy fokozzák a nyug­­talaságot. Nos, hallgassunk meg egy olyan szemtanút, aki jól is­meri Budapestet, hiszen hat évig élt és dolgozott ott. — Pesten láttam, hogy mi­lyen vad hírekkel izgatták egyesek a vidékieket — mondja Süli Ferenc. — Két­ségtelen, hogy a harcok a város több negyedében sú­lyos károkat okoztak, de ezek a károk nem olyan mérvűek, mint amit például Vásárhelyen terjesztenek.­­ Nem igaz például, hogy a Nyugati­ pályaudvart és környékét súlyos károk ér­ték. Ezen a környéken csak egyes belövések okoztak kárt. De ha már a belövé­­seknél tartunk, elmondom, hogy az sem igaz, mely sze­rint ajtónagyságú lyukak tá­tongnak a házakon a nagy­méretű lövedékek miatt. Mindenfelé mindössze 30— 40 centi átmérőjű belövése­­ket láttam, s ez azt mutatja, hogy kis kaliberű lö­vegekkel lőtték az egyes városrésze­ket. — A Nagykörúton az út-­­ test fentlétemkor már telje­­­­sen szabad volt az autók­­ számára. Az Ifjúság Útján — noha vannak kiégett üzle­­­tek —, általában épek a há­­­­zak és zavartalan a közleke­dés. A parlamentet is érte kár, de nem igaz, hogy föl­dig lerombolták, hiszen áll az épület. — Többfelé jártam Pesten, s a legsúlyosabb károkat­­ a Nagykörúton láttam a Nép­színház utcától az Üllői útig. Itt viszont kétségtelen van­nak részek, amelyek szinte a földdel egyenlőek. Viszont vannak itt is házak, ame­lyeknek még az ablakai is épek, mivel a légnyomás elől kinyitották az ablakokat. Ez a helyzet a Kilián-laktanya környékén is. A Keleti-pá­lyaudvar felé nem jártam, — így erről nem beszélhe­tek. Viszont jártam a Lipót­városban, amely teljesen ép, Erzsébet szintén, csupán a Határ útnál vannak belövé­sek. Budán a Széna téren láttam nagyobb pusztítást. — Beszéltek sokat arról is, hogy a pestiek leköpdösik a vidéki élelmiszer-szállítókat. Ilyet én nem láttam, nem ta­pasztaltam. A három teher­autó kenyeret kilenc helyen adtuk le, s a pestiek minde­nütt hálával és köszönettel fogadták a vidék segítségét. Általában már ekkor kenye­ret és húst sorbanállás nél­kül lehetett vásárolni. — Még valamit az utazás­ról. Igaz, gyakran igazoltat­tak bennünket az oroszok, de mindenkor a legnagyobb udvariassággal. — Nos, ennyit tudok mon­dani arra a kérdésre, mit láttam Pesten — mondotta befejezésül Süli Ferenc. A ki­os munkabérek és előlegek kifizetése rendben megtörténik A Csongrádi M Megyei Hírlap szerkesztőségének munkatár­sa beszélgetést folytatott a Magyar Nemzeti Bank sze­gedi és vásárhelyi fiókjának vezetőjével. Több, a lakossá­got érdeklő kérdést intézett a két vezetőhöz. " Biztosított-e a jogos munkabérek kifizetése?­­ — Természetesen! A bank biztosítja a jogos munkabé­rek kifizetését az üzemek, hi­vatalok és a különböző intéz­mények dolgozóinak részére. Meg kell mondani, hogy a bank azonban megtagadja a jogtalan munkabérek kifize­tését. — Milyen esetben nem jogosult a dolgozó a mun­kabérre? — A vonatkozó kormányin­tézkedések alapján nem jo­gosult a munkabérre az, aki november 10-e után ténylege­sen nem dolgozott, vagy nem dolgozik. Munkabért tehát következésképp csak az kap­hat, — vonatkozik ez a leg­különbözőbb munkahelyekre — aki november 10-től tény­legesen dolgozik. — Mi a helyzet az októ­ber 24-től 31­-ig terjedő idő­re a béreknél? — A kormány vonatkozó rendelkezése értelmében ok­tóber 24-től 31-ig azok az emberek, akik sztrájkoltak, tehát munkát nem végeztek, egyszeres bér felvételére jo­gosultak. Azok a dolgozók, akik ez idő alatt is dolgoztak kétszeres munkabért kapnak. Az egyszeri és kétszeri mun­kabérek kifizetése október 24-től 31-ig rendben, zökkenő nélkül megtörtént. — Mi a helyzet a fizetési előlegek folyósításánál? — A rendelkezések értel­mében azok a legkülönbö­zőbb munkahelyeken dolgozó emberek, akik november 10-ig megkezdték a munkát, jogosultak arra, hogy a no­vember 1-től 10-ig terjedő időre esedékes munkabérük 50 százalékát előlegként fel­vegyék. — Mikor kell kiadni az előleget és hogyan történik a visszafizetése? — Az előlegeket mindazok a dolgozók, akik erre jogo­sultak, azonnal vagy a bér­fizetés idején kérhetik. Ter­mészetesen nincs semmi aka­dálya annak,­ hogy az előle­geket azonnal folyósítsuk. Eddig intézkedés nem tör­tént arra vonatkozóan, hogy a felvett előlegeket mikortól kezdve és milyen részletek­ben, tehát hogyan kell visz­­szatéríteni a dolgozóknak. Akik dolgozta­k november 1 és 10-e közt, azoknak termé­szetesen nem előleg, hanem a rendes bér fizetendő esedé­kességkor.­­ Egyes üzemek mun­kástanácsai szeretnék a bérkifizetések idejét meg­változtatni. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? — Az üzemek munkásta­nácsainak lehet foglalkozni a bérkifizetés idejének meg­változtatásával, s ez joguk­ban is áll. Ám, jelenleg még nem történt kormányintézke­dés a bérek kifizetési idejé­nek megváltoztatására, illet­ve azok miképpeni végrehaj­tására, így tehát itt is bizo­nyos türelemre van szükség addig, amíg a bérkifizetések idejének megváltoztatásával kapcsolatban kimunkálják annak végrehajtását. A Ma­gyar Nemzeti Bank fiókjai jelenleg tehát csak az eddig érvényben lévő bérkifizetési napokra folyósítják a pénzt. — A prémiumok kifize­tése hogyan történik? — A prémiumok kifizetése mindenütt továbbra is ne­gyedévenként történik. A havi premizálás jelenleg nem lehetséges. Prémiumot épp­úgy, mint eddig, továbbra is csak al­kor lehet kifizetni, ha ehhez az illető üzem, válla­lat, intézmény főigazgatósá­ga, illetve felettes szerve hozzájárul, s azt jóváhagyja. Ha a jóváhagyás megvan, ha­logatás nélkül kifizethető a prémium. — Biztosított-e a kórhá­zaknak, napköziknek, üze­mi konyháknak a szüksé­ges pénz? — Természetese­n. A jogos munkabéreken és fizetési előlegeken túl biztosítjuk a kórházaknak, a napközi ott­honoknak, az üzemi kony­háknak, iskoláknak és más in­tézményeknek is a sz­üséges összeget. — Szeretnénk tudni a ke­reskedelmi befizetésekről. Mi ezzel a helyzet? —■ A posta rendes befizető szolgálatot tart, így a keres­kedelmi és egyéb befizetése­ket postán lehet intézni. Kér­jük, hogy a kereskedelmi és egyéb befizetéseknek a posta illetékes osztályán tegyenek eleget. A posta természete­sen a befizetett összegeket a Nemzeti Banknak adja át.­­ Sok embert foglalkoz­tat az a kérdés, hogy lesz-e infláció. Hogyan véleked­nek erről a Nemzeti Bank fiókjainak vezetői? — Október 23-tól kezdve a megye városaiban is hatal­mas összegeket fordítottunk olyan bérek kifizetésére, ame­lyek mögött nem volt terme­lés, áru. Nem kell félni az inflációtól, ha az üzemekben, hivatalokban és mindenütt megkezdődni a tényleges ter­melőmunka. Ennek hiányá­ban fenyegethet az infláció. Az a véleményünk, hogy el­sők között szükséges a szén­termelés és a vasúti forga­lom teljes mértékű végre­hajtása. Mert a szén bizto­sítja a termelésihez, a mun­kához az energiát. 11 Magyar Népköztársaság legfelső ügyészének felhívása Utasítom a népköztársaság minden ügyészét, hogy nyújt­son segítséget a karhatalmi alakulatoknak a rend, a fe­gyelem és a közbiztonság mi­nél gyorsabb és teljes helyre­állításához. Azokkal a sze­mélyekkel szemben, akiik tör­vényes rendünk sérelmére a lakosság személyi és vagyoni biztonságát és a köztulajdont veszélyeztetik, a leghatáro­zottabban járjanak el és az eljárás során, már a nyomo­zási szakban is a törvény be­tartását teljes mértékben biztosítsák. E munka során ügyészeink már folytatják azon szemé­lyek ügyének kivizsgálását, akiket a karhatalmi szervek ilyen bűncselekmények elkö­vetésének gyanújával az utóbbi időben őrizetbe vet­tek. Bejelentem, hogy a szovjet fegyveres erők által őrizetbe vett személyek átadása a ma­gyar hatóságoknak már meg­kezdődött. Ezen személyek ügyének kivizsgálása az ügyészségek által folyamato­san és megfelelő gyors ütem­ben hajtandó végre. Az elbí­rálásnál a forradalmi mun­kás-paraszt kormány e tárgy­ban folyó évi november hó 4-én tett nyilatkozata az irányadó. Különös súlyt kell adni az ügyészi munkában a szocia­lista törvényesség sérelmét jelentő minden bejelentés, panasz kivizsgálására. El kell érni, és a helyi állami szer­vek nyújtsanak legmesszebb­menő segítséget ahhoz, hogy minden állampolgárunk jo­gos sérelme a legrövidebb időn belül orvoslást nyerjen. Dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Keresik a kapcsolatokat f­élvárhelyi alumínium edények külföldi szállítására Kedd óta dolgoznak a Vá­­­­sárhelyi Fémnyomó Vállalat­nál is. A munkások ekkor el­határozták, hogy nem késle­kednek tovább, hiszen munka nélkül tönkremegy az ország. Egyelőre négyórás műszak­ban dolgoznak, mert a nyers­anyag fogytán vám. A válla­lat műszaki vezetője jelenleg emiatt tartózkodik Pesten és a Kőbányai Hengerműtől s próbál alumíni­umlemezt be­­­­szerezni.­­ Az üzem nagy árukészlet­­t­­el rendelkezik, sok száz szi­­­­ta, űrmérték, tölcsér és kü­­­­lönböző edény várja az el­­­­szállítást. A készlet mintegy­­ 300 ezer forint értékű. A vállalat 24 tengerentúli or­szágba exportál alumíniumké­szítményeket. Most ismét kapcsolatot keresnek a Peru­mon külkeres­kedelmi vál­la­­­­lattal a külföldre történő­­ szállítások ügyében. Ugyan­akkor szó van arról, hogy fa és petróleum ellenében bo­nyolítják le az alumínium­áruk cseréjét a környező or­szágokkal. A megyei tanács kereskedelmi­­küldöttsége ez irányban is folytat majd tár­gyalásokat a jugoszláv szer­vekkel. A vállalat munkásainak kö­vetelései közül már megvaló­sult az, hogy juttatást kap­nak saját készítményeikből, továbbá felemelték az ala­csony bérűek fizetését. Ezen­kívül olyan kívánságok is felmerültek, mint a 48 he­lyett 47 órás munkahét, a munkaruhák kihordási idejé­nek lerövidítése és a válla­lati nyereség egy részének szabad felhasználása. Mind­annyian bíznak abban, hogy ezek a követelések is megva­lósulnak és a munkástanács hozzájárul a becsületes, jó­módú munkásélet megterem­téséhez. Megkezdődött Makón az ifjúság­ szervezése A Makó járási forradalmi ifjúsági intézőbizottságtól közli Móricz György, hogy Makó város területén az ifjú­ság szervezését megkezdték. Jármű hiánya miatt viszont a járásiba alig tudnak ki­jutni. Remélik, hogy a közel­jövőben ez a probléma is megoldódik. Ugyanakkor kérik, hogy Horváth Sándor és Endresz Iván ügyét vizsgálják felül, akiket Makón letartóztattak, mert ifjúsági szervezők vol­tak. Véleményük szerint fő­benjáró bűnt, de még kihá­gást sem követtek el. Tehát az ügy kivizsgálása valóban indokolt. Megtartják a elmaradt békekölcsön sorsolást Az Első Békekölcsön folyó év november 15—18-ra tervezett szekszárdi sorsolása elmaradt.­­ E sorsolást december 9—12­­ között Budapesten tartják meg. Ezenkívül ebben az évben még két sorsolás esedékes. Az egyik ugyancsak december 9-­­ én (a VI. Békekölcsön első sor­­­­solása) Miskolcon, a második december 30-án (a III. Békeköl­csön hetedig sorsolása) Vácott. A kötvénytulajdonosok tehát hozzájuthatnak az eredeti kibo­csátási feltételeknek megfelelő­­ nyereményekhez és törlesztési­­ összegekhez. » Ami a f. Amikor meghallottam, hogy megkezdődik a munka, örö­mömben elrikkantottam ma­gamat. Egy polgártárs meg­kérdezte, miért örülök eny­­nyire. Leírom, mit válaszol­tam neki. — Nézze csak barátom — mondtam. — Apám kubikos volt. Munkás az öcsém, mun­kás a bátyám, mun­kás az apósom, a sógorom, munkás a feleségem és munkások a barátaim. Ezek a munkások nem keresnek a sztrájk miatt. Most már keresnek. Elhiszi valaki, hogy én ennek nem örülök? De, — én ennek örü­lök... — Aztán örülök annak is, hogy most a muka megkezdé­sével egy hatalmas pofont kapott nem a forradalom, ha­nem az ellenforradalom. És a munkásságtól kapta ezt; attól a munkásságtól, amelyi­ket tétlenségben szeretne lát­ni továbbra is. Mert mire szá­mított az ellenforradalom? Arra, hogy a termelés stagná­lása miatt legyengül a nem­­­zet, kiürülnek a kamrák és akkor majd a forradalmi munkás-paraszt kormány nem lesz képes beváltani ígé­reteit. Viszont a munkásság éppen azt akarja, hogy nyu­galom, függetlenség, demok­rácia, üzemi önkormányzat, igazságos bérezés, jobb élet legyen. Mivel azonban ez csakis a forradalmi kormány­­ programjának megvalósulása s árán lehet, és mivel ez­­­ program csa­kis a termelés megindulása útján válik va­lósággá, ezért a munkásság úgy határozott, hogy a mun­kát felveszi. Ezzel adta az inuik­ szakadtáig a sztrájkot követelőknek a pofont. Elhi­szi valaki, hogy én ennek nem örülök? De, —z én ennek örülök.. — Azt állítanám én most már, hogy ne legyen a munkásnak sztrájkjoga? Nem igaz! Sze­rintem a sztrájkjog nem el­vetni való. Egyrészt ebben van a munkásság ereje. Egy­részt, mert másrészt a mun­kásság ereje a munkában­­ van. A mun­ka és a sztrájk az a két nehéz üteg, amelyik­kel a munkásság megvédi, megerősíti önmagát. Nem mindegy azonban, mikor me­lyik üteggel tüzelünk. Nem igen erősödik a tüzér gazda­sága, ha a saját tanyáját lövi. Most pedig a munkásság ép­pen a saját tanyáját lövette, azt hívén, hogy abban ellen­ség lakik. Kiderült, hogy ha- s rét. Mert a forradalmi mun­­kás-paraszt kormány és a munkásság lényegében egyet­ért. Ezt olvastam ki abból, hogy a sztrájk véget ért. Azt hiszik, hogy én ennek nem örülök? De,­­ én ennek örü­lök. És ha még mindig vannak a barátok között, a munká­sok között, akik sztrájkot kö­vetelnek, legyünk úgy velük, mint az egyszeri házigazda a vendégséggel, mondván: én most aludni a­karok, de azért dalolni is lehet. Fő, hogy ne zavarjanak... — ez . A rádióüzenetek Csongrád megyébe Az alábbiak üzenik: jól van­nak, egészségesek: Kiss József­nek Baksra Hordes Jánosok üze­nik Budapestről: az egész csa­lád jól van, mamával együtt; Lénárt István százados - ökölről Hódmezővásárhelyre, Makóra (Mikes Kelemen u. 16-ba-­ üzen Czene Imre: mindenki jól van; Petrecz-család üzen Hódmező­vásárhelyre és Szentesre (Tóth József u. 26. sz. alá). Kun Lász­lónak Nagymágocsra (Árpádte­lep) üzen leánya: Marikának férjéről semmit sem tud. Mé­száros Ferenc Hódmezővásár­helyre Zsoldos Sándornak (Cso­­morkányi u. 30.) üzeni: felesé­gével együtt jól van. Ui T­i­ancsnok a NATO élén Grueather tábornok, a NATO volt főparancsnoka kedden vis­szavonult és a jövőben az Ame­rikai Vöröskereszt elnöke lesz. A NATO új főparancsnoka Norstedt, az amerikai légihad­­erő ep’vik tábornoka. Csütörtök, 1956. november 22. 3

Next