Csongrádmegyei Hirlap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

I­ Maifar Szocialista Munkáspárt Meigresiss Központi Bizottságának Illése (Folytatás a 2. oldalról.) 5. A párt politikai­ munká­jának egyik központi kérdé­se ma és:j a jövőben m.rt le­gin­­kább az ifjúság erkölcsi-po­litikai nevelésének és álta­lában az ifjúság, jelenéről és jövőjéről való gondoskodás kérdése. Az ellenforradalom csak önmagát ámítja és csapja be, amikor azt állítja, hogy a magyar ifjúság nagy része ez ő oldalán áll, vagy állt. Az azonban kétségtelen, hogy az ifjúság soraiban nagymértékben rombolt az eszmei zavar, a nacionaliz­mus és más burzsoá nézetek. A magyar ifjúság ma műkö­dő úgynevezett rétegszerve­zettűi, (Forradalmi Ifjúmun­kás Szövetség, EPOSZ, ME­­FESZ, Diákszövetség) élén az ifjúság legjobbjai eredmé­nyes munkát végeztek eddig is azért, hogy az ifjúság egy részénél érvényesült ellen­­forradalmi befolyást leküzd­jék. Ez a munka azonban még nem fejeződött be, ezt még továbbra is folytatni kell. A párt Központi Bizottsá­gának az a nézete, hogy az új, marxista-leninista vi­lágnézetű kommunista nem­zedék nevelése érdekében, továbbá azért, hogy a réteg­­szervezetekre tagolódott ifjú­sági mozgalomnak átfogó po­litikai irányító szerve is legyen, szükséges létrehozni egy kommunista ifjúsági szövet­séget. E feladat megoldását a magyar kommunista moz­galom nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő elő­készítés után a Központi Bizottság e kérdés megvita­tására összehívott ülésén kell megtárgyalni. 6. A Központi Bizottság he­lyesli és teljes mértékben tá­mogatja az Intéző Bizottság által elfoglalt, és a pedagógu­sok február 18-i országos megbeszélésén is elfogadott álláspontot, hogy a magyar úttör­őmozgalmat újjá kell szervezni. Az ifjúság e szer­vezeténél a jövőben építeni kell az úttörőmozgalom ne­mes és kedves hagyományai­ra, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és felesleges, nem­egyszer egyenesen káros vo­násokat. Az úttörőmozgalom a jövő­ben ne legyen sem napi poli­tikával foglalkozó szervezet, sem­ pedig a gyermek sza­badidejét teljesen igénybe­vevő második iskolai elfog­laltság. Az úttörőmozgalom segítsen felébreszteni a gyer­meki lélekben azokat a ne­mes és szép érzéseket és haj­lamokat, amelyek a szocialis­ta emberiesség szellemében formálják életüket, s a tár­­sadalom­hoz való viszonyu­kat. Nyújtson a gyermekek­nek gondolkodásukat és jel­lemüket fejlesztő kulturált szórakozást és játékot, olyan vonzó és­­megnyerő formá­ban, hogy az úttörőmozga­lom a szülői és iskolai neve­lés szerencsés kiegészítője és továbbfejlesztője lehessen. Ehhez természetesen elen­gedhetetlenül szükség van a pedagógusok és szülők közre­működésére és szerető támo­gatására. 7. A különböző tömegszer­vezetek hivatottak a dolgo­zók és az egész lakosság sok­oldalú igényeinek kielégíté­sére, s így társadalmi funk­ciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős. A kommunisták társadalmi tevékenységének fontos ré­sze a különböző tömegszer­vezetekben végzendő munka. A Központi Bizottság felhív­ja a párt tagjait, hogy a tö­megek bizalmából vállalja­nak munkát és funkciót e szervezetekben. A tömegszervezetekben te­vékenykedő kommunisták munkájának szervezettebbé tevése, megfelelő fejlesztése és irányítása érdekében az illetékes pártvezetőségek irá­nyításával hozzák létre az MSZMP pártcsoportjait. VI. A párt nemzetközi kapcsolatai Pártunk, kormányunk, munkásosztályunk és népünk harcát a magyar szocialista forradalom és nemzeti füg­getlenség megvédésének ügyéért, teljes erővel támo­gatja a szocialista országok, a világ kommunista és mun­káspártjainak internaciona­lista tábora, amelynek vezető ereje a Szovjetunió és annak kommunista pártja. Pártunk a proletárinternacionalizmus szellemében sikeresen fej­lesztette és erősítette nemz­­etközi kapcsolatait a Köz­ponti Bizottság decemberi ülése óta is. Pártunk a közelmúltban fontos nemzetközi találko­zók részvevője volt. Részt vettünk az öt párt (Bolgár Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkás­párt, Román Munkáspárt, Szovjet Trúj( ■ ,, Kommunista Pártja) küldötteinek újévi budapesti­ találkozásán. Ja­nuár közepén részt vettünk három párt (Kína Kommu­nista Pártja, Magyar Szocia­lista Munkáspárt, Szovjet­unió Kokum­unista Pártja) küldötteinek­,­ moszkvai talál­kozásán.­ Ugyanekkor buda­pesti látogatásra hívtuk meg Csou En-lajj elvtársat, Kína Kommunista Pártja Elnök­ségének tagját. A közel­múltban találkoztunk és tár­gyaltunk az Olasz Kommu­nista Párt Politikai Bizott­sága képviselőivel. Mindezeken a találkozá­sokon a testvéri kommunis­ta és munkáspártok egyen­jogúságának elve érvénye­sült és egyetértés alakult ki közöttünk a nemzetközi munkásmozgalom összes főbb kérdéseiben. A testvéri pártok támogatást nyújtot­tak az ellenforradalom ellen vívott harcunkhoz, meggyő­ződésünk szerint e találko­zók hozzájárultak a szocia­lista tábor további megerő­södéséhez is. A Központi Bizottság he­lyesli az Intéző Bizottság in­tézkedéseit és döntéseit, amelyeket a nemzetközi ta­lálkozások kapcsán tett és jóváhagyja azokat az egyez­ményeket és megállapodá­sokat, amelyeket pártunk küldöttei kötöttek. A Központi Bizottság ugyanakkor sajnálattal ál­lapítja meg, hogy a Jugo­szláviával fennálló normális állami kapcsolatok mellett, a Magyar Szocialista Mun­káspárt álláspontja és a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének egyes vezetői nyilvánosan kifejtett állás­pontja között lényegbevágó nézeteltérés áll fenn fontos kérdésekben, mint például a párt építése és a magyar úgynevezett »területi mun­kástanácsok« értékelése kér­désében. Reméljük azonban, hogy nézeteltéréseink a kommunisták között szoká­sos elvtársias vita kereté­ben tisztázódnak. A Központi Bizottság a párt eszmei színvonalának emelése és a Magyar Népköz­­társaság államérdeke szem­pontjából nagy súlyt helyez mind a párt tagságának ha­zafias és egyben proletárin­ternacionalista szellemben való nevelésére, mind a párt nemzetközi kapcsolatai to­vábbi erősítésére. Ennek ér­dekében jelenleg is és a jö­vőben is kezdeményezőleg fog fellépni s készséggel vesz részt minden olyan ta­lálkozáson és csatlakozik minden olyan közös akció­hoz, mely a proletárinterna­cionalizmus erősítését szol­gálja. Letették az esküt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány új tagjai A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Mü­nnich Ferencet, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettesét a kormány első elnökhelyettesévé, Biszku Bélát belügyminiszterré, dr. Doleschall Frigyest egészség­­ügyi miniszterré, Kállai Gyulát művelődésügyi miniszterré és R­évész Gézát honvédelmi miniszterré — a kormány tag­jaivá megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rónai Sándort, az országgyűlés elnö­két, a forradalmi munkás-paraszt kormányban viselt tiszt­sége alól felmentette. A kormány új tagjai csütörtökön letették az esküt. Az eskütételnél jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Apró Antal iparügyi minisz­ter és Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. A kormány új tagjainak életrajza BISZKU BÉLA DR. DOLESCHALL FRIGYES RÉVÉSZ GÉZA altábornagy 1902-ben született Sátoral­jaújhelyen. Apja kisiparos volt. Mint fémmunké­s-ta­­nonc, már 1916-tól részt vett az ifjúmunkás mozgalomban. A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalakulá­sától, 1918-tól kezdve tagja volt. A Tanácsköztársaság idején mint a harmadik nemzetközi ezred katonája részt vett a Vörös Hadsereg harcaiban. A Horthy-korszakban a KIMSZ egyik vezetőjeként dolgozott az illegális mozga­lomban. 1922-ben letartóztat­ták. Tízévi fegyházra ítélték, de a Szovjetunió 1925-ben kicserélte. Elvégezte a -----------------*■**.•* 1921. szeptember 13-án szü­letett a Bereg megyei Marok községben. Napszámos szülők gyermeke. Elvégezte a négy középiskolát, majd kitanulta a lakatos szakmát. Hamaro­san bekapcsolódott a mun­kásmozgalomba. Már inas­évei alatt, 1938-ban, tevéke­nyen részt vett a vasas ifjú­munkások megmozdulásai­ban. 1944-ben tagja lett a Kom­munista Pártnak, amelynek azóta is aktív harcosa. A fel­­szabadulás után függetlení­tett nortfurokrim­úrma lett. Az új egészségügyi miniszter 1897-ben született. Orvosdoktori diplomáját 1922-ben szerezte meg. Ettől kezdve a budapesti, majd debreceni egyetem orvos­­tudományi karán dolgozott. 1935-ben Debrecenben egyetemi magántanárrá képesítették. 1939- től 1945-ig kórházi igazgató-fő­orvos volt Léván. A felszabadu­lást követő­en Budapesten kórhá­zi belgyógyász főorvosként dol­gozott. 1951-től 1953-ig az egész­ KÁLLAI 1910-ben Berettyóújfalun szü­letett. Apja csizmadia volt. A középiskola után a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. Mint egyetemi hallgató 1931-ben az illegálisan működő Kommunisták Magyar­­országi Pártjának tagja lett és részt vett az egyetemi mozgal­makban. Évekig, főként Debre­cenben tevékenykedett, ahol a Márciusi Front mozgalom neve alatt több társával szervezte a munkásfiatalok és diákok kom­munista mozgalmát. 1939-től 1945-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott. A háború alatt az Antifasiszta Népfront szervezé­sének propaganda munkájában vett részt. Egyik szer­vezője volt az 1942-ben megalakult történet-1945-ben a XIII. kerületi pártbizottság munkatársa­ként üzemszervezéssel fog­lalkozott, majd egy év múl­va a budapesti pártbizottsá­gon kapott fontos beosztást. 1949-ben tagja lett a buda­pesti pártbizottságnak. 1951- től két nagy munkáskerület politikai életét irányította; előbb a X. kerület, majd a XIII. kerület pártszervezeté­nek titkára volt. Jelenleg a Magyar Szocia­lista Munkáspárt intéző bis­­ségügyi miniszter­helyettesének tisztét töltötte be. Ezután a Sza­bolcs utcai állami kórház, illetve , az ebből szervezett orvostovább­képző intézet igazgatója lett. Tu­dományos munkásságáért 1952-­­ ben elnyerte az orvosi tudomá­nyok kandidátusa címet. Kórházi és tudományos munkásságában a belgyógyászattal, ezen belül elsősorban a szívgyógyászat kér­déseivel foglalkozott GYULA­ ­i emlékbizottságnak, amely az antifasiszta pártok vezetőiből és a magyar értelmiség antifasiszta rétegének képviselőiből alakult. Egyik szervezője volt az 1942. március 15-i emlékezetes nagy fasiszta- és háborúellenes tünte­tésnek is. A felszabadulás után a Ma­gyar Kommunista Párt Közpon­ti Vezetőségének tagja lett. 1945- ben miniszterelnökségi államtit­kárrá nevezték ki. Éveken át ve­zette a párt kulturális osztályát. Közben mint­ újságíró publiciszti­kai tevékenységet fejtett ki. 1949-től 1951-ig külügyminisz­ter volt. Az utóbbi időben a párt kulturális osztályát vezette. Jelenleg az MSZMP intéző bizottságának és titkárságának tagja, moszkvai műegyetemet majd számos szovjet gyár­ban dolgozott. A Magyaror­szágot felszabadító harcok­ban tevékeny részt vett Mint a Magyar Kommunista Párt képviselője működött közre a partizán-mozgalom megszervezésében. A felsza­badulás után 1947 végéig a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége katonai karhatalmi osztályát vezet­te. Utána egy évig varsói kö­vet volt, majd a néphadse­reg altábornagya. 1954 végé­től mostanáig a Tervhivatal elnökhelyetteseként dolgo­zott. ► -------------- Fontos ha­tározatok a kormány február 28-i ülésén A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány február 28-án ülést tartott, amelyen rendeletet fogadott el a házállamosítások során elkövetett törvénysértések orvoslására. A kormány határozatot hozott az államigazgatás egyszerűsítése során felesle­gessé váló hivatali helyisé­gek lakás céljára való át­alakításának meggyorsítá­sára. A határozat értel­mé­­ben az Országos Takarék­­pénztár hitelakciót indít. Ennek keretében a vállalati és a hivatali dolgozók a vett irodahelyiségekben, részük­re kiutalt lakás átalakítá­sához lakáson kb­.t Budapes­ten legfeljebb húszezer fo­rint, vidéken legfeljebb tizenötezer forint hitelt kap­hatnak. A kormány rendeletet ho­zott arról, hogy az úgyneve­zett régi nyugdíjasok, akik jelenleg is munkaviszony­ban állnak, munkaviszo­nyuk későbbi megszűnése esetén az új nyugdíjtörvény szerint kaphassanak nyugdí­jat. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsához a sokgyermekes anyák jutalmazási rendszeré­­nek megváltoztatására. Az előterjesztés értelmében az anyák már ez évtől kezdve hat gyermek után is kapnak pénzjutalmat. Kompromi­szumos javaslat lehetőség® az ENSZ- közgyűlés közép-keleti vitájában Véget ért a negy anb államti­­ta­rói­­­nác­isozása­­ a Kounal­­európai Unió fausai a­ntregal-nétszemiszáli sajot csapa­­k létszámának csökkentése ellen MEGÁLLAPODÁS WASHINGTONBAN: KIVONJÁK AZ IZRAELI CSAPATOKAT GÁZÁBÓL ÉS AZ AKABAI­­ÖBÖL PARTVIDÉKÉRŐL. Az Associated Press amerik­ai hírügynökség egyik tudósítójának Washingtonból keltezett jelentése szerint az Egyesült Államok, Franciaország és Iz­rael képviselői az amerikai fővárosban szerdán éjjel megál­lapodtak egy formulában, amelynek értelmében haladékta­lanul visszavonják az izraeli csapatokat a Közép-Kelet két vitás térségéből: a gázai övezetből és az Akabai-öböl part­vidékéről. Ennek ellenében az említett helyeken meghatá­rozatlan ideig az ENSZ alakulatai veszik át az ellenőrzést. A megállapodást megelőzően szerdán egész nap a ta­nácskozások egész sora folyt Washingtonban Dulles ameri­­k­kai, Pineau francia és Myer izraeli külügyminiszter, vala­mint Abba Eban, Izrael washingtoni nagykövete részvéte­lével. Valószínűleg az említett megállapodás volna az a komp­romisszumos terv, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége az ENSZ-közgyűlés elé kíván terjeszteni a közép-keleti kér­désről most folyó vita során. Lodge, az amerikai ENSZ-de­­legáció vezetője szerdán e tervet ismertette Favzi egyiptomi külügyminiszter előtt, aki viszont kormányát tájékoztatta az amerikai kompromisszumos tervről. VÉGET ÉRT A NÉGY ARAB ÁLLAMFŐ KAIRÓI TA­NÁCSKOZÁSA. Négy napig tartott és február 27-én, szer­dán közös nyilatkozat közzétételével fejeződött be a négy arab ország: Szaud-Arábia, Jordánia, Szíria és Egyiptom köztársasági elnökének, illetve királyának tanácskozása. A közös nyilatkozat szerint a négy állam együttesen fog fel­lépni, hogy kieszközölje Izrael csapatainak feltétel nélküli visszavonulását a fegyverszüneti demarkációs vonal mögé. Ezenkívül kártalanítást fognak követelni Egyiptom számára az Anglia, Franciaország és Izrael okozta károkért. Szembe­helyezkednek továbbá minden olyan kísérlettel, amelynek, célja, hogy korlátozza Egyiptom felségjogait a Szuezi-csa­­torna felett. A NYUGATEURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYMINISZTE­REINEK ÉRTEKEZLETÉRŐL. A Nyugateurópai Unió tagállamainak: Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat- Németország, Hollandia, Belgium és Luxenburg — külügy­miniszterei kedden és szerdán összeültek Londonban és megvitatták az unió problémáit, valamint a nemzetközi helyzetet. Napirendjük legfontosabb pontja az volt: hozzá­járuljanak-e, vagy sem, hogy Anglia jelenleg Nyugat-Né­­metországban állomásozó mintegy 80 ezer főnyi fegyveres erőinek létszámát — takarékossági szempontból — 50 ezer­re csökkentse. Az értekezlet véget ért, és döntést az angol elhatározásra vonatkozólag csak a­ legközelebbi, három hó­nap múlva sorra kerülő ülésen hoznak, a hangulat azonban, amely jellemezte az értekezlet tanácskozásait, nyomott volt. Ennek okára legjobban Luns holland, külügyminiszter nyi­latkozata világít rá. A nyilatkozat szerint a brit tervek to­vábbra is az Északatlant Szövetség „meglehetősen komoly csökkentésére”­ irányulnak. Mint Luns hangsúlyozta, a brit politika veszélye „lélektani hatásában rejlik, annak lehető­ségében, hogy láncreakció indul meg és más országok is megkísérelhetik csökkenteni erőfeszítéseiket’­. Néhány hol­land is azon a véleményen van — fejezte be nyilatkozatát Luns —, hogy „az általunk viselt teher túlságosan nehézzé kezd válni”. A nyugatnémet külügyminisztérium szóvivőjének nyi­latkozata szerint az angol kormány tudomásul vette az unió más tagjainak véleményét, azt, hogy a tagok mind ellenzik Nagy-Britanniának azon tervét, hogy mintegy harmincezer fővel csökkentse a Nyugat-Németországban állomásozó brit haderők létszámát. ---------------------------------------­ Üdvözlő távirat a Norvég K P kongresszusa­kor A Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának, 20 S L 0 Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és párt­tagsága forró kommunista üd­vözletét küldi a Norvég Kom­munista Párt IX. kongresszusa minden részvevőjének. Pártjuk a marxizmus—leniniz­--------------------iz­mus szellemében vezeti a nor­vég dolgozó nép életszínvonalá­nak megjavításáért folyó harcot, szilárdan őrködik a párt eszmei és szervezeti egységén. Ebben a küzdelemben kívánunk újabb sikereket és kongresszusuknak eredményes munkát. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ---------------­ Kielégítő az ország élelmiszerrel való ellátottsága Rendezik a magánkiskereskedelem kérdését • Kísérletképpen üzleteket adnak bérbe Tausz János, a Belkereskedel­mi Minisztérium megbízott ve­zetője csütörtöki sajtónyilatko­zatában többek között beszámolt arról, hogy az ország kenyér-, péksütemény-, zsír-, liszt- és cu­korfogyasztása megfelelő, elérte a régi színvonalat. Jó a rizsellá­tás is és a húsellátás szintén jó­nak mondható. Javult a cigaret­­taellátás is. Hibáztatta, hogy Magyarorszá­gon október előtt nem árultak déligyümölcsöt, holott ennek vi­lágpiaci ára rendkívül alacsony. A belkereskedelem ezt a kérdést szorgalmazza — és mint mon­dotta — több mint valószínű, áprilistól-májustól biztosítani tudják az ország ellátását első­sorban kávéval, citrommal, ki­sebb mennyiségben kakaóval, datolyával és más déligyümölcs­­csel is. Beszámolójának befejező ré­szében arról szólt, hogy rövide­sen a Minisztertanács kereske­delmi bizottsága elé­ kerül a ma­gánkiskereskedelem problémája, és az Elnöki Tanács jóváhagyá­sa után, körülbelül egy hét múl­va már napvilágot lát­ a rendel­kezés. Bejelentette, hogy az ipar gya­korlására jogosító igazolványokat a KISOSZ véleménye alapján a helyi szervek adják ki, természe­tesen olyan szakmákra, ahol ez­ kiegészíti az állami kereskedel­met. Meghatározott szakmákban felvásárlási engedélyt is kiadnak. Az iparengedélyt erkölcsileg fel­tétlenül megbízható egyéneknek juttatják, és lehetőleg olyanok­nak, akik a racionalizálás során váltak meg munkahelyüktől, vagy olyanoknál­, akik 67 szá­zalékban munkaképtelenek és megélhetésük ettől függ. A mi­nisztérium az iparengedélyek ki­adásával nem foglalkozik, csak egyes kiemelt szakágakban. A bérleti rendszerrel kapcso­latban annyit említett meg, hogy mintegy 200 üzletet adnak bér­be kísérletképpen. A bérbeadást is feltétlenül iparjogosítványhoz és szakképzettséghez kötik. A bérbeadás ideje három-öt évig terjed.

Next