Csongrád Megyei Hirlap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

A rézgálic és a mész A megyében, de főleg a szegedi járásban nagy kiterje­­désű gyümölcsösök és szőlő­­telepek vannak. A szatymazi őszibarack és a pusztamér­ges­ bor ráadásul országos hírű és keresett cikk min­denfelé. De jó híre van az öttömösi, az ásotthalmi és csongrádi szőlők borának is, ugyanúgy, mint a balástyai almának, vagy a szentesi meggynek. Persze a szőlők és a gyümölcsösök gondozása sok, fáradságos munkával jár, különösen a permetezés, a kártevők elleni szakszerű védekezés elengedhetetlenül szükséges minden esztendő­ben. És ezekhez a védeke­zésekhez feltétlenül szüksé­ges a rézgálic és a mész. Igen ám, de mostanában sok panaszt lehetett hallani arról, hogy »nincsen rézgálic a község földművesszövetkezeti boltjában, de baj van a mészellátással is«. Mi tehát a valóság? A megye földművesszövet­kezeti raktáraiban jelenleg 41 vagon rézgálic van tartalé­kolva, s ennek a mennyiség­nek a kiosztása, illetve for­galomba hozatala csak most k kezdődött meg, hogy meg­akadályozzák ennek a na­gyon fontos növényvédelmi szernek a jogtalan és indo­kolatlan összevásárlását és a vele való üzérkedést. A köz­ségi földművesszövetkezetek — nagyon helyesen — csak a helyi tanácsok igazolása alap­ján adnak rézgálicot minden termelőnek, mégpedig egy hold gyümölcsösre 6 kilo­grammot, illetve egy hold szőlőre 20 kilogrammot. Ha figyelembe vesszük, hogy áp­rilis 15-ig Csongrád megye földművesszövetkezetei a gyümölcs- és szőlőtermelők szükségleteinek kielégítésére még újabb 480 tonna rézgálic kiutalást kapnak a központi készletből, akkor ez a meny­­nyiség elegendő lesz az egész esztendőre. A mészellátással kapcso­latban azonban már más a helyzet. Csongrád megye ed­dig 19 vagon meszet kapott központi készletből a perme­tezési munkákra, kizárólag a­ márciusi permetezés céljaira­ pedig 900 tonnát. A rendel-­ kezésre álló meszet a föld-, művesszövetkezetek azóta­ már ki is osztották. A máso-­ dik negyedévben még 1200­ tonna mészhez jut a megye,­ amelyből 624 tonnát a szege­­­di járásban osztanak ki a­ gyümölcs és szőlőtermelők­­ között. Ezenfelül újabb közé­­ponti kiutalásra egyelőre­­ nem számolhatunk. Hogyan juthatnak hát hoz­­­zá a szükséges mészhez a­ megye termelői? Hogyant tudjuk legkönnyebben meg-t­oldani a mészhiányt? Úgy.­ ha a többi községek termelői­­ is hasonlóan összefognak,­ mint a mártélyi dolgozó pa-­ rasztok tették és társulás út-J­ján, az országban működő* kisüzemi mészégetőktől be- t szerzik a permetezéshez­­ szükséges meszet. A márté-* lyi dolgozó parasztok — * mintegy 120 család — összead-t ták forintjaikat a községben­ szükséges 300 mázsa mészre. * A beszerzésre alakult társu­-«­lás megbízottai elutaztak Pi-­­lisszántóra, ahol a kisüzemi« mészégetőktől — bár kilóját! 1,30 forintért —, de megvá-| sárolták a 300 mázsa I. osz-­ tályú, fával égetett meszet. A* mártélyiak példájára, a he-* lyi földművesszövetkezet s?­­­gítségével szerezték be a’ mészszü­kséeletü­ket a szeg-* vári és a fábiáni gyümölcs-! termelők is. Nos, a mártélyi-j­ak példáját követheti a me-* gye valamennyi községe! 1­ 9 magyar-szovjet megállapodásokkal erősödött a szocialista tábor országainak egysége és ereje Lelkesen fogadták a ferihegyi repülőtéren a Szovjetunióból hazaérkezett magyar kormány­os pártküldötséget Vasárnap visszaérkezett a Szovjetunióból a magyar kor­mány- és pártküldöttség, amely Kádár Jánost elvtárs veze­tésével részt vett a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­ségének kormánya közötti tárgyalásokon és pártközi tár­gyalásokat folytatott a Szovjetunió Kommunista Pártja kép­viselőivel. A ferihegyi repülőtérre ezrével jöttek el a kormány- és pártküldöttség üdvözlésére a budapesti üzemek, intézmé­nyek dolgozói. A repülőtér betonján felsorakozott a honvéd­ség díszőrsége és a csepeliek zászlajával a budapesti mun­kásőrség díszezrede. A küldöttség fogadására megjelent Biszku Béla, Maro­sán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai, Fock Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Kossa István pénzügyminiszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, dr. Doleschall Fri­gyes egészségügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Terv­hivatal elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a foga­dásnál V. V. Asztafjev, a Szovjetunió magyarországi nagy­­követségének ideiglenes ügyvivője, valamint a követség tagjai, ott volt a fogadásnál több budapesti külképviselet vezetője, sin-mintájú szovjet utasszál­lító gépek. A hatalmas tö­meg lelkes tapsa közepette szálltak ki a repülőgépből a küldöttség tagjai, akiket el­sőnek dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyette­se, Marosán György állam­miniszter, Biszku Béla bel­ügyminiszter, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Intéző Bizottságá­nak tagjai, valamint V. V. Asztafjev, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője üd­vözölt. Felhangzott a díszjel, tisz­teletadást teljesítettek a hon­védség és a munkásőrség ala­kulatai, majd Kádár János, Dobi István, dr. Münnich Ferenc és Révész Géza elvtársak elléptek a fel­sorakozott alakulatok előtt és üdvözölték azokat. Fel­csendült a Magyar Népköz­­társaság és a Szovjetunió (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! X ! Csengnéd megyei A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA, II. évfolyam, 77. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. április 2. Az üdvözlések Pontosan 13 órakor szállt­a párt- és kormányküldöttség le a repülőtér kifutójára a­­ két különrepülőgépe: II.ju­ A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata a bermudai tanácskozásról Megyeszerte megünnneplik április 4-ét Részletes beszámoló a vasárnapi megyei sporteseményekről Kádár János elvtárs távirata A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársaknak a Szovjetunió halálának elhagyásakor N. A. BULGANYIN ÉS N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRSAK­­NAK. Moszkva, Kreml Amikor az Önök hatalmas és szép országát elhagyjuk, engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság kom­ány- és pártküldöttsége nevében kifejezésre juttassam mélysé­ges megelégedésünket tárgyalásaink eredményeivel kap­csolatban. A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldött­sége őszinte köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányá­nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és személy szerint Önöknek, Bulganyin és Hrus­csov elvtársak, a tárgyalások folyamán a Magyar Nép­­köztársaság iránt tanúsított megértéséért, valamint a szí­vélyes meleg és baráti vendégszeretetéért. Felejthetetlen marad számunkra az a meleg, test­véri fogadtatás, amelyben a szovjet dolgozók, munkások, kolhozparasztok, értelmiségi dolgozók személyes találko­zásaink alkalmával bennünket részesítettek. Megállapodásaink nagy segítséget jelentenek számunk­ra a Magyar Népköztársaság erősítése, biztonságának nö­velése szempontjából és elmélyítik a magyar és a szovjet nép igaz barátságát. Meg vagyok győződve arról, hogy az országaink közt a proletár internacionalizmus szellemében folytatott baráti tárgyalások eredményei erősítik az egész szocialista tábort és a népek közötti béke ügyét is. KÁDÁR JÁNOS, a magyar kormány- és pártküldöttség vezetője A párt a tömegekkel összeforrva, velük együtt élve és harcolva, becsülettel töltse be nehéz, de megtisztelő, történelmi feladatát ! Megyei Pártaktíva ülés volt Hódmezővásárhelyen Sok esztendeje nem volt olyan igazán­­ őszinte és igazán lelkes hangú párt­­aktívaülés, mint amilyent vasárnapra, március 31-ére hívott egybe az MSZMP Csongrád megyei Pártbizottsága. A hód­mezővásárhelyi Petőfi Művelődési Házban megtartott nagyaktíva-ülésen több mint 500-an részt vettek, kommunista munká­sok, dolgozó parasztok, értelmiségiek és a közel egynapos tanácskozás hű képét al­kotta meg a megye helyzetének, alapos ér­tékelője­­volt eredményeinknek, megmutat­ta a feladatokat. Különösen emelte az ese­mény ünnepélyességét az ülés mélyen elv­társi szelleme, szenvedélyes hangulata, amelyben a munkás és a tanító, a tsz-pa­­raszt és az ügyész egyformán nagy felelős­séggel, korlátozottság és elfogultság nél­kül, nyíltan elmondta, ami a szívén feküdt. Az aktívaülésen Németh Károly elvtárs, az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságá­nak tagja, a Csongrád megyei intéző bi­zottság titkára mondott beszámolót, párt tömegbázisának kiszélesí­tése érdekében. Erősödik a vezetés kollek­tív szelleme, az ideiglenesen megválasztott szervek rendszeresen üléseznek, eleget tesznek beszámolási kö­telezettségüknek, tájékoztatják és segítik a párt alapszervezeti titkárokat, kicserélik tapaszta­lataikat, megbeszélik a párt előtt álló feladatokat. A párt egészséges fejlődése azon az alapon volt elérhető, hogy a párt újjászervezéséért folyó munkában a párt egysze­rű katonái vállalták a nehéz­ségeket, hűek maradtak a szo­cializmus ügyéhez. Illesse őket ezért a párt elismerése és meg­becsülése. Pártunk Csongrád megyében is egészségesen fejlődik Beszédének első részében Németh Károly elvtárs az októberi és azt követő hely­zetről, ennek okairól szólt. Rámutatott­ annak, hogy a kommunis­ták cselekvő fellépése az ellenforradalom ellen októ­ber végén és november ele­jén még hiányzott, az osz­tályárulás volt az oka. A kommunisták nem lettek hűtlenek a szocializmus esz­méjéhez, azt bizonyítja, hogy a hősi szovjet csapatok fellé­pése utáni ellenforradalmi kísérletek egytől egyig ku­darcba fulladtak, a közbiz­tonság megszilárdult, zavar­talanul folyt a termelőmun­ka, a párt erősödik, fejlődik. Ezután rátért a megyei hely­zet ismertetésére. Pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a népi de­mokrácia vezető ereje alap­jaiban Csongrád megyében is egészségesen fejlődik. Párt­tagságunk egységes az ellen­forradalmi események­ meg­ítélésében, helyesli és támo­­­­gat­ja a párt és a kormány h határozatait, intézkedéseit. A­­ kommunisták rendkívül ne­héz körülmények között fog­tak hozzá a párt újjászerve­zéséhez. Fékezte ezt a mun­kát a nagy bizonytalanság, az eszmei zűrzavar, amelyet az ellenforradalom aktív te­vékenységgel, tudatosan idé­zett elő. Az ellenforradalmá­rok szították a párt és a kommunisták elleni hangula­tot, nemcsak a párt vezető szerepét, de a párt szüksé­gességét is tagadó nézetek­nek sok szószólója akadt, különösen a munkástaná­csokba befurakodott ellen­­forradalmi elemek körében. Ilyen viszonyok között kel­lett elvégezni a kommunis­ták talpraállítását, a párt­munka megindítását. A párttagsággal együtt visszavertük az ellenforra­dalmi támadást, amely a párt vezető szerepét akarta kétségessé tenni. Harcot folytattunk és foly­tatunk a helyenként még­ meglévő személyeskedés és frakciózás ellen, mert tudjuk, hogy a párt csak akkor töltheti be hiva­tását, ha többé nem marcan­golják belső harcok, ha el­vileg és szervezetileg egysé­ges, közös akarattal cselekvő párt lesz. Mind e nehézségek ellenére a párt építése meg­felelő ütemben halad előre. Ez idő szerint — Szeged vá­ros kivételével —, a megye 323 pártszervezeté­ben több mint 6000 kommu­nista tömörül. A párt befolyása a dolgozó emberek körében növekvő­ben van. Erre mutat, hogy a párt rendezvényei egyre látogatottabbak, élénk, építő­jellegű vita folyik a legtöbb pártnapon. A taggyűlések is látogatottak és igen nagy aktivitás jellemzi azokat. So­kan felszólalnak, bírálják a pártvezetőséget­, nagyobb ha­tározottságot, harcosságot kö­vetelnek tőlünk. A­­ járási, városi pár­tbizott­­­­ságok munkája pozitívan érték­­­kelhető, egyre inkább irányí­tóivá válnak területük munká­jának. Komoly erőfeszítéseket­­ tesznek a párt újjászervezése, a Szólnunk kell munkánk gyenge oldalairól, a pártmun­ka fogyatékosságairól, melyek fékezőleg hatnak az egészséges és gyorsabb ütemű fejlődésre. Komoly fogyatékossága pártépí­­tő munkánknak, hogy az utób­bi hetek bizonyos javulása el­lenére is lemaradás mutatkozik az üzemi és egyes értelmiségi pártszervezeteknek fejlődésében. Az ellenforradalom megyénk ipari üzemeiben is igen aktív tevékenységet fejtett ki az ösz­­szetételében megváltozott ipari munkások között. Az üzemekben nagy szám­ban megtalálható levitéz­­lett elemek, kulákok és a múlt rendszer egyéb marad­ványai komoly mértékben megzavarták a becsületes munkások tisztánlátását. Gátolja az előrehaladást az, hogy éppen az ipari munká­soknak volt a legtöbb jogos sérelmük, melyeknek egy része már orvoslást nyert, másik ré­szét pedig a jövő feladata lesz­­ megoldani. Akadályozta a pártszervez J­ztő munkát, hogy egyes elvtár­­sink olyan nézeteket vallottak, m miszerint nem kell szorgalmaz-­­ni az üzemekben a pártszerv­e­­zést, majd rájönnek annak fon­tosságára maguktól és kérni fogják a pártszervezet megala­kítását. Nem kis akadály volt az sem, hogy a munkástaná­csokba befurakodott ellenfor­radalmi elemek demagóg, párt­­ellenes, zavart keltő agitációt folytattak. Egyéb okok mellett károsan hat az a helytelen felfogás, ami elég általános, hogy minden ér­telmiségit el­len f­orrad­ni m­á­sn­ak tekintenek. Mint minden álta­­lánosítás, ez is alapjaiban ha­mis, ezért a pártnak mindent el kell követni, hogy az értel­miséggel megjavítsa kapcsola­tait és legjobbjaival erősítse a párt sorait. Szembe kell szállni az olyan megnyilvánulások­kal is, amikor minden fiatalt ellenforradalmárnak tar­tanak és egyedül az ifjúságot hibáztatják az október 23-i eseményekért. Az ifjúság legjobbjaival is erősíteni kell a párt sorait, az irányukba kifejtett tü­relmes, meggyőző munka alapján el kell érni, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Az értelmiség és az ifjúság túlnyomó többsége a népi rendszer híve

Next