Csongrád Megyei Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

HATÉKONYABB PIACELLENŐRZÉST (K. I.) Az elmúlt hetekben több városban és községben tartottak piacellenőrzést a kereskedelmi szervek. Az el­lenőrzések újból igazolták azt az állítást, hogy az ellenforra­dalom erkölcsbomlasztó hatá­sára nagymértékben lábra­­kapott a spekuláció. Odáig merészkednek a dolgozók fil­léreire éhes spekulánsok, hogy ha másként nem megy, iparigazolványokat, megbízó­­leveleket hamisítanak, s ezzel próbálják félrevezetni a ható­sági szerveket. A fővárosból és a nagyobb ipari városokból kocsikkal, teherautókkal ér­kező kufárok mellett, a hely­beli kofák és a jogosítvány nélküli viszonteladók lepik el a piacokat, s nem törődve a korlátozás alá eső idővel, megrohanják a kistermelőket, csaknem kitépve kezükből árujukat. Súlyos összegekkel károsít­ják meg a piaci spekulánsok a dolgozókat. A kistermelők,­től felvásárolt árut ugyanis 100—150 százalékos haszonnal adják tovább a vevőknek. A mindszenti piacon például megfigyelték az ellenőrök, hogy az egyik spekuláns az 1 forintért vásárolt uborkát, tíz méterrel arrébb két fo­rintért adta el. De nemcsak az uborkával, hanem egyéb zöldség- és gabonafélével, valamint baromfi-, tojás és más élelmicikkel is speku­lálnak. Úgy felverik az ára­kat, hogy a földművesszövet­kezetek felvásárlói alig tud­nak valami áruhoz jutni. Jó­részt emiatt szegények a föld­művesszövetkezeti zöldséges­boltok választéka. A piac hié­nái tehát két irányban is ár­talmasak a társadalomra: egyrészt, mert felverik az árakat, becsapják, megkáro­sítják az őstermelőket és a vásárlókat egyaránt, másrészt pedig akadályozzák a lakos­ság ellátását, mivel a pa­rasztság termelvényeit elsze­­dik a városok, a falvak bolt­jai elől. A piaci spekulációt elsősor­ban a szigorúbb és tervsze­rűbb ellenőrzéssel lehetne felszámolni. A múlt hetekben tartott széleskörű ellenőrzés során megállapították a fel­sőbb szervek, hogy a városi és különösen a községi tanácsok még mindig engedékenyek a helyi spekulánsokkal szem­ben, s egyoldalú a piacellen­őrző munkájuk. Ez annyiból is káros, hiszen a felvásárlási kampány most kihúzódott a városokból a falvakba. A Budapestről, Pécsről, Miskolcról és más ipari városból érkező speku­lánsok és magánkereskedők kora reggel megszállják a községek piacát és mire a ha­tósági szervek észbekapnak, már megrakott kocsikkal, te­herautókkal viszik haza a felvásárolt árut. A felsőbb szervek szigorú rendelkezést hoztak ugyan arra, hogy a helyi viszonyoknak megfele­lően csak reggel 9 vagy 10 órától vásárolhatnak fel a piacokon magánkereskedők, sajnos a helyi tanácsok erre kevés gondot fordítanak. Van olyan község, ahol a tanács nem szabja meg a vásárlási korlátozás idejét, vagy ha megszabja­, nem ellenőrzi a betartását. Ezzel szabad te­ret ad a spekulációnak. A kereskedelmi, de a ta­­nácsszerveknek is egyik leg­súlyosabb gondja, mikéntien válassza le a piacon a magán­kereskedőt, a viszontel­adót az őstermelőtől. A legtöbb vi­szonteladó ugyanis azt állítja, hogy van egy kis parcellája, s azon termett az általa áru­sított zöldség, vagy gomba­féle. Bizonyítékul mutatja az adókönyvét. Azon viszont nincs feltüntetve, hogy mit termel. Előfordult, hogy az egyik áléstermelő háromszor annyi gabonát eladott, mint amennyi az általa bemondott földjén teremhetett volna. Legcélravezetőbb lenne, ha a községi tanács kereskedelmi állandó bizottsága aktívái be­vonásával megszervezné a társadalmi ellenőrzést. Elnézi a városi és a közsé­gi tanácsok egy része azt is, hogy a kisiparosok és kiske­reskedők cégtábla nélkül áru­sítanak, s az árakat sem tün­tetik fel. Erre pedig rende­let van, s a megszegőit bír­ságolni kellene. Legutóbb pél­dául Csongrádon a magánipa­ros szabók — bár rendelet van rá, hogy raktárra nem dolgozhatnak — készruhákat adtak el a piacon. A tanácsok ipari osztályai figyeljék az ilyen jelenségeket és vonják felelősségre a rendelkezések megszegőit. A spekuláció visszaszorítá­sáért sokat tehetnek a föld­művesszövetkezetek felvá­sárlói is. Ha nem sajnálják a fáradságot és helyébe men­nek az őstermelőnek, ered­ményesebb a munkájuk, na­gyobb mennyiségű, jobb mi­nőségű árut tudnak vásá­rolni. De legtöbb földműves­szövetkezeti felvásárló nem ezt csinálja. Illésen például megfigyelték, hogy kiült egy ilyen felvásárló a piac sarkára és anélkül, hogy kitette vol­na a cégtáblát és a felvásár­lási árakat, várta helyébe az eladókat. Amint így üldögélt, a spekulánsok egymásután vették meg az orra elől a jobbnál jobb árut. A föld­művesszövetkezeti felvásár­lók egy része azt hiszi, hogy az áru lemérésével és fizetésé­vel feladata lezárult, holott ez koránt sincs így. Az ő fel­adatuk a rugalmas, a gyors felvásárlás konkurrálva eb­ben a magánkereskedőkkel. Ugyanakkor a piacon megje­lenő parasztsággal is beszél­getniük kell, s győzzék meg őket, milyen előnye van, ha a szövetkezeti felvásárlóknak adják el termelvényeiket. Az őstermelők között ugyanis sok olyan földművesszövetkezeti tag van, aki eladja áruját magánkereskedőnek, mert nem számol azzal, hogy a magánkereskedőnek eladott árujáért kapott érték nem számít bele a szövetkezeti visszatérítésbe. Tehát mint tag károsul. Pártunk és kormányunk ál­landó harcot vív a dolgozók életszínvonalának emeléséért. A spekuláció leverése is ezt a célt szolgálja. A tanácsok tehát, mint államhatalmunk végrehajtó szervei fejtsenek ki az eddiginél sokkal alapo­sabb munkát a piaci árak megfelelő szinten tartásáért, az árakat felhajtó spekulán­­sok­ leleplezéséért. Ne terje­nek meg semmiféle szabály­­talanságot a piaci árusításnál, még akkor sem ha azt a hely­beli ismerős magsam­árosok, vagy kereskedők követik el Következetesen tartsák be az ezzel kapcsolatos rendelkezé­seket, s a legnagyobb szigor­ral alkalmazzák s­enekuán­­sok és egyéb szabálysértők ellen. Szervezzék meg a tár­sadalmi ellenőrzést a váro­sok és a kö-cégek becsületes dolgo­zóiból, hiszen mindenki­nek érdeke, hogy a pi­acokon ki­sebb legyen az áru és a társért­elom­ nyakán élősködő szekullasak minél több jél megérdemelt, helyükre kerül­jenek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csmgléd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam, 178. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. augusztus 1. Útnak indul a marosi homok A fokozódó építkezéshez hatalmas mennyiségben szállítják a marosi homokot. A Maros mentén hatalmas gálák állnak a kitermelt homokból és várnak a szállításra. A folyó partjánál a homokot teherautókon szállítják az állomásra, hogy onnan irányítsák tovább rendeltetési helyükre. A nyári mezőgazdasági munkák helyzete, a felvásárlás a megyei tanács végrehajtó bizottságának ü­lésén A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén el­sőnek a mezőgazdasági kérdé­seket, az aratás-cséplés, a tar-­ lóbontás-másodvetés helyzetét vitatta meg Bognár József, a v. b. mezőgazdasági osztálya vezetőjének előterjesztése alap­ján, az egyénieknél, mind a szövet­kezetekben. A szövetkezetekben például Szentesen, a szentesi járásban, Makón és a makói já­rásban találtak jelentősebb gü­­mőkóros fejőstehenet, viszont Csongrádon­ egyet sem. A me­zőgazdasági osztály javasolta a szövetkezeteknek, hogy ezeket tíz állatokat több szövetkezet egy külön istállóban vonja össze, s ott felügyelet mellett gondoz­zák, a tehenek tejét viszont többszöri forralás után hozzák forgalomba. Ezzel kapcsolatban a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elhatározta, hogy fel­­terjesztést tesz a Miniszterta­nácshoz és javasolja, hogy or­szágosan egységesen jelöljék meg a gümőkóros teheneket (a jobb fül átlyukasztásá­val), ily módon az állatok értékesítés, vagy eladás esetén is nyomon követhetők. A gabona­­felvásárlásról , a raktárakról A gabona- és állat-, valamint a zöldség- és gyümölcsfelvásár­lásról szóló beszámolót Deák Ferenc, a v. b. kereskedelmi osztályának vezetője terjesztette a végrehajtó bizottság­bé. Me­gyénkben július 21-ig 117­3 vagon gabonát vásároltak meg az állami szervek. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva ez kevesebb, de figyelembe kell venni azt is, hogy az időjárás változékonysága miatt később kezdődött meg a cséplés és csak most folyik teljes ütemben. A felvásárló szervek szerző­déskötés útján is biztosítják az ellátatlan városi lakosság ré­szére a kenyérnek valót. Ilyen módon a termelőszövetke­zetek és az egyéniek 65 vagon búza, rozs, valamint árpa el­adására szerződtek le. A szerző­déskötés legeredményesebb a szentesi járásban, s leggyengébb a szegedi­­járásban Kistelek ki­vételével. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a gabona raktározásá­val is. Megyénkben e téren nem kielégítő a helyzet. Kevés a raktárhelyiség, mégis az ta­pasztalható, hogy jelenleg az aprómagvakat — mint például Hódmezővásárhelyen a Lippai­­féle malomban cirkot — tárol­nak gabona helyett. A végre­hajtó bizottság elhatározta, hogy az illetékes szerveknek felül kell vizsgálatok a raktárakat, s a különféle magvak helyett elsősorban gabonát kell tá­rolni a raktárakban. A cséplés előrehaladtával mind több gabona jelenik meg a piacon is. A szabadpiaci árak a tavalyi hasonló időszak sza­badpiaci áraihoz viszonyítva 50—200 forinttal kevesebb. Kü­lönösen az árpa és a búza ára csökkent. Egyesek megpróbál­koznak a spekulációval is. A rendőrség a napokban leplezett le egy spekulánst, egy zákány­széki egyéni parasztot, aki megvett 15 mázsa árpát és azt a szegedi piacon akarta értéke­síteni. Beszámoló a mezőgazdasági munkákról Csongrád megyében az ara­tás lényegében július­ 26-án befejeződött. Az idén a gépál­lomások gépeit kevésbé vették igénybe a szövetkezetek. A gépállomások közül a Kisteleki Gépállomás 150 százalékra tel­jesítette aratási tervét, viszont egyesek kevésbé, míg a Makói Gépállomás csak 64 százalékos tervteljesítést ért el. Ennek oka részben az, hogy a szövetkezetek a tulajdonuk­ban lévő mintegy 90 arató­gépet is munkába állították. Az idén a szemveszteség keve­sebb volt, mint tavaly. Amíg például az elmúlt évben 38,79 kiló szem­vesztes­ég esett átlago­san egy holdra, addig az idén ez csak 15—47 kiló között mozgott. A végrehajtó bizottság érté­kelte a tarlóhántás és a másod­vetés helyzetét is. A beszámoló alapján megállapította, hogy a tarlóh­ántás különösen a szegedi és a szentesi járás területén haladt kielégítő ipadon. A me­gyében 35 ezer holdon hántot­­tak tarlót, s ebből 18—20 ezer holdat másodnövénnyel bevetet­tek. A v. b. úgy határozott, hogy ma már nem a tarlóhántást kell sürgetni, mert ennek ide­je lejárt, hanem a talaj előké­szítés szempontjából igen fon­tos nyári mélyszántást. A termésátlagok A cséplés helyzetét a végre­hajtó bizottság július 21-i ada­tok szerint értékelte. Megyénk­ben lényegében július 15-én kezdődött meg a cséplés. Jú­lius 21-ig a gépállomások 250 ezer mázsa gabonát csépeltek el, ebből kombájnnal 40 500 má­zsát. A termelőszövetkezetek, s a lakosság általában elégedett a gépállomások munkájával. A kisteleki ellen azonban pa­nasz merült fel, mivel ott a 25 százalékot is eléri a szem­vesz­­teség, s különösen az eladásnál tűnik ki, hogy töröttek a ga­bonaszemek. Csépelik az aprómagvakat is: a borsót és a különféle fűféle­ségeket. A lucernacséplés azon­ban még nem kezdődött meg. Szóba került a termésered­mény is. A korábbi becslések szerint búzából 9,3, rozsból 6,5, őszi árpából 10,3, tavaszi árpá­ból 9 mázsás átlagtermést vár­tak megyeszerte. A tényleges terméseredmények — a cséplés jelenlegi adatai szerint — meg­közelítik a becslést, mert eddig ténylegesen a megyében átlag­ban búzából 8,9—9, rozsból 6, őszi árpából 9—10, míg tavaszi árpából 9 mázsát takarítottak be egy holdról. Országosan egységesen védekezzünk a gümőkóros szarvasmarhák ellen A beszámolóban szerepelt a megye állategészségügyi hely­zete is. Megállapították: megyénk az elmúlt évhez vi­szonyítva az elsők között áll a fertőző állatbetegségek le­küzdésében. Baromfipestis például 2 járás 3 községének 5 udvarában fordult elő. Azonnal lezárták e terüle­teket és, a baromfipestis nem terjedt tovább. Sertéspestis csak Szentesen 1 helyen és Nagy­mágocs községben fordult elő. Nagymágocs területét is lezár­ták. A sertésorbánc megyénk­ben csak szórványosan lépett fel, s elsősorban a szegedi já­rásban. Itt is idejében megtet­ték a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor megyénkben igen elterjedt a szarvasmarhák gü­­mőkóros megbetegedésre. A me­gyei tanács v. b. mezőgazdasá­gi osztálya felmérte a gümőkó­­ros szarvasmarhák számát mind .ír. Szentes felkészülten várja a vasárnapi repülőnap résztvevőit Ellenforradalmi csoportot lepleztek le Budapesten • Egy nap Szatymazon, az őszibarack hazájában Kisorsolták az HB iI! déli csoportjának mérkőzéseit A Vöröskereszt újabb ajándéka: Hatezer pelenkát osztanak szét a terhes anyák között A Vöröskereszt megyei szervezetének tájékoztatása szerint a külföldi segélyadományokból újabban 15 ezer d­a­­rab pelenkát juttattak Csongrád megyének. Ebből 9 ezer darabot a kórházak és az egészségügyi intézmények kap­­­­nak meg, míg hatezer darabot a terhes anyák között osz­tanak szét. A Vöröskereszt ajándékából — rendelkezés szerint — csakis azok az édesanyák részesülhetnek, akik a terhesség 8. hónapjában, vagy ennél előrehaladottabb álla­potban vannak. Egy-egy ilyen terhes édesanya 12 darab pelenkát és 6 darab biztosítótűt kap. A Vöröskereszt a pelenkák szétosztását a terhes ta­nácsadásokon és egészségvédelmi körökön keresztül bo­nyolítja le. Zárt körzet legyen a zöldpaprikát termelő Szentes és környéke Az állatfelvásárlásról szólva megállapították, hogy megköze­líti a tavalyi hasonló időszak eredményét. A tejfelvásárlás ke­vesebb, viszont a zöld- és gyü­mölcsfelvásárlás még a koráb­bi évek eredményeit is megha­ladja. Az idén nőtt a baromfiállo­mány és ennek tudható be, hogy baromfiból majdnem annyit, tojásból sokkal többet felvásároltak, mint amennyit tavaly a begyűjtésből biztosí­tottak. A v, b, e napirendi ponttal kapcsolatban is több határozatot hozott. Például határozott arról,­­ hogy a városokban az átvevő­­­helyeket úgy kell nyitvatartani,­­ hogy a termelők kora reggeltől­­ késő estig eladhassák gabonáju­­­­kat. A v. b. elhatározta azt is, hogy felterjesztést tesz a Mi­nisztertanácshoz Szentes, Ma­­gyartés és Szegvár zárt körzetté nyilvánítására, ugyanis e helye­ken termelik az úgynevezett cecei zöldpaprikát. A v. b. ezenkívül még több előterjesztést is jóváhagyott és személyi kérdésekben is döntött.

Next