Csongrád Megyei Hirlap, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-01 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK?! Harisnyaexport hét országba A Hódmezővásárhelyi Harisnya- és Kötöttárugyárnak ► növekszik az exportja. Jelenleg már hét országba szállít ha► risnyákat. Romániába, Costaricába, Bagdadba és darusra ► „Dália”, illetve „Jégvirág” néven flórharisnyákat szállít, ► Londonba és Fokvárosba pedig „Márty” névvel, műselyem* harisnyákat exportál, míg „Akácvirág'’ névvel ugyanilyen ► harisnyát szállít Svédországba is. ► Az üzem exportját nagyban fellendíti a nemrégiben vásárolt négy angol gyártmányú durva cotton-síkhurkoló gén. A ► gépeket a Bentley Engineering Co., Ltd. leichesteri angol ► cég szállította és saját szerelőjét küldte el, aki a napokban ► utazott el a városból. Képünk az egyik működő aníiál kötői ► gépet mutatja. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam, 256. szám Ára: 50 fillér Péntek, 1957. november 1. ■ ►► Egész népünknek ünnepe Készülődés megyeszerte november 7-re A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját a magyar dolgozók, is úgy ünnepük meg, mint kiindulópontját a magyar nép kapitalista iga alóli felszabadulásának. Városokban és községekben ünnepségeket tartanak. ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ELŐADÁSSOROZAT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN A Szegedi Tudományegyetem tanácsa az egyetem aulájában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából november 4—11-ig tudományos előadássorozatot tart. Az előadássorozatot dr. Greguss Pál rektor nyitja meg november 4-én, hétfőn este 6 órakor. Dr. Antalffy György egyetemi tanár, az állam- és jogtudományi kar dékánja „Állam és demokrácia a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tükrében” címmel. Kalocsai Dezső tanszékvezető docens pedig „Revizionizmus és dogmatizmus” címmel tart előadást. November 5-én, kedden este 6 órakor dr. Ábrahám Ambrus egyetemi tanár, akadémiai levelező tag: Az Interroreceptio morphológiai alapjai. dr. Kolozsvári Gábor egyetemi tanár: Adatok a magyar és orosz palaeozoikumösszehasonlításához Madrepotériák vizsgálata alapján címmel tartanak előadást. „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a nemzetközi jogra”, ezzel a címmel november 6-án este 6 órakor dr. Búza László egyetemi tanár, akadémikus előadása hangzik el, utána pedig K. Tóth Ferenc tanársegéd. Pártosság a filozófiában című előadása. November 8-án este 6 órakor dr. Miháltz István egyetemi tanár és dr. Horváth Andor egyetemi adjunktus .„A bácskai leszolató rétegsora” címmel, dr. Kalmár László egyetemi tanár, akadémiai levelező tag pedig „Logikai gép és a moszkvai kibernetikai konferencia” címmel tart előadást. November 9-én, szombaton este 6 órakor hangzik el az utolsó két előadás. Dr. Nyíri Antal egyetemi tanár .„A szófejtés problémái”. Kappanyos Vince tanársegéd pedig „Lenin a modern kapitalizmusban végbemenő technikai fejlődésről” tart előadást. A Szegedi Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Pedagógiai Főiskola ünnepi estje fejezi be az előadássorozatot november 11-én, hétfőn este 7 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban. TTIT-KEUE NYÍLIK SZENTESEN A szentesi értelmiségi dolgozók régi kívánsága teljesül november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója megünneplése alkalmából, mert ezen a napon TTIT-klub nyílik a Tóth József utcában. A klub lehetőséget teremt a pedagógusok, orvosok, jogászok, mérnökök stb. társadalmi életének a kibontakoztatására, és az összejövetelek, előadások jelentős szerepet tölthetnek be a város közéletében. Az ünnepélyes megnyitón egyébként a Szegedi Nemzeti Színház művészei vendégszerepelnek, többek között Moldován Stefánia, Medgyesi Pál, Lehoczki Zsuzsánna és Kovács János. KIRAKATVERSENY A MEGYÉBEN A Belkereskedelmi Minisztérium által kezdeményezett országos kirakatversenybe a megyei kiskereskedelmi vállalatok is bekapcsolódtak. Ennek kapcsán a Hódmezővásárhelyi, Makói és a Szentesi Kiskereskedelmi Vállalat egy-egy verseny-kirakatot rendez be és ezeket november 5-én öt személyből álló zsűri értékeli, illetve javasolja az országos döntőre. A kirakatverseny célja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségének a bemutatása, valamint az árutermelés fejlődésének szemléltetése. Szegedre látogatott az NDK népi kamarájának k küldöttsége A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának hétfő óta hazánkban tartózkodó tíztagú küldöttsége dr. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnökének vezetésével tegnap, csütörtökön a déli órákban Szegedre látogatott. A kedves vendégeket a város vezetői fogadták ifj. Komócsin Mihály elvtárssal, a városi pártbizottság első titkárával, s Ladányi Benedek elvtárssal, a városi tanács v. b. elnökével. A megye országgyűlési képviselői közül Nagyistók József elvtárs, az országgyűlés elnöke, Vígh Istvánna elvtársnő, az Újszegedi Kenderszövőgyár dolgozója és dr. Karácsonyi Béla, Kossuth-díjas egyetemi docens fogadta a vendégeket. A bensőséges fogadtatás, a kölcsönös testvéri üdvözlések után meghitt hangulatú baráti beszélgetés kezdődött a német parlamenti küldöttek és a szegedi vendéglátók között. A beszélgetés közben úttörő lányok és fiúk érkeztek meg, a Dózsa György utcai és a Gutenberg utcai Általános Iskolákból és égőpiros virrágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket. A kis úttörőknek, Kopasz Bandinak és a többieknek a német delegáció tagjai az NDK ifjúsági szervezetének jelvényeit tűzték fehér ingükre, s a lelkükre kötötték, hogy legyenek jó tanulók. • Johannes Dieckmann az NDK népi kamarájának elnöke, a delegáció vezetője kezébe került a Délmagyarország tegnapi, csütörtöki száma. Az első oldalon mindjárt megpillantotta a vendégek német nyelvű üdvözlését. Meg is állapította: — Máris köszönjük a nagyon kedves vendéglátást és a nagy figyelmességet. A vendégek és a vendéglátók a Hungária rózsaszín termében közös ebéden vettek részt. Kölcsönös pohárköszöntők hangzottak el és a megjelentek éltették a szocializmust építő német és magyar nép barátságát, s poharaikat az egységes, demokratikus, békeszerető Németország mielőbbi megvalósítására is ürítették. Az ebéd végeztével Szeged vezetői és a dolgozók küldöttei jellegzetes szegedi készítményekből összeállított ajándékkosarakat nyújtottak át a német delegáció tagjainak. A kedves német vendégek délután ■ ismerkedtek a várossal, majd ellátogattak az egyetemre, ahol baráti eszmecserét folytattak az egyetem rektorával, tudósokkal, Kossuth-díjas professzorokkal. Este 7 órakor a német delegáció tagjai a Szegedi Nemzeti Színházban megtekintették Strauss: »Egy éj Velencében« című nagyoperettjét. Lapunk munkatársa felkereste hivatalában Tóth Sámuel elvtársat, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét, hogy tájékoztatást kérjen a társadalmi tulajdon védelme helyzetéről a helyiipari vállalatokat illetően. Az újságíró kérdésére Tóth elvtárs elmondotta: " A helyiipari vállalatokban sincs rend ezen a téren. Különösen a vágóhidakon és a pékségekben kínálkozik sok alkalom a lopásokra,s egyéb visszaélésekre. Több sütőüzemben az egy mázsa kenyérre eső tüzelő-felhasználás 40 forint értékű, az átlagos 15—20 forint helyett. Ezekben az üzemekben a tüzelőt vagy az ott dolgozók, vagy idegen személyek lopják el. Olyan eset is előfordult, hogy az üzem vezetője összejátszott a földművesszövetkezet felvásárlójával és nemlétező rezsét számoltak el a vállalat terhére. Sok visszaélésre ad az is okot, hogy a pékek egy része a bérsütéseknél nem ad ki a bevitt bérsütésre blokkot a lakosságnak. A blokkok visszatartásával a sütési díjat megtartják maguknak, miáltal naponta 40—50 forintot is eltulajdonítanak. Ha a lakosság nem hagyná ott blokknélkül a sütésre vitt kenyér- és kalácstésztát, akkor ez a visszaélés megszűnne. De nemcsak a pékségekben, hanem a húsiparban és más munkaterületen is tapasztalhatók még lazaságok. A Vágóhídon például kötelezővé tették az üzemi konyha igénybevételét, mert nagyfokú volt a belső fogyasztás. Mióta az üzemi konyhán étkeznek a dolgozók, a belső fogyasztás csökkent, s nincs annyi eldugott és eldobott hentesáru a műhelyekben. A húsipari munkások között ugyanis az a szokás dívott, hogy amennyiben nem tudták a saját fogyasztásukra leakasztott szál kolbászt, vagy szalámit ott, helyben megreggelizni, vagy ebédelni, akkor eldugták, vagy eldobták. Számtalan más formában is megkárosítják a helyiipari vállalatokban a nép államát. Éppen ezért szükséges az ellenőrzés legkörültekintőbb megszervezése. Nagy fontosságú a termelés folyamán a gyártási bizonylatok naponkénti ellenőrzése. Az igazgató havonként legalább egyszer köteles próbagyártást végeztetni, s ennek eredményét jegyzőkönyvileg rögzíteni. Figyelemmel kell kísérni, hogy a kivételezett anyagokat aznap felhasználják-e. A gyártás közben keletkezett hulladékot szállítsák vissza a raktárba, és a hulladékról anyagbevételi jegyet állítsanak ki, igazolva keletkezésének okát. Ellenőrizni kell havonta a munkád sok szerszámfelszerelését és annak állapotát. — Nagy gondot kell fordítani a helyi iparban is az anyagok helyes tárolására. Jól zárható, fedett helyiségekről gondoskodjanak, s ellenőrizzék pontos nyilvántartással a raktári rendet. Nem heverhetnek a beérkezett anyagok, áruk napokig a raktárban bontatlanul, átvétel nélkül. Igen nagymértékű gondatlanság tapasztalható a szállításoknál és a kapuellenőrzésnél. A szállítás például csak bekötött, lepecsételt, aláírt és megfelelő bizonylatokkal ellátott szállítólevél-könyv alapján történhet. Az árukísérőt anyagilag felelőssé kell tenni a gondjaira bízott áruért. Alkotmányunk minden állampolgár kötelességévé teszi a nén vagyonának megvédését, a vállalatok vezetőinek tehát elsőrendű kötelességük, hogy ebben élen járjanak, megtegyék a legszigorúbb intézkedéseket a lopások, a csalások, valamint a selejtgyártással, pazarlással és minőségromlással járó fegyelmezetlenségek megszüntetésére — fejezte be nyilatkozatát Tóth elvtárs. -B ács — AAAAAAAA4A4AAAAAAAAAAAA4AAAAAAAA,AAAAAAAAAAAAAAAAááAAAAAAA A helyi ipari vállalatoknál is fokozni kell a társadalmi tulajdon védelmét A Csongrád megyei tanács ipari osztálya vezetőjének nyilatkozata Negyedmilliónyi tömeg vett részt Budapesten a Köstársaság téren tartott szerdai nagyepütésen a budapesti pártszékház megrohanásának évfordulóján, hogy hitet tegyen a szocializmus építésének útját járó néphataloa mellett.