Csongrád Megyei Hirlap, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
N tsz-ek árutermelése Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának múlt év augusztusi határozata alapján a forradalmi munkásparaszt kormány a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését és fejlesztését szolgáló intézkedésekről határozatot hozott. A határozat nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is igen nagy jelentőségű. A kormány erőteljes, határozott intézkedéseket foganatosít és jelentős támogatást nyújt a mezőgazdaság szocialista szektorának megerősítése és kiterjesztése érdekében. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének alapvető feltétele, hogy mielőbb lényeges változás következzék be a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. A cél az, hogy a termelőszövetkezetek minél előbb sok árut termelő és értékesítő szocialista nagyüzemekké váljanak, s ezzel együtt megváltozzék a termelőszövetkezeti tagság jövedelemrészesedésének az a jelenlegi helytelenül kialakult aránya is, hogy jóval többet osztanak ki maguk között természetben, és csak keveset készpénzben. A kormányhatározattal nyújtott támogatásokban és kedvezményekben az jut kifejezésre, hogy pártunk és kormányunk a termelőszövetkezetek támogatásának módszereit a leghelyesebben, a termelésnek, különösen az árutermelésnek fokozása irányában alakította ki. Most, hogy a megye termelőszövetkezetei elkészítették idei termelési tervüket és azokat a járási tanácsszervek összesítették is, megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezetek zöme e nagy jelentőségű támogatások ellenére sem használ ki minden lehetőséget arra, hogy az árutermelését fokozza, s ezáltal mind több készpénzrészesedést juttasson tagjainak. Ha például megnézzük a makói járás termelőszövetkezeteinek idei — és hangsúlyozzuk — módosított termelési tervét, arra döbbenünk rá, hogy a tsz-ek ez évi összes kenyérgabonatermésük 44,6 százalékát szándékoznak kiosztani a tagoknak természetben, kinek-kinek munkaegységei arányában. Ugyanakkor a járás termelőszövetkezetei közül csak két tsz: a földeáki Dózsa és az ambrózfalvi Dimitrov tervezett be kenyérgabona-értékesítést, szállítási szerződés alapján: a földeák Dózsa Tsz 500 mázsát, az ambrózfalvi Dimitrov Tsz pedig 200 mázsa búzát. A makói járás többi termelőszövetkezete egyáltalán nem akar az idén árugabonát értékesíteni. A járásban kukoricából is a várható termésnek 43,4 százalékát szándékoznak a termelőszövetkezetek kiosztani természetben tagjaik között, ami szintén azt mutatja, hogy a tsz-ek zöme még most sem látja az árutermelés fokozásának hatalmas jelentőségét. Nem látják a szegedi járás tsz-ei sem, hogy például a betervezett, eladásra szánt tojásmennyiséget akár meg tudnák tízszerezni is, ha a járás minden termelőszövetkezete a területéhez képest tartana közös baromfiállományt. Sajnos, a szegedi járásban több tsz még a kedvezményes naposcsibevásárlási akciót sem akarja igénybe venni. Márpedig a termelőszövetkezeti tagság jólétének további emelkedése jórészt attól függ, hogyan tudják a közös munka nyomán az árutermelést növelni, hogyan tudnak minél több kenyérgabonát, ipari növényt, állatot és állati terméket eladni az állami felvásárló szerveknek jövedelmük fokozása érdekében. Az árutermelés kedvezőtlen alakulásához nem egy termelőszövetkezetben az is hozzájárul, hogy a tagok túlméretezett háztáji gazdaságokkal rendelkeznek és ebből kifolyólag a jövedelmük nagyobb része nem a közös munka eredményeképpen születik meg, hanem a háztáji gazdaságból származik. Ennek megszüntetése érdekében az állami szerveknek, elsősorban a tanácsoknak, de a termelőszövetkezetek valamennyi tagjának is az a kötelessége, hogy csak olyan mértékű háztáji gazdaságokat engedjenek meg, amelyet az alapszabály is jóváhagy. Ezzel egyidőben arra is törekedni kell, hogy — éppen az árutermelés fokozásával — a megtermelt kenyérgabonát, ipari növényeket, állatokat és állati termékeket nagy mennyiségben az állami felvásárló szervnek adják el Az árutermelés fokozására ad lehetőséget az a most megjelent intézkedés is, amely kiterjeszti a szerződéskötést ez évben a kenyérgabonára, a sörárpára, a napraforgómagra és az apró jószágokra, valamint felemeli a mennyiségi felárat is. A nagy mennyiségben és egyöntetű minőségben átadott árutételek után a tsz-ek jelentős összegű mennyiségi felárat kapnak és módjuk nyílik arra, hogy a várható terméseredményekből szerződéssel lekötött árumennyiség alapján munkaegységelőleghez jussanak és a tagok ezáltal évközben is kapjanak készpénzt előlegként munkaegységeik arányában. A forradalmi munkás-paraszt kormány legutóbbi határozata nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek abban, hogy árutermelésüket, s ezen keresztül a közösből származó jövedelmet nagyobb mértékben növeljék. Az árutermelés növelése a termelőszövetkezetekben tovább erősíti a munkás-paraszt szövetséget, hiszen a több áru termelése igen fontos a termelőszövetkezeti tagság szempontjából is, de fontos a munkásság szempontjából is. Hasson hát oda a megye minden termelőszövetkezete, hogy már az idén is növelje az árutermelést, hiszen a tagság jövedelmének a minél nagyobb mennyiségben, minél olcsóbban megtermelt és minél nagyobb tételben közösen értékesített áru a legfőbb biztosítéka. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEI Csongrád A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJAI III. évfolyam, 58. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1958. március 9. Az egyetlen helyes út a néppel együtt építeni a szocializmust Pártaktíva ülés Makón Március 7-én, pénteken este fél 6 órakor a makói városi művelődési házban pártaktívaülésre gyűltek össze Makó város kommunistái. Az aktívaülés tárgyát a párt és a tömegek közötti kapcsolat jelenlegi állása és további feladatainak megvitatása képezte. Kallós Gábor, az MSZMP Makó városi végrehajtó bizottságának tagja előadásában rámutatott arra, hogy a szocializmus építésének alapvető feltétele a párt és a tömegeik közötti kapcsolat helyes kiépítése. Lenin arra tanít, hogy a párt feladata az, hogy helyesen fejezze ki azt, amit a nép gondol. Ez azt jelenti, hogy a makói kommunistáknak is ezt kell tenniük. A párt politikai célkitűzéseinek helyes végrehajtása sokban függ a helyi kommunisták és a helyi pártonkívüliek emberséges kapcsolatától — hangsúlyozta beszédében Kallós Gábor elvtárs. Az előadás további részében a jelenlegi agitáció konkrét tartalmáról volt szó és arról, hogy milyen módon szélesítse a párt jelenlegi kapcsolatát a dolgozók között. Az előadást több felszólalás követte, melyben a felszólalóik igazolták, hogy helyesen látják a párt előtt álló feladatokat; igazolták, hogy az egyetlen helyes út a néppel együtt építeni a szocializmust. Néhány napig hidegebb idő lesz A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán a következő néhány nap kilátásairól szólva elmondották, hogy a lassúvonalú hullámokban érkező hideg a későbbiekben még kissé fokozódik, a havazások azonban valószínűleg hamarosan megszűnnek, s fokozatosan felderül az idő. Európa nagy részén tél uralkodik. Készülődés március 15-re Megyénk ifjúsága is megemlékezik március 15-éről, az 1848-as forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulójáról. A KISZ-szervezetek a Hazafias Népfront-bizottságokkal közösen rendezik meg ünnepségeiket. Március 15-én az általános iskolákban iskolai ünnepségek, a középiskolákban és egyetemeken KISZ-taggyűlések lesznek amelyeken méltatják a márciusi ifjúság hősi harcait. Ezenkívül minden városban ünnepi esteket rendeznek. Termelési társulások a fiatalok számára A KISZ országos termelési társulások létrehozását kezdeményezi olyan fiataloknak, akik kedvet éreznek a kisállattenyésztéshez. Elsősorban a 14—16 évesek számára idős szakemberek bevonásával csincsillanyúl-tenyésztő szakcsoportokat kívánnak alakítani. A szakcsoportok tagjai négy anyanyulat és egy bakot kedvezményes áron kapnak, s ráadásul nyúlbőrrel is kifizethetik az árát. Főleg a fiatalasszonyok és lányok foglalkoztatására baromfitenyésztő szakcsoportokat is szervez az Ifjúsági Szövetség Árvíz Jugoszláviában Jugoszláviában több helyütt kiöntött a Duna és a Tisza. A Duna a többi között elárasztotta az Újvidéknél levő Langajt. A víz anynyira megrongatta a házakat, hogy kétharmad részük az ár elvonulása után sem lesz lakható. Újvidéken árvízvédelmi bizottság alakult APRÓ ANTAL: a tanácsok kérjék a dolgozók segítségét és támogatását a problémák megoldásához Mint már közöltük, pénteken az EFEDOSZ budapesti székházában megkezdődött a tanácsfunkcionáriusok kétnapos országos értekezlete. Az értekezletet Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, mejd Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott beszédet. Bevezetőben a tanácsok szerepéről, jelentős feladatairól beszélt, majd megállapította: — A szocializmus építésében továbbra is szilárdan támaszkodhatunk a tanácsokra. A párt és a kormány nevében kijelenthetem — mondotta Apró elvtárs —, hogy tovább fogunk haladni a megkezdett úton, erősíteni, szilárdítani fogjuk a tanácsok munkáját. Ezután emlékeztetett arra, hogy az ellenforradalom szerette volna megsemmisíteni a proletárdiktatúra központi szerveit és arra törekedett, hogy a tanácsrendszert rágalmazza, lejárassa a tömegek előtt. A tanácsok legtöbb helyen önerejükből, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány rendelkezéseire támaszkodva az akkori igen nehéz politikai és gazdasági körülmények ellenére viszonylag gyorsan rendezték soraikat, a tanácsok döntő többsége, úgyszintén az apparátus jelentős része bebizonyította, hogy a néphatalomért nemcsak a békés építőmunka idején tudnak dolgozni, hanem az ellenség elleni harcban is szilárdan lehet rájuk támaszkodni. Az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében ezúton is megköszönjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a néphatalom védelmében, az ellenforradalom leverésében és az ország törvényes rendjének helyreállításában tettek — mondotta —, majd áttért a községi és városi tanácsok helyzetének, munkájának ismertetésére. Régebben főtevékenységük a begyűjtés és a termelőszövetkezetek szervezése volt, sok helyen erőszakosan. Ez a dolgozó parasztságot egyes esetekben elidegenítette a tanácsoktól. Mindez megszűnt. A kormány megszüntette a begyűjtést, az MSZMP ideiglenes központi bizottsága pedig elítélte a termelőszövetkezetek szervezé- sének, korábban esetenként alkalmazott erőszakos módszereit és határozatban leszögezte, hogy a termelőszövetkezeteket az önkéntesség teljes tiszteletben tartásával kell szervezni, illetve erősíteni. Az ellenforradalom leverése utáni új helyzet rendkívül kedvező lehetőségeket nyújt a tanács és a tömegek közötti kapcsolat további megjavításához. így néz ki a lottó-üveggömb . A lottó fennállása óta február 28-án tartottak először slottósorsolást megyénkben, Szegeden, a Szabadság Mozikban. Sokan azok közül, aki részt vettek a sorsoláson, nem volt alkalmuk látni a lottó-üveggömböt, amelyből az ötszámot kihúzzák. Ezért közöljük a forgatható üveggömbsről készült felvételt, amelyen jól láthatók a gömbben lévő Mgolyók. Ezekben a félgömbökre szétszedhető golyókban M'vannak a számok egytől kilencvenig. llllll!lllll!llllll!!ll>lllllll!llllll!lllll!lllllilllll!l!inil!llllllll!llllllll!lllllllllllll!ll!llll>!llllllll!!llllllll!llll!lll>IIIIIIIHIIIIIII!lllf A tanácstagokat be kell vonni a munkába Részletesen elemezte ezután a községpolitikai munkát. Számos jó példát említett erre, különösen a Szabolcs megyei Porcsalma község példáját emelte ki, ahol a tanács úgyszólván a lakossággal együtt határozta meg községfejlesztési tervét. A tanácstagok tevékenységéről beszélt ezután, és megállapította, a tanácstagok csak akkor dolgozhatnak jól, ha a végrehajtó bizottságok bevonják őket a munkába. A tanácstagok döntő többsége szívesen részt vesz az állami munkában. Széles körben tapasztalható azonban, hogy a tanácsülésen nem adnak megbízatásokat az egyes tanácstagoknak. Általában kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket kötelezően a tanács elé kell terjeszteni döntésreEzután áttért a falvak és a városok egyes problémáinak ismertetésére, megállapítva, hogy a társadalmi előrehaladásunk szempontjából most a falu, a mezőgazdaság a legfontosabb harci terület. Az életszínvonal következetes emelése nem lehetséges a termelés szakadatlan növekedése, a termékek önköltségének csökkentése és a munka termelékenységének növekedése helyett. Vannak elképzelések ennek a helyzetnek a megváltoztatására. Ezeknek az a lényege, hogy különösen a községekben, jónéhány kérdésben a tanács legyen köteles meghozni a határozatot. Ilyen kérdések például: adófizetési halasztás engedélyezése, vagy véleményezése, egyes állások betöltése, a tanács apparátusában dolgozók előléptetése, és más olyan ügyek, amelyek helyes eldöntését nagy mértékben segíti a tanácstagok helyi ismerete, a kollektíva bölcsessége és igazságérzete. Beszéde további részében a végrehajtó bizottságok helyzetéről és munkájáról beszélt, majd külön foglalkozott a végrehajtó bizottságok elnökeinek tevékenységével, kül. Mezőgazdasági termelésünk pedig még alacsony színvonalú. A mezőgazdaság szerkezete ma még túlnyomórészt kisárutermelő jellegű, ami a termelés fejlesztése szempontjából nagyon hátrányos. Egyesek úgy vélekednek, hogy nincs szükség szövetkezeti mozgalom melletti agitációra, mert ez az önkéntesség megsértésének tűnhetne fel. A falun meghúzódó ellenséges elemek azonban egyáltalán nem ilyen passzívak és a szövetkezetek életét igyekeznek a legrosszabb színben feltüntetni. A jövőben a községi tanácsok érezzék jobban magukénak a község területén működő tsz-eket. A járási és megyei tanácsok pedig ne a községi tanács megkerülésével foglalkozzanak a termelőszövetkezetekkel, hanem velük együtt munkálkodjanak a termelőszövetkezeti mozgalom sok és bonyolult problémájának megoldásában. A szervező munka sikereit igazolja Szabolcs megye példája, ahol az aktív munka eredményeképpen az elmúlt év utolsó negyedében is számottevően nőtt a szövetkezeti tagok száma. A tanácsok nagyon fontos feladata, hogy a munkájukban még jelentkező hiányosságokat minél gyorsabban leküzdjék s az egész tanácsapparátus bátran, nyíltan álljon ki a párt és a kormány mezőgazdasági politikája mellett. Nagy feladataik vannak a városi tanácsoknak A városok problémáiról szólva megállapította, hogy munkásosztályunk, sőt egész dolgozó népünk szociális és (Folytatás a 2. oldalon.) A falu, a mezőgazdaság most a súlyponti terület