Csongrád Megyei Hirlap, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-15 / 63. szám
Cvngred meg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJAI m. évfolyam, 63. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1958. március 15. A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Örök március Most azt idézzük, Petőfit, s az örök márciust — hisz e két szó, Petőfié és március idusáé összeforrott immár elválaszthatatlanul. Ahogy Robespierre a francia forradalom, Lenin a világrengető nagy októberi forradalom szimbóluma, úgy válott nekünk Petőfi Sándor neve a márciusi ifjúság a márciusi események jelképévé, legfőbb kifejezőjévé. Ha őt idézzük, márciust idézzük — a 48-as forradalom legszebb hagyományait, mindazt, ami ebben a megmozdulásban új volt, haladó volt, forradalmi volt. De ha idézzük, vele idézzük a kort s az akkori körülményeket is — s ezért nem követeléseit idézzük, hanem szellemét. Mert az, amit Petőfi, s a márciusi ifjúság követelt, bármily hosszú idő után is, végre a mi rendszerünkben, a szocializmus rendszerében, megvalósult. S így lettünk mi, az új világot, a minden elnyomatástól és kizsákmányolástól mentes életet építő emberek a márciusi eszmék megvalósítói, továbbfejlesztői. Nemcsak örökösei vagyunk 48 márciusának, hanem egy új világ előhírnökei is. S azt szeretnénk, ha a mi örökségünkkel boldogabban, humánusabban és még gondtalanabbal élne az emberiség majd mindenütt a világon. Innen az, hogy amikor március szellemét idézzük, mi előre nézünk — nem hátrafelé. Hittel és meggyőződéssel valljuk, hogy aki márciust idézi, az csak előre nézhet, az csak a haladás, a fejlődés fáklyavivője lehet. Ha nem az, nem örököse 48 márciusának, hanem meghamisítója, kihasználója. Nekünk nem álarc március 15-e, mi nem akarunk semmit eltitkolni, elbújtatni céljainkból akkor, ha márciust idézzük, mert nekünk nem szólam, nem álhazafias húrpengetés alkalma ez a nap, hanem a szabadság örök szimbóluma. Erőt merítünk belőle új idők harcaihoz. S amikor arról beszélünk, hogy a márciusi ifjúság a 12 pontba taglalt követelés megvalósításáért harcolt, elmondhatjuk, hogy nekünk is van miért harcolnunk. áM a jobb, a boldogabb életért, szocializmusunk minél előbbi megvalósításáért, a világ békéjének megőrzéséért, a világ népeinek szabadságáért. Mi tudjuk, ha 48 márciusában éltünk volna, Petőfi mellett küzdöttünk volna a szabadságért, az emberi jogokért. De meggyőződésünk, hogy ha ma Petőfi élne, a mi oldalunkon harcolna, a szocializmus oldalán. Idézzük szellemét, idézzük forradalmi hitét, elveihez való ragaszkodását, kérlelhetetlenségét; idézzük azt, ami benne is, a márciusban is örök: a haladást, az emberséget. S mert ez lényege, amikor idézzük, egyben ítéletünk is azok felett, akik 1956 októberében március tüzében akartak pecsenyét sütögetni, s ellenforradalmat akartak eszkábálni a forradalomból, reakciót a haladásból, elnyomást a szabadságból. De nem sikerült! Az örök március ma él, s szelleme erősebb, mint valaha, mert a kommunisták, a szocializmus építői őrködnek lángra, a szabadság lángja felett. Jól sikerült a Makón megrendezett földművesszövetkezeti szakácsverseny Március 13-án, csütörtökön este került megrendezése megyénk első földműveszövetkezeti szakácsversenye Makón, amelyre 9 földművesszövetkezeti szakács nevezett be 34 fajta hideg és meleg étellel. "Tésztaféleségekkel és halkészítményekkel. A szakácsoknak saját cigorfcsolású ételféleségeket kellett bemutatniok, mivel a versenyen való részvétel egyik feltétele az volt, hogy csak olyan készítményeket ehet bemutatni, amelyek sem szakácskönyvekben, sem vendéglői étlapokon nem szerepelnek. Az öttagú bírálóbizottság Kiss Jánosné, a makói földművesszövetkezet szakácsa készítményeit találta a legízletesebbeknek és a legolcsóbbaknak. Készítményeiért ezért megérdemelten kapta az első helyezettnek járó 500 forint jutalmat és dicsérő oklevelet. Második helyre Ambrus Ferencné, a székkutasi földművesszövetkezet szakácsa került, míg a harmadik Justin Józsefné, a csongrádi földművesszövetkezet szakácsa lett. A verseny első helyezettjei részt vesznek az országos földművesszövetkezeti szakácsversenyen is, amelyet minden valószínűség szerint szintén Malién rendeznek meg. Emlékünnepség a Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront, a SZOT és az MSZMP Budapesti Bizottsága a Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulója alkalmából március 21-én este 1 órakor emlékünnepséget rendez az Ergyel Színházban. Ünnepi bejeszédet mond Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Megyénk öt állami gazdaságában lesz nyereségrészesedés Az ipari üzemekhez hasonlóan a jól dolgozó mezőgazdasági üzemek alkalmazottai is részesülnek az elmúlt évi vállalati nyereségből, ami megyénk 9 állami gazdasága közül öt gazdaságot érint. A Pankotai-, a Gorzsai-, a Székkutasi-, az Újvárosi- és az Ásotthalmi Állami Gazdaság dolgozói kapják kézhez rövidesen becsülettel végzett munkájuk jutalmát. Ezzel kapcsolatban el kell még mondani azt, hogy az 5 állami gazdaságból négy abszolút nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet, míg az ötödik — a Pankotai Állami Gazdaság — nagyfokú eredményjavulást ért el. Hruscsov elvtárs beszélt Moszkva választóihoz A moszkvai Kalinyin-választókerület választói pénteken, a Luzsniki-sportpalotában gyűlést tartottak. A választókerület Hruscsovot, az SZKP Központi Bizottságának első titkárát jelölte képviselőnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. A választási gyűlésen Hruscsov elvtárs mondott beszédet. Beszédének ismertetésére vasárnapi számunkban visszatérünk. Megérkezik a tavaszi cipőn,lonságok A nyereséges gazdálkodást is főképpen az üzemrendezett gség, a kollektív összefogás, íg a munkafegyelem megszilár- n g dítása, az agrotechnika le- vrhető legjobb alkalmazásával, gfA megye minden cipőboltjába megérkeztek már a tavaszi valamint az álattenyésztési iscipőújdonságok. A nők örömmel vették ezt tudomásul és hasznok rendszeres növelése igen sokan keresik fel a cipőbojtokat. Képünkön a Masívet érték el megyénk al- girói Kiskereskedelmi Vállalat Lenin téri cipőüzletében lami gazdaságai. § próbálja az egyik hölgy a most érkezett új árut (Siflis felv.) A magyar nemzeti hazafias érzés és gondolkodás örökre eggyéforrott a 48-as hagyományokkal Díszünnepség Budapesten március 15 ünnepe alkalmából 1848. március 15. emlékére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken este díszünnepséget rendezett Budapesten, a Néphadsereg Színházában. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak kiváló üzemi dolgozók, pártmunkások, kislisták, új Kossuth-díjasok, tömegszervezeti vezetők, köztük dr. Münnich, Ferenc, a Minisztertanács elnöke,Kállai Gyula és Rónai Sándor, az MSZMP PB tagjai. Az ünnepség részvevőinek soraiban helyet foglalt Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a politikai és a kulturális élet számos vezető személyisége, Kossuthdíjasok. A Himnusz hangjai után Bitskey Tibor, a Néphadsereg Színházának tagja Petőfi Nemzeti dalát szavalta el, majd Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget. - " i" f : • : Ezután Korttócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja emelkedett szólásra. Komócsin Zoltán elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönséggázi forradalom és nemzeti semmit sem halványult. A Kedves elvtársak! szabadságharc hősi eseme- magyar nemzeti-hazafias ér-1848 március 15-re emlényeit. Az 1848—1849-es forzás és gondolkodás mindkezünk. Száztíz éves távlatradalom és szabadságharc ?Tükre 1 a, „ligitfból idézzük a magyar por- emléke az idő múlásával Irsadalnírok, szabadsághő-sök és vezéreik Kossuth, Petőfi, Táncsics tettei és szelleme.110 év alatt az igaz hazafiasság jelképeivé váltak. A 48-as eszme egyszerre, elválaszthatatlanul jelentett igaz hazafiságot és az akkori kor követelményeinek megfelelő nemzetköziséget. Jelentette a magyar szabadságért és a világszabadságért folytatott harc vállalását. A 48-as hősök, Petőfi Sándor és társai a háromszínű magyar zászló lángoló szeretetével össze tudták egyeztetni ■ ■ Ünnepélyesen kiosztották az 1958. évi Kossuth-díjakat Pénteken délelőtt az Országház kupolacsarnokában adták át az 1958. évi Kossuth-díjakat. Az ünnepségen megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fock Jenő és Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, továbbá a politikai, kulturális élet számos más vezető személyisége. A Kossuth-díjakat dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke nyújtotta át. — Népköztársaságunk kormánya a tizenegyedik alkalommal osztja ki a Kossuthdíjakat, a kormány elismerésének ezt a magas megnyilvánulását azoknak, akik tudományos, művészeti és gazdasági életünk területén kiemelkedőt alkottak és tevékenységükkel segítették a szocializmus építését országunkban. Az idei Kossuth-díj kiosztása különbözik az előbbiektől, főleg az ellenforradalom előtt adott hasonló kitüntetésektől abban, hogy a kitüntetettek névsorát nagyobb minőségi követelmények alapján határozta meg a Kossuth-díj bizottság és erősítette meg a kormány. Erre szükség volt azért is, hogy emeljük a Kossuth-díj jelentőségét, tekintélyét, és hogy valóban olyanok kapják meg, akik a köz számára értékeset alkottak. Éppen ennek az elvnek alapján nem minden területről választottunk ki jelölteket a kitüntetésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más területeken nem végeztek hasznos, értékes alkotó munkát, de kiemelkedő eredményt ott nem tudtunk megállapítani. Reméljük, hogy a legközelebbi Kossuth-díj kiosztásakor már ezeken a területeken is találhatunk ilyeneket. A kitüntetetteket ösztönözze további munkára, alkotásra a kormány és dolgozó népünk megbecsülése, közérdekű, hasznos tevékenységre, az ország, a dolgozó nép, a magyar szocialista építés hasznára és javára — fejezte be beszédét dr. Münnich Ferenc. Ezután Kónya Albert, a tudományos és felsőoktatási tanács titkára ismertette a kormány határozatait az 1958. évi Kossuth-díjak odaítéléséről, s dr. Münnich Ferenc átnyújtotta a díjakat. A Kossuth-díj Csongrád megyei kitüntetettei: A Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 ezer forintos pénzjutalommal: dr. Greguss Pál szegedi egyetemi tanár, közel négy évtizedes felsőoktatási munkájáért, valamint a »Xylotomische bestimmung der heute lebenden gymnosperen« című művéért. A Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó 20 ezer forintos pénzjutalommal: dr. Tömörkény László, a Szegedi Kenderfonó főmérnöke a kenderfonóipar fejlesztése érdekében végzett több évtizedes eredményes munkájáért. A kitüntetettek nevében dr. Bayer István mondott köszönetet, majd a párt és a kormány megjelent vezetői szívélyesen elbeszélgettek az új Kossuth-díjasokkal. a nemzetköziséget, a népek testvéri összefogását jelképező vörös zászló lángoló szeretetét. A 48-as hősök és vezéreik programja koruk leghaladóbb, legforradalmibb társadalmi célkitűzéseinek megvalósítása, a polgári forradalom, a feudális rendszer felszámolása, a nemzeti függetlenség kivívása, a köztársaság megteremtése volt. A legnagyobbak, a kor leghaladóbb gondolkodói közül is kiemelkedve még messzebbre néztek. A magyar történelem dicsőségeiben és kudarcaiban kutatva 1848. március 15. után két dátum van, amely a legszembeötlőbb, a legnagyobbat jelentő, igazi történelmi forduló. Az egyik 1919. (Folytatás a 2. oldalon.)