Csongrád Megyei Hirlap, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

Cvngred meg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJAI m­. évfolyam, 63. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1958. március 15. A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Örök március Most azt idézzük, Pe­tőfit, s az örök márci­ust — hisz e két szó, Pe­tőfié és már­cius idusáé összeforrott immár elvá­laszthatatla­nul. Ahogy Robespierre a francia forra­dalom, Lenin a világrenge­tő nagy ok­tóberi forra­dalom szim­bóluma, úgy válott nekünk Petőfi Sándor neve a már­ciusi ifjúság a márciusi ese­mények jelké­pévé, legfőbb kifejezőjévé. Ha őt idéz­zük, márciust idézzük — a 48-as forrada­lom legszebb hagyományait, mindazt, ami ebben a megmozdulásban új volt, haladó volt, for­radalmi volt. De ha idézzük, vele idézzük a kort s az ak­kori körülményeket is — s ezért nem követeléseit idéz­zük, hanem szellemét. Mert az, amit Petőfi, s a márciusi ifjúság követelt, bármily hosszú idő után is, végre a mi rendszerünkben, a szo­cializmus rendszerében, meg­valósult. S így lettünk m­i, az új világot, a minden el­nyomatástól és kizsákmányo­lástól mentes életet építő emberek a márciusi eszmék megvalósítói, továbbfejlesz­tői. Nemcsak örökösei vagyunk 48 márciusának, hanem egy új világ előhírnökei is. S azt szeretnénk, ha a mi öröksé­günkkel boldogabban, hu­mánusabban és még gondta­lanabbal élne az emberiség majd mindenütt a világon. Innen az, hogy amikor már­­­­cius szellemét idézzük, mi előre nézünk — nem hátra­felé. Hittel és meggyőződés­sel valljuk, hogy aki márci­ust idézi, az csak előre néz­het, az csak a haladás, a fej­lődés fáklyavivője lehet. Ha nem az, nem örököse 48 márciusának, hanem megha­misító­ja, kihasználója. Ne­künk nem álarc március 15-e, mi nem akarunk semmit eltit­kolni, elbúj­tatni céljaink­ból akkor, ha márciust idézzük, mert nekünk nem szólam, nem álhazafias húrpengetés alkalma ez a nap, hanem a szabadság örök szimbó­luma. Erőt merítünk be­lőle új idők harcaihoz. S amikor arról beszélünk, hogy a már­ciusi ifjúság a 12 pontba taglalt köve­telés megvaló­sításáért har­colt, elmond­hatjuk, hogy nekünk is van miért harcolnunk. áM a jobb, a boldogabb életért, szocializ­musunk minél előbbi meg­valósításáért, a világ béké­jének megőrzéséért, a világ népeinek szabadságáért. Mi tudjuk, ha 48 márciusában éltünk volna, Petőfi mellett küzdöttünk volna a szabad­ságért, az emberi jogokért. De meggyőződésünk, hogy ha ma Petőfi élne, a mi ol­dalunkon harcolna, a szocia­lizmus oldalán. Idézzük szellemét, idézzük forradalmi hitét, elveihez va­ló ragaszkodását, kérlelhe­­tetlenségét; idézzük azt, ami benne is, a márciusban is örök: a haladást, az ember­séget. S mert ez lényege, amikor idézzük, egyben íté­letünk is azok felett, akik 1956 októberében március tüzében akartak pecsenyét sütögetni, s ellenforradal­mat akartak eszkábálni a forradalomból, reakciót a ha­ladásból, elnyomást a sza­badságból. De nem sikerült! Az örök március ma él, s szelleme erősebb, mint vala­ha, mert a kommunisták, a szocializmus építői őrködnek lángra, a szabadság lángja felett. Jól sikerült a Makón megrendezett földművesszövetkezeti szakácsverseny Március 13-án, csütörtö­­kön este került megrendezés­­e megyénk első földműves­­zövetkezeti szakácsversenye Makón, amelyre 9 földmű­­vesszövetkezeti szakács ne­vezett be 34 fajta hideg és meleg étellel. "Tésztafélesé­­gekkel és halkészítmények­kel. A szakácsoknak saját cigorfcsolású ételféleségeket kellett bemutatniok, mivel a versenyen való részvétel egyik feltétele az volt, hogy csak olyan készítményeket ehet bemutatni, amelyek sem szakácskönyvekben, sem vendéglői étlapokon nem sze­repelnek. Az öttagú bírálóbizottság K­iss Jánosné, a makói föld­művesszövetkezet szakácsa készítményeit találta a leg­­ízletesebbeknek és a legol­csóbbaknak. Készítményei­ért ezért megérdemelten kapta az első helyezettnek járó 500 forint jutalmat és dicsérő oklevelet. Második helyre Ambrus Ferencné, a székkutasi földművesszövet­kezet szakácsa került, míg a harmadik Justin Józsefné, a csongrádi földművesszövet­kezet szakácsa lett. A verseny első helyezett­jei részt vesznek az orszá­gos földművesszövetkezeti szakácsversenyen is, ame­lyet minden valószínűség sze­rint szintén Malién rendez­nek meg. Emlékü­nnepség a Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulóján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront, a SZOT és az MSZMP Budapesti Bi­zottsága a Tanácsköztársa­ság megalakulásának 39. évfordulója alkalmából már­cius 21-én este 1 órakor em­­­­lékünnepséget rendez az Er­­g­yel Színházban. Ünnepi be­­je­szédet mond Nemes Dezső­­ elvtárs, az MSZMP Politikai­­ Bizottságának póttagja. ­ Megyénk öt állami gazdaságában lesz nyereségrészesedés Az ipari üzemekhez ha­sonlóan a jól dolgozó mező­gazdasági üzemek alkalma­zottai is részesülnek az el­múlt évi vállalati nyereség­ből, ami megyénk 9 állami gazdasága közül öt gazdasá­got érint. A Pankotai-, a Gorzsai-, a Székkutasi-, az Újvárosi- és az Ásotthalmi­ Állami Gazdaság dolgozói kapják kézhez rövidesen be­csülettel végzett munkájuk jutalmát. Ezzel kapcsolatban el kell még mondani azt, hogy az 5 állami gazdaságból négy abszolút nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet, míg az ötödik — a Pankotai Ál­lami Gazdaság — nagyfokú eredményjavulást ért el. Hruscsov elvtárs beszélt Moszkva választóihoz A moszkvai Kalinyin-vá­­lasztókerület választói pén­teken, a Luzsniki-sportpalo­­tában gyűlést tartottak. A választókerület Hruscsovot, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkárát jelölte képviselőnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. A választási gyűlésen Hruscsov elvtárs mondott beszédet. Beszédének ismer­tetésére vasárnapi számunk­ban visszatérünk. ­ Megérkez­ik a tavaszi cipőn,­lonságok A nyereséges gazdálkodást is főképpen az üzemrendezett­ g­ség, a kollektív összefogás, íg a munkafegyelem megszilár- n g dítása, az agrotechnika le- vr­hető legjobb alkalmazásával, gfA megye minden cipőboltjába megérkeztek már a tavaszi valamint az álattenyésztési iscipőújdonságok. A nők örömmel vették ezt tudomásul és hasznok rendszeres növelé­­se igen sokan keresik fel a cipőbojtokat. Képünkön a Ma­­sívet érték el megyénk al- girói Kiskereskedelmi Vállalat Lenin téri cipőüzletében lami gazdaságai. §­ próbálja az egyik hölgy a most érkezett új árut (Siflis felv.) A magyar nemzeti­ hazafias érzés és gondolkodás örökre eggyéforrott a 48-as hagyományokkal Díszünnepség Budapesten március 15 ünnepe alkalmából 1848. március 15. emlékére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken este díszünnepséget rendezett Budapesten, a Néphadsereg Színházában. Az ünnepség elnökségében helyet fog­laltak kiváló üzemi dolgozók, pártmunká­sok, kislisták, új Kossuth-díjasok, tömeg­­szervezeti vezetők, köztük dr. Münnich, Ferenc, a Minisztertanács elnöke,­­Kállai Gyula és Rónai Sándor, az MSZMP PB tagjai. Az ünnepség részvevőinek soraiban he­lyet foglalt Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a politikai és a kulturális élet számos vezető személyisége, Kossuth­­díjasok. A Himnusz hangjai után Bitskey Ti­bor, a Néphadsereg Színházának tagja Pe­tőfi Nemzeti dal­át szavalta el, majd Or­­tutay Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az­­ ünnepséget. - " i" f : • : Ezután Korttócsin Zoltán, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja emelkedett szólásra. Komócsin Zoltán elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség­­gázi forradalom és nemzeti semmit sem halványult. A Kedves elvtársak! szabadságharc hősi eseme- magyar n­emzeti-hazafias ér-1848 március 15-re emlé­­nyeit. Az 1848—1849-es for­­zás és gondolkodás mind­kezünk. Száztíz éves távlat­­radalom és szabadságharc ?Tükre­ 1 a, „ligitf­ból idézzük a magyar por- emléke az idő múlásával Irsadalnírok, szabadsághő­-­­sök és vezéreik Kossuth, Pe­tőfi, Táncsics tettei és szel­leme.110 év alatt az igaz ha­zafiasság jelképeivé váltak. A 48-as eszme egyszerre, elválaszthatatlanul jelentett igaz hazafiságot és az ak­kori kor követelményeinek megfelelő nemzetköziséget. Jelentette a magyar szabad­ságért és a világszabadságért folytatott harc vállalását. A 48-as hősök, Petőfi Sándor és társai a háromszínű ma­gyar zászló lángoló szerete­­tével össze tudták egyeztetni ■ ■ Ünnepélyesen kiosztották az 1958. évi Kossuth-díjakat Pénteken délelőtt az Or­szágház kupolacsarnokában adták át az 1958. évi Kos­­suth-díjakat. Az ünnepségen megjelent dr. Münnich Fe­renc, a Minisztertanács elnö­ke, Apró Antal, a Miniszter­­tanács első elnökhelyettese, Fock Jenő és Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárai, Rónai Sán­dor, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Ben­­ke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi minisz­ter, Kristóf István, az Elnö­ki Tanács titkára, továbbá a politikai, kulturális élet szá­mos más vezető személyi­sége. A Kossuth-díjakat dr. Münnich Ferenc, a Minisz­tertanács elnöke nyújtotta át. — Népköztársaságunk kor­mánya a tizenegyedik alka­lommal osztja ki a Kossuth­­díjakat, a kormány elismeré­sének ezt a magas megnyil­vánulását azoknak, akik tu­dományos, művészeti és gaz­dasági életünk területén ki­emelkedőt alkottak és tevé­kenységükkel segítették a szocializmus építését orszá­gunkban.­­ Az idei Kossuth-díj ki­osztása különbözik az előb­biektől, főleg az ellenforra­dalom előtt adott hasonló ki­tüntetésektől abban, hogy a kitüntetettek névsorát na­gyobb minőségi követelmé­nyek alapján határozta meg a Kossuth-díj bizottság és erősítette meg a kormány. Erre szükség volt azért is, hogy emeljük a Kossuth-díj jelentőségét, tekintélyét, és hogy valóban olyanok kap­ják meg, akik a köz számá­ra értékeset alkottak. Ép­pen ennek az elvnek alap­ján nem minden területről választottunk ki jelölteket a kitüntetésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más területeken nem végeztek hasznos, értékes alkotó mun­kát, de kiemelkedő ered­ményt ott nem tudtunk meg­állapítani. Reméljük, hogy a legközelebbi Kossuth-díj kiosztásakor már ezeken a területeken is találhatunk ilyeneket.­­ A kitüntetetteket ösztö­nözze további munkára, al­kotásra a kormány és dol­gozó népünk megbecsülése, közérdekű, hasznos tevé­kenységre, az ország, a dol­gozó nép, a magyar szocia­lista építés hasznára és ja­vára — fejezte be beszédét dr. Münnich Ferenc. Ezután Kónya Albert, a tudományos és felsőoktatási tanács titkára ismertette a kormány határozatait az 1958. évi Kossuth-díj­ak odaítélé­séről, s dr. Münnich Ferenc átnyújtotta a díjakat. A Kossuth-díj Csongrád megyei kitüntetettei: A Kossuth-díj II. fokoza­tával és a vele járó 35 ezer forintos pénzjutalommal: dr. Greguss Pál szegedi egyete­mi tanár, közel négy évtize­des felsőoktatási munkájá­ért, valamint a »Xylotomi­­sche bestimmung der heute lebenden gymnosperen« című művéért. A Kossuth-díj III. fokoza­tával és a vele járó 20 ezer forintos pénzjutalommal: dr. Tömörkény László, a Szege­di Kenderfonó főmérnö­ke a kenderfonóipar fej­lesztése érdekében végzett több évtizedes eredményes munkájáért. A kitüntetettek nevében dr. Bayer István mondott kö­szönetet, majd a párt és a kormány megjelent vezetői szívélyesen elbeszélgettek az új Kossuth-díjasokkal. a nemzetköziséget, a népek testvéri összefogását jelképező vörös zászló lán­goló szeretetét. A 48-as hősök és vezéreik programja koruk leghala­dóbb, legforradalmibb társa­dalmi célkitűzéseinek megva­lósítása, a polgári forrada­lom, a feudális rendszer fel­­számolása, a nemzeti függet­lenség kivívása, a köztársa­ság­­ megteremtése volt. A legnagyobbak, a kor legha­ladóbb gondolkodói közül is kiemelkedve még messzebbre néztek. A magyar történelem di­csőségeiben és kudarcaiban kutatva 1848. március 15. után két dátum van, amely a legszembeötlőbb, a legna­gyobbat jelentő, igazi törté­nelmi forduló. Az egyik 1919. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next