Csongrád Megyei Hirlap, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

­ Összeomlanak a gyarmatbirodalmak A századfordulóin, 1900- ban, Viktória királynő ural­kodása idején még a Föld egynegyede tartozott az an­gol korona alá. Ettől kezdve azonban — s különösem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta — viharos gyorsasággal lépnek a nem­zeti önállósodás útjára a volt gyarmatok. Ausztrália, Új­­z­éland, Dél-Afrika, Egyip­tom, Írország, India, Pakisz­tán, Ceylon, Burma, Izrael, Jordánia, Szudán és leg­újabban Ghana szakadtak ki az angol gyarmatbiroda­lomból. Még 1939-ben is az angol gyarmati lakosok szá­m­a 563 millió volt, 1957-ben pedig már csak 80 millió. Ázsiának a nagy része felsza­badult a gyarmati rabszolga­ságból, s jelenleg a világ gyarmatbirodalmainak 92 százaléka Afrikában van. Azonban ez a földrész is mind erőteljesebben ébred. Az arab országok mind­jobban hallatják szavukat a világpolitikában. Másfél év­vel ezelőtt Lacost, az algé­riai francia kormányzó azt mondta, hogy az algériai háború »utolsó negyedórája« van. Ez a negyedóra na­gyon sokáig tart, mert a francia nagyhatalom hadse­rege nem tud megbirkózni az algériai szabadságharco­sokkal, hiszen őket az egész algériai nép, valamennyi arab nemzet és a földkerek­ség valamennyi haladó em­bere támogatja. De támogat­ja e harcot maga a francia nép is, hiszen érdeke a mil­liá­rdokat emésztő és sok-sok fiatal életet elpusztító hábo­rú befejezése. A francia tő­kés kormánynak viszont nem számít az emberélet. Megrázó, amit az Huroani­­té ír. »Még több, mint ötven nap« — írta Guy Noel a szüleinek. Még több, mint ötven napot kell Algéria földjén töltenie, míg vissza­térhet Franciaországba és viszontláthatja Övéit... Az­tán a háború megölte. A temetés után Guy édes­anyja számlát kapott 37 261 frankról. Ebből 565 frankba került az, hogy a háromszí­nű francia zászlót ráterítet­ték fia koporsójára. »Nincs fizetésem . .. nem fizetek« — ismételgette Ma­dame Noel az Heures Clai­res című lap munkatársá­nak, aki meglátogatta­ Madame Noelt, aki megta­gadta a háború által elraga­dott f­ia temetési költségei­nek kifizetését, a reimsi tör­vényszék elé idézték. A reimsi asszonyok meg­ígérték neki, hogy ők is ott lesznek ... Ezzel az asszonnyal szoli­dáris a világ valamennyi ha­ladó embere! Malájföld tavaly szeptemberében független állam lett. Ez azonban kevésbé sem zavarja az angol katonákat, akik mintegy százezren folytatnak már évek óta ered­ménytelen hajtóvadászatot a dzsungelben, hogy meg­semmisítsenek mindenkit, aki kommunistagyanús. A ciprusi nép engesztelhetetlen harcot folytat az an­gol gyarmatosítás ellen, a sziget szabadságáért. Képün­kön: a biztonsági szolgálat emberei elviszik Nicosiában a ciprusi diákokkal történt összetűzés során megsebesült társukat. A­tom­fegyvermentes Kö­z­ép -Európát Április 15-én, a nyugat­­berlini fiatalok eddigi leg­nagyobb tüntetésén Nyugat- Németország atomfelfegy­­verzése ellen, egyöntetű he­lyesléssel fogadták az egyik szónok javaslatát, hogy má­jus 1-én »Atomfegyver-men­tes K­özép-Európát!« jelszó alatt vonuljanak fel. Az április 15-i tiltakozó felvonulás és nagygyűlés a nyugatnémet fiatalok béke­akaratának drámai meg­nyilvánulása volt. Tizen­nyolc nyugat-berlini ifjúsá­gi és diákszervezet atom­­gyilkosság ellen harcoló ak­­c­i­óbi­zott­ságán­ak hívó szavá­ra ezres tömegekben özön­lött Nyugat-Berlin fiatalsá­ga a gyülekezés helyére. A fiatalok feje felett ilyen harci jelszavak hirdették a transzparensek százain, hogy a nyugatnémet fiatalságot nem lehet többé feláldozni a fegyvergyárosok, a bánya­­bárók, a monopolisták érde­keinek. »Hirosima — Na­­gaszaki — Berlin?«, »Tár­gyaljatok!« — »Végetvetni­ a nukleáris kísérleteknek­­•Hadat üzenünk az atomhá­borúnak!« —­­Harcra fel a szervezett tömeggyilkosság ellen !« Egy nyugatnémet szak­­szervezeti megbízott arról beszélt: — Küszöbön a gazdasági válság, ideje, hogy a szak­szervezeti tagokat kivigyék az utcáira. — Idén ■ felvonulunk, ki­megyünk az utcára. Van elég indokunk: harc az atomfegy­ver­ke­zés, a gazdasági válság Nyugat-Németországban egymást érik a sztrájkok, ame­lyekkel a német munkások tiltakoznak az újrafelfegy­­v­erzés ellen és követelik a magasabb béreket. Rajna- Vesztfáliában nemrégiben 200 ezer vasmunkás és 32 ezer községi alkalmazott sztrájkolt. Képünkön: egy au­­tóbucarsofőr kifüggeszti a sztrájkot bejelentő plaká­tok Harc a tőkés elnyomás ellen­­ * Nincs ma már a földkerekségen 5 egyetlen olyan ország sem, amelynek a munkásosztálya, dolgozói ne harcolnának is a tőkés elnyomás ellen, felszabadulá- 3 sukért. Ezeket a harcokat a koramu- 3 nista és munkáspártok irányítják. A­­ szocializmus, a kommunizmus eszméje ■ viharos gyorsasággal tör utat a világban.­­ Amíg 1917-ben a bolsevik pártnak alig ■M negyedmillió tagja volt, ma már a föld- 3 kerekség 75 államában működő kommu-­­­nista pártok 45 millió tagot számlálnak.­­ A gyarmati és tőkés elnyomás elleni­­ harcra mind eredményesebben tömörítik­­ ezek a pártok a munkásokat, paraszto- ■ kat, értelmiségieket, minden haladó ele- ■ met. Századunkra a szocializmus gyors- 3 ütemű előretörése jellemző. Le a fasizmussal! Franciaországban az utób­bi hónapokban megélénkül­tek a fasiszta tüntetések. Merényleteket követnek el kommunista pártházak és haladó emberek ellen, sőt már a burzsoá parlament szétkergetéséről is beszélnek. A Francia Kommunista Párt azért harcol, hogy széles népfront álljon ellent a fa­siszta erők növekedésének. A francia népben még eleve­nen él a második világhábo­rú előtti népfront emléke, amely eredményesen mozgó­sított minden haladó erőt a fasizmus ellen. Franciaor­szágban tömörülnek a bal­oldali erők és máris több si­keres tüntetést, nagygyűlést szerveztek a fasiszta meg­mozdulások ellen. _________________________________________■ Franciaországban élénkülnek a fasiszta erők. Párizsban diákok tüntetnek az újjáéledő fasizmus ellen és kö­vetelik az algériai háború befejezését. A sztrájkharcok fokozódása Latin-Amerikában Latin - Ameri­kában tovább folytatódnak­­ a sztrájkok. Újabb és újabb megmozdu­lások, elégedetlenség és munkamegszakítások rob­bannak ki a kontinens hol egyik, hol másik országában. Az ipari proletariátus mel­lett részt vesznek a sztráj­kokban az állami és magán­intézmények, a külföldi bankok és társaságok dol­gozói is. Mind gyakrabban csatlakoznak hozzájuk a ká­vé-, gyapot- és hamnánültet­­vényeken dolgozó napszámo­sok óriási tömegei. Ez az esztendő a sztrájk­harcok további fokozódásá­nak jegyében indult meg. A januári sztrájkokat február­ban és márciusban újabb és újabb elégedetlenségi hullá­mok követték. Munkásmeg­­mozdulások voltak Uruguay­­ban, Mexikóban, Chilében, Venezuelában, Brazíliában és főként Argentinában. Mit követelnek a sztráj­kolók? Elsősorban munka­­béremelést és küzdenek a drágaság ellen. Számtalan tény tanúsko­dik arról, hogy a latin-ame­rikai dolgozó tömegek élet­­színvonala egyre alacso­nyabb.­­Az ország romok­ban, a nép nehéz helyzet­ben. Vannak emberek, akik­nek nincs ruhájuk, gyerme­kek, akik háromnaponként egyszer jutnak ételhez, haj­léktalanok ... Ez Argentína — a határtalan szenvedések országa« — mondja az ar­gentin gazdaságról Ricardo Balbin, volt elnökjelölt. A legtöbb latin-amerikai állam súlyos gazdasági hely­zetének megvan a maga ter­mészetszerű oka. Ez, mint a tények mutatják, a népeket kizsákmányoló és kirabló amerikai társaságok gazdál­kodásának eredménye a nyugati féltekén. feli­ÉMÉi­­ JELLEMZŐ... A »DAILY WORKER« ÍRJA: ► A napokban Japánban játszadozó fiúk ► egy amerikai rakétát találtak a Fuzsija­­­­ma hegység lábainál. A rakéta felrob­­­­bant, négy fiú meghalt és egy súlyosan ► megsebesült. ► A rendőrség szóvivője kijelentette, ► hogy a rakéta az amerikai hadseregé­­volt. A Fuzsijama hegység előhegységeit ► korábban az amerikai hadsereg és hadi­­t­­engerészet egységei gyakorló terepként ► használták. ► A »DAILY HERALD« CIKKE:­ ­ Lopás vadjával az angliai Batih-bíró­► ság elé állították a 80 éves Georges­­ Smithet. A volt katonát, aki hősiesen­­ harcolt két háborúban, az éhezés taszi­► rótta a bűnbe.­­ A tárgyaláson , kiderült, hogy­ Georges ► Smith hűségesen szolgálta országát a­­ búr háborúban és az első világháború­já­ban. Az első világháborúban meg­­­­sebesült és­­utána nemigen talált ► munkát. A tárgyaláson elmondotta, ► hogy nyugdíja mindössze heti 3 font £ 3 shilling és ebből hetente 25 shillinget­­ fizet egy bútorozott szobáért. Amikor lo­­£ pásra vetemedett, már néhány nap óta ► nem evett egy falatot sem és nem bírt ellenállni a kísértésnek. Szállásadónője- 3 től 30­ shilling értékben különböző tár­­gyakat lopott el. 3 Smithet a bíróság egyévi próbaidőre * szabadlábra helyezte és azt javasolta,­­ hogy helyezzék el az aggok otthonában. J­­ :« . ...... * 3 A »JAPAN TIMES« KÖZLI: Japán leghíresebb bűnügyi jogásza 3 mozgalmat indított, hogy Hideki Tozso­n tábornoknak és másik hat felakasztott 3 háborús bűnösnek szobrot emeljenek. * Itsuro Hayashi az ügyvéd neve. Ve- s­zető szerepet vitt évekkel ezelőtt a távol-­­ keleti nemzetközi katonai bíróság előtt 3 álló japán háborús bűnösök védelmében.­­ A hét háborús bűnöst 1948. december 3 . . A 23-án éjszaka végezték ki a Sugamo Jog- i házban. Holttestüket az amerikai hadse­­­­regparancsnokság hamvasztotta el a yo-­­­kohamai temetőben. 34 Újabb információk szerint a hamva- 3A kát egy amerikai repülőgépről Tokió fel­­­lett szétszórtak. 34 Havasi egyébként egy hírlapi cikkben­­ nemrégen azt fejtegette, hogy a nap-­n fényre került­­ dokumentumok hatvan szá­ 3­zaléka azt bizonyítja, hogy a háborút­­ Amerika és Japán között az amerikai­ kormány robbantotta ki. 1 -4 Csütörtök, 1958. május 1.

Next