Csongrád Megyei Hirlap, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

III. évfolyam, 153. szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE­ LAPJA *­ Ára: 50 fillér Kedd, 1958. július 1. Népi érdek A begyűjtési rendszer el­törlésével megnőtt a pa­rasztság termelési kedve. Terményeik értékesítését kedvezően befolyásolja a szabadfelvásárlási rendszer bevezetése. A gabonafelvá­sárlási és szállítási szerző­dés biztos alap arra, hogy a megtermelt áruért meg­felelő árat kapjon a ter­melő az államtól. A kor­mány gazdaságpolitikájáról elismeréssel vélekednek nemcsak a termelőszövetke­zetek, hanem az egyéni termelők is. Megyénkben a mai na­pig például 31 termelőszö­vetkezet csak 7190 mázsa búzára, 6 tsz 1140 mázsa sörárpára kötött felvásárlá­si szerződést a Terményfor­galmi Vállalattal. 629 egyé­ni termelő csak 4011 mázsa búzára, 169 termelő 1222 mázsa sörárpára szerződött értékesítés céljából az ál­lami terményfelvásárló vál­lalattal. Ha a termelőszövetkeze­tek és az egyéni termelők közti arányt vizsgálgatjuk, mind a területi, mind a gabonafelvásárlási szerző­dés mennyiségét tekintve, fordított arányt kapunk. Bár a tsz-ek közül is ke­vesen szerződtek, de a me­gye, ma még a szántó na­gyobb részét használó egyé­­­­ni parasztjai létszámukhoz és művelésük alatt álló te­rületükhöz mérten messze elmaradtak a tsz-ektől az állami kedvezmények vi­szonzását illetően. Ezen a helyzeten helyes irányban kellene változtatni. Jó, ha figyelembe veszik a termelők azt, hogy a búza világpiaci ára egyre csök­ken és óriási eladhatatlan készletek halmozódtak fel az USA-ban, Kanadában, Dél-Amerikában stb. Ez a helyzet nálunk nem követ­kezhet be, mert a munkás­hatalom gazdaságpolitikája biztos alap arra, hogy a ter­melők előre és hosszabb időre meghatározott biztos árat kaphassanak az állam­tól termelvényeiért. Külö­nösen, ha annak értékesíté­sére szerződést kötnek. Államunk — akár beho­zatal útján — mindenkép­pen biztosítani tudja az el­látatlan lakosság szükség­leteit. De minek adjunk va­lutát búzáért, mikor mi is eleget termelünk, tartogas­suk a valutát vasércre és egyebekre, amivel mi nem rendelkezünk. Ezért fontos az, hogy minél több gabo­nát adjanak el a termelők az államnak.­ A munkás-paraszt szö­vetség további szilárdítását segítik elő, ha a termelő­­szövetkezetek és az egyéni termelők is számarányuk­hoz és a művelésük alatt álló területeik nagyságá­hoz mérten szívügyüknek tekintik az ország gabona­­készleteinek biztosítását szerződéses alapon, a meg­állapított rendes árért. Fon­tos népgazdasági érdek fű­ződik ahhoz, hogy a pa­rasztság megfelelő mérték­ben gondoskodjék az ipari munkások kenyérrel való ellátásáról. A munkás—pa­raszt szövetség további erő­­sítésének csak egyik oldala az, hogy a kormány kedve­ző gazdaságpolitikát lépte­tett életbe a parasztság ja­vára. A másik oldalon vi­szont: a parasztságnak vi­szonoznia kell a munkás­­osztály támogatását, szövet­­ségesi segítségét azzal, hogy eladja gabonafeleslegét az államnak. Hazaérkezett Bulgáriából a magyar párt- és kormányküldöttség Vasárnap hazaérkezett Szó­fiából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának küldöttsége, amely a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa meghívására baráti látogatást tett Bulgá­riában. A párt- és kormánykül­döttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, államminiszter vezette. A küldöttség tagja volt Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Dögei Im­re földművelésügyi minisz­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, Péter János, a külügyminiszter első helyettese és N­é­m­e­t­y Bé­la, hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Bolgár Népköztársaságban. A delegáció fogadtatására a Ferihegyi­ repülőtéren meg­jelent dr. M­ü­n­n­i­c­h Fe­renc, a Minisztertanács el­nöke, B­i­s­z­k­u Béla, Fe­hér Lajos, F­o­c­k Jenő, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Jelen volt a fogadtatáson az MSZMP Központi Bizottsá­gának, a kormánynak szá­mos tagja, a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett a fogadtatáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. A párt- és kormánykül­döttség különrepülőgépe rö­viddel 1 óra előtt érkezett meg a magyar és bolgár zászlókkal, üdvözlő felira­tokkal díszített repülőtérre. A repülőtér betonján és az érkezési csarnokban a buda­pesti dolgozók ezrei gyűltek össze, akik forró lelkesedés­sel köszöntötték Kádár Já­nost és a delegáció többi tagját. A pártot, a forradal­mi munkás-paraszt kormányt éltető jelszavak hangzottak fel. A párt- és kormánykül­döttség tagjai üdvözölték a fogadtatásukra megjelent személyiségeket, a diplomá­ciai testület tagjait és a dol­gozókat, majd dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke köszöntötte a kül­döttséget. Beszéde után Kádár János emelkedett szólásra. (folytatás a 2. oldalon.) A Bulgáriában járt magyar párt- és kormányküldöttség távirata A Bulgáriában járt ma­gyar párt- és kormánykül­döttség a következő távira­tot intézte Todor Zsivkov­­hoz, a Bolgár Kommunista P­árt­­idő titkárához és An­ton Jugovhoz, a Bolgár Nép­­köztársaság Minisztertanácsa elnökéhez:­­•Hazatérve a testvéri Bol­gár Népköztársaság vendég­­szerető földjéről a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége nevében még egyszer forró köszönetet mondunk Önöknek, drága elvtársaink, azért a felejthe­tetlen fogadtatásért, amely­ben bulgáriai tartózkodásunk alatt részünk volt. Köszön­jük a bolgár vezetőknek, a bolgár nép képviselőinek, üzemi munkásoknak, szövet­kezeti parasztoknak és értel­miségieknek azt a vendég­szeretetet és barátságot, amellyel bennünket mindvé­gig körülvettek. Meggyőző­désünk, hogy a bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság vezetőivel folytatott tárgya­lásainkon megnyilvánult tel­jes egyetértés tovább erősí­tette és mélyítette népeink barátságát. Népeink testvé­riségének ez a ragyogó meg­nyilvánulása új harcokra lel­kesít bennünket a szocializ­mus felépítése és a béke megvédése érdekében. A Magyar­ Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevében: KÁDÁR JÁNOS­. Szovjet—jugoszláv jegyzékváltás gazdasági kérdésekről Moszkva (TASZSZ). A keddi szovjet lapok közöl­ték azokat a jegyzékeket, amelyeket a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Nép­­köztársaság kormányai vál­tottak egymással május—jú­nius hónapokban a két or­szág gazdasági kapcsolatai­ról. A jegyzékváltás nyilvá­­n­osságrahozatala azzal függ össze, hogy a jugoszláv saj­tó helytelenül és tendenció­zusan világította meg ezt a kérdést. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma május 27-én ér­tesítette a Jugoszláv Szövet­ségi ''' köztársaság mosz­­kv ' követségét arról, a szovjet kormány s­­ek tartja későbbi idei­­­egállapítását java­solni a- -i hitelek felhaszná­lására, amelyeket Jugoszlá­via az 1956. január 12-i és augusztus 1-i egyezmények alapján kapott. A szovjet jegyzék kifejti, hogy ezt az intézkedést a szovjet vegy­ipar fejlesztésének meggyor­sításáról nemrégen hozott határozat tette szükségessé, amely a legközelebbi évek­ben újabb nagy beruh­ázá­sokat irányoz elő. A szovjet fél ugyanakkor kijelentette: kész az egyez­ményben előírt berendezé­seket szállítani, tervezési és egyéb munkálatokat elvégez­ni Jugoszláviának, de nem hitel formájában, hanem fo­lyó árucsere-forgalom kere­teiben. A Szovjetunió java­solta, hogy árucsere-forga­lom keretében bizonyos mennyiségű műtrágyát és egyéb ipari terméket szállít Jugoszláviának a szóbanfor­­gó vállalatok üzembehelye­zésének elhalasztott időpont­jáig. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi ál­lamtitkársága június 3-i jegyzékében elutasította a szovjet kormány javaslatait és közölte, hogy Jugoszlávia kormánya nem veheti fi­gyelembe a szovjet kormány jegyzékében részletezett oko­kat. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma június 28-i vá­laszjegyzékében megállapít­ja, hogy a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kormá­nya még a Szovjetunió ja­vaslatának érdemi megvita­tásához sem járult hozzá és olyan álláspontra helyezke­dett, amely csak meglepetést okozhat. A Szovjetunió kormánya javasolja: találkozzanak a két kormány képviselői a Szovjetunió felvetette kér­dések tárgyi megvitatására és olyan megállapodás létre­hozására, amely módosításo­kat iktatna a szóbanforgó egyezményekbe. Az első magyar gyártmányú áruautomata A Vásárhelyi Mérleggyár kísérleti műhelyének dolgo­zói méltán büszkék arra, hogy Magyarországon nekik sikerült először elkészíteni a tökéletes pontosságú áru­automatát. Az áruautomata mintapéldányát a napokban Kossuth cigaretta kiadására állították be. A szerkezet nagyszerűen bevált, és nem ad ki gombra, vagy hamis pénzre árut, mint a nemrégen Nyugat-Németországból vásárolt csokoládéautomata. Az áruautomata csokoládé, cukorka és hasonló áruk kiadására is beállítható. Ké­pünk az elkészült automatát ábrázolja Kuti Pállal, az automata műszaki kivitelezőjével (Siflis felvétele) Felkészülten várják a megye gépállomásai a gabona cséplését Megszervezték már 454 géphez a cséplő-munkacsapatokat Az őszi árpa cséplése be­fejezéshez közeledik a me­gyében. Néhány nap múlva megkezdődik az őszi búza általános aratása is. Hama­rosan felbúgnak tehát a szé­rükön a cséplőgépek, hogy minél előbb zsákokba kerül­hessen az ez évi gabonater­més. Hogyan készültek fel a gépállomások a cséplésre? Ezzel kapcsolatban Bánfi Dezső, a gépállomások me­gyei igazgatóságának főag­­ronómusa a következőkben tájékoztatott: •­ Ebben az évben 484 gép hogy a cséplőgépek ápolásá­ért és karbantartásáért fele­lősek legyenek a gépállomá­soknak.­­ A megye 11 gépállomá­sa eddig már 454 cséplőgép­hez meg is szervezte a mun­kacsapatot. Jelenleg csupán a Deszki Gépállomás 10 cséplőgépéhez nem állították még össze a munkacsapatot. Ennek az az akadálya, hogy helybeli munkásokat megfe­lelő létszámban nem tudtak a gépekhez szerződtetni, a vidéki munkavállalók viszont nem kötnek szerződést a Deszki Gépállomással, mert Deszk körzetében a terme­lők nem akarnak kosztot adni a cséplőmunkásoknak. Noha a kosztadás nem kö­telező, mégis helytelenül cse­lekszenek a Deszk környéki csépeltető gazdák, mert a cséplőmunkások a napi 14— 16 órai nehéz munka után igazán megérdemlik a ven­déglátást. Régi és szép ha­gyomány különben is, hogy cséplés idején a munkacsa­patot megvendégelik a csé­peltető termelők. Éppen ezért a Gépállomások Megyei Igazgatósága a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyával karöltve igyekszik odahatni, hogy Deszk kör­zetében a községi tanácsok segítsenek megoldani a csép­lőmunkások étkezési kérdé­sét.­­ A cséplőmunkacsapa­tok baleseti és tűzvédelmi oktatása is most van folya­matban. Vasárnap az utolsó kioktatások is megtörténtek. A cséplőgépek rajonírozási tervét egyébként a gépállo­m■ mások a községi tanácsokkal csépel gabonát Csongrád me­gyében — mondotta a hó­­agronomus. — A cséplőgépe­ket mindenütt kijavították, és mintegy 90 százalékát már ki is vontatták a bri­gádszállásokra. A 484 csép­lőgép közül 20 géphez a termelőszövetkezetek saját munkacsapatokat adnak, ezért gépállomásainknak csak 464 cséplőgéphez kell munkacsapatokat toborozni. Megjegyezni kívánom, hogy azokhoz a gépekhez is, me­lyekhez a termelőszövetkeze­tek adnak munkacsapatokat, együtt már mindenütt elké­szítették. Térképen tüntet­ték fel a cséplési körzetek r határát. A gépek felelős vezetői és a munkacsapatok is tudják már, hogy melyik körzetben dolgoznak. A me­gyei szemlebizottság a rajo­­nírozási terveket jónak ta­lálta és azokat elfogadta. — Reméljük, hogy az idei cséplés zökkenőmentesen fo­lyik megyeszerte — folytatta a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronó­­musa. — A gépállomások és a munkacsapatok által kö­tött szerződésekben kötelezi magát minden egyes mun­kacsapat, hogy a körzetében, ameddig csépelni való van, köteles ottmaradni és dol­gozni. A gépállomások, hogy biztosítékot kapjanak arra: a munkacsapatok egészen a cséplési idény végéig meg­szakítás nélkül dolgozzanak, ezért a munkacsapatvezetők­től és a vezetőktől 4—4 mázsa, a munkacsapatok többi tagjaitól pedig két-két •­­1 1. kapukiat visszatarta­nak a cséplés befejezéséig. — Az aprómag-cséplésre is jól felkészültek a megye gépállomásai. Ezt bizonyítja­ a többi között, hogy a ga­­bonacséplés ideje alatt is 32 cséplőgép kizárólag apró­­magcséplést folytat majd. Szükséges azonban, hogy fel­hívjuk a községi tanácsok figyelmét arra, hogy az ap­­rómagcséplés zavartalansága érdekében jelöljék ki a kö­zös szérüket, ugyanis a gép­állomások csak olyan helyre mennek aprómagot csépelni, ahol legalább 2, vagy több napos munka van. Közsé­genként tehát 1, legfeljebb két közös szérűt kell kije­lölni, különben az aprómag­­csépléssel idejében nem tud­nánk végezni.­­ A gabonacséplés meg­gyorsítása érdekében is mi­nél több községben lehetővé kell tenni, hogy közös szé­rűre hordjanak a termelők. Ezáltal a cséplőgépek ta­­nyáról-tanyára való házalá­sát lehet kiküszöbölni és meggyorsul a cséplés. Ebben az évben a Mindszenti, a Csongrádi és a Sándorfalvi Gépállomás körzetében kü­lönben nyolc helyen villany­cséplő is dolgozik majd a közös szérükön — fejezte be nyilatkozatát Bánfi De­zső megyei gépállomási fő­­agronómus.* Helyesnek tartja-e a MEDOSZ megyebizottsága a gépállomásoknak ama intéz­kedését, hogy az etetőket a gépállomások szerződtették. a cséplő­ munkacsapatok tagjaitól biztosítékot kérnek. — Juhász Nagy Antal elv­társ, a MEDOSZ Csongrád megyei bizottságának elnök­­helyettese a következőket mondotta: — Mi is helyesnek tartjuk, hogy a gépállomások biztosí­tékot tetetnek le a cséplő­munkacsapatok tagjaival. Az elmúlt években ugyanis ta­pasztaltuk: az embereknek gyengéje az, hogy amikor már a cséplőgépnél megke­resik évi kenyérgabona-szük­ségletüket, s amikor már vé­­gefelé tart a cséplés, ott­hagyják egyesek a cséplőgé­peket, s ezáltal önkényesen felbontják a szerződést. Ez a biztosíték garancia arra, hogy ebben az évben folya­matosan, zökkenőmentesen csépelhessük el a megyében megtermett gabonát — fe­jezte be nyilatkozatát Ju­hász elvtárs.

Next