Csongrád Megyei Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

Szombat, 1958. október 18. 2 NAPLÓ Egyszer a Tisza hömpölygése néhány percre megállt Szegednél. — Mily szép vagy, Szeged! — csobogta a folyó. Mily szép vagy, Tisza! — zsongta a város. ... Ekkor született Juhász Gyula. A kicsiny lélek meghallotta a folyó és a város vallomását, s megőrizte a szavak értelmét. Amikor felnőtt, visszaemlékezett arra, amit a folyó mondott. S igazat adott a folyónak. — Mily szép vagy, Szeged! — suttogta halkan. Visszaemlékezett a város szavaira is. És gyönyörtől ittasan kiáltott fel: — Mily szép vagy, Tisza! A folyó ekkor elpirult, talán a költő dicséretétől, talán a lenyugvó Nap bíborfényétől... És a költő elmerengve állott a parton, gondolatban magához ölelve a tiszai tájat. Elmerengve állott, hall­gatta a habok zenéjét, miközben az est egyre sötétebb szálakból szőtte-fonta a hatalmas hálót, az éjszakát... Sokáig állt a költő a parton, bizakodó szívvel, mesz­­szire tekintő szemmel, kettesben a Tiszával. Magába gyűjtötte a fényeket, a hangokat és a színeket. Egy alkalommal az est — a sors kifürkészhetetlen akaratából — szemfedőt szőtt számára. Meg kellett hal­nia. Nem ellenkezett. Az utolsó pillanatban is a Tisza fényei ragyogtak szemében. Nem félt. Azt álmodta, hogy egy halászladikban ül, a Tisza hullámai ringatják, s nagy messziről ismerős dal­lamot hoz a szél... Még most is álmodik a költő? Még most is hallja ama dallamot? Igen, álmodik. Egy költő álma sohasem ér véget. De a sírontúli álomképek szépségében az élők már nem gyönyörködhetnek. A holtak álmait csak a holtak látják, de ők hallgatnak, nem szólnak ... ... Megállok a tiszaparton. Juhász Gyula lábnyomát keresem. Nem találom. Csodálkozom.. De a Tisza, a Tisza nem feledte el őt. Minden alko­nyatkor a költő legszebb szavait suttogja a rózsaszínű, hömpölygő víz... A folyó emlékszik rá... A város is... Mi se feledkezzünk meg róla! (kópiás) Rendeletet adott ki az Elnöki Tanács a termelési és t­erményértékesítési szerződés kedvezmény­ feltételeinek módosításáról A Népköztársaság Elnöki­­Tanácsa törvényerejű ren­deletet adott ki az érvény­ben levő termelési és ter­ményértékesítési szerződé­sekről szóló rendelkezés mó­dosításáról. A rendelet lehetővé teszi, hogy a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter, az illetékes miniszterekkel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben, az egyöntetű, jó minőségű ter­ményért, azonos típusú ál­latok nagy tételben történő értékesítéséért járó kedvez­mények feltételeit, a mező­­gazdaság szocialista átszer­vezése érdekében módosít­hatja és alkalmazási körét kiterjesztheti a termelői szakcsoportokra, szakszö­vetkezetekre és mezőgazda­­sági társulásokra, továbbá megszabhatja, hogy a ked­vezménnyel elért többletbe­vétel egy részét a közös szövetkezeti vagyon gyara­pítására, vagy más megha­tározott célra kell fordítani. Az új rendelkezés októ­ber 17-én lépett hatályba, de előírásait már az 1958. június 15. napja után kö­tött valamennyi termelési és terményértékesítési szer­ződésre alkalmazni lehet. Pozsony valóban főváros. S nemcsak azért, mert a Szlovákok büszkén vallják fővárosuknak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke szék­helyének, hanem azért, mert a szlovák politikai és kultu­rális életnek természetes központjává lett, igazi vi­lágvárossá, hatalmas nem­zetközi forgalommal, 15—20 emeletes bérpalotákkal, az utcákon és a tereken nyüzs­gő embertömeggel, modern közlekedéssel. Pozsonynak 280 000 lakosa van. Bevallom, először szokat­lan volt, hogy egy országban két főváros van, de amikor az ember megismerkedik Csehszlovákia felépítésével, életével, akkor világossá és érthetővé válik Prága és Po­zsony szerepe. Két nemzet­nek , a csehnek és a szlo­váknak ilyen együttélése csak szocialista államban képzelhető el. Szlovákia közjogi helyzete Ukrajna s a többi, a Szovjetunió terüle­téhez tartozó, azt alkotó köz­társaság helyzetéhez hason­lít, a Szlovák Kommunista Párt részét képezi a Cseh­szlovák pártnak, a szlovák írószövetség a csehszlovák írószövetségnek, a Szlovák Tudományos Akadémia a csehszlovák akadémiának és így tovább­i, autonóm jel­leggel fejtve ki tevékenysé­güket Szlovákia népének, kultúrájának és tudományá­nak felvirágoztatásáért. Pozsonynak­­ rendkívül nagy az idegenforgalma, öt pompásan berendezett szál­lodájában nagyrészt külföl­diek szállnak meg, különö­sen a Hotel Carltonban, s a nemrég épült Hotel Devin­­ben. Pozsony fővárosi jellegét elsősorban az élénk kulturá­lis élet fémjelzi. Nincs olyan hónap, hogy a Szlovák Tu­dományos Akadémia vala­melyik osztályának ne lenne tudományos ülésszaka, nem­zetközi kongresszusa. Po­zsony mindig híres volt ze­nei kultúrájáról, a dunapar­­ton épült klasszicizáló stí­lusú épületben majdnem 2000 embert befogadó hang­­versenyterem ejti ámulat­ba a látogatót. Szeptember­ben kezdődött az évad, s a modern zene estjén már zsúfolásig megtelt a terem, javarészt estélyi ruhás közön­séggel. A város zenei életének büszkesége Szuhony, a mo­dern európai zene egyik leg­kiválóbb egyénisége. Nevét már felkapta a világhír, ope­ráit és szimfóniáit Moszkvá­tól—Brüsszelig minden eu­rópai nagyvárosban játsszák, s mégis éppúgy, mint 20 év­vel ezelőtt, most is a pozso­nyi zeneiskolában tanít. Szeptember 26-án töltötte be 50. esztendejét, ezen a napon a pozsonyi Nemzeti Színház díszelőadásban adta elő »ör­vény* című operáját, a szer­ző vezényletével, akit a kö­zönség lelkes ünneplésben, Novotny elvtárs, a köztársa­sági elnök pedig a »Nemzeti művész* kitüntetésben ré­szesített. Szuhony zenei mo­tivációi hasonlítanak Bartók módszeréhez, a népi dallam­motívumok és modern for­mabontó törekvések szintézi­sén alapszanak, de újabb műveiben már határozottabb a törekvés a harmonikus hatásra. A pozsonyiak büszkék színházaikra. S ez a büszke­ség teljesen jogos. A szlo­vák hivatásos színé­szet alig negyven éves, s mégis egé­szen kiváló eredmé­nyekkel dicsekedhet A szlovák nemzeti művészet kialakulá­sában nekünk ma­gyaroknak, a nagy­bácsi szerepe jutott. Nemcsak a szlovák dramaturgia megszü­letésében, hanem a színészet körüli jóté­konykodásban is. Az első szlovák előadá­sokat magyar társu­latok tartották s a mai szlovák színé­szet veteránjai közül, igen sokan magyar színtársulatoknál kezdték pályafutásu­kat. Pozsonyban öt szín­ház van. A Nemzeti Színház egyik épüle­tében operákat, a három éve épült új, Közép-Európa legmo­dernebb színházi épü­letében prózát játsza­nak, ezenkívül Ope­rettszínház, Ifjúsági Színház és Új Színház néven, kaba­részínház is működik a vá­rosban. A Nemzeti Színház pró­zai színház, a szlovák iroda­lom legnagyobb alakjáról a Hviezdoslav nevet viseli. Három éve készült el a modern vonalú, mo­numentális hatású épület, a legkorszerűbb világítási és színpadi berendezés­sel. A színpad területe 3 Az új, modern pozsonyi színház részre van osztva, ezen há­rom forgószínpad, amelyek­nek mindegyik része sü­­lyeszthető és emelhető. A nézőtér belső terének kikép­zésére javarészt műanyagot használtak, s a­ mennyezetet a szlovák történelemből és népéletből vett festmények díszítik. Az előadások közül a leg­nagyobb benyomást rám, Bertolt Brecht, a nagy né­met író »Galilei« élete cí­ ■ mű drámájának előadása­ gyakorolta. A színpadon alig van a díszlet. Brecht nem a díszle- ■ tekkel, hanem a kimondott £ szóval és a színészi játékkal £ akar hatni, s így nyeri vis­- £ sza a modern színpadon a­­ színjátszás eredeti értelmét £ és funkcióját. A színészek között egy sor ■ kitűnő művészt ism­ertem* meg, a Galileit alakító Zd­g­borskyt, azután Olga B. Or­m­szághovát, Mária Krulovico­­­­vát.­­ Egy vasárnap délutáni , kedves élményemről, egy £ mesebalett előadásáról szer J­­etnék még néhány szó­­ szólni. A pozsonyi, majd a­ zágrábi színház haladó igaz­ ► gatójának — a mártírhalált • halt —, Őskor Nedbalnak a­­ balettjét. Szóról szóra így­ lehetne lefordítani a címét:’ »■Meséről mesére«. Én in­g­­ább ezt a címet adnám nek­­ ki: Nagyanyó meséi. Vasár-’ nap délután a pozsonyi liget’ megtelik sétáló, játszadozó­­ gyermekekkel, jön egy nagy­* mama is az unokájával.. Le-­­ ül egy padra, elővesz egy­ mesekönyvet és mesélni­ kezd. A gyerekek körbe ülik £ s áhitatosan hallgatják sza-£ vát. Ez a balett kerete —£ persze a keretjátékot is tánc- £ ban és nem szóval adják elő. £ S a következő színekben a ba-5 lett-táncosok mozdulataiban­ megelevenednek nagymama£ meséi. A balett premierjei , még január 11-én volt, azóta­­ minden vasárnap délutáni zsúfolásig megtelik a színházi gyerekkel és felnőttekkel.­­ Igazán kedves, kellemes él­"­ményt nyújtó délután adottá a balett, amelynek előadásaig valószínűleg a szegedi szín-r ház vasárnap délutáni mű- *­sorgondját jó időre megöl­­g dana.­­ Osváth Béla * Ikii PILLANATKÉPEK Pozsony, a szlovák főváros kulturális életéből k­itin­ku­l A marxizmus­­leninizmus esti egyetem hallgatóinak figyelmébe­ ­ A MARXIZMUS—LE­NINIZMUS ESTI EGYETEM második és harmadik évfo­lyama hallgatói részére a politikai gazdaságtan tanul­mányozásához szükséges jegyzetek megérkeztek. A fontos jegyzeteket — ame­lyeknek ára 30 forint — a Szeged városi pártbizottság székháza (Sztálin sétány 10) első emeletének 8-as számú szobájában vehetik át a hallgatók. Megállapították a szőlő, a must és a bor nagyüzemi felárát * a iplaművelésügyi és az­­ élelmezésügyi miniszter, az­­ Országos Árhivatal elnöké-­ vel egyetértésben rendelet­tel szabályozta a mezőgazda­­sági termelésre alakult szö­vetkezetektől terményértéke­­­sítési szerződés alapján át­­■ Ivett, borszőlő, must és bor­­ nagyüzemi felárát.­­ A termelőszövetkezeteket­­ legalább 70 mázsa bor­szőlő, vagy 50 hektoliter must, illetőleg bor egyön­tetű értékesítéséért egysé­gesen 20 százalékos nagy­üzemi felár illeti meg. A termelőszövetkezeti cso­portok, termelői szakcsopor­tok, szakszövetkezetek és­­mezőgazdasági társulások ♦ működésük első évében az­­ említett feltételek mellett 10 százalékos nagyüzemi felárat kaphatnak már abban az esetben is, ha csak az ér­tékesítést végzik közösen. A második évtől 15, illetőleg 30 százalékos felárra jogosultak aszerint, hogy a szüretet, a szőlő feldolgozását, tárolását és a bor kezelését közösen végzik, illetőleg a szőlőter­melőszövetkezetekhez hason­­lóan szervezik és a közös jö­­­­velmet legalább 60 száza­lékban a végzett munka és csak legfeljebb 40 százalék­ban a bevitt terület nagy­sága szerint osztják fel. Direkttermő szőlő, vagy direkttermő szőlőből nyert, illetve ilyennel fertőzött must és bor után nagyüzemi felár nem fizethető. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek kivételével az összes szövetkezeti formák, a nagyüzemi felárral elért többletjövedelmük ötven szá­zalékát a közös szövetkezeti vagyon gyarapítására köte­lesek fordítani. A rendelet előírásait a már átadott, 1958. évi ter­mésű must- és bortételek után is ki kell fizetni. Az újonnan alakuló szö­vetkezetek ugyancsak hasz­nosíthatják a rendelet adta kedvezményeket. Ilyen eset­ben ugyanis a korábban — egyénileg — kötött szerződé­sek felbonthatók, s azt újó­lag, a területileg illetékes pincegazdasággal kell meg­kötni. melést a mezőgazdasági tér­Elkészült az 1959. évi megyei termelési és fejlesztési tervjavaslat Tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának függetlenített tagjai az osztályvezetőkkel közösen megvitatták az 1959. évi megyei termelési, fejlesztési, beruházási és felújítási tervszámokat. Az elfogadott tervszámokat javaslatként felterjesztik a Minisztertanács­hoz. ••Ülésezett a vásárhelyi szakmaközi bizottság Csütörtökön este ülésezett a hódmezővásárhelyi szak­maközi bizottság. Napirend­jén szerepelt a nemzetközi helyzet megtárgyalása, a vá­lasztási feladatok és a kul­turális helyzet megvitatása. Oláh Mihály elvtárs, a szakmaközi bizottság elnöke ismertette a jelenlegi nem­zetközi helyzetet, s közölte, hogy október 15-től 22ig szolidaritási hetet tartanak a világ összes szakszervezetei. Ez alkalommal röpgyűlése­­ken tiltakoznak a dolgozók az atombomba gyártása és az atomtámaszpontok létesí­tése ellen. Kérte a jelen­levőket, hogy szervezzék meg Vásárhely üzemeiben, gazdaságaiban a tiltakozó röpgyűléseket. Majd Oláh elvtárs, s utána Nagy Lász­ló, a Hazafias Népfront vá­sárhelyi titkára a választá­sokkal foglalkozott. A választási feladatok megvitatása után Banga Já­nos, a MEDOSZ helyi kul­­túrfelelősének beszámolójá­ra került sor. Szó volt az ál­talános szakszervezeti dalár­da és a 15 tagú kultúrcso­­port szerepléseiről. Az elő­adó kérte az ü. b.-elnököket, hogy többször igényeljék a kultúrgárdát. Az értekezle­tek előtti 10—15 perces sze­repléseket ugyanis szeretik az ülések résztvevői. ­Az utóbbi évtizedek­­ legérdekesebb gólja­ ­ Az utóbbi évtizedek legére­­dekesebb gólja esett a Lon­­­donban lejátszott 2:2 ará­nnyá döntetlen eredménnyel­­ végződött Grimsby Town- a Prágai Dinamo nemzetközi­­labdarúgó klubmérkőzésen. ► Dolessi, a csehszlovák­­ csapat kapusa kapukirúgást­­ végzett s a labda a nagy el­­­­lenszélben *gyertyaként *ment fel­*, mintegy 25 méter ► magasba. A visszaeső labdát­­egy megújuló szélroham is­­mét megnyomta és az a ka­►­pujába visszahátráló Dolessi ► mögött, a hálóban kötött ki.­­ Angliában ilyen gólt utoljá­­ra 1900-ban láttak a Man­►­eicester City—Sunderland - mérkőzésen. " .\AAAAAAAAAAAAAAAAAAíAAAAAAAAA Külön gyár épül Szegeden a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására Szegeden a városi tanács nagy gondot fordít a csök­kent munkaképességű embe­rek foglalkoztatására, meg­­élhetésük biztosítására. A felszabadulás előtt a város vezetőinek gondoskodása odáig terjedt, hogy megen­gedték a rokkantaknak az utcasarki koldulást s külön felirattal állandó ülőhe­lyet­­­biztosítottak-e nekik a villamoson, mert tudták, hogy úgysem utaznak a ma­gas viteldíj miatt. Most a foglalkoztatásukra öt évvel ezelőtt létesült Fo­nalmentő Vállalatot egymil­lió forintos beruházással, új üzemcsarnokkal bővítették. A 35 méteres emeletes épü­let egyik oldala csaknem teljesen üvegből készült. A modern, központi fűtéses, neonvilágítású munkater­mekben, megerőltetés nél­küli munkával nyújtanak megélhetési lehetőséget azoknak, akik testi fogyaté­kosságuk mellett dolgozni tudnak. Még teljesen be sem fejezték az építkezést, máris újabb jelentős összeget, 300 000 forintot bocsátottak a további üzemfejlesztésre, szociális létesítményekre, or­vosi rendelőre. Ez év végé­re valóságos kötöttárugyár emelkedik majd itt, ahol di­vatos férfi, női és gyermek felsőruházati cikkeket készí­tenek. A bővítés után ösz­­szesen mintegy 300 csökkent munkaképességű dolgozó al­kalmazása válik lehetővé. Az idén negyedszer ítélik oda a Derkovits Gyula-ösztöndíjat Kiadtak a pályázati felhívást vetelményeinek megfelelő, tehetséges és már önálló művészi tevékenységet foly­tató fiatalokat támogatnak. A Derkovits Gyula-ösztön­díjért minden olyan, har­mincötödik életévét még be nem töltött képzőművész pá­lyázhat, aki a Képzőművé­szeti Főiskola elvégzése óta önálló művészi tevékenysé­get folytat. A Derkovits- ösztöndíj, amelynek odaíté­léséről a művelődésügyi mi­niszter dönt, háromévi idő­tartamra, havonta három­ezer forint állami támoga­tást jelent. A Derkovits-ösztöndíjas művész a három év alatt legalább 12 hónapot köteles vidéken, vagy üzemben töl­teni. Az ösztöndíjasok mun­káit évente egyszer kiállítá­son mutatják be; ezen vala­mennyi Derkovits-ösztöndí­jas művész köteles részt venni. Akik a legkiválóbb eredményt érik el, külföldi tanulmányutakon is részt vesznek. A Derkovits-ösztöndíjra pályázó fiatal művészeknek a Művelődésügyi Miniszté­rium képzőművészeti osz­tályára el kell juttatniuk ed­digi művészi tevékenységük részletes ismertetését, művé­szi munkájuk, s céljaik ter­vét az ösztöndíj időtartamá­ra, az önéletrajzot és — fő­iskolai végzettség esetén — az oklevél másolatát. A mű­alkotásokat a Képzőművé­szeti Főiskolára kell bekül­deni. A pályázat határideje: 1958. november 20. A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetsége az idén is pályázatot hirdet a Derkovits Gyula-ösztöndíjra, amellyel a szocialista-realis­ta művészet magasfokú kö- Magyar orvoskü­ldöttség utazott Moszkvába Október 20-tól 30-ig elő­ször rendezik meg Moszkvá­ban a magyar—szovjet or­vosi napokat, amelyeken a magyar­­orvostudományt öt­tagú küldöttség képviseli. Ugyanezzel a vonattal indult Moszkvába az a 120 főnyi orvos-turista csoport, amely szintén részt vesz a ma­gyar—szovjet orvosi napo­kon.

Next