Csongrád Megyei Hirlap, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-02 / 284. szám
Kedd, 1958. december 8. 2 NAPLÓ ■lilUilHlllillHljillillliiiíiiiltliljHIiiliiilUII'ÜLlilUlllilllllllitUllllllillilllllli Valamikor, nem is olyan régen, az írók és a költők (még régebben a regösök és a lantosok) »régi dicsőségéről» sóhajtoztak, amire bizonyára megvolt az okuk, mert szabadulni akartak attól az átkos jelentől, mely reájuk és az általuk szeretett népre nehezedett. Tehát ahogy tudták, úgy ébresztgették a népet, hogy szükség esetén »talpon" legyen. Ma ennek fordítottja áll. A mi népünk múltjáról nem mondhatunk semmi szépet, semmi jót, hacsak azt meg nem említjük — persze szégyenkezve —, hogy volt itt egy »kegyelmes, méltóságos, úri Magyarország», ahol »alázatosan» kellett viselkedni. Mi több: olyan címkórság nyomta a levegőt, amelyik nemcsak a tüdőt sorvasztotta, de a dolgozók hátát is meggörbítette időnap előtt. Miért említem mindezt? Csak annál az egyszerű oknál fogva, mert az utóbbi időben sokan orrfintorral veszik, ha a múlt hibáit hánytorgatják. Persze, csak azok, akik dédelgetett, dajkált alakjai voltak annak a rendszernek, amelyet visszasóvárognak, s amelynek bűnét, hibáit nem ismerik el. Dehát hasztalan ma már minden alaptalan acsarkodásuk: az igazság igazság marad. És senki fia nem változtathat azon az íratlan törvényen, mely szerint a múlt mindig a mindenkori jelen iskolája, s aki ebből nem tanul, elbukik. Amikor a múlt hibáit, bűneit kiteregetjük, ez a jelen minél jobb, minél szebb kialakításáért történik. És nem azért, hogy a penésztől szellőztessük. De takargatnivalónk sincs, mert hiszen nem szégyen, hogy — évszázadokon át — elnyomottak voltunk. Csaknem minden emberöltő felmutat történelmünkben egy-egy szabadságvágytól fűtött felkelést, de hol az egyik, hol a másik »jószomszéddal« elnyomták a nép igazságát. Aztán hazaárulók is akadtak bőven, amit úri nyelven »felséghűségnek» tituláltak. És az ország, vagyonát, a földet osztogatták ezért a hűségért. Így alakult ki az áldatlan, átkos rendszer, mely egyiknek-másiknak több ezer holddal mérte a termőföldet, s milliókkal pedig dolgoztatott a »kegyelmes»birtokon. Hát igazság volt ez? Hát fájhat ennek az igazságtalanságnak az emlegetése? Nem fájhat jobban, mint annak a proletárnak, fájt, akinek se hajléka, se egy kapavágás krumpliföld nem jutott az ezerholdas birtokok mellett. Végül honnan, miként tudná meg a mai nemzedék, hogy nem az a világ van ma, amit elődei éltek, csordultig telített szenvedéssel, ha nem emlegetnénk a múltat, ha nem teregetnénk ki a múlt bűneit és hibáit? Csak ki vele, bátran, hadd okuljanak, akik nem ismerték. Mert akinek nem inge, nem veszimagára. —los Némelyek már szinte sportszerűen űzik a gyalogjárdán való kerékpározást Csongrádon — felelőtlenül karikázva le és fel. Megtörténik számos esetben, hogy még ők csengetnek le gyalogost a járda szélére, hogy lóhalálában elsuhanjanak a széles aszfalton, mintha az legalábbis versenypálya lenne. S ha ilyenkor a járókelő méltatlankodik, még a kerékpárosnak áll feljebb. Nemegyszer sértő szavakkal illeti a figyelmeztetőt. Ezek az emberek sajnálatosan nagy tévedésben élnek. Ugyanis elfelejtik, hogy az utcai aszfaltjárda nem a kerékpárosok számára készült. Ez a gyalogosoké. A gépjárművek részére ott a kocsiút, mely minden időben járható. És éppen Csongrádon az, ahol szinte minden utca köves már, így kényelmesen lehet közlekedni rajta. Semmi szükség nincs, a talán sokszor csak mániából űzött gyalogjárdán való karikázásra. Ez alól nincs felmentés senkire nézve sem, mert a közrendészet szabályai mindenkire kötelezőek. A járdán való kerékpározás egyébként különféle veszélyeket rejt magában. A nyílt utcán bányán és hányán járnak, öregek, fiatalok, gyerekek. Ezeknek testi épsége forog kockán. Például bármelyik házból kiléphet egy személy, mit sem sejtve, s az éppen ott elrobogó kerékpáros beleütközik és már el is gázolta... Hány baleset előfordult így... Tudunk egy esetről a Vég utcában: idősebb aszszony ballagott haza a kútról, telt vizeskannákkal és a hátulról jövő kerékpáros beleszaladt, s elütötte. Lábzúzódást szenvedett. Azóta is sánta, és még súlyosbodik betegsége. Az eset, évekkel előbb történt, de örökké magán viseli nyomát az illető. Csongrád földrajzi fekvésénél, rendezettségénél fogva szép város. S a város vezetősége mindent elkövet, hogy még szebbé varázsolja. Új házak falait húzzák fel, új kövésutak, aszfaltjárdák, csatornahálózatok létesülnek. A megyének ez a névadó, történelemben gazdag, ősi városa szépen halad a fejlődés útján tovább. A városnak jó hírneve van. Ezt a jó hírnevet ne ássa alá senki neveletlen viselkedésével. Mert az idevetődő idegenek meglátják ám a járdán kódorgó kerékpárosokat is, és ez nem tesz kellemes benyomást rájuk, bizonyosan, hegyenek fegyelmezettek a kerékpárosok is, és haladjanak csak az ő útjukon, a kocsiúton. Gondoljanak arra, hogy az önfegyelem, a helyes úton való közlekedés is egyik fokmérője a kultú-rának. (v. i.) • Javul Csongrád vízellátása Új artézi kút fúrását kezdték meg a városban Csongrád ivóvizet szolgáltató kútjainak zöme elöregedett, felújításra nem érdemes. Jelenleg a város mindössze néhány kúttal rendelkezik, amelyek jobbára a felszabadulás utáni építőmunka eredményei. A lakosságnak — amint az többek között a tanácstagi jelölőgyűléseken is kifejezésre jutott — az a kérése, hogy a vízellátást meg kell javítani. A város vezetői a rendelkezésre álló anyagi erőhöz mérten, idejében lépéseket tettek a lakosság jogos kérésének teljesítésére, s ennek alapján tegnap megkezdődött egy percenként ezer liter vízhozamú, új artézi kút fúrása. Az új kút, melyet a Csongrád megyei Vízmű és Kútépítő szakemberei készítenek el, az alsóváros vízellátását segíti majd elő. Ez a város egyik legnépesebb települése. Az itt épülő kút elkészülte után a kútmesterek hozzálátnak egy másik, ugyancsak ezerliteres artézi kút fúrásához, Csongrád ivóvízben hasonlóan szegény negyedében, a Heringertelepen. Csongrád főmérnökének tájékoztatása szerint a város jó vízellátásához törpevízművek építése esetén 7—8 megfelelő kút elegendő és a vízprobléma teljes megoldása a következő évek feladata lesz. Rejtélyes leltárhiány Földeákon . A rendőrség vizsgálatot indított Kiss Imre hódmezővásárhelyi (Kinizsi u. 2.) lakos ellen, mivel alapos a gyanú, hogy felelőtlenül bánt a társadalmi tulajdonnal. Kisst néhány hónappal ezelőtt a földeáki földművesszövetkezet textilboltjának vezetésével bízták meg és látszólag jól végezte a munkáját. Egy váratlan leltárvizsgálat azonban 14 ezer 700 forintos hiányt mutatott ki. Ha a vizsgálat azt bizonyítja be, hogy Kiss kezéhez nem tapad a 14 ezer forintos összegből, akkor csupán társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt indul ellene bűnvádi eljárás. Ellenkező esetben sikkasztásért vonják felelősségre. A rejtélyes leltárhiány okát még nem sikerült megállapítaniuk a rendőri szerveknek. A CSONGRÁDI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET KISSZERVEZETE népi tánccsoportot és énekkart szervezett. Egy alkalommal már bemutatkoztak a közönség előtt. A KISZ-szervezet elhatározta: a tánccsoport létszámát 15, az énekkarét 50 főre emeli. — TELEVÍZIÓT VÁSÁROLT a Csongrádi Művelődési Ház. Az előadásokat a nagyközönség is megtekintheti, ugyanis a művelődési ház egyes előadásokat meghirdet és azt a klubhelyiségben közvetíti. warn» Hogyan szórakoznak a Csongrádi Bútorgyár fiataljai? Elhatároztam, hogy megtudom hogyan tölti a hét végét a Csongrádi Bútorgyár fiatalsága. Persze teljes képet nem tudtam erről alkotni, hiszen ahhoz hoszszú időre lenne szükség, de azt hiszem, egy kis ízelítőt azért sikerül adni abból, hogy ki mit csinál szombat este és vasárnap. EGY SZERELMES LEÁNY Nem árulom el a vezetéknevét. Ilonkának hívják. Amikor felkerestem munkahelyén, keveset akart beszélni arról, hogyan tölti a hétvégét. Valósággal harapófogóval kellett kiszednem belőle azt a néhány szót, amelyből megtudtam, hogy udvarlója Pesten dolgozik és havonta egyszer jöhet csak haza. Három vasárnap délután levelet ír neki, s amikor a negyediken hazajön, együtt mennek el valahová szórakozni. — Olvasók is gyakran vasárnap délutánonként, délelőtt pedig édesanyámnak segítek főzni — mondja Ilonka, majd hozzáteszi, főleg a szerelmes tárgyú könyvek érdeklik. Ez érthető is. táncművész-JELÖLT Az emeleten dolgozik Gál Jenő. A 19 éves asztalossegéd az íves sarok méretre gyalulását végzi. Többek szerint az egyik legjobb táncos a környéken. — Szeretem a népi táncokat és főleg a színpadi táncot kedvelem — mondja a zömök termetű legény és megjegyzi, hogy valamelyik vasárnap is a »Tápéi daru döbögést« és a »Fergetegesét ropta a színpadon Jenő. Nemrégiben meg a KISZ-szervezet kultúrgárdájában jól alakította a béres legényt. Amikor azonban arról érdeklődöm tőle, vajon gyors táncos létére miért olyan lassú a munkában, elkomorodik tekintete. Végül kimondja azt, amit már másoktól úgy is tudok. — Táncművész szeretnék lenni. Jobban szeretem, mint ezt — mutat munkájára. Bizonyára idővel Jenőnek is megváltozik a véleménye az üzemi munkáról. Ha pedig tehetséges marad továbbra is a táncban, előbbutóbb teljesül álma. VÉRBELI SZERVEZŐ Vincze Rókus vagyok — mutatkozik be a nyúlánk termetű legény és még hozzáteszi, hogy ő a KISZ kultúrcsoport szervezője. Amikor közlöm vele, miről érdeklődöm, mit csinál a hétvégén, elmondja, hogy teadélutánt szervez és rövid színdarabokat tanít be a Bútorgyár kultúrcsoportjával. — Segít a szervezésben menyasszonyom is — mondja, amint közelebb hajol hozzám. Ez a fiatal legény, mint látom, megoldotta azt a nagy problémát, ami annyiaknak okoz gondot. Menyasszonya elkíséri a szombati, vasárnapi kirándulásokra, sőt nemrégiben súgó volt az egyik előadáson. Azt hiszem, a házasság megkötése után sem lesz civakodás a fiatalok között, mivel a jelek szerint megértő lány a feleségnek való. »RUHAMINTATERVEZŐ" Azért mondom idézőjelben, mert a 16 éves Eke Erzsiké csak műkedvelésből az. Alig várja, hogy eljöjjön a szombat és vasárnap. Szabad idejében előveszi színes ceruzáit, ecsetjét és szebbnél szebb ruhamintákat tervez. Már több mint száz rajz bizonyítja, hogy Erzsiké tehetséges. — Jövőre szeretnék ruhaminta tervező iskolába menni — mondja és szeme felragyog. Mindemellett Erzsiké jó munkát végez az üzemben is: mindenki meg van vele elégedve. — Festettem már tájképet is, de azért jobban szeretek ruhamintákat rajzolgatni — jegyzi meg a fiatal leány. Búcsúzóul még azt is megtudom, hogy néhány hete a helybeli háziipari szövetkezet elfogadott tőle egy-két rajzmintát, s valószínűleg kivitelezésre is sor kerül. Erzsikéből tehát lehet még valódi ruhatervező is. Megérdemli.* Ezeket mondták — az újságíró így jegyezte fel: Azóta telt-múlt az idő. S mire e sorok ólomba öntődtek, új hét kezdődött. S az ember visszapillanthat: hogy is volt, mit is terveztem? Aztán meglátja, mi valósult meg belőle.Hát mi reméljük, hogy az elmúlt szombat-vasárnapi programokat mind sikerült megvalósítani, s a Csongrádi Bútorgyár fiataljai tényleg olyan jól szórakozva töltötték el a szombat estét, meg a vasárnapot, ahogy eltervezték. Ha meg nem, akkor a hétvégén biztos sikerül... K. Gy. Tanácsülés Bakson HIRTELEN HAJLIK; eszébe az idő, s a szétterjedő szürkeséggel birkóznak a [felgyulladó villanyfények. Az halig néhány ezer lelket számháló kis községben, Bakson, [ [ szokatlanul élénk a szombat este. Messzire világi táji pák a pártház ablakszervei,de a tanácsháza kivilágítottablakai is. • ■ A tanácsháza elnöki szobájában élénk vita folyik. ; — Olyan embereket javasoljunk a végrehajtó bizottságba, akik nem csupán »bólogatójánosok« lesznek, hanem tudásukat a köz javára ; • fordítják — mondja a vitatokozók egyike. .. Szavait élénk helyeslés fogadja, s a Hazafias Népfront ;; elnöksége latolgatja a javáért neveket. A vitát hallgatja önkéntelenül is jó érzés ;önti el az embert. íme, ebben a kis faluban is milyen komolyan veszi a népfront,hogy kikre bízza a község vezetését — ez is a párt kétéves politikai munkájánaknagy vívmánya! • Közben a vita eldőlt, az • elnökség megegyezik, s •nyomban el is határozzák, hogy az elnökség javaslatát Prágai Ferenc népfronttitkárterjeszti a tanácsülés elé. Néhány perc múlva kicserélődnek a szobában ülők, s a kommunista tanácstagoktanácskoznak. Kimondják a pártcsoport megalakulását és háromtagú vezetőséget választanak Farkas Ignác, Bába János és Prágai Ferenc személyében. A megbeszélés rövid ideig tart, mert a népfront elnökségének javaslatával egyetértenek és elhatározzák: a kommunisták a tanácsülésen egyhangúlag támogatják a javaslatot... HAT ÓRA MÚLT 15 perccel, amikor belépünk a pártszervezet helyiségébe, ahol az új tanács ünnepi ülését tartják. A hosszú asztalokat piros drapériával terítették le — ünnepélyes a hangulat. A férfiak csoportokat alakítva beszélgetnek — mint mondani szokták, »teszik a törvényt". A fal mentén elhelyezett székeken három nő ül egymás mellett. — Mindhárman tanácstagok — kérdezzük. — Igen, ebben a tanácsban hárman vagyunk nők — szólal meg a legfiatalabb, Mihály Mária tanítónő. — Az első tanácsba, 1950-ben engem, beválasztottak, a másodikban nem volt nő, most pedig hárman vagyunk — szólal meg P. Szabó Ferencné parasztasszony. Szavait megerősíti Kaszer Lajosné is. Jelentős eredmény ez, hiszen a nők is helyet kaptak a tanácsban, most már az ő szavukra is lehet számítani. Mihály Mária tanítónő, a legfiatalabb a tanácstagok közül. Mindössze 21 éves. Bakson nevelkedett fel, itt tanította először a betűvetésre a tanyai parasztgyerekeket négy évvel ezelőtt, s most a kossuthtelepi iskolában tanít. Ott is választották meg a körzet lakói tanácstagoknak. — Szívesen vállaltam a megbízatást — mondja keresetlen szavakkal véleményét —, mert a gyermekeket nagyon szeretem, s úgy vélem, hogy a tanácsban is tudok dolgozni jövőjuivtért... Hirtelen elcsendesedik a terem, az 57 éves korelnök, Bisztriczki Béla megnyitja az ünnepi tanácsülést. Egyike azoknak, akik a tanácshatalom létrejötte óta a közért dolgoznak. Igaz, nem ő a legidősebb, mert Tábith Kálmán tanácstag már 65 éves, de ezt a tisztséget átengedte társának, mert hát, akinek lámpaláza van, az nem szeret 60 ember előtt beszélni. Ugyanis a tanácstagokon kívül ameghívottak is ott ülnek a teremben, A ESEMÉNYEK PEDIG zajlanak egymásután. A tanácsülés hitelesíti a 40 tanácstag mandátumát, megválasztják a 7 tagú végrehajtó bizottságot és most ünnepélyes pillanat következik: a v. b.tagok esküt tesznek, hogy a néphez, a párthoz és a kormányhoz hűen vezetik Bakson a tanácsot. A figyelem most a v. b.tagok felé irányul, Balogh Pál, Bába János, Farkas Ignác, Gémes Ferenc, Kovács Sándor, Ménesi József és Székesi Béla van a pillantások kereszttüzében. A v. b. elnökének újabb 4 esztendőre ismét Bába Jánost, elnökhelyettesnek Balogh Pált, titkárnak pedig Székesi Bélát választják meg. Most Bába János v. b.-elnök beszél. — Köszönöm a bizalmat — mondja meghatódottan. — Igyekszem a jövőben még jobban dolgozni, hogy községünk tovább fejlődjön. S a kis községről beszél. Baksról, amely valamikor a nagy uradalom egy kis része volt. Rádiót csupán a két intéző hallgatott. Ma meg nemcsak villany van a községben, hanem több mint 400 rádió is. A dolgozó parasztodnak már nem a néprádió, hanem a nagy, világvevő rádió kell. A tanácshatalom létrejötte óta 430 ház épült a községben, s csupán ebben az esztendőben 36 ház épült fel. A 30-as években két tanító volt, akik 36 gyermeket tanítottak, s ma 16 nevelő tanít a községben 342 gyermeket , s számuk kevés! MINDEN A FEJ- LŐDÉSRŐL Ezen az úton azonban nem szabad megállni, s most már a szövetkezeti mozgalom kérdésében kell előrelépni. Erről nemcsak az elnök szól, hanem a hallgatóság nagy figyelme közepette a járási pártbizottság kiküldötte és Kovács Imre elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese is. — A parasztságnak nagyüzemet kell létrehoznia, hogy még jobban éljen, hogy országunk életképesebb legyen a világpiacon — hangoztatja. S a figyelő szemekből látszik, hogy a tényeken, adatokon sokan elgondolkodnak ... Élénkké válik a tanácsülés, egyik tanácstag a másik után szólal fel. S szavaikból az dől ki, hogy megbízatásukhoz híven cselekedni akarnak községükért, a falu dolgozó lakosságáért... L. A. — ELKÉSZÜLT AZ AMBRÓZFALVI DIMITROV Tsz jövő évi termelési terve. A közösben a szántóterület 15 százalékán pillangós növényeket, lucernát és vörösherét termelnek. Holdanként másfél mázsa műtrágyát már ki is szórtak a földekre. — TERVEN FELÜLI NYERESÉGBŐL öltözőszekrényeket és étkezőberendezési tárgyakat vásároltak az apátfalvi malomban. A bútordarabok ára mintegy 20 ezer forintot tesz ki. A csanádpalotai malomban szintén ilyen összegből 15 ezer forintért korszerű étkező- és öltözőhelyiség épült. AZ ÁRPÁDHALMI községi népfrontbizottság télen előadássorozatot rendez a község dolgozó parasztsága részére a politika, a kultúra és a mezőgazdasági szakkérdések tárgyköréből. Az előadásokat kéthetenként tartják meg a községi művelődési házban. Gázolt a motoros, bíróság elé kell Az elmúlt hét egyik éjszakáján történt 10 óra tájban, hogy Szabó Sándor 19 éves makói legény a rákosi országúton kerékpáron haladt hazafelé. Egyszerre csak a háta mögött 200— 300 méterre motorkerékpáros tűnt fel. Szabó észrevette, hogy a lámpa erősen ingadozik, ezért egészen letért az út jobboldalára A Horváth-tanya irányában érte utól a motoros a kerékpárost, akit teljesen leszorított az útról, sőt, eddig még ismeretlen okból elgázolta a kerékpárost, aki felső kar- és lábtörést szenvedett. Szabót a makói kórházba szállították. A rendőrség megállapította, hogy a motoros Erdész Sándor 25 éves rákosi tanító volt, akitől nyomban bevonta a motorvezetői jogosítványt és az ellenőrzőlapokat A KRESZ-t »kevésbé tudó« motoros ellen megindult az eljárás.