Csongrád Megyei Hirlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

Szerda, 1959- Április . A Szovjetunió egyetért a külügyminiszteri értekezletnek május 11-re Genfbe történő összehívásával Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn jegyzéket nyújtott el a moszkvai amerikai, angol és francia nagy­követnek. A jegyzékben a szovjet kormány bejelenti: egyetért az említett három ország március 26-i jegyzé­kének azon javaslatával, hogy május 11-re Genfbe hívják össze a külügyminiszteri értekezletet a Németországgal kapcsolatos kérdések megtárgyalására, beleértve a német békeszerződést és a berlini kérdést is. Lengyelország és Csehszlovákia részvételének kérdését magán az értekezle­ten döntsék el — indítványozza a továbbiakban a szov­jet jegyzék, majd utal arra, hogy a két német államnak a külügyminiszteri értekezleten való képviselete olyan kér­désnek tekinthető, mint amilyenben megegyezés történt. Washingtonban a hétfőn Moszkvában átadott szov­jet jegyzéket úgy tekintik, hogy biztosítja a külügymi­niszterek találkozóját. Ez a találkozó kezdeti lépés a Németország jövőjére vo­natkozó tárgyalások elő­mozdítására a veszélyes holtpontról — állapítják meg. .* Az angol külügyminisz­térium szóvivője hétfőn este kijelentette, az angol kor­mány örömmel látja, hogy a Szovjetunió elfogadta a külügyminiszteri értekezlet helyére és időpontjára vo­natkozó nyugati javaslato­kat. Hozzátette: »Különösen megelégedésünkre szolgál, hogy a Szovjetunió elfo­gadta az értekezlet napi­rendjére tett angol javasla­tokat.­ * A keddi francia lapok dip­lomáciai kommentátorai a kelet-nyugati tárgyalások biztató jeleként üdvözölték azt a tényt, hogy a Szovjet­unió ilyen gyorsan választ adott a külügyminiszteri ér­tekezletet javasló nyugati jegyzékre. Tibet fővárosában visszatér normális medrébe az élet Vueszában, Tibet jövére­ ejtettek és nyolcezer lőfeg­­­gyelmeztetését. Amikor pe­­sában, ahol — mint arról vért zsákmányoltak, mig március 10-én Lhaszá­beszámoltunk — reakciói­ban kitört a lázadás, a ki­enők által szervezett láza­­nai kormány ismét Ügyei­dért vertek le, az élet visz- A Renmjj, Ribao, a Kínai meztette a reakciós tibeti szrtér normális medrébe. Kommunista Párt központi helyi kormányzatot felelős- A* deletek ismét nyitva lapja részletesen foglalkozik a «»egére, de az katonai táma­.__,___.­­ ■rmiineiitiii tibet eseményekkel »A ti-­­fást intézett a felszabadító tartanak és a legfontosabb­­ lázadás végleges leve- hadsereg Tibetben állom­á­sre­ndszerek ismét kapha- rése« című vezércikkében soz° egységei ellen. Így az­ték. rámutat, hogy a tibeti reak- utan a kínai népi kormány ciós klikk a helyi kormány- Parancsot adott csapatainak Folynak a tavaszi mező­gaz- zatban betöltött tisztségeit a büntető intézkedések vég­­dasági munkák és az erő- használta fel cselszövéseinek rehajtására mű dolgozói javítják a tá- céljaira, hajtására. . . . , zadók által megrongált vo­ - A Renmin Ribao végül­zetékeket. Azt hitte, hogy az Impe­ hangsúlyozza: a tibeti láz-a­t­rializmustól, a csangkaj- dás és annak­ elfojtásaid­ a Csudzsi-Gelceng, a Pan- sekistáktól és Indiától, ra-­zárólag Kína belügye, majd csen láma, a­­tibeti autonóm lamint több szomszédos pr- elismeréssel nyugtázza Nehru tartomány előkészítő bizott­­szágtól majd segítséget indiai miniszterelnöknek a M foh­tSu és TLu kap"*k" kínai ügyekbe való be nem En-lajhoz intézett vasárnapi s figyelmen kívül hagyták a avatkozásról szóló nyilatko­­táviratában helyesli a laza- kínai kormány többszöri fi­­zatáta­dás leverését és bejelenti, hogy a tibeti egyházi és vi­lági tömegek, valamint a , ... , , .. , maga nevében támogatja a Törvényerejű rendelettel központi népi kormány­unak.„ Megszüntetik a kizsákmányolást g-tm­, élt**TM, te- a romád­ mezőgazdaságban A Román Népköztársaság idegen munkát. Ez vonatkoz Ovcsinyikov, a Pravda tu­ nagy nemzetgyűlésének el­­zik mind a kulákokra, mind a *ibe“ ^^.kolos ndkj tanácsa törvényerejű a kétlakiakra. Csak annyi kudarcáról irt tu- rendelettel megszünteti a ki- földet tarthatnak meg, mert^ában többek között iy^kmányolás maradványait amennyit családtagjaikkal rámutat, hogy a mezőgazdaságban. A ren- megművelhetnek. A többire a lázadóknak Tibet egy­ delet, miután megállapítja, javaslatot tehetnek, melyik .NI­istind­ hogy a szocialista rendszer­ szocialista mezőgazdasági milliókétszázezer lakosa igen men­jen dolgozónak s a­ szervezet használatába men­­kezill félrevezetéssel és munkájával, kell biztos i- jen át. A kiskorúak,­ az ö­re­­fenyegetéssel alig 80 ezer tonna a maga és családja nek, valamint az állandó be­embert sikerült saját oldal megélhetését előiria hoev­­egségben szenvedő munká­lni,­ megelheteset, előírja, hogy képtelenek másokkal muvel­tvara anyannok, tilos a mezőgazdasági terv- tethetnek meg akkora terü­igy a népi felszabadító had- leteket részesművelésbe vagy letet, amekkorát ők műves­­sereg egységei a helyi la­­bérbe adni, tilos továbbá, hetnélnek meg, ha dolgozhat­­kosság támogatásával rövid horú mezőgazdasági tém­­nának. Ugyancsak valamely idő alatt szétverték a Sha­­h­a mezőgazdasági szocialista , mezőgazdasági arában összevont bandákat, melók bármilyen más sor-­szervezet használatába men­­ő négyezernél több foglyot mában kizsákmányolják az nek át — mégpedig minden tehertől mentesen — az egy - ** •11 évnél hosszabb ideig parla­gon hagyott területek. to- Véget ért az Angol Kommunista Párt kongresszusa pSrVlLSS: Nagy-Britannia Kommu­­sen folytatták a politikai be- nyilvántartásban. A tulajdo­nista Pártja XXVI. kong­­számoló vitáját. Több kül- TM felelő a nénz^s^firt kon­­resszusának szombati ülé­­dött élesen bírálta az angol „alfAl°k ^tdrtl^znek az gél) Palme Dutt, a párt vég- kormány gazdasági és nép- . ^ rehajtó bizottságának elnök- művelési politikáját Elmon­ Sikat megtat helyettese »Az arikai né­­dottak, hogy Angliában több mik ezenkívül a tulajdonu­­pok harca a szabadságért« mint félmillióan vannak kik­ ké­t egész. földterület címmel rendkívüli határo- munkanélküliek a közepes- mindden ellenszolgálatás nél­­zati javaslatot terjesztett a kólák és főiskolák most vég­­kül átmegy valamely kollek­­kongresszus. elé. tett hallgatói nem tudnak el- gazdaság vagy más szó-A határozati javaslatot helyezkedni.­cialista mezőgazdasági szer­egyhangúlag elfogadták. A kongresszus egyhangú­ vezet használatába. A kongresszus délutáni­lag elfogadott határozata el- A rendelkezések nem vé­désén A. M. Rumjencev, a íték­ a rádió­ és televízió tár­­natkoznak azokra a közép- Szovjetunió Kommunista saságoknak a kommunista parasztokra, akik a velük Pártja Központi Bizottságé- Párttal szemben folytatott közös háztartásban élő csa­tiak tagja üdvözölte a kong­ megkülönböztető politikáját, vádtagjaikkal együtt maguk Jesszust. Méltatta Nagy-Bri- Nagy-Britannia Kommu- művelik meg földjüket,­ jól-­­tymia Kommunista Pártja- pírti4-... VXVI kone- l ehet néha kéhyzetének-frtás jjafc a revizionisták ellen vi­­nist* Pértj*kk­el, s dolgozó parasztokkal együtt itt harcai ressíusa hétfőn befejezte kölcsömösen segíteni egy­­ vasárnap d­előtti élés munkáját most 2 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója elismeréssel nyilatkozott a hazánkban látottakról , ‘/r *g‘­ 4 . , a Sterling Cole, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ség főigazgatója és két­ mun­katársa néhány napos láto­gatást tett hazánkban.­­Ta­pasztalataikról kedden dél­ben a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségében tartott sajtófogadások­ számoltak Be .— Nagyon meglepett­ — mondotta többek között Co­le —, milyen kiterjedt, ma­gas színvonalú munka fo­lyik a Magyar Tudományos Akadémia, központi fizikai kutató intézetében. Cole megígérte, hogy se­gítségére lesz az intézet mű­szerállományának kibővíté­sében, majd arról beszélt, hogy az antomenergia békés felhasználására vonatkozó kutatómunka fejlesztésére és a tudósok képzésére Magyar­­ország számára nyolc tanul­mányi ösztöndíjat biztosítot­tak külföldön. A Magyar Népköztársaság kormánya minden tekintetben támogatja a Szovjetunió javaslatait . 1 - 1 . (Folytatás az 1. oldalról.) Haddá, alig több, mint két éve hárított el a létérdekei­re törő ellenforradalmi kí­sérletet, békében és bizton­ságban kíván élni. Megmá­síthatatlan akarata, hogy a nép igazi otthonává lett ha­zájában felépíti a szocialista társadalmat, s hogy függet­len államát megvédi. A szo­cializmust építő társadalom­ban — a nép tudatos ellen­ségeinek szánalmas csoport­jától eltekintve —, nincs egyetlen ember s­em, aki ér­dekelt volna egy új világhá­ború kirobbantásában. A Magyar Népköztársaság kormánya a nép érdekeitől és akaratától vezéreltetve éppen ezért teljes súlyával támogatja a Szovjetunió kormányának a nemzetközi biztonság megnövelésére, a tartós béke megteremtésére tett fenti kezdeményezését és a varsói szerződés tagál­lamaként kész a NATO-or­­szágokkal kötendő megnem­támadási szerződés aláírá­sára. A Magyar Népköztár­saság kormánya egyetért az­zal is, hogy e szerződések szövegébe iktassák megfe­lelő rendelkezésként: az­ ag­­resszoroktól meg kell tagad­ni minden nemzetközi tá­mogatást. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye sze­rint a varsói szerződés és az északatlanti szerződés álla­mai közti megnemtámadási szerződés megkötése egyút­tal kedvező talajt teremtene a világbéke­­ szempontjából legfontosabb, megoldásra megérett nemzetközi kérdé­sek rendezésére, békés tár­gyalások útján. A magyar nép érdekei mindenekelőtt azt követe­lik, hogy a német kérdés rendeződjék, a kontinens biztonságának, a történelmi tapasztalatok messzemenő fi­gyelembevételével, az Euró­pa népeinek békéjét oly­­annyiszor feldúló r­ém­et mi­­litarizmus végleges megfé­kezésével A Mag­yar Nép­köztársaság országgyűlése február 18-i határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére összehí­vandó konferencián: a kor­mány, tagjai és képviselői már ismételten síkraszálltak a Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képvise­lőivel kötendő békeszerző­dés mellett. Tizennégy év telt el a hit­lerista Németország szétzú­zása óta. Itt a legfőbb ideje a háború maradványainak végső felszámolására. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának szilárd meggyőződé­se,­ hogy a Szovjetunió kor­mányának a német kérdés rendezésére előterjesztett ja­vaslatai reális alapot nyúj­tanak, mind a békeszerződés megkötésére, mind Nyugat- Berlin státuszának rendezé­sére. E javaslatok elfogadá­sa nem ellentétes egyetlen nép, egyetlen békeszerető kormány érdekeivel sem. Ugyancsak Európa, a vi­lág népeinek érdekeit, a nemzetközi biztonság javát szolgálná a szovjet kormány és más szocialista kormá­nyok által már korábban is előterjesztett javaslatok el­fogadása, az atom- és hidro­génfegyverek törvénytelenné nyilvánítása és az államok fegyverzetéből való kiikta­tása, az e fegyverekkel vég­zett kísérletek örök időkre szóló eltiltása, a közép-euró­pai atom- és hidrogén- és rakétafegyverektől mentes övezet megteremtésére tett lengyel kormányjavaslat el­fogadása, a hagyományos fegyverzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényeges csökkentése, az eu­rópai államok területén ál­lomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a varsói szer­ződés többi tagállamai nem­csak javaslatokat tettek­­ e tárgyban, de egyoldalúan tettekkel is alátámasztották békés szándékukat. A Szov­jetunió több ízben csökken­tette fegyveres erőinek lét­számát és a varsói szerződés értelmében egyes országok területén tartózkodó csapa­tainak jelentékeny részét ki­vonta. A varsói szerződés többi tagállamai — köztük Magyarország — ugyancsak több ízben csökkentették sa­ját fegyveres erőik létszá­mát. A Szovjetunió egyolda­lúan felfüggesztette az atom- és hidrogénfegyverekkel vég­zett kísérleteket és csak az­után kényszerült újabb kí­sérletek végzésére, hogy a nyugati hatalmak tovább folytatták kísérletsorozatu­­kat. A sor most a NATO-orszá­­gok kormányain van. A szovjet kormány békeszerető javaslatainak elfogadásával, vagy hasonló célok elérését szolgáló javaslatok tételével bebizonyíthatják, hogy a ma­guk részéről valóban készek a hidegháború felszámolá­sára és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjet­unió kormányának állhata­tos kiállását a nemzetközi kérdések rendezését valóban előmozdító legfelsőbb szintű értekezlet összehívásáért, va­lamint azt a mély felelős­ségérzetről tanúságot tevő hajlékonyságát, hogy haj­landó részt venni a NATO- hatalmak által május 11-re javasolt külügyminiszteri ér­tekezleten, a német béke­szerződés és a nyugat-ber­lini helyzet megtárgyalása céljából. A magyar nép békeaka­ratát ismerve, a Magyar Népköztársaság kormánya teljes erejével küzd a meg­oldásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért, s ép­pen ezért úgy véli, hogy a Szovjet­­ Szocialista Köztár­saságok Szövetségének kor­mánya által tett javaslatok, illetve a NATO-hatalmak ál­tal esetleg teendő hasonló eredménnyel kecsegtető elő­terjesztések elfogadása, a születendő megegyezés, ked­vező hatást gyakorolnának az egész nemzetközi hely­zetre és megteremtenék Eu­rópában az általános béke és biztonság korszakának előfeltételeit. Nyugati külügyminiszterek tanácskozása Washingtonban Herter amerikai külügy­miniszterhelyettes, Selwyn Lloyd angol és Couve de Murry francia külügymi­niszter kedden kétnapos ér­tekezletre ült össze Washing­tonban, az Egyesült Államok fővárosában. A külügymi­niszterek ez alkalommal ösz­­szehangolják álláspontjaikat a hat hét múlva kezdődő genfi külügyminiszteri érte­kezlet előtt. A megbeszélé­sek mai szakaszába bekap­csolódik von Brentano nyu­gatnémet külügyminiszter is. Csütörtökön délelőtt ugyan­csak Washingtonban ül ösz­­sze a 10 éves fennállását »ünneplő« Északatlanti Szö­vetség miniszteri — a 15 tagállam külügyminiszteré­ből álló — tanácsa. Az első napon Eisenhower mond be­szédet a további napokon a külügyminiszterek zárt ajtók mögött üléseznek. Gogol, az orosz kritikai realizmus megalapítója Április 1-én ünnepeljük Nyi­­kolaj Gogol születésének 150. évfordulóját. Az író nevével elválaszthatatlanul össze­­forrt­­ az orosz irodalomtör­ténet egy új korszaka, amelyet Csernyisevszkij és Dobroljubov, a kor nagy forradalmi, demokratái, »az orosz irodalom gogoli­ idő­szakának« neveztek. Gogol a múlt évszázad harmincas éveiben kezdte meg irodalmi munkásságát. Elbeszéléseinek gyűjtemé­nye, a »Tanyai esték«, az orosz prózaírók első sorai­ba emelte Gogolt. A »Máju­si éj«, a »Szorocsinci vásár«, a »Karácsony éjjel« ■ című és a többi elbeszélés az uk­rán falu igaz világát vará­zsolja az olvasó elé. Gogol­ hitt Oroszország jövőjében és népében, s ez lelkesítette a »Tarasz Bulyba« című­­ hazafias mű­vének megírására. Belin­­szkij számtalanszor kiemelte Gogol munkásságát, s ezért a »való élet költőjének« ne­vezte. Az elnevezés rend­kívül találó, mert Gogol ké­sőbbi műveiben a »Mirgo­­rod«-ban, az »Orr«-ban, a »Hintó«-ban, a »Köpeny­ben, s a többiekben bebizo­nyította, hogy­­ világosan látja a való élet­­ jelensége­it. Együtt érez a jogtalan és­­kisemmizett, »kis­­embe­rekkel« , vés­­éles szatírával bírálja­ a­­ bürokrata­­ hivatal­nokokat.­­ Az 1838-ban megírt »Re­vizor«’ már az egész orosz földesúri rendszer szatírá­ját adja. A mű reális erő­vel leplezi le a nemesi­ hi­vatalnoki társadalom er­kölcsét, szokásait. A »Re­vizor« és a »Vőlegény« je­lentősen hozzájárult az orosz realista színjátszás fejlődéséhez. Az író 1842-ben fejezte be a »Holt lelkek« című regé­nyének első kötetét, amely­ben, Herzen ’ szavai sze­rint, megrázta egész Orosz­országot. Gogol művei közül már az író életében is társadal­mi-irodalmi harcok folytak. Belinszkij, Csernyisevszkij és Dobroljubov feltárták az írók alkotásainak objektív­­forradalmi jellegét. A re­akciós kritikusok ugyanak­kor igyekeztek úgy bemu­tatni a gogoli szatírákat, mint egy ártalmatlan humor virágait, s ily módon csök­kenteni próbálták a művek társadalmi hatását. Gogol művei napjainkban sem vesztették el időszerű­ségüket. Az előbb említett társadalmi-irodalmi harc az író halála után sem szűnt meg. Néhány külföldi or­szágban az író életének utolsó éveiben fellelhető el­lentmondásokat arra hasz­nálják fel, hogy Gogolt el­válasszák a­ haladó orosz kultúrától. Viktor Erlich amerikai irodalomtörténész béke védelmében,­1958-ban írt cikkében pél­dául durván eltorzítja Go­gol munkásságának elveit és dekadens szemszögből vizsgálja műveit. A szovjet irodalomtörténészek alapo­san és sokoldalúan tanulmá­nyozzák a realista író ha­gyományait, s határozottan síkraszállnak a »gogoli mű« védelmében. A szovjet nép szereti Go­gol alkotásait, s ezt a kö­vetkező számok fényesen bizonyítják: az elmúlt 41 esztendőben Gogol könyveit mintegy 800-szor, összesen 35 500 000 példányban adták ki. A műveket a Szovjet­unió népeinek 53 és a vi­lág sok más nyelvére lefor­dították. A szovjet nép 1952-ben ünnepélyesen, kegyelettel emlékezett meg Gogol ha­lálának 100. évfordulójáról. A Béke Világtanács határo­zata alapján a világ csak­nem valamennyi országában megünnepelték ezt a napot. Ebből az alkalomból a vi­lág legkiválóbb haladó írói — Arnold Zweig, Nazim Hikmet stb. — felhívták a figyelmet arra, hogy Gogol irodalmi munkássága nap­jainkban sem vesztette el jelentőségét. »Gogolt a múlt azon nagyjai közé sorolhat­juk — mondotta Cao Csíng­­hua kínai író —, akik se­gítették az utódokat a hu­manizmus, a kultúra és a

Next