Csongrád Megyei Hirlap, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
Kedd, 1959. június 2. ' Az alföldi piktúra (Folytatás a 3. Oldalról.)zottan értelmiségi arcokat mutatnak, s vannak olyanok is, akik katona, vagy hivatalnok vonásokat tükröznek. A lényeg azonban az, — hogy a művészek nyelvéből kölcsönözzek — a társadalom formabontását lehet látni azokon az arcokon, amelyek előttünk ma megjelennek. Éppen ezért mint módszert egyáltalán nem tudom kárhoztatni, hogy Kurucz D. István, amikor parasztfejeket fest, akkor általában magát festi. Hozzá kell szoknunk, hogy parasztok képében is saját emberi önarcképünket lássuk, ne pedig akár Tornyai színvonalán is néprajzi figurákat. Befejezésül, a mai problémákat és a ma előttünk kínálkozó utakat éppen az alföldi művészet kérdésében általánosítva az alábbiakban vázolta: — Egy gyökerestől változó, forradalmian átalakuló világban kell elismerni, meglátni magunkat, mai helyzetünket és jövőnket, s itt, ebben az adott világban kell érzékelni, felfogni mindezt úgy is, ahogy éppen itt van és úgy is, ahogyan általánosan érvényes. Ezt érthetően kimondani, festőnek megfesteni, szobrásznak szoborba formálni, ez gondolom, a lényeg. Ez a törvény, ez a szükségszerű és ezt kell megoldani. Meggyőződésem, hogy lehetetlenség meg nem oldani, mert ilyen feltételezés egyértelmű volna azzal, hogy nincs értelme az alföldi művészeti iránynak. Bocsássanak meg, hogy ilyen kategorikusan fogalzom ezeket a nagyon is szubjektív formában kifejezett tételeket, de nem szeretném ezzel a meggyőződés komolyságát veszélyeztetni. Igazolásul csak egyet mondhatok: én az én közgazdamesterségemben ezt ugyanígy fogom fel. Rajtunk az a fejlődés törvénye, hogy a termelést olyan magas fokra emeljük, hogy a termékek bősége minden nyomorúságot kiszorítson a világból. A mi dolgunk nehéz, a művészeké és íróké még a mienknél is sokszorosan nehezebb. Dehát a művészeknek a társadalmi munkamegoszlásban ez a szerepe. Ez volt Homéros és Michel Angelo idejében is és ez lesz a kommunizmus korszakában is, létrehozni, ami az alföldi művészetben a Tornyaiék által elindított realista művészetet közérthető módon tovább fejleszti, új tartalommal tölti meg. Az alföldi művészet az első lépéseket megtette, ezen átsegítette a haladó hagyományra való támaszkodás, az új tartalom is biztató módon, ha lassan is, de jelentkezik az alkotásokban. Végül arról beszélt Almási Gyula Béla festőművész, hogy az alföldi művészet a múltban is, a jelenben is csak egy részét képezheti az ország művészetének és ennek tudatában az alföldi művészet is csak annyi helyet kér a maga számára, mint amekkora eredményei alapján méltán meg is illeti. Befejezésül a következőket mondotta: — Szántó Kovács János diófájához hasonlóan, Tornyai is új fát ültetett el a művészetben, aminek mai életünk ad olyan légkört, amiben szabadon kiteljesedhet és megvalósíthatja a szocialista realizmus módszereinek se■ gítségével az új’ művészetet, ■ ami a valóság bonyolult je■ fenségeit a maguk teljességé■ ben, mozgásukban és fejlődésükben magas művészi fokon ábrázolja, hogy így a nép ügyét a művészet eszközeivel is szolgálja A vitaindító előadás és a hozzászólások után az ankét első része befejeződött és a délutáni órákban a résztvevők megjelentek a Tornyai Múzeumban rendezett «Vásárhely művészete« című kiállítás megnyitásán, ahol Osváth Béla múzeumigazgató megnyitó beszédében szintén az alföldi képzőművészek problémáit fejtegette, majd hangulatos estét töltöttek el a mártélyi Tisza partján épült «Tiszavirág« vendéglőben. — társadalmi kérdés Megszűnt az alföldi festészet háttérbe szorítása A művésznek is új emberré kell válnia Rémyi László hozzászólásá- ban megállapítja, hogy mű- 1 vészetünkben az Alföld, mintegy jelképévé vált an- nak a látható és láthatatlan magyar világnak, amely sű- rítetten fejezi ki nemzeti karakterünk legjellegzete- sebb vonásait. Ez a sűrített magyar világ szinte százados készenlétben várt azokra, akik a művészet útján nemzeti kultúránk fontos elemé vé avatják. E megállapítások után rámutatott arra, hogy e felfedezés ideje egybeesik az 1848-as szabadságharc korá- gyal. Majd elemzi a nép- életképeket, amelyek a ro- ronantika hangján mesélnek. A nemzeti romantika fejlő- désének útját Munkácsy lendítette tovább azzal, hogy felszámolta a népi zsánér idilli világát. A századvég pontot tett a sajátlagos zsánerműfaj romantikus beállí- tottságára és új hang jelentkezik. Ennek az új törekvésnek célja, hogy a társadalom együttérző érdeklődését keltse fel a nép iránt. — Mély, igaz és jellemző szintétizsbe foglalni népünk világát — ez a törekvés ezidőben Tornyai, Rudnai, Koszta, Endre Béla művészei térnek. Ennek a céljainak és jellegében nagyon határozott piktúrának a gyökerei viszszanyúlnak nemzeti hagyományunkhoz, Tornyai drámai látásában, Koszta vérmes paraszti erejében, Rudnai nemes pátoszában. Endre képeinek együttérzésében is mindmegannyi jellemvonását ismerjük fel a Munkácsy-féle romantikus realizmus sajátos természetének: a szenvedélyes művészi vérmérséklet és az érzésteljes emberség együttes síkraszállását a nép mellett festészetünk megújhodó nyelvén. Az új tartalom, ha lassan is, de jelentkezik Befejezésként hangsúlyozta: " Amikor az utóbbi évek egyre határozottabb állásfoglalása alapján alföldi festészet címszó alatt új fejezetet nyitunk, elsősorban ezeknek a mestereknek a munkásságára gondolunk. Az alföldiek felvonultatása természetesen nem szembeállítást jelent más tájak festészetével. Arról van szó, hogy ■napjaink művészetszemléletének társadalomtörténeti igazsága megszürteti az alföldi festészet múltban történt háttérbe szorulását, amelynek fő okát bizonyára okkal kereshetjük néphezkötöttségében. Ezt a »hátrányt« mi most a mesterek dicséretére váltjuk és tudatos, nagyszerű vállalásukat a maga puszta szépségében és erejében tárjuk népünk elé. Almási Gyula Béla festőművész hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy éppen ebben a teremben állt a bíróság előtt Szántó Kovács János, s a vásárhelyi nincstelen paraszti sorból kiemelkedő Tornyai nem is tehetett mást, mint azt, hogy vállalta a Szántó Kovácsok sorsát. Az agrárproletárok népes táborának a művészetekben is szüksége volt egy képviselőre, aki képekben is feltárta, kimondta mindenki helyett az igaz valóságot. Az alföldi művészet másik kiváló nagy mesterének, Medgyessy Ferencnek is éppen úgy kijárt a dilettáns, az őstehetség elismerő, gúnyos megtiszteltetése, mint Tornyainak. Mindketten olyan alapokat raktak le a magyar művészetben, amire ma büszkék vagyunk és amit ma méltán az alföldi művészet haladó hagyományainak tekintünk. — Az új alföldi művészet azonban nemcsak a hagyományokra épít — mondotta —, hanem éppen a hagyományok alapján az élő valóságra támaszkodva próbálja a társadalmi viszonyok rohamos fejlődését követni. Aki ismeri változó életünk ezerféle megnyilvánulását, fel tudja mérni az alkotó művészre háruló hatalmas feladatot is. Nagy útvesztő ez minden művész számára nemcsak azért, mert a régi még nem tűnt el és az új még nem jelent meg teljeserejével, hanem azért is, mert valami olyan újat kell vasárnap aezelatt az amtet a hozzászólásokkal folytatódott. Elsőnek dr. Csalogh József, a szentesi Koszta Múzeum igazgatója kért szót és arról szólott, hogy az új művészet kialakításában milyen szerepet tölthet be a múzeum. Kérte, hogy tegyék intézményessé egyes képzőművészek kiköltözését nagyüzemi gazdaságokba, hogy ott a fejlődő élettel bensőséges viszonyba kerülhessenek. Szelesi Zoltán, a szegedi múzeum munkatársa szintén rámutatott arra, hogy új társadalmunk jogos igényeit kielégíteni kívánó mai művészetünk haladó vonala az alföldi mesterek örökségében találja meg leginkább azokat a tényezőket, melyek a szocialista realista művészet hazai kialakításának lényeges elemei, majd kijelentette, hogy elengedhetetlenül kívánatos volna Szegeden is megrendezni az » Alföld tája és népe« című állandó kiállítást. Kaposvári Gyula, a szolnoki múzeum igazgatója Szolnok társadalmi rajzát ismertette, valamint a művésztelep történetének megírását sürgette. Szabó Iván szobrászművész hangsúlyozta, hogy az alföldi festészet mesterei magatartásukban adnak példát az utódoknak, majd a téma és tartalom kérdéseit tette szóvá, és itt a tartalom elsődlegességét hangsúlyozta. Bedő Ferenc festőművész kiemelte a város párt- és tanácsszerveinek azt a sokrétű segítségét, amivel Vásárhely művészéletét kibontakozásában segíti. A ló és traktor (téma és tartalom) kérdéséhez hozzászólva érdekességként említette meg, hogy Aba-Novák a 30-as évek derekán feljegyezte: lehet-e a rádió a képzőművészet tárgya? Ma már nem vitás erre a felelet. Ebből következik tehát, hogy a gép sem idegen a képzőművészeti ábrázolástól. Ez azonban egy hoszszabb folyamat. Meg kell barátkozni a képpel, a bennünket körülvevő élettel, ebben a képben a művésznek differenciálnia kell, hogy az újat lássa. Végül a nép és a művész kapcsolatáról beszélt. Oelmacher Anna műtörténész megállapította, hogy Munkácsy festészetének kontinuitása bíztató a jövő számára. Túl szűknek ítélte a »ló és traktor« megfogalmazását, ahogyan azt a felszólalók értelmezték, mert itt ebben az ellentétpárban Erdei Ferenc a megváltozott termelési viszonyt akarta érzékeltetni. Mint mondotta: a ló ábrázolása lehet izgalmas, de nem kevésbé lehet izgató annak a traktornak ábrázolása sem, amelyik a Szovjetunió szűzföldjeit törte fel. A gép és az ember viszonyának kifejezése azon múlik, hogy ki hogyan fogja fel. A fáklyavivőknek az a feladatuk, hogy teremtsék meg a magyar nép új társadalmi rajzát a képzőművészet leg-magasabb eszközeivel. Erdei Ferenc újabb hozzászólása-ban ismét kitért az ember és a gép viszonyára, és ismét hangsúlyozta: a termelő világ alapjaiban változott meg, s ezt a képzőművészetnek is tükröznie kell. László Gyula egyetemi tanár felszólalásában azt boncolgatta, hogy az új ember megfigyelése nem elég, hanem a művésznek is új emberré kell válnia, hogy ábrázolása tökéletes legyen. Miután a gép felszabadítja az embert a nehéz munka alól, az ember mozgása is megváltozik, s ezt a megváltozott emberi mozgást megragadnia elsősorban kötelessége a művésznek. Dr. Kószó Pál orvos felszólalása után Szabó Endre újságíró azt a javaslatot tette, hogy az ankét teljes anyagát könyvalakban jelentessék meg, mint kordokumentumot. Az értekezlet a javaslatot elfogadta. Végül Pogány G. Gábor foglalta össze a kétnapos országos művészeti konferencia tanulságait. A kétnapos értekezlet Ormos Pál dr. zárószavaival ért véget. Rendőrségi riporterünk jelenti: halálos gázolás szombaton éjjel. — TÍZ GYERMEKJÁTÉKBÓL Megdöbbentő közlekedési szerencsétlenség történt szombaton éjjel 22 óra után néhány perccel Hódmezővásárhelyen, a Szántó Kovács János utcán, az állami gazdaságok boltja előtt. Az Útfenntartó Vállalat AC 19— 11 rendszámú személygépkocsija a Tiszti Klub felől — becslések szerint — 70— 80 kilométeres sebességgel száguldott a bérházak felé. A nagy sebesség miatt az útmegtörést nem tudta követni, így a baloldalon akart tovább haladni. Éppen akkor ment át az úttesten három fiatal — akik a Kert Moziból jöttek —, az egyiket, Békési István 16 éves fiát (Botond u. 87.) a szabálytalanul közlekedő autó elgázolta. Az ütés következtében a gyerek jobbra mintegy 6 méterre vágódott az úttestre s feje szétroncsolódott. A gépkocsi két fa között felszaladt a múzeum előtti járdára és csaknem 30 méternyi csúszás után állt meg. A helyszínre kiért orvos megállapította, hogy a sérülés halálos, ezért várt a további rendőri intézkedésre. A mentőautó éppen szülésnél volt kint, ezért csak később kerülhetett a fiú kórházba, ahol néhány óra múlva meghalt. Az autót gondos átvizsgálás végett a rendőrségre vitték. Az ügyben vizsgálat indult, hogy a történtekért kit terhel a felelősség. * Ismét egy szomorú esetről számolhatunk be olvasóinknak. Gyermek kezébe került a gyufa Árpádhalom községben, özv. Tímár Mihályné tanyáján pénteken délelőtt egy 5 éves kisfiú csente el a gyufásdobozt és játszani ment a szalmakazal mögé. Néhány másodperc múlva hatalmas lángokkal égett a szalma és a kukoricaszár. A kivonuló tűzoltóknak csak nagy nehezen sikerült a lángokat elfojtani, de a kár így is megközelíti a másfélezer forintot. A tűzeset újbóli figyelmeztetés a szülőknek, hogy jobban ügyeljenek kisgyermekükre: ne kerüljön a ki csöpp kis kezekbe a pusztulást jelentő gyufaszál. 4 Legyen minden szövetkezeti vezető segítőtársa A „Népszabadság“ termelőszövetkezeti tanácsadójáról Pár héttel ezelőtt a »Nép-szabadság « mellékleteként rendkívül hasznos füzetecske került az újságárusokhoz. És most vasárnap megjelent , a másik: a »Népszabadság« termelőszövetkezeti tanács- adójának második része . .. Mindkét füzet írói — az egyes szakminisztériumok tisztviselői, a Termelőszövet- I kezeti Tanács, a Magyar Nemzeti Bank, a SZÖVOSZ, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az Állami Biztosító vezetői — arra törekedtek, hogy a gazdálkodás, a szövetkezeti élet mindennapos problémáiban minél praktikusabb tanácsokat adjanak a termelőszövetkezeteknek. Úgy véljük, ez a két füzet valóban lényeges segítség a termelőszövetkezetek elnökeinek, könyvelőinek, mezőgazdászainak — jó segítője a hirtelen nagyra növekedett, vagy újonnan alakult termelőszövetkezetek megszilárdításának. Csak néhány címet idézünk a tanácsadó most megjelent második részéből: Hol arasson a gép, hol a kézi kasza? Milyen kártalanítás jár az egyéni gazdának, ha pillangós vetése a tsz táblába került? Hogyan lehet baromfitápot beszerezni? Hogyan lehet a sertéshizlaláshoz takarmánykölcsönt szerezni? Mi a feladatuk a termelőszövetkezeti beruházási irodáknak? Hogyan kérjünk építési és bontási engedélyeket? Mi után fizetnek forgalmi adót a tsz-ek? Ki kaphat csecsemőkelengyét? Mennyi földjáradékot fizet a tsz? Hol javítják az öntözőgépeket? — és még ezenkívül számos, a szövetkezetek gazdálkodását és életét irányító emberek számára nélkülözhetetlen tudnivalókat tartalmaz ez a tanácsadó. Hogy az eddig megjelent két termelőszövetkezeti tanácsadó csakugyan elérje célját s valóban jó segítsége legyen a szövetkezeti embereknek, javasoljuk, vegyék kézbe, forgassák minél többet, mert gyakran nehéz, szinte megoldhatatlannak látszó problémákra kapnak választ a lehető legrövidebben és leggyorsabban! (H. L.) —mi■mm■iniáin ■iiiiiiimi ! Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki ■ mindazoknak, akik felejt- ■ hetetlen drága jó férjem, ■ szerető édespapa, nagyapa, ■ jóságos fiam, testvérünk, M rokonunk, SZŰCS PÉTER f. hó 28-i temetésén megjelentek, koszorúkkal, virágokkal fájdalmunkat enyhítették. Külön köszönetet mondunk a makói Úttörő Tsz vezetőségének és tagságának, valamint a Szíjgyártó KTSZ tagjainak részvétnyilvánításáért. Gyászoló család Makó 1 | Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazon rokonoknak, kartársaknak, akik férjem és kicsapóm SZÉKELY PÉTER Tefu. Kirend. vezetője temetésén megjelentek, fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk a A. K. I. G. és A. K. O. V. Vállalatnak önfeláldozó segítségükért. Gyászoló felesége és kislánya, Makó APRÓHIRDETÉSEK IIA . I Házasság céljából , Barattyosi dűlőben VASnKHEM | megismerkednék 18 szénakaszáló van ki........ —32 éves, rk. adó. Érd. Szántó K. 180 n-ös házhelynek txfiss. barna gaz- | János utca 29. 3535 való telek eladó. — dalannyal. „Virág" ] Kisebb-nagyobb ta- Eit. Móra Ferencit. jeligére a kiadohi- -“■ 2 vatalba kerek leve p,m a kiadat,an. Törött kerékpárt, let. Xa328 vatvöe'"van eladó törött, kopott mező- Marx utca 31. szá- Ka válast vállalunk! gazdasági géprészen»a beköltözhető fél El.t csillag utca ".1 két felelősséggel he- ház, utcai rész el- , Lsillag Utca .3. gesztem, tűzhelyta- adó. 8533 Cseplo munka csapatvílast és minden la- katait .it —7)—1“ ba lehet jelentkeztetésmuntot válla- “hetó híznak . Felszabadult u. lakatosmester, Kos- belsö része eladó. 5331 ______ suth tér, Templom- JW rtl i'P°£ zott sértés A. -ba?Az'----------------Ülni fejjeUszekrényS5eladó 1 Zsoldos utca 21. Der.gyelem: zsiradék- csifhadás , imli órákban. 5380 Lot_, átcseréli kitűnő em. 3 ajtó_ 3533 Lebontásra 12 méte- Sándor tábika Általa- 300 n-el lóhere ki- rés Istálló elsőrennM KTSZ. Bálint adó. Észak utca 47. -« de*£ utca 1. szám alatti 1541 sJ?_t VI 201 Téa£É2í!£g£:___________2 Puszta 1. szám alatt sas Mártonéknál. Lebontásra épületek kaszáló kiadó. Ért. x5561 eladók. Érd. lehet Madách utca 5. 3346 - nk . .------klQ...as.. a Csomorkányi őr- Elkóborolt három iás.k vállalok műháznál.. Orosházi vo- fehér bárány, Csor- lép, viasz topható, bálon.___________ x zsatanja 332. alól száraz fenyő, nyár-kapálásra és rizs- május 29-én. Aki deszka, kézi fagyomlálásra a Ko- tuc* róluk, vagy talposkocsi, répaplópáncsi Állami Gaz- ‘A jelentse a fenti napi kalmarrostadaság paléi, vajda- címre, vagy a rend- eladó. Szántó Köti, gencsházi, cukor-őrségre._______ 1347 vaes 14Pos utca 131. majori ésattkai Eladó Simonyi utcai cserépkályha üzemegységében lé- 47. számú ház. Er- Dózsa György hét jelentkezni. -deklődni Kutasi út utca as * György Kopáncsi Állami 15. 5540 ———■■-■■■--.-----.— Gazdaság._______ x 15 centis gerenda. 7 szombaton délután 123 rms Danuvia db fedélta, lécek, bü 2-kor a város príma állapotban eltetőcserép eladók. 671.én “ körtöltésen adó. Csillag utca Béke utca 44. 5530 kívül a makói úton, 30. x ~—kocsiról leesett 1 ———------------------------ KisDoconadi lelépi- zsák svinül i\tít/pI 125-ÖS lemezvillán tett lépek, mülép. többen^ lakók ké- Csepel ÚJ rendszám- új férfikerékpar, - *“be'; táblával, fehér cse- ágy eladó. Klauzál ad’ t me^T*sé: répkályha, modern, utca 54. 5531 Li, isi«“«® mély .babakocsi^ e,- mobck éF^kaptárak IT'JéfataiS.** János ul “ 300 5363 ?ladok- 1181632 u.‘.c.“ 125 ems moturkrrek-Csilla« utcT"42 szá- ‘t1— ---------------- P*1’ Kálmán ^ 7 utca Agyag utca 34. sza- u. 25. mu ház eladó. Erd. u^y brrnshin- ------—-----------■------Klauzál utca 44. „V.tw 0 1 és fél collos —-----------------------------du. sublót eladó. _ centrifugai szivaty-egynegyed, meg- Itatóvályút vennék tyút sürgősen venasztható, beköltöz- 2—2,3 méteresig. — nék. Címet a Hirkety házrész eladó. _Eflsz.8br idu)as 11. 43. 1 detebe kérem. Ért, Klauzál utca síp „te* jg. alatt ! Üzemképes lemez—_------, ’ hajított vázú női I villás, 350 cm» IZS Szállást adnék nő, kerékpár, ebédleszö- 110 pop-ért eladó, — vagy férfi részére- nyeg, varrógép el- Szentes, Rákóczi út cím a kiadóban. 1 adó- 5558 I 38. 5568 Korlátlan mennyiségben, magas áron vásárolunk süldőt, malacot 12 kg-tól, 0 hetesnél idősebb VÁLASZTOTT BORJÚT a június hónapra meghirdetett átvételi helyeken és városok piaci napjain. m^mm^mmm^^songráá^meg^eijiU^forgalmiVállalat^^