Csongrád Megyei Hirlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

RÖVIDEN ! a félévi Jelentés szerint jó ütemben haladnak a termelőszövetkezeti építkezések megyénkben A nád kivételével már nincs hiány­os építkezési anyagokban SZŐLŐGYÖKEREZTETŐ ____telep létesül Igen jelentős elgondolás valóraváltásán fáradoznak a csongrádi Petőfi Tsz tagjai a Szőlészeti Kutató Intézet munkatársaival egyetemben. A közös gazdaságnak ugyan­is igen jó adottsága van sző­­lőgyökereztető telep létesíté­sére. A viszonylag homo­kos területtel rendelkező termelőszövetkezet az elgon­dolások szerint 20 holdas te­lepet kíván beállítani. Ez pedig nemcsak megyei, ha­nem országos viszonylatban is igen jelentős lesz, mert módot ad arra, hogy a meg­lehetősen keveredett kadar­kaállományt felújítsák —el­sősorban Csongrád környé­kén. Értesüléseink szerint a Szőlészeti Kutató Intézet munkatársai már megkezd­ték a termelőszövetkezet szőlőjében a tőkék szelektá­lását, megfigyelését. TEHERGÉPKOCSI­K­ A HALÁSZOKNAK A vásárhelyi Ady Halá­szati Termelőszövetkezet tagjainak igen sok gondot okozott a távoli vízpartok­ról történő halszállítás. Ed­dig ugyanis az volt a gya­korlat, hogy amint egy-egy halásznál nagyobb mennyi­ségű hal gyűlt össze, kerék­párral, vagy motorral szál­lította be Vásárhelyre, ami nagyon hátrányos volt, hi­szen addig kiesett a terme­lőmunkából. Ezen a gondon segített a szövetkezet vezetősége ak­kor, amikor elhatározta, hogy saját erőből egy há­romnegyedtonnás, IFA gyárt­mányú tehergépkocsit vásá­rol. A gépkocsit tegnap, jú­lius 31-én vették át Buda­pesten a szövetkezet vezetői, amelyet kellő bejáratás után azonnal munkába állítanak. A kocsi meghatározott idő­ben szedi majd össze a ki­fogott halat és szállítja be a halcsarnokba. A termelőszövetkezetek mind nagyobb arányú szám­beli fejlődése és gazdasági megerősödése szükségszerűvé teszi az építési beruházások növekedését is. Amíg példá­ul az elmúlt évben még csak 15 millió forint hitelt kaptak erre a célra a me­gye közös gazdaságai, addig ez az összeg ebben az évben meghaladta a 45 millió forintot. Ebből az összegből közel 31 millió forintot építkezések­re fordítanak a termelőszö­vetkezetek, kétmillió 741 ezer forint értékben gépe­ket vásárolnak, míg egyéb beruházásra — talajjaví­tásra, fásításra, szőlő és gyümölcsös telepítésére — ötmilliá­rd­ ezer forintot költenek. Az építkezések megkezdé­sét — főleg az év elején — több tényező hátráltatta, de ezeket sikerült leküzdeni. Egyik ilyen gond volt bizo­nyos építőanyagok hiánya, amelyeket végül is a MEZŐ­­SZÖV, illetve a TÜZÉP ré­vén sikerült beszerezni. Je­lentős segítséget adnak az építkezésekhez megyénk tég­lagyárai is, hiszen terven felül 5 millió tég­lát, és a szükségletnek megfelelő mennyiségű cse­repet juttatnak a közös gazdaságok építkezéseihez. A jelenlegi állapot szerint azonban erre a téglameny­­nyiségre nem lesz szüksé­gük. Leginkább a betonkavics volt az, amely lényegesen megnehezítette az építkezé­sek megkezdését A délegy­házi kavicsbánya ugyanis el­iszaposodott, így nem tud­ták idejében leszállítani a szükséges mennyiségű anya­got megyénkbe. Másik, leg­jelentősebb anyaghiány a villamosításhoz szükséges telített faoszlopokból volt, ez azonban már részben megoldódott. Az a tény azonban, hogy a MEGYE­­VILL nem rendelkezett a szükséges oszlopmennyiség­gel, kihatással van a belső villamosításokra, hiszen az idő rövidsége miatt már nem tudják a tervezett 18 tsz belső villamosítását befejezni ebben az évben. Az év el­ső felében ugyanis egy közös gazdaság villamo­sítását sem tudták megkez­deni. Jelenleg viszont a nád hiánya gördít komoly aka­dályokat a tsz-ek építkezése­ elé. Ez az anyag elsősorban­ a szabadtartásos istállókhoz, nélkülözhetetlen. Mindezek­ ellenére azonban elég jónak­­ mondható megyénkben a­ termelőszövetkezeti építke-­ zések üteme — még orszá-­ gos viszonylatban is. Nagyságra és fontosságra­ is legjelentősebbek a­ szarvasmarha-istállók, ame-­­lyekből 18 készül ebben az­ évben megyénkben, összesen­ 1234 férőhellyel. Ezek közül­ nyolc falegyenben van, hét-­ nek befejezték az alapozá-­­sát, tettének megkezdték az­ alapozását, míg egynek az­ építését nem kezdték el. a­ falegyenben lévő istállók­ további munkálatai gyorsan­ haladnak, hiszen általában' SRK fém tetőszerkezettel! készülnek, melyekből nincs' hiány és az összeszerelésük­ is lényegesen gyorsabb, mint' a fa tetőszerkezeté. Ezen túl­ azonban igen jelentős az a férőhely is, amelyet a tsz-ek tagjai házilagosan, saját erőből alakítanak át. Ez év elejétől az eperjesi Ifjú Gárda Tsz tagjai egy 80 férőhelyes, az árpádhal­mi Árpád Tsz tagjai egy 38 férőhelyes istálló átala­kítását fejezték be. Jelentősebb lemaradás ta­pasztalható a növendékmar­­ha-istállók építésénél, mely­ből három készül megyénk­ben, összesen 200 férőhely­­lyel. Ezek közül azonban még csak egynek az alapo­zását kezdték meg. Hasonló ehhez a sertésszállások és hizlaldák építése is, amelyből 1700 férőhellyel 16 épület készül. Három épület kivi­telezőjével még a szerződést sem kötötték meg, és csu­pán két sertésszállás van falegyenben. Az építkezések jelenlegi állapota szerint a baromfiólak építése a legelőrehaladottabb me­gyénkben. Az első fél évben nyolc épü­letet adtak át rendeltetésé­nek 14 500 férőhellyel, ugyanakkor egy másik épü­­let belső munkálatait is be­fejezték már. Ebből a szin­­tés fontos nagyüzemi épü­letből a szegedi járásban terven felül kettő készült el, a deszki Táncsics, illetve az újszenttiváni Új Élet Ter­melőszövetkezetben, összesen 3500 férőhellyel. Általánosságban elmond­ható a többi építkezésről is, hogy — figyelembe véve a korábbi anyagellátási zava­rokat — megfelelő ütemben haladnak és idejére befeje­zik azokat. Kivételt képez­nek természetesen azok a létesítmények, amelyek ter­ven felül készülnek el, mint például a nagymágocsi Pe­tőfi és Béke Tsz artézi kút­­jai. A szükséges 19 tonna csövet ugyanis előrelátható­lag csak december elején tudják kiutalni nekik. Az új és a területileg je­lentősen felfejlődött terme­lőszövetkezetek egy részé­ben egyszerű, úgynevezett szerfás növendékmarha-is­­tállók is készülnek, összesen 400 férőhellyel. Ezek zöme a szentesi járásban épül, ami érthető is, hiszen ott volt a legnagyobb a felfejlő­dés ez év tavaszán. Az eh­hez szükséges szérfát az ER­­DÉRT-vállalat lekötve szál­lítja majd le, csupán az a baj, hogy legyártásukat még nem kezdték el, így pedig félő, hogy a késői szállítás miatt kitolódnak az épít­kezések, amelyek az új tsz-ekben gátolják majd a közös állatállomány kiala­kítását. A termelőszövetkezetek to­vábbi megerősítése, gazda­sági fellendítése érdekében kívánatos lenne, ha mind­azon vállalatok, amelyek te­vékeny részt vállaltak a tsz­­építkezések anyagellátásá­ból, mielőbb gondoskodná­nak a leszállításról. Csak így érhető el az, hogy ne le­gyen áthúzódó építkezés és még ebben az évben haszná­latba vehessék az új épüle­teket megyénk közös gaz­daságai. FŐISKOLÁSOK ÉS ÚJSÁGÍRÓK BESZÉLGETÉSE A Képzőművészeti Főis­kola növendékei több hetet töltöttek a hódmezővásárhe­lyi és a mártélyi művészte­lepen, hogy közelebbről megismerjék Tornyai János városát és az alföldi képző­­művészeti életet. A főiskolá­sok itt-tartózkodásuk ideje alatt kivették a részüket az alkotómunkából is és szá­mos vázlatot, akvarellt és olajfestményt készítettek a vásárhelyi és a mártélyi táj­ról. Az elmúlt napokban a TIT vásárhelyi klubjában baráti beszélgetésre jöttek össze szerkesztőségünk mun­katársaival, hogy részlete­sebben tájékozódjanak a megye életéről. Különösen a termelőszövetkezetek fejlő­dése, erősödése érdekelte a képzőművészeti főiskoláso­kat, mivel a beszélgetés előtt meglátogatták a hód­mezővásárhelyi Dózsa Ter­melőszövetkezetet. A baráti beszélgetést igen hasznosnak könyvelték el mind a kép­zőművészeti főiskolások, mind pedig lapunk munka­társai. / Nixon látogatásdnakn \ '.T/ Itji jelentőségéig && g Lottóhúzás 4j és divatbemutató Szegeden ~ ! _____ ■ 'IJ I községfejlesztési terv végrehajtásáról tárgyalt a vásárhelyi tanács * b~ — I Jövő heti rádióműsor : imHniiHi­miniHinMHiwuMuauMie ■'VTtWMIjMSp Y /y­­hu' MHinmNimmimiiiuiiiniNNiuniiiHniiiMmi j Ti Közel kilencven pedagógus tett esküt tegnap Vásárhelyen Ünnepi percek tanúja volt tegnap délelőtt a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium épülete. Közel kilencven, nemrég végzett 18—20 éves és az idén a megyében mun­kába álló pedagógus tette le az esküt, akik a jövő tan­évben jórészt községi és ta­nyai iskolákban tanítanak. Az ünnepélyes eskütétel alkalmával megjelent Varga Kovács János elvtárs, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, Hantos Mi­hály elvtárs, a megyei ta­nács v. b.-elnökhelyettese, Ökrös János elvtárs, a Pe­dagógus Szakszervezet me­gyei elnöke és Szalontai Jó­zsef elvtárs, a Hazafias Nép­front-bizottság megyei titká­rának helyettese. Sípos László üdvözlő sza­vai után Csenke László elv­társ, a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet. — ... Azelőtt a régi rend­szerben az »életbelépés« lét­bizonytalanságot jelentett, most pedig jó megélhetést, zavartalan munkát ad a né­pi demokrácia a fiatal pe­dagógusoknak — mondotta többek között az előadó. Csenke elvtárs azután arról beszélt, hogy a nevelők megbecsült tagjai a Magyar Népköztársaság, és ha több gonddal is jár községi, ta­nyai tanítók helyzete, a le­mondás nem válik igényte­lenséggé és a hivatás mes­terséggé. Nagyszerű tettek várják el községekben a fia­tal nevelőket és az ő fel­adatuk, hogy szocialista szellemben, a marxizmus— leninizmus eszméinek meg­felelően neveljék az új nem­zedéket. A munkás-paraszt származású gyerekek körül­tekintő nevelése, a tsz-moz­­galom fejlesztése mind-mind megvalósítandó célkitűzés. Csenke elvtárs végül sok sikert kívánt a fiatal peda­gógusoknak munkájukhoz. Varga Kovács elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdő pedagógusok első lépéseit a barátok, az ellen­ségek egyaránt nagy figye­lemmel kísérik. Bővíteni kell mindig a tudást, s kü­lönösen a marxista-leninis­ta ismereteket. Hantos elv­társ, a politikai, szakmai és az emberi helytállásról szó­lott A fiatal pedagógusok igen nagy tetszéssel fogadták a hozzászólásokat. Az ünnep­ség végén rövid megbeszé­lés volt, majd a fiatal ne­velők kinevezési papírjuk­kal a zsebükben, átvonultak a megyei tanács épületébe. Itt a pedagógus szakszerve­zet látta vendégül őket — Most egyáltalán nem méltatlankodnak a nevelők, hanem bizakodással és lel­kesedéssel fogadták kineve­zésüket — mondotta az egyik tanácsi dolgozó és nyilván sok éves tapasztala­tát öntötte szavakba. Megkérdeztünk néhány fiatal nevelőt, többek között Szűcs Lászlót, Búzás Erzsé­betet, hogyan vélekednek ki­nevezésükről és valamennyi­en azt mondták, hogy szíve­sen vállalják a munkát és ki is költöznek a községbe, mert csak így tudják meg­ismerni igazán a gyerekeket, a szülőket. Megadás Moszkvában a magyar kormányküldöttség tiszteletére Kós Péter rendkívüli kö­vet és meghatalmazott mi­niszter, a Magyar Népköz­­társaság moszkvai nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője pénteken délután foga­dást adott abból az alkalom­ból, hogy Apró Antalnak, a Minisztertanács első elnök­­helyettesének, az MSZMP Politikai Bizottság tagjá­nak vezetésével a Szovjet­unióban tartózkodik a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányküldöttsége. A fogadáson részt vettek a küldöttség tagjai, élükön Apró Antallal. Szovjet részről a fogadá­son megjelent A. I. Miko­­jan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja. A rendkívül szívélyes, ba­ráti hangulatú fogadáson megjelent vendégeket Kós Péter ideiglenes ügyvivő kö­szöntötte. Ezután A. I. Mi­­kojan és Apró Antal mon­dott pohárköszöntőt. Mind­ketten rámutattak: az a tény, hogy­ alig egy évvel a két ország között megkötött hosszúlejáratú árucserefor­galmi megállapodás aláírása után már az árucsere kibő­vítéséről folynak a tárgyalá­sok, arra mutat, hogy a Ma­gyar Népköztársaság gazda­sága gyorsan talpraállt és erőteljesen fejlődik. Hangoz­tatták, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatai sokat­­igérően fejlődnek. Könyv jelenik meg a szentesi paprikáról A szentesi Kertészeti Kutató Intézetben hosszú kísér­­letező munka eredményeként sikerült nemesíteni a csí­pősségmentes paprikát. Az intézet főbb kísérleti terményei még ezenkívül a karalábé, kelkáposzta és a retek. Az idén a tervek szerint 700 kiló paprikamagot termesztenek az intézet 33 holdas területén. Mindemellett a zöldség-teljfaj­­ták nemesítésével foglalkoznak, ami igen jelentős a nagy­üzemi kertészetek szempontjából. Nagy jelentőségű ese­mény, hogy az intézet kiadásiban rövidesen könyv jelenik meg­­a szentesi paprika« címmel, a könyv írója Szalva Péter a kísérleti telep vezetője. A szakemberek és a kö­zönség számára egyaránt népszerű könyv 12 színes képet, egy színes térképet is kilencvenhat rendes nyomású ké­pet tartalmaz és élvezetes módon tárja fel a paprikáién mesztissel és nemesítéssel kapcsolatos tudnivalókat. A héten 50 tagú, budapesti szakemberekből álló kül­döttség tett látogatást a Kertészeti Kutató Intézet kísérleti telepén. Szalva Péter vezető kutató az üvegházban keresztezi a paprikát, Szalva Péterné laboratóriumvezető a szentesi paprika C-vitamintartal­mát vizsgálja.

Next