Csongrád Megyei Hirlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
Vasárnap, 1956. november 1. (Folytatás az 1. oldalról.) sok probléma van az értékesítésnél : a másodrendű vöröshagyma értékesítése nincs jól megszervezve. Hangsúlyozta, hogy a makói hagyma kitűnő minőségének megőrzése érdekében szükséges a megfelelő agrotechnikai rendszabályok betartása. Azonban a kisparcellákon gazdálkodó hagymakerteszek egy része két-három év óta egymás után hagymát termeszt, ami elrontja nemcsak a földet, de lerontja a hagyma minőségét is. Önként ajánlkozik, hogy a termelőszövetkezetekben, a nagyüzemekben szervezzük meg a vöröshagyma-termesztést, ahol négyzetes vetésforgóval, a gépek felhasználásával biztosítani lehet a világhírű makói hagyma kitűnő minőségének megőrzését. Felhívta a figyelmet a fokhagyma nagyobb területen történő termesztésére, hiszen, mint mondotta, fokhagymából bármilyen menynyiséget el tudnánk adni a világpiacon. Szabó elvtárs foglalkozott az ifjúság nevelésével is és hangsúlyozta ennek társadalmi fontosságát. A marxista elmélet jó alkalmazását elért eredményeink igazolják Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének felszólalása Szirmai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agitprop. osztályának vezetője felszólalását azzal kezdte, hogy őszintén gratulál azokhoz az eredményekhez, amelyeket Csongrád megye kommunistái az ellenforradalom óta elértek. — Önök, Csongrád megye kommunistái a sikereket azonban nemcsak önmaguknak tulajdoníthatják — és biztosra veszem, nem is gondolnak erre. Az itteni sok szép eredmény a megye minden dolgozójának ered■nténye s harcban, munkában együtt érték el a kommunisták és a pártonkívüliek. Ezután gazdagon vázolta az elmélet jelentőségét. A kommunisták — állapította meg — azért vezethetik a népet, mert olyan pártnak tagjai, amelynek van tudománya: a marxizmus—leninizmus. — Itt a megyében — mondotta — mint a megyei pártbizottság beszámolója is rámutatott, némely elvtárs nem becsüli eléggé az elméletet- Bizony ez nem jó, ezt a hibát szüntessük meg. Ha az elmélet tisztaságával és alkalmazásával baj van — így fogalmazta ezt meg Kádár János elvtárs — akkor a fejekben is zavar támad. Ezt a többi között az 1956-os ellenforradalmi események is igazolják. — Az elmélet összefügg mindennapi életünkkel, hiszen az elmélet alapján végezzük munkánkat. Ha az elméletet rosszul alkalmazzuk, — rossz a politikánk és ezt mindenki tudja. Ha jól alkalmazzuk az elméletet , akkor jó a politikánk és ezt is tudja mindenki. S hogy jól alkalmazzuk az elméletet, íme az eredményekigazolják. A továbbiakban Hruscsov elvtárs amerikai útjáról szólott és méltatta nagy jelentőségét. Ezzel kapcsolatban is kimutatta az elmélet jelentőségét, a szovjet nép lenyűgöző erejű egységét. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi téziseiről elmondotta: — A tézisek programot adnak amunkára, a nép további anyagi és kulturális előrehaladására. Rosszul számol tehát az, aki arra gondol, hogy a kongresszus megváltoztatja mondjuk a munkaidőt, a bérrendszert. A téziseket a realitások jellemzik s a hosszú időre megszabott program biztosítja annak a nép által helyeselt politikának a stabilitását, amelyet 1956 novemberében kezdtünk. A politikánkban nincs cikcakk, új szakasz, hanem stabilitás van. A párt az egész dolgozó nép érdekében azt a politikát folytatja tovább, aminek 1956 novemberében fogott. — Jellemző vonása a téziseknek, hogy a párt politikája oszthatatlan, nem lehet felparcellázni. Nem lehet semmit megvalósítani a párt politikájától függetlenül. Mindig és minden helyzetben cselekedjünk a párt politikájának megfelelően: tartalmilag és módszerekben egyaránt Csak így lehet tovább erősíteni a párt és a tömegek kapcsolatát! A továbbiakban arról beszélt, hogy értékeljük és lezárjuk a múltat. De úgy, hogy visszük magunkkal belőle mindazt, ami jó és ami a magyar munkásosztály győzelmeihez vezetett. S tanulunk a rosszból is. Ám a múlton »rágódni« terméketlen, indokolatlan dolog és ezért a múltat átadjuk a történészeknek. Felszólalásának befejező részében Szirmai elvtárs a revizionizmus és a dogmatizmus néhány kérdését taglalta adítása. Foglalkozott hogy a régi tsz-ekben is nagyobb ütemben kell fejleszteni az állattenyésztést és növelni az árutermelést, majd kijelentette, hogy a járási pártértekezletnek az volt a megállapítása: minden politikai feltétel megvan ahhoz, hogy nem hosszú idő alatt befejezzék a szentesi járás termelőszövetkezeti átszervezését. Kitért arra is, hogy a járási pártértekezlet feladatul adta az állami gazdaságok kommunistáinak, hogy csökkentsék a termelési költségeket, de egyben bírálta az Állami Gazdaságok Békés—Csongrád megyei Igazgatóságát, mert az igazgatóság dolgozói — noha ismerik az egyes állami gazdaságok fogyatékosságait — nemigen keresik fel a járási pártbizottságot. Úgyszintén bírálta a megyei tanács v. b. egyes osztályait, mert nem segítik kellően a városi tanács önállóságának fejlődését és különösen bírálja a szakszervezetek megyei szerveit, elsősorban a MEDOSZ-t, mert a legtöbb esetben a járási pártbizottság elkerülésével irányítják a szentesi járásban a szakszervezeteket. csolatban vannak az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra feladataival. Tanácsaink sokat fejlődtek, olyan káderek vannak, akik képesek a szocializmus építése meggyorsításából adódó feladatokat végrehajtani. Vannak azonban — főként az alsóbb szinten — olyan vélemények, amelyek akadályozzák a munkát. Arra van szükség, hogy a tanácsok minden szinten egyetértsenek a párt politikájának minden kérdésével, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével is. A tömegkapcsolatok erősítésének fontossága után a mezőgazdaság kettős feladatával foglalkozott, a mezőgazdasági termelés szüntelen emelésével s egyidejűleg a szocialista átszervezéssel. Egyes állami gazdaságainkban nem emelkedik megfelelő ütemben a terméshozam. Termelőszövetkezeteink termelési tervei is olyanok legyenek, amelyek a növénytermelésben és állattenyésztésben biztosítják a növekvő hozamokat. Sajnos, egyes mezőgazdasági szakemberek, sőt tanácsi végrehajtó bizottságok sem végeznek megfelelő munkát ebben a tekintetben. A szentesi járásban például 30 tsz-ben nincs baromfiállomány — ebből látszik, hogy a határozatot itt nem hajtották végre. A tsz-ek gazdasági erősítése politikai kérdés, mert ha nem biztosítjuk a megfelelő szintet, népgazdaságunk nem fejlődik megfelelően. Ezért társadalmi üggyé kell tennünk, hogy a tsz-ekben gabonában, takarmányban, de állatállományban is megfelelő eredményt érjünk el. Az árutermelésről, az ország ellátásának biztosításáról van tehát szó. A pártértekezlet résztvevői is Eredményeink a párt helyes politikájának következményeiől Sajti Imre, a vásárhelyi városi pártbizottság titkárának felszólalása Sajti elvtárs elöljáróban azt hangoztatta, hogy azok az eredmények, amelyeket Csongrád megyében elértünk, egyrészt a Csongrád megyei dolgozók szorgalmas munkájának gyümölcsei, de nemcsak ez, hanem ezek az eredmények a párt helyes politikájának a következményei. — A kongresszusi előkészítő munka során igen sok tapasztalatot szereztünk — mondotta a továbbiakban —, többek között azt is, hogy a párt politikájáért ma még nem küzd minden kommunista egyformán. Ez részint a mi hibánk is és sok esetben csak az aktívák szűk csoportjára támaszkodunk a munkában, nem igyekszünk az aktívák körét szélesíteni. Az új pártbizottság első tennivalója az lesz, hogy felülvizsgálja a munkaelosztást, egyenlően osztja el a munkát. A termelőszövetkezeti mozgalom egyes kérdéseire tért rá ezután, s azt hangsúlyozta, hogy különösen a tsz-ek állattenyésztésének fejlesztésével, s ezen belül is a törzsállomány gyors növelésével kell elősegítenünk a tsz-ek gazdasági megszilárdítását. Hangsúlyozta az árutermelés gyors növelésének fontosságát a termelőszövetkezetekben, majd kitért a helyi tanácsok önállóságának növelésére, mert jelenleg például abba sincs beleszólása a városi tanácsnak, ha egy pedagógust át akarnak helyezni. „Az átszervezés időszakában fő feladat a tsz-ek gazdaságai és politikái messzi ordítása“ Török József, szentesi járási pártbizottság osztályvezetőjének felszólalása Juhász Anna, a Szőregi Állami Gazdaság dolgozója szólalt fel, s arról beszélt, hogy csak az idén alakult meg gazdaságukban a pártszervezet, de máris érzik ennek nagy segítségét. Más ma már a munka, sokkal nagyobb a fegyelem és nagyobb a munkakedv. Ezután Török József f elvtárs, a szentesi járási pártbizottság osztályvezetője a szentesi járás, s mindenekelőtt Szentes iparosításának szükségességét hangoztatta, majd a tsz-szervezés tavaszi tapasztalatait elemezte Megállapította, hogy az egyik legfőbb tapasztalat az, amely szerint az átszervezés időszakában is fő feladat a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárd 2 „Egyetemeink egyre inkább a gyakorlati élet felé fordulnak“ Dr, Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektorának felszólalása Antalffy elvtárs a megye felsőoktatási intézményeinek üdvözletét tolmácsolta bevezetőben, majd az egyetem eredményeiről beszélt. Ma már nem egy szegedi professzornak nemzetközi hírneve van, s az egyetem mindinkább támogatja közvetlenül gyakorlati, kutatásaival a népgazdaságot Hangsúlyozta, hogy a javulás ellenére egyes vidéki karok nem részesülnek a pestivel egyenlő elbánásban, viszont az is kétségtelen, hogy egyes, jól felszerelt intézmények tevékenysége is kívánnivalót hagy maga után. Bírálta az olyan nézetet, amely az egyetemek nevelőoktató munkájának fejlesztéséről szóló párthatározatot akként próbálja értelmezni, hogy mellőzhető a tudományos kutatás. Kitért arra, hogy sokan még károsan általánosítanak, egyesek az egyetemet valami reakciós gyülekezetnek tekintik. Valójában pedig az egyetemi hallgatóknak mintegy fele munkás-paraszt származású, egyre több az olyan oktató, aki szintén ezekből a dolgozó osztályokból került ki, sőt a régi értelmiség is nagy lépést tett a népi hatalom felé. Kitért arra, hogy felsőoktatási intézményeink egyre inkább a gyakorlat felé fordulnak, s a professzorok többsége kezdi lelkiismereti kérdésnek tekinteni a párt helyes politikájának szolgálatát. Az egyetemisták és főiskolások magatartásában kétségtelen fellelhetők negatív jelenségek, éppen úgy, mint az ország egész ifjúságának egyes csoportjainál. De az egyetemeken egyre jobban érvényesül a KISZ politikai nevelőmunkájának a hatása. Az egyetemi ifjúság nagy figyelemmel fordul a mezőgazdaság szocialista átszervezése felé. A továbbiakban az egyetemi pártszervezet munkájával foglalkozott, s hangsúlyozta, hogy még nem alakult ki az egyetemi pártmunka helyes módszere. „A rendőrség és a dolgozók érdekei azonosak“ Kelemen Miklós, a rendőrség megyei vezetőjének felszólalása Ezután Kelemen Miklós elvtárs, a BM megyei főosztályának vezetője szólalt fel, aki a rendőrség tevékenységéről számolt be. Hangsúlyozta, hogy a rendőrség híven szolgálja ma már a nép, a népi hatalom ügyét. Kitért a továbbiakban arra, hogy a sikkasztások és más gazdasági visszaélések zömét a deklasszált, osztályidegen elemek követik el. Foglalkozott a spekulációval, hisz az utóbbi időben a rendőrség 14 kiló aranyat, több száz dollárt és egyéb valutát foglalt le a spekulánsoktól. Részletesen foglalkozott azzal, hogy az ellenséges, huligán és bűnöző elemek elleni harchoz nagy segítséget adnak a rendőrségnek a dolgozók. A becsületes dolgozók felismerték, hogy a rendőrség és a tömegek között érdekazonosság van. A dolgozók egyetértenek a bűnözők elleni erélyesebb fellépéssel. Soha anynyi értesülést nem kapott a rendőrség a dolgozóktól, mint napjainkban. Ezután a beszámolónak ahhoz a részéhez szólt hozzá, amely az ifjúság nevelésével foglalkozott. Kitért arra, hogy nemcsak a KISZ- nek, a társadalmi szervezeteknek, de a rendőrségnek is feladata, hogy megelőző nevelőmunkával elejét vegye egyes fiatalok bűnözésének. A fiatalkori bűnözések megelőzése érdekében a rendőrségnek, a KISZ-nek és az egész társadalomnak össze kell fognia. Foglalkozott azzal is a felszólaló, hogy megállapításuk szerint a fiatalkorú bűnözések legnagyobb r része a szülők rossz családi életére vezethető vissza. Végül Kelemen elvtárs a rendőrségi pártszervezetek tevékenységével foglalkozott, amelyek mindinkább betöltik feladatukat. „Társadalmi üggyé kell tennünk a fss-ek gazdálkodásának gyors fejlesztését“ Papp Sándor, a megyei tanács v. I.-elnökének felszólalása Papp elvtárs felszólalása bevezetőjében arról szólt, hogy egyetért a beszámolóval és a határozati javaslattal, majd a tanácsok tevékenységével foglalkozott A tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei kap- „A szakszervezetek sikeresen harcolnak a termetés növeléséért”” Juhász József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökének felszólalása Bevezetőben utalt a szakszervezetek szerepére, amelyek a többi tömegszervezetekkel együtt a párt és a tömegek közötti kapcsolatot erősítik. Majd kitért a szakszervezetek felszabadulás előtti hősies tevékenységére és utalt arra, hogy a felszabadulás után a szakszervezetek tagjai derekasan kivették részüket az újjáépítésből, majd a szocializmus építéséből. Beszélt arról, hogy 1950-től kezdve a szakszervezetek tevékenységében is hibák csúsztak be, amelyek csökkentették a szakszervezetek tömegbefolyását. — A párt 1956-os helyes határozatai lehetőséget nyújtottak volna a hibák kijavítására — mondotta —, de az ellenforradalom ezt megakadályozta. A jobboldali, revizionista nézetek sok kárt okoztak a szakszervezeteknek is, különösen az a jelszó, amely a reakciós sztrájkjogot deklarálta. Ezután hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom után a párt helyes politikája nyomán a szakszervezetek tevékenysége is helyes arányban fejlődött, mindinkább betöltik érdekvédelmi szerepüket, de a termelés fokozásáért is sikeresen harcolnak, ezt igazolják a kongresszusi munkaversenyben elért megyei eredmények. Majd arról beszélt, hogy milyen feladataink vannak a tömegek párt iránti bizalmának erősítésében. Utalt arra, hogy a munkások egy jelentős része fenntartás nélkül és lelkesedéssel támogatja a párt politikáját, részt vesz a munkaversenyben, de elég jelentős azoknak a munkásoknak a száma is, akiknek valami sérelmük van. Sok szociális probléma is tapasztalható, különösen a sokgyermekes embereknél. Közöttük ér el eredményt a szociális demagógia és kapnak lábra a reakciós híresztelések. Ezért követelte Juhász elvtárs, hogy a szakszervezetek többet foglalkozzanak a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, erősítsék az üzemi demokráciát, harcolják ki a politikai és kulturális nevelés eszközeit, így szolgálják eredményesen a termelés ügyét is. „Állami gazdaságaink az idén már nyereség el termennek“ Papp István, a Csongrád—Békés megyei állami gazdaságok igazgatójának felszólalása — A beszámolót tartalmasnak tartom. Mutatja, hogy a dolgozók a párt vezetésével nagy eredményre képesek — mondotta. — A beszámoló további tettekre hívja fel figyelmünket. Az a nagyszerűprogram, amely az irányelvekben rögzítődött, nemcsak a ma, de a holnap feladatait is összegezi. Ez az állami gazdaságokra is nagy feladatot ró. Ezután arról beszélt, hogy a második ötéves terv során lényeges hozamemelést kell elérniük. Hallatlan tartalékok vannak még. Mintegy 50 milliós nyereséget értek el eddig a gazdaságok, s a tervezett 15 milliós állami dotációt leszámítva, valószínű 30 millió tiszta nyereséget adnak. Állami gazdaságaink a párt felhívásának elegei lettek, az idén nem lesz veszteséges a gazdaság. Az egyetemek és főiskolák mezőgazdasági szakember képzésével foglalkozott ezután. Rendkívül éretlen szakemberek kerülnek ki, ezért helyes, hogy megelőzőleg gyakorlati tirasztalatot kell szereznie. Egyes tanárok nem a korszerű technika alapján tanítják a jövő szakembereit. Majd a mező(Folytatás a 3. oldalon.)