Csongrád Megyei Hirlap, 1959. december (4. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-20 / 299. szám

Vasárnap, 1959. december 20. 8 TUDOMÁNY - TECHNIKA Szovjet tudósok vitája a Bering-szoros gátjának tervéről Az elmúlt hetekben nagy érdeklődést váltott ki a világsajtóban Pjotr Boriszovnak, a Bering-szoros gátja megvalósításának lehetőségéről közzétett tanulmánya. A »Népszabadság november 15. számában részletesen ismertette a gátépítés eszméjét, a november 22. számában dr. Dobozi Zoltánnak, a meteorológiai tanszék docensének hozzászólását. Az alábbiakban ismertetjük a »Lityeratumaja Gazeta« szerkesztőségében erről szerkesztett tudományos vitát. A »Lityeratumaja Gazetaszerkesztőségében a közelmúltban vitát rendeztek, amelynek részvevői — tudósok, mérnökök, írók — megvitatták a Bering-szoros gáttal való elzárásának problémáját. A vitában részt vett Pjotr Boriszov, a Beringgát tervének szerzője is. — Műszaki szempontból kétségtelenül fel lehet építeni a Bering-szoros gátját, bár ez rendkívül nehéz feladat. Ez a gát sajátságos hidrotechnikai rakéta lenne — jelentette ki a vita során Borisz Alekszandrov hidrotechnikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja. — Mi, mérnökök, ma még nem tudjuk megfelelő pontossággal kiszámítani — mondotta —, mennyi anyagi eszköz szükséges az ilyen építkezéshez. De ha figyelembe veszszük, hogy milyen hatalmas előnyökkel járhat Boriszov mérnök javaslatának megvalósítása, akkor a költség — bármilyen soknak tűnjön is — nem játszhat nagy szerepet. Alekszandrov rámutatott, hogy a számítások megkezdése előtt az óceánográfussoknak, fizikusoknak, geológusoknak és más szakembereknek nagyarányú kutatómunkálatokat kell végezniük. Végezetül hangsúlyozta, hogy a gát eszméje — a konstrukciós részt tekintve — műszakilag megvalósítható. A klimatológusok ellenezték Boriszov elgondolását. L. A. Dragajcev, a Központi Meteorológiai Előrejelző Intézet munkatársa kijelentette, hogy Boriszov javaslata érdeke, de szerinte nem realisztikus. A földi klíma átalakításának eszméje nemcsak hogy nem jelent tudományos problémát, de még nem vált tudományos fantáziává sem. Ez az elgondolás utópia. — Boriszov mérnök nagy reményeket fűz a Nap sugárzásához, amely elolvasztaná az Északi-sarkvidék hó- és jégrétegét — mondotta. — A sarkvidéken azonban fél éven át nincs napsütéses éppen ezért keletkezik a jégtakaró. A felszólaló a többi között azzal érvelt, hogy a modern tudomány állítása szerint az óriáni áramlatok nem önmaguktól keletkeznek, hanem a szelektől függnek, S mivel a szeleket nem lehet megállítani, ezért nem lehet az áramlások útját sem elzárni. Ráadásul Dragojcev véleménye szerint az északi részeken bekövetkező bizonyos felmelegedés rosszabbá tenné a klímát a szárazföldön. A nyár szárazabbá, a tél hidegebbé válna. Az aszályos övezet észak felé terjedne ki. V. Nazarov óceánográfus és Valerij Pjankov klimatológus is csatlakozott Drogajeev véleményéhez. A felszólalók szerint ma még korai felvetni azt a kérdést, hogy nagy területeken meg lehet-e változtatni az éghajlatot. Ez utóbbi állítás a vita több más részvevőjéből ellenvetéseket váltott ki. A. Markin energetikus például hangsúlyozta, hogy tevékenyebben be kell avatkozni a klíma alakulásába. Markin védelmébe vette Boriszov elgondolását, emlékeztetett arra, hogy a Bering-gát egy másik terve, amelyet Sz. Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának akkori elnöke 1948-ban adott át konzultálásra A. Vintyevnek, a neves energetikusnak, pozitív értékelést nyert. Márkin rámutatott, hogy Boriszov javaslata még nem terv, csak elgondolás. De ez az elgondolás már most is a béke és a nemzetközi együttműködés ügyét szolgálja. T. V. Boncskovszakaja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának keretén belül működő alkalmazott geofizikai intézet tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a tudomány még nem képes felmérni, milyen hatással járna a Bering-gát felépítése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tudomány egyáltalán nem tudja megoldani a kitűzött feladatot. Ez a benyomás csak azért keletkezik, mert ma még nem szentelnek kellő figyelmet az éghajlat mesterséges alakítására. — Boriszov munkája azért érdekes — mondotta —, mert felveti a klíma megváltoztatásának problémáját. Az elgondolás előnyeit azonban nem lehet eléggé megalapozottnak tekinteni. — Csaknem minden tudományágnak megvannak a maga fantázia-problémái — mondotta N. A. Bagrov, a Központi Meteorológiai Előrejelző Intézet tudományos munkatársa. — Néha ezek a fantáziák a szemünk láttára válnak valósággá. Az orvosok kísérleteket folytatnak az élő szervezet egyes szerveinek kicserélésével és már nincsenek is oly messze elgondolásuk megvalósításától. Itt van a klíma megváltoztatásának problémája. Fantázia-probléma? Azt hiszem — mondotta N. A. Bagrov —, nem is olyan fantázia. Az ember ma még mikrométerekben változtatja meg a klímát, de holnap feltétlenül hozzálát az egész bolygónkra kiterjedő klímaváltoztatáshoz is. Igaz, az éghajlat mesterséges alakításának problémája ma még sok ismeretlen egyenletet jelent számunkra. , — Tételezzük fel — mondotta a továbbiakban —, hogy felépítjük a gátat. Hogyan változik meg Eurázsia klímája? Erről még nem lehet biztosat mondani. Csak találgatni lehet, hogy mi lesz. Ha eltűnik a jég, akkor az északi részek melegebbek lesznek. De mi lesz a szibériai anticiklonnal, amely télen uralkodik? Megmarad-e, vagy nem? Valószínűleg megmarad. Igaz, kevésbé lesz érezhető a sarki betörések hatása, amelyek a leghidegebb időjárást okozzák. De a tél továbbra is hideg marad. Lehetséges, hogy a klímavezeték megváltoztatásával a sivatagok észak felé vonulnak és aszályossá teszünk olyan területeket, amelyek most jó termőföldek. Emellett az is lehetséges, hogy a trópusok melege észak felé vonul. Nincs kizárva, hogy olvadásnak indulnak a grönlandi jéghegyek és akkor a világ óceánjainak színtje 8 méterrel emelkedik... N. A. Bagrov kijelentette, hogy rokonszenvel fogadta Boriszov javaslatát, de ez a javaslat még csak eszme. Gyakorlati megvalósításához a legkülönbözőbb szakemberek együttes munkája szükséges. Lehetséges, hogy a probléma megoldása közelebb van, mint gondolnánk. A tudomány nagyon gyorsan fejlődik és sok meggondolatlan jóslatról van tudomásunk, főleg bonyolult, megoldatlan kérdésekkel kapcsolatban. OLYAN KÖNNYEN kimondják az italkedvelők a kocsmában: »Kérek egy kupica törkölypálinkát. Ám arra mér kevesen gondolnak, milyen nagy munkába kerül a pálinka előállítása, milyen sokrétű, bonyolult művelet ez. Pillantsunk be mos! egy szeszfőzde életébe , nézzük meg a műhelytitkokat. Válasszuk ki e célra éppen a Bokrosi Földművesszövetkezet Szeszfőzdéjét mely kisüstjeiről híres a környéken. Frissen főtt cefre- és törkölyszag kábít már a főzde körül is. Az ajtón belépiks pedig tűztől hevülő katlanok könnyeket izzadó hatalmas vörösrézüstök fogadnak. Mint nagylomha kotlók, úgy ülnek a tűzfészekben. Az üstökből vörösréz-csővezetékek, szeszlepárló-hűtők vezetnek kacskaringós utakon Bonyolult szeszmérő órák üvegbúrákban táncoló szeszfokok, ólomzárak sokasága váltakozik. Szakértő legyen a talpán, aki ebben az összevissza futó esőerdőben kiismeri magát. A laikus szeme bizony csak értetlenül néz ebbe az ismeretlen, kusza világba. Pedig itt nagyon is nagy rend van, s minden munka pontosan, kimérten halad. Nagy baj lenne, ha valahol hiba csúsznék be. A pénzügyőrök állandóan ellenőrzik a műszerek működését ... A pálinka előállításánál dolgozó két üstös, Horváth László és Forgó Tamás állandóan felügyel az üstökre és az egész műszaki berendezésre. Nagyon sok szőlősgazda hozza ide főzetni törkölyét. Haladásnak mondható ezen a vidéken, hogy jó évekkel előbbi zugpálinkafőzés teljesen megszűnt mely bizony valamikor »fénykorát« élte. Igaz, akkor sokan rám fizettek . . . A FŐZÉSRE TAROL! törköly első útja a hordóból a főzőüstbe vezet. Két kisüstön folyik a főzés, a finomítás meg hármon. A törkölyt villázva rakják az üstökbe, majd kissé megtapossák, vizet öntenek alája, hogy le ne süljön. A kozmás pálinka ugyanis élvezhetetlen Megpakolás után légmentesen lezárják az üstöket, s katlanok alatt egyenleteset tüzelnek rőzsével, venyigével. A gőzfeszültség-mérő manométer általában a 2-es számnál mozog — ez a legarányosabb főzés. Egy óra is beletelik, mire a vodka (alszesz) lepárlása megkezdődik. A szeszpárlat hosszú rézcsövön megy és hat hektós hűtőhordón át vezetve válik cseppfolyóssá. Pontos óraszerkezet mutatja az alszesz mennyiségét és fokét A főzési idő anyagonkén különböző. Minél jobb, fokosabb, kevésbé kisajtolt törkölyt főznek, annál tovább pakik le az alszesz. Most a kerek hét óra hosszáig fő Bár a vodka fok már a lepárlás végső menetét mutatja, azért a gyakorlatban: ellenőrzik az üstösök: egy kanálnyi alszeszt öntenek forró üstre, égő gyufát dobnak rá, s ha kék lángra lobban a párlat, akkor még folyhat a főzés, van szesz törkölyben, ha nem gyullad meg az alszesz, akkor azonnal felszakítják az üstöt, a főzés első menete befejeződik. A lepárlóit a szeszt fokolják, majd utána kéziszivattyúval a finomítóüstbe eresztik át. Itt az előbbi főzéshez hasonló folyamat játszódik le, de már jobban kell vigyázni. Óvatosabban kell tüzelni, mert annál jobb, minél lassabban csurog, csöpög le a tiszta szesz. A finomítás eltart 8 óra hosszáig is. Szintén az alszesz erősségétől függ. Gyöngébb, hamarabb lepárlik. Úgy jó, ha csak hajszálvékonyan csurog le. Ebből lesz jó pálinka! A szeszfinomítás első lepárló cseppjei, az úgynevezett »rézeleje“. Ebből még ma is sokan kérnek és házigyógyszernek alkalmazzák régi hagyományok alapján. A FINOMÍTÁS állandó figyelmet igényel. Nagyon kell vigyázni, hogy a katlan hevítése ne legyen túl nagy, mert ezmegzavarja az anyagot és akkor belekerül a szeszbe anyargaló-, vagyis a savanyú víz, mely elrontja a pálinka minőségét. Az üstösök éberen figyelik mindig a hűtők vízzel való telítettségét és a lepárló pálinka szeszfokának számadatait. Mikor a finomítás véget ér, az így nyert szesz igen erős — néha 65—89 fokos is még! Ezért mindjárt letokolják ismét és vízzel keverve, lecsökkentik a főzető által kívánt százalékra. Ez általában 51—52—53 százalék. A vegyítést pontos számtáblázat mutatja. Ezt a nagy pontosságot igénylő munkát a szeszfőzde felelős vezetője, Kozma János végzi. Utána következik a szétmérés. A főzés ugyanis felesben történik. A pálinka fele a szeszfőzdéé, másik fele a termelőé, melyért literenként még 8,85, illetve 9 forintot fizet forgalmiadó címén. Most éppen Győri András tanácstag, dogozó kisparaszt törkölye főtt ki. Szépen fizetett. Három és fél hektóból 45 liter 52,4 százalékos pálinka lett. Általában jól fizetnek a törkölyök az idén. Ezért is főzett ki minden szőlősgazda, mert megtalálja benne a számítását. Az új pálinkát azután végigkóstolják a főzdében lévőkhez, hagyományos szokás. A főzés állandóan folyik tovább, hétfőtől szombat délig. Naponta 3—3 hektó kitűnő kisüsti pálinkát főznek. A főzési idény ősztől tavasz végéig tart... Várkonyi István „Nyargaló“ — „Rézcsere“ — Kozmos pálinka. Hogyan készül a valódi kisüsti? Egy híres gyűjtemény Európa legnagyobb új-guineai gyűjteménye van a Budapesti Néprajzi Múzeumban. A gyűjtemény 13 000 darabból áll, zöme a múlt század utolsó évtizedéből származik. A jelentősebb gyűjtők: Fennehcl Sámuel 1891-től 1893-ig kutatott Ú Új-Guineában, Bíró Lajos 1898-tól 1902-ig természettudományi és néprajzi gyűjtéseket végzett. Képünk: észak-új-guineai maszk az Astrolabe-öbölből Egy hét alatt 300 ezer forint állatvásárlásra Több állat, nagyobb jövedelem — tartják a makói termelőszövetkezeti gazdák. Éppen ezért minden lehetőséget kihasználnak az állatállomány növelésére. Az elmúlt héten 300 ezer forint értékű állatállományt vásároltak. Jelentősebb mennyiségű számosállatot vett a kiszombori Előre Tsz, ahol tizenkét szarvasmarhával és 10 előhasú üszővel, a rákosi Uj Élet Tsz, ahol 6 tehénnel, a pitvarosi Vörös Csillag, ahol hat üszővel és a ferencszállási Uj Élet Tsz, ahol 11 előhasú üszővel gyarapodott az állatállomány. Milyen segítséget nyújthatnak a vállalatok a családi lakóházépítkezésekhez ? A -Figyelj, írja: Több helyről felmerült a kérdés, hogy milyen segítségben részesíthetik a vállalatok dolgozóikat, ha családi lakóházat kívánnak építeni. E kérdések azt bizonyítják, hogy a lakosság erre vonatkozó ismeretei hiányosak, s kellő tájékozottság esetén családi otthonuk megépítésénél előnyösebb feltételeket tudnának biztosítani és ezzel építési költségeiket csökkenteni. A Minisztertanács, illetőleg korábban a város- és községgazdálkodási miniszternek a családi lakóházépítési akciók egységesítéséről szóló rendelkezései az állami szervek és a vállalatok feladatává tették a dolgozók családi lakóházépítkezéseinek elősegítését. A vállalatok feladata e tekintetben saját házépítési közösségek szervezése és az építőközösségek munkájának tanácsadással, műszaki szakemberek közreműködésével való előmozdítása; az építeni szándékozó dolgozók tájékoztatása a telekvásárlás lehetőségeiről és az építési engedélyezés feltételeiről és kellékeiről, valamint a típustervek, az előregyártott épületelemek, s a helyi építőanyagok alkalmazásáról, továbbá a házhelyek, az építési anyagok megszerzésében való közreműködés. A vállalatok dolgozóik lakásépítkezéseit leginkább építőközösségek szervezése útján tudják elősegíteni. Az építőközösségbe tömörült dolgozók így összefüggő területen, csoportosan kialakított házhelyeken néhány változatú típustervvel szervezetten tudnak lakóházakat felépíteni, könnyebb az előregyártott épületelemek alkalmazása és az építkezés gépesítése, több segítséget tud nyújtani az építtetők munkatársaiból alakult társadalmi munkabrigád. A vállalat által rendelkezésre bocsátott fuvareszközök is kedvezőbben használhatók ki az építőanyagok szállítása során. A vállalatok a dolgozóik lakóházépítkezéseihez — az építkező dolgozó anyagi felelőssége és kártérítési kötelezettsége mellett — kölcsönképpen rendelkezésre bocsáthatnak nélkülözhető építőipari szerszámokat és munkaeszközöket, valamint felszereléseket. Ezenfelül az építőanyagok és az építőipari munkaeszközök szállításához — anyag és munkabér térítése ellenében — a vállalati fogatos járművek és tehergépkocsik használatát is engedélyezni lehet. Ez esetben meghatározott költségtérítést kell fizetni. A vállalatok által kiselejtezett, illetőleg elfekvő anyagokat a dolgozók részére közvetlenül eladni, vagy juttatni nem szabad. Ezeket —* a megfelelő felügyeleti szerv hozzájárulása alapján — az illetékes állami értélesítő szerv (TÜZÉP, bizományi vállalat) útján lehet csak az építtető dolgozók rendelkezésére bocsátani. A vállalatok műszaki dolgozói is elősegíthetik munkatársaik családi lakóházainak építését. A műszaki dolgozók képzettségüknek megfelelően — elsősorban társadalmi munkában, az esetleges készkiadásaik megtérítése ellenében — a kivitelezésben szakmunkájukkal közreműködhetnek, elláthatják a kivitelezés műszaki ellenőrzését és irányítását, a műszaki átadásnál szakértőként járhatnak el, továbbá — feltéve, hogy az építésügyi miniszter által vezetett Országos Tervezői Névjegyekben szerepelnek —, közreműködhetnek a lakóházak egyedi műszaki terveinek és költségvetéseinek elkészítésében és elvégezhetik a típustervek alkalmazását helyszínre , a típusterveken az építkezők által kívánt esetleges módosításokat. A jogszabályok értelmében az építkezés kivitelezéséről magának az építkezőnek kell gondoskodnia. Családi házának építésében azonban — a szakszerűség biztosítása mellett — az építkező rokonai és ismerősei iparigazolvány nélkül is közreműködhetnek. Ez az iparigazolvány nélküli közreműködés csak esetenkénti, nem rendszeres, anyagi ellenszolgáltatással nem járó, tehát nem keresetszerű társadalmi munka lehet. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vállalat dolgozói segítik munkájukkal a lakóházat építő munkatársaikat. A lakóház kivitelezése során a szakszerűséget a vállalat korábban említett műszaki dolgozói (építésmérnöki, általános mérnöki, építőmesteri, illetőleg építésztechnikusi képesítésük esetén) biztosíthatják.