Csongrád Megyei Hirlap, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

„Megbirkózunk a megnövekedett feladatokkal**... Egy délelőtt 7 a Mindszenti Gépállomáson Fehér a határ, olyan, mintha minden életet kiol­tott volna a hó. Pedig nem! A Mindszenti Gépállomás udvarát is meglepte, azért az élet nem állt meg. Zsám­­bó István és Lele Mihály vontatások a kormánykerék mellől telepedtek a kályha mellé. — Komisz idő —, véleke­dik Zsámbó. — Lefagyott a szempillám, Felkészülést a tavaszra — magyarázza Kovács elvtárs. — Már pedig nagyok felada­taink. A mi gépállomásunk­hoz tartozik Mindszenten kí­vül Mártély, Derekegyháza és Szegvár is. Eddig e köz­ségek közül már három ter­melőszövetkezeti község lett, de Szegvár se marad el. Ta­valy évi tervünk 32 ezer normálhold volt és 34 542 normálholdat teljesítettünk. De mi volt az az ez évihez viszonyítva? Mert bizony úgy áll a dolog, hogy idei éves tervünk 75 ezer nor­málhold körül lesz és mi igyekszünk kielégíteni a kör­zetünkhöz tartozó tsz-közsé­­gek gépi igényeit. Ehhez per­sze elengedhetetlen a gép­park fejlesztése. Kaptunk is most hat B­elorusz traktort, négy tárcsás vetőgépet, négy négyzetbevetőt és négy mű­trágyaszórót. De várunk még a napokban egy Sz 100-ast, két DT-t és gumikerekűeket. Bekapcsolódik a beszélge­tésbe Gombos László mű­helyfőnök is. — A tavaszi munkákhoz a meglevő erőgépeink kijaví­tása is szükséges. Jelenleg öt G 35-öst, két Zetort, egy DT-t, húsz ekét, négy vető­gépet és egy négyzetbevetőt javítunk. Február végéig a talajsimító gépeket és még ahhoz öt G 35-ös traktort, valamint két Zetort akarunk kijavítani. Ha ezekhez hozzá­számítjuk a decemberi ma­gasabb fokú karbantartást, akkor a téli nagyjavítást tö­kéletesen megoldottuk.­­ Azért feltétlenül szük­ségünk van még egy pár do­logra — így Kovács Sándor. — Tavaly elég volt négy kombájn, de az idén bárhogy számolgatjuk, tíz kell, hi­szen csak a mártélyi »Fürst« egymaga négyet kér. Aztán ott vannak még a többi ter­melőszövetkezetek is: Már­­télyon kettő, Mindszenten öt, Derekegyházán öt és Szegváron is négy. Elfogad­nánk egy vulkanizáló készü­léket is, mert sok a gumi­kerekű járművünk és azokat javításra mindig Szentesre kell vinni. Talán megkapjuk ebben az évben... A műhelyben szétszedett traktorok közül overálos munkások, Gyapjas Gábor, Hegyi Márton, Sánta György, Kiss Mátyás forgolódnak, tapogatják, vizsgálják a hen­gert, a dugattyút. Odébb esz­tergapad nyüszít és vékony, füstölgő forgácsokat röppent szét a vídiakés. Szécsényi Mihály mestere az esztergá­­lásnak. Szemét alig kapja el a formálódó tengelydarab­ról és úgy mondja: — Bizony szükség lenne egy új, nagy esztergapadra mert ennek a csúcstávolsága befagyott a Zetor hűtője is — válaszol rá Lele. A gépállomás vontatásai kemény emberek. Gádoro­son, Szegváron és Derekegy­­házán most is cukorrépát hordanak. Megtréfálják az időt. Ahány vontató csak mozogni tud, az mind mun­kában van. De ezt már Ko­vács Sándortól, a főagronó­­mustól tudtuk meg. —■ Nekünk csak ezer milliméter s emiatt a nagyobb alkatrészeket két darabban kell megmunkálni. Mondjuk egy tengelyt, elő­ször el kell fűrészelni, majd esztergályozni és aztán össze­­hegeszteni. Azonban nemcsak dolgoz­nak, hanem tanulnak is. A gépállomáson egy alapfokú tanfolyam folyik, amelyen a G 35-ösök kezelését, szer­kezetét ismerik meg a fia­talok. Erre a tanfolyamra nemcsak a gépállomásról, de a közeli termelőszövetkeze­tekből is járnak. Aki pedig vontatóvezető akar lenni, az inkább a középfokú vonta­tóképzőre jár, amelyet ugyancsak a gépállomáson szerveztek meg. — Elmondható: itt min­den a tavaszi felkészülés je­gyében folyik — tér vissza a témára Kovács elvtárs. — Most fejeztük be a leltáro­zást és a különböző brigádok beosztását vitatjuk, valamint a brigádtervek lebontása is folyamatban van. Azt sze­retnénk, ha ebben az évben a megnövekedett feladatok ellenére is sokkal jobban, zökkenőmentesebben dolgoz­hatnánk. Mert például ta­valy mi a gumikerekűeket és a lánctalpasakat négy bri­gádba osztották. Ez hibás módszernek bizonyult. Mert előfordult, hogy Szegvárról Mártélyra kellett valamelyik gépnek átmenni. Igen ám de a gép ilyen esetben mindig vitte magával teljesítményét is a másik brigádhoz. Már most a brigádok éppen ezért inkább ott tartották maguk­nál, nem engedték el, még akkor sem, ha nem tudták tökéletesen kihasználni a gé­pet. Az idén más módszert alkalmazunk: egy központi brigádot hozunk létre lánc­talpasokból, amelyek köny­­nyen átcsoportosíthatók lesz­nek és nem sértik egyik bri­gád területét sem. Sőt ösz­tönzi azokat a jobb mun­kára. Egyszóval: azt szeret­nénk, hogy a Mindszenti Gépállomásra 1960-ban ne legyen panasz. Delet mutat az óra. Az üzemi konyhában ebédhez készülődnek. Az aznapi me­nü: bableves és lekváros gombóc. Elegendő és finom. Nem csoda, hiszen a gépállo­más szakácsa: Losonczi Franciska... Lukács Imre a tél is munkát jelent. Rendőrségi hírek Hagymával üzérkedők alkonya­i Egy fiatal kerékpártolvaj Verebes Mária, 45 éves makói foglalkozásnélküli lány már ötször ült börtön­ben különböző lopásokért, zsebtolvajlásokért. Kiszaba­dulása után mindig újra­­kezdte régi életét — a bör­tön, úgy látszik, nem sokat javított magatartásán. A zsebtolvajok alkonya azon­ban néhány évvel ezelőtt bekövetkezett, s ezért a meg­rögzött bűnöző új forrást ke­resett a munkanélküli élet­hez. Maroslele környékén a termelőktől mintegy 35 má­zsa fokhagymát vásárolt össze s a fővárosba szállí­totta, ahol nagy haszonnal adta el. A rendőrség rájött az üzérkedősre és Verebes Mária most sem kerülheti el a bíróság felelősségrevoná­­sát. * Molnár Gábor négyholdas egyénileg dolgozgató föld­műves, maroslelei (Köztár­saság utca 14) lakos néhány évvel ezelőtt 40 ezer forin­tot nyert a totón. A speku­láló a pénzt különböző üz­letek lebonyolítására fordí­totta. Mintegy 13 mázsa fok­hagymát vásárolt össze a környéken és Budapestre szállította, ahol több száz forintos haszonra tett szert, így gyümölcsöztette a totón nyert összeget. A törvény emberei ezt az ügyet is kibogozták és mind­két hagymával üzérkedő rö­videsen a makói járásbíró­ság elé kerül. Tehát a hagy­mával spekulálóknak is be­fellegzett. * A makói rendőrség elfo­gott egy 17 éves makói fia­talembert, aki a múlt év októberében Rákoson, a Zöldfa Vendéglő elől ellop­ta Kozma Ferenc kerékpár­ját. A fiatal kerékpártolvaj a gépet otthon szétszedte, az alkatrészeket ismerősei­nek adta el. A tolvaj rövi­desen a fiatalkorúak bírósá­ga elé kerül. A 17 éves fiút környezete rontotta meg, ugyanis né­hány évvel ezelőtt rossz tár­saságba került. A fiatalkorú­ak bírósága bizonyára utol­jára figyelmezteti a fiatal­embert, hogy szakítson ed­digi életével és a helyes, be­csületes úton járjon. Vietnami nap Hódmezővásárhelyen Vasárnap vietnami­ napot rendeznek Vásárhelyen. Dél­előtt 12 órakor nyílik meg a Tornyai Múzeumban a moszk­vai szocialista képzőművészeti hiénájén nagy sikert aratott vietnami képzőművészek kiállítása. Megnyitóbeszédet mond dr. Osváth Béla múzeumigazgató, a tárlat anyagát ünnepé­lyesen átadja Nguyen Duc Thieng, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, s a város közönsége nevében átveszi Vas Imre, a városi tanács v. b.-elnöke. A megnyitón részt vesznek a hazánkban tartózkodó vietnami képzőművészek. Este 6 órakor a Dózsa Tsz-ben Vietnami-estet rendez­nek. Az esten Gyáros Lászlóné tart előadást Vietnamról, s felszólalnak a vietnami nagykövetség munkatársai is, majd egy hazánkban tanuló vietnami énekes magyar és vietna­mi dalokat énekel. Ezután vietnami dokumentumaimét vetí­tenek. Barátsági bál fejezi be a nap műsorát. 5 A közös gazdaságok már most rendeljék meg műtrágya-szükségletüket Húsz év alatt több mint tízszeresére növekedett hazánkban a műtrágya-felhasználás A Földművelésügyi Mi­nisztérium Növénytermeszté­si Főigazgatóságán elmon­dották: a legutóbbi 20 esz­tendő alatt 500 kilóról het­venhét kilóra, tehát több mint tízszeresére emelkedett a mezőgazdasági művelés alatt álló területek egy-egy holdjára jutó műtrágyák mennyisége. Az idén az ed­digieknél is szélesebb kör­ben szerveznek műtrágya­kísérleti bemutatókat, de ugyanakkor szükségesnek látszik, hogy az egyes ter­melőszövetkezeti gazdaságok maguk is kipróbálják a mű­trágyákat a sajátos helyi vi­szonyok között. A hosszú őszi szárazság miatt sok helyütt megkésett gabonavetések megsegítése érdekében az idén különös gonddal kell megszervezni a fejtrágyázást. A tapasztala­tok szerint legjobb hatású a tejtrágyának használt nitro­génműtrágya, ha már janu­ár végén, vagy február ele­jén kiszórják a vetésekre. Kukorica-elővetemény után minden esetben célszerű nit­rogénműtrágyával serkente­ni a gabonák növekedését, bokrosodását, ugyanakkor burgonya-elővetemény után kár lenne holdanként 1—1,5 mázsa műtrágyát kiszórni a gabonára. Legtöbb esetben hatást érhetnek el fél adag­gal is. Pillangós növények után vetett gabonák nitro­­génes műtrágyázása több­nyire felesleges, sőt — mi­vel a vegetációs időszakot megnyújtja, s így még gyen­gén éri az aszály­t káros is lehet. Az idei műtrágya-akció si­kere a kereskedelmi szerve­ken és a vasúton kívül nagy­részt a termelő gazdaságo­kon múlik. A tél végi, kora tavaszi torlódások elkerülése végett a régebbi termelőszö­vetkezetek már most rendel­jék meg a szükséges műtrá­gyát és egyúttal gondoskod­janak megfelelő száraz tá­rolóhelyekről. Annál is in­kább fontos szempont ez, mivel az újonnan alakult és most alakuló közös gazda­ságok — szervezési gondok, kezdeti nehézségek miatt, to­vábbá, mert raktáraik még nincsenek —, közvetlenül a felhasználás előtti időben rendelik majd meg a mű­trágyaszállítmányokat, ami a MÁV szállítóapparátusát valószínűleg így is kemény próbára teszi. h­z ébred» CSANYTELEK IV. Visszahívja a falu fiait Keserves a más szállása, az idegen koszt, amikor kényszerből tér nyugovóra az övéitől távol az ember. Panaszos is hónap közben a búcsú, amikor indul vissza a busz a pesti vonathoz és viszi a fiatalokat messzi or­szágrészekbe. A fiatalasszony az urát, az édesanya a fiát ereszti nehéz szívvel útnak és számolja a hosszú napo­kat a visszatérésig. — Mikor maradsz már itt­hon Illés? Hagyd ott Pestet. — Haladjatok a szövetke­zéssel. Dehogy járok én el, ha megalakul a szövet­kezet. És a fiatalember, Túri Kis Illés búcsút int az újasz­­szonynak, a feleségnek, aki­vel most — a fiatal házas­élet elején — sem lehet együtt, mert nincs munka a faluban. — Ötszáz ember jár vi­dékre a faluból — mondja Puskás Lajos községi tanács­elnök-helyettes. — Búza van, terem annyi a községben, hogy bőségesen ellátná a vi­dékre járókat is. De a föld most nem kíván több mun­kaerőt. — És ha szövetkezik a falu? — Akkor igen. A belter­jes gazdálkodás megteremté­se, a kertészkedés kiterjesz­tése, az állattenyésztés fel­lendítése sok munkáskezet kíván. Jöhetnek hát haza a falubeliek. — Mondta már valaki, hogy jönnek? — De még mennyire. Hu­szár Imre, aki az építőipar­ban dolgozik. De ott van Tóth András a fiával, Kása Sándor a lányával. Csaknem minden háznál van távolle­vő — sorolja az elnökhelyet­tes. A faluban már készítik a helyet az apáknak, fiúknak. A feleségek, az édesanyák tanácskozzák az agitátorok­kal, hogy milyen is lesz a jövő, ha összeszántják a mezsgyéket. — Én is azért léptem be — mondta Gál Ferencné a belépési nyilatkozat kitölté­se után —, hogy férjemnek csináljam a helyet. Hiába hordott össze nekem hetet­­havat a szomszédasszony, Kecskeméti Lajosné, hogy nem élünk meg a tsz-ből. Én nem hallgatok az ilyen rossz­indulatú híresztelésekre. Tu­dom, hogy mit teszek és a férjem is így gondolkodik. Az a jó, hogy egyre több Gálné-féle fiatalasszony van a faluban, aki példamutató­an tevékenykedik a falu ki­alakításán. Hívogatja tehát az átala­kuló falu vissza fiait. A munkára érett fiatalokat, mind a kétszázötvenet, akik­nek eddig itthon nem jutott hely a gazdálkodásban. — A kőműveseket a tsz­­építő­ brigádjába... — A gépkezelőket a trak­torra ... — Az élelmiszeripari mun­kást a szövetkezet tejházá­ba... — A vasmunkást a szövet­kezeti lakatos műhelybe... — Hívunk minden fiata­lunkat vissza, mert lesz hely számukra a korszerű nagy­birtokon ... így szól most az otthon az idegenbe szakadt fiatalok­hoz. Nem silány kalászt, hü­­velyknyi kukoricát terem ez­után a Pünkösd-házi és a nagyhajláti határ, mint ed­dig. A földek gazdái, a sok fogatnélküli kisparaszt csak a földtől szedte a termést, de nem adott vissza semmit és kihalt a talajból az erő a trágyahiány miatt. Most majd összeölelkezik a két határ és a szövetkezeti ko­csik viszik a földre a trá­gyát és a megszaporodó munkáskezek együtt formál­ják az új életet. Az idegenbe szakadt fiúk, édesapák várják az egységes hívó szót. De csak akkor tudnak indulni, ha házasod­nak a mezsgyék és megnyílik a lehetőség a visszatérésre. A jegyet amellyel hazain­dulhatnak, a községben ál­lítják ki. A belépési nyilat­kozatokkal, amelyek a bol­dogabb családi életet jelen­tik. Érthető tehát a távolle­vők vágya: szaporodjon ott­hon, Csanyteleken gyorsan a hazatéréshez szükséges je­gyek száma! Tóth József ■ ■ ■ A hirtelen jött havazás, majd a hideg idő csúszóssá tette a járdákat, s ahol nem hintik le hamuval, homok­kal, vagy fűrészporral az utakat, ott életveszélyessé vált a gyalogosok közleke­dése. Hódmezővásárhelyen csütörtökön három baleset történt a csúszós, jeges jár­dán. A Kinizsi utca 29-es szá­mú ház előtt Tóth András, a MÁV-HMTE sportkör szertárosa csúszott el a jár­dán, s oly szerencsétlenül esett, hogy bal lába eltörött. A Kossuth téren, az autó­­buszmegállónál Szántó Ár­­pádné, 48 éves vásárhelyi háziasszony csúszott el. Jobb lába törött el. A mentők kórházba szállították. A harmadik baleset mun­ka közben történt, de szin­tén a csúszós út következ­ménye. Radics Sándor vá­sárhelyi kútfúró és társai egyik helyről a másik mun­kahelyre szállították a szer­számokat. Radics bal lábára vascső esett, amely össze­roncsolta a végtagját. Ugyan­csak kórházba került.­­ A városi és községi taná­csok ismételten felhívják a lakosság figyelmét, hogy a járdatakarítás a háztulajdo­nosok kötelessége. Az álla­mosított házaknál pedig a bérlőknek kell a gyalogjár­dát letisztítaniuk. A szabály­­sértőket pénzbírsággal sújt­ják, súlyosabb esetben pe­dig bűnvádi eljárás indul ellenük. Balesetek Vásárhelyen Szombat, 1900. jönnir­e. SPORT Elmarad a megyei egyéni ökölvívó­­bajnokság A megyei szövetség tájé­koztatója szerint a szombat­­vasárnapra tervezett megyei egyéni bajnokság elmarad. Az elhalasztást azzal indokolják, hogy kevés nevező jelentke­zett a hiányos felkészülés miatt. A bajnokságot január végén tartják meg Hódme­zővásárhelyen. Sajnálatos, hogy az ököl­vívósport rendezésébe egyre több hiba csúszik. Nem le­hetne eredetileg olyan idő­pontra kiírni a bajnokságot, amikor már mindenki felké­szült? FELHÍVÁS! A vásárhelyi TST felhívja a város területén működő edzők, játékvezetők és tár­sadalmi aktívák figyelmét, hogy működési igazolványai­kat nyilvántartásba vétel és érvényesítés céljából ja­nuár 25-ig a TST helyiségé­ben adják le. Azok az iga­zolványok, melyeket nem mutatnak be, érvényüket vesztik. A SZEGEDI TEREMKÉZILABDA­­BAJNOKSÁGOK ÁLLÁSA FÉRFIAK NŐK I. osztály I/A osztály 1. SZEAC I 3 69:31 6 2. Sz. Sport. 3 60:58 4 3. MVSE H 3 70:68 4 4. H. Honvéd 3 66:61 2 5. Sz. Építők 3 73:73 2 6. Kiskunhalas 3 61:88­­ I /B osztály 1. MVSE I 3 71:51 5 2. SZVSE 3 63:56 5 3. SZEAC II 3 70:53 4 4. Sz. Honvéd 3 63:48 4 5. SZEAC III 3 49:59 — 6. Csanádpalota 3 33:82 — 1. SZ. Textilül. I. 3 23: 9­6 2. MVSE I 3 37:21 4 3. Sz. Bőrös I 3 21:32 4 4. MVSE II 3 40:46 2 5. Textilm. II. 3 24:35 2 6. Sz. Ifjú G. I. 3 16:23 — II /B osztály 1. Sz. Bőrös II 2 22: 7­4 2 MVSE III 3 18:11 4 3. Sz. Falemezgy. 2 8: 7 2 4. Sz. ITSK 3 15:21 2 5. Sz. Kinizsi úszók 2­6:23 . ízei ves­ztői üzenet Szentes. Több IV. kerületi lakosnak. Kérjük a levélíró­kat, postafordultával nevü­ket és pontos címűket írják meg, mert különben intéz­kedni nem tudunk a levelük­ben említett panasz ügyében. Kun Sándor, Hódmezővá­sárhely: Kérdésére közöljük, hogy lapunk január 15-i szá­mának hatodik oldalán meg­jelent »Hirdetmény« foglal­kozik az ön által felvetett kérdéssel.

Next