Csongrád Megyei Hirlap, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

Egykilós finom fehér kenyeret hoznak forgalomba A lakosság igényeinek fo­kozottabb kielégítésére 1960. május 1-től kezdődően a megyei székhelyeken, továb­bá a megyei jogú városok­ban­­ egykilós finom fehér kenyeret hoznak forgalom­ba. Amennyiben a termék a fogyasztók igényeinek megfelel, később folyamato­san, az egész ország terüle­tén árusítják majd. Az egykilós finom fehér kenyér fogyasztói ára 3,60 forint lesz. A megengedett súlyeltérés darabonként 2 deka felfelé, vagy lefelé. Miután a lakosság igénye, az új termék iránti kereslet csak tapasztalati számok alapján mérhető fel, a bel­kereskedelem az egykilós fi­nom fehér kenyeret egyelő­re az önkiszolgáló­, gyorski­szolgáló üzletekben, a sütő­ipar mintaboltjaiban, to­vábbá a kétműszakos cse­mege- és fűszerboltokban hozza forgalomba. Nagy érdeklődés mellett választják az új népfrontbizottságokat A Magyar Sajtó Házában kedden dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főitkára a Haza­fias Népfront második kong­resszusáról, s a mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoz­tatta a lapok munkatársait. Mint mondotta, ezekben a napokban, a népfront máso­dik kongresszusa előtt az or­szág népe 3400 népfrontbi­zottságot választ újjá. Az el­múlt három hónapban a kü­lönféle fórumokon a társa­dalmi testületek 130 000 tag­jával beszélgettek eddigi te­vékenységükről és terveik­ről. Az ünnepi gyűléseket úgyszólván mindenütt jól előkészí­tették. A választógyűlések iránt az eddigiekhez képest több­szörösére nőtt az érdeklődés a falvakban, városokban. A legkisebb községben is 100— ISO-en, másutt 200—300-an is megjelentek a gyűléseken. Örvendetes, hogy átlagosan 20—30, de több megyében 30—40 százalékban nők fog­laltak helyet a széksorokban és nagy számban vettek részt a vitákban. Az eddigi tapasztalatok szerint a bizottságok tagjai­nak 60—70 százalékát ismét megválasztják.­ Ez arról, ta­núskodik, hogy a lakosság az elmúlt három év munká­ja alapján elégedett a moz­galom segítőinek, irányítói­nak tevékenységével. A nemzetiség lakta vidé­keken a választógyűlések al­kalmával nagyszerű példája bontakozott ki a más nyel­ven beszélő, de egyet akaró rétegek együttműködésének, megértésének. Minden nem­zetiség képviselői ott voltak a népfrontbizottságok újjá­­választásán és számarányuk­nak megfelelően, a javasla­tok alapján helyet kaptak. A községi kerületi bizott­ságok újjáválasztása minde­nütt jó ütemben halad, s ar­ra számítanak, hogy a terve­zett május 5-e előtt majd­nem egy héttel befejeződnek a gyűlések. Apró Antal elvtárs látogatása Debrecenben A Hajdú megyei párt- és gazdasági vezetők Debrecen­ben aktívaülést tartottak. Apró Antal­ elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese tá­jékoztatta az aktíva részve­vőit a szocialista országok közötti gazdasági együttmű­ködés kérdéseiről. Ér­ekeztek a napközi otthonok megyei szakfelügyelő. Kedden a Művelődésügyi Minisztérium alsófokú okta­tási főosztályán megbeszé­lést tartottak az általános is­kolák napközi otthonainak megyei szakfelügyelői, akik ebben a hónapban kezdték el munkájukat. Ha­tszáz ipari tanulót nevelnek a Csongrád megyei kisipari szövetkezetek Kétszer annyi tanulót szerződtetnek, mint tavaly Csongrád megye kisipari szövetkezetei az utóbbi évek­ben mind nagyobb gondot fordítanak a szakmunkás­utánpótlásra. Legkiválóbb szakembereik jelenleg 600 ipari tanuló oktatásával fog­lalkoznak, több helyen jól felszerelt tanműhelyekben. A következő tanévre 280 ta­nulót szerződtetnek, kétszer annyit, mint tavaly. A szövetkezetek s a Csong­rád megyei KISZÖV is, min­den eszközzel elősegíti, hogy jó szakmai nevelésben része­süljenek a fiatalok. Nemré­giben ipari tanuló tanácsokat szerveztek, amelyeknek tag­jai társadalmi munkában el­lenőrzik a tanulók előmene­telét, a velük való bánás­módot. Tervük szerint ta­nácskozásokat tartanak majd a városokban, járási szék­helyeken a tanulókkal, illet­ve szüleikkel, hogy az eset­leges problémákat megismer­jék és megoldják. A tanulni vágyó fiatalok előtt a különféle szakmák széles skálája áll. A megye szövetkezeteiben összesen 58 féle szakmára tanítják őket, köztük olyan, már-már ki­halt ősi mesterségekre, mint a bőrdíszművesség, késesség, papucsosság. Ez utóbbit, a szegedi papucskészítést, amely még a török időkben keletkezett, s igen nagy hír­névre tett szert, a felszaba­dulás előtti években már csak egyes régi mesterek űz­ték. Most ez a mesterség sincs pusztulásra ítélve, mert a Szegedi Papucskészítő hisz mind több fiatallal kedvel­ted meg ezt a szakmát Az utóbbi idők tapaszta­latai azonban azt mutatják, hogy az ifjak jelentős része igen válogatós a pályavá­lasztás tekintetében. Érdek­lődésük különösképpen az úgynevezett könnyű szak­mák irányába tolódott. Több­ségük fodrász, órás, esetleg villanyszerelő, vagy műsze­rész akar lenni. Szegeden például mindössze két-há­­rom fodrásztanulóra volt szükség, ugyanakkor negy­venen jelentkeztek. Ezzel szemben az egész megyé­ben, s különösen Hódmező­vásárhelyen problémát jelent a cipész, s a szabó szakmá­ban az utánpótlás. Csekély az érdeklődés az igen fontos s jó kereseti lehetőségeket biztosító kőműves- és ács­mesterségek iránt is. Helyes lenne, ha a szülők, s az iskolák is többet foglal­koznának ezzel a kérdéssel, hogy helyes és reális ará­nyok alakuljanak ki a fiata­lok szakmaválasztását ille­tően. Elterjedt, téves nézet az is, hogy ha a gyerek hanyag, rosszul tanul az általános is­kolában, hát jó lesz ipari ta­nulónak. Az ilyen fiatalok keservesen csalódnak majd, mert már a felvételnél ala­posan megnézik, hogy álta­lános műveltség tekinteté­ben megfelelnek-e a köve­telményeknek. Ezenkívül, a technika fejlődésének ará­nyában, egyre nagyobb kö­vetelményeket támasztanak az ipari tanuló iskolákban is, s így azok akik nem rendel­keznek kellő szellemi alap­pal, szakmunkások sem le­hetnek. D. B. Már hetek óta készülődnek megyénkben is a bíróságok népi ülnökeinek választásá­ra. A választások során me­gyénkben — Szegedet is be­leértve — 950 népi ülnököt küldenek a dolgozók a bíró­ságokba. Népi ülnök 23. élet­évét betöltő, büntetlen elő­életű, választási joggal ren­delkező dolgozó lehet. Ugyanis az a cél, hogy a dolgozó népet megfelelően képviseljék a bíráskodás­ban, ezért élettapasztalattal, kellő politikai szilárdsággal rendelkező dolgozókat vá­lasztanak meg népi ülnökök­nek, akik munkájukban és emberi magatartásukban is kitűnnek. Az elmúlt hét végén a je­lölőgyűlések megkezdődtek. Az ipari és a mezőgazdasá­gi üzemekben, továbbá ter­melőszövetkezetekben, intéz­ményekben a dolgozók szak­­szervezeti gyűléseken jelölik ki a népi ülnököket. A nyug­díjasok és a háziasszonyok közül a népi ülnököket te­rületi lakógyűlésen jelölik ki. Egyébként a jelölőgyűlé­seket a megye egész terüle­tén május 7-ig megtartják. Hódmezővásárhelyen első­nek a Pedagógus Szakszer­vezet helyi csoportja szer­vezett gyűlést, amelyen a pedagógusok Szabó Ferenc­­nét, Kovács Istvánnét, Ka­tona Margitot és Becsei Im­rét választották meg. A Fémipari Vállalat dolgozói gyűlésükön Kisalbert Lajos­ra és Sisák Lajosra szavaz­tak, akik az elmúlt években is jól ellátták hivatásukat a bíróságon. A többi üzem­ben és intézményben, to­vábbá termelőszövetkezet­ben ezen a héten és a jövő héten rendezik meg a szak­szervezeti, illetve jelölő gyűléseket. A városi, a járási taná­csok, továbbá a megyei ta­nács soron lévő ülésükön, május 15 és június 19-e kö­zött 3 évi időtartamra vá­lasztják meg a dolgozók ál­tal javasolt személyeket né­pi ülnököknek az illetékes bíróságokhoz. E tanácsok 592 népi ülnö­köt választanak meg, míg a többit Szegeden választják meg. r r w rrt rrn »'» »»»»»»'» Megyénkben 950 népi ülnököt választanak meg Megkezdődtek a jelölőgyű­ések SZEGED ÚJ ARCA Az elmúlt néhány év alatt új, modern lakónegyed épült Szeged nagy piactere kö­rül, a Marx téren. Itt hozták tető alá a képünkön látható hatalmas lakótömböt, amely a város egyik legnagyobb és legszebb épülete. Az új házba nemrégen köl­töztek be a családok. (Tóth Béla ferv.) Tájkép: 1960 daru vízre teszi az új vízibuszt — az ünnepi pilla­natot a karikák is megbámulják... Több mint kétmillió forint értékű árut készít ebben a negyedévben a Csongrádi Háziipari Szövetkezet (Tudósítónktól.) Igen sokrétű munka folyik Csongrádi Háziipari Szö­vetkezetben, mert különböző részlegei újabb és újabb megrendelést kapnak. Leg­nagyobb sikerük a szőnye­geknek van. Ebben a ne­gyedévben koppenhágai megrendelésre 200 négyzet­­mé­ter csongrádi szőnyeget készítenek. Perzsaszőnyegből 180 négyzetméternyit készí­tenek, míg kártolt gyapjú­fonálból 230 és a csongrádi szőnyeg néven ismert faj­tából 600 négyzetmétert Belföldi és külföldi meg­rendelésre több ezer leány­ka- és bébiruhát, továbbá hímzett, karton- és iskolai kötényt, norvégkesztyűket stb. készítenek. A horgolási részleg most van kialakulóban, mert a kézimunkák­­ iránt is igen nagy az érdeklődés. A kosárfonó részleg 800 lottókosarat, 500 gömb alakú divatkosarat készít, emellett két újfajta, csongrádi elne­vezésű kosarakat. A Háziipari Szövetkezet fejlődésére jellemző, hogy csupán ebben a negyedév­ben 2 millió 300 ezer forint értékű árut termel. Két megye legeltetési tapasztalatcseréjét rendezik meg Mártélyon A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya szer­vezésében legeltetési tapasztalatcserét rendeznek május 10-én, kedden délelőtt 10 órai kezdettel Mártélyon. Az ér­tekezlet a községi művelődési otthonban, míg a bemutató a mártélyi legelőn lesz. Itt a szikes legelők talajjavítási módszereit ismerik majd meg a tapasztalatcsere résztve­vői. A tapasztalatcserén Békés és Csongrád megyék ter­melőszövetkezeteinek elnökei és agronómusai, a legelte­tési bizottságok elnökei, valamint a megyei és a járási főállattenyésztők vesznek részt A tapasztalatcsere keretében dr. Prettenhoffer Imre, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos kutatója tart előadást

Next