Csongrád Megyei Hirlap, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

Egy pártvezető a község holnap­jáért Létjogot kér már a bordá­­nyi határ homokján is a szö­vetkezeti gondolat. Igaz, most van »betörőben­«, mert a szántóterületnek 15 száza­léka tartozik még csak a szövetkezeti birtokhoz. Ha kis területen is, de gyökeret vert a közös gazdálkodás és most azon munkálkodik a községi pártvezetőség, hogy erősödjék ez a gyökér és életet adjon a fa ültetőinek. Csak egyetlen termelőszö­vetkezet alakult itt az el­múlt években, a „Munkás­őr“. Az is az ellenforrada­lom után. Fiatal tsz, ahol el­kel a segítségnyújtás a gaz­dálkodáshoz. A községi párt­vezetőség fő gondjai közé tartozik tehát, hogy miként mozgósítsa Bordány társa­dalmát a szövetkezet meg­szilárdításának munkájához. A községi pártszervezet nemcsak azért tartja első­rendű feladatának a megszi­lárdítást, hogy a jól dolgozó tsz megfelelő anyagi jólétet adjon tagjainak, hanem miben nyújthat segítséget a termelőszövetkezet megszi­lárdításához. Gallai András tanácselnök, pártvezetőségi tag például a község tulaj­donában levő 4—5 köbméternyi faanyagot átutalta a tész-nek kölcsön­­képpen az építkezés elősegí­tésére. Kijárta azt, hogy a zsombói Béke Tsz soron­­kívül vágja fel épületfának a faderekakat, járt a zá­kányszéki tanácsnál, hogy adják át a Munkásőr Tsz­­nek az egyik apaállatukat, mert a szövetkezet csak anyakocákat kapott. Aztán Tápéra ment el Dudás elv­társsal, a szövetkezet elnö­kével, hogy a palántanevelő telepre fonott gyékényt sze­rezzen takarónak. Még ab­ban is segített, hogy a zsom­bói Béke Tsz átadja a da­rálómalmot a község új szö­vetkezetének, mert így a tsz vámdarához jut, ami nagyon kell a jószághizlaláshoz. A pedagógusok, Bodó Vio­la igazgatónő vezetésével rendszeresen tablót­ készíte­nek a tsz fejlődéséről, hogy a jövő alakulását is befolyásolja a szövetkezet gazdálkodása. A községi pártszervezet gon­dol a szövetkezeti eszme to­vábbterjesztésére, a Mun­kásőr Tsz fejlesztésére, hi­szen a tsz-mozgalomnak itt is csak úgy lesz biztos ered­ménye, ha a példa: a község termelőszövetkezete kiválóan gazdálkodik. A községi pártvezetőség rendszeresen munkatervet készít a szövetkezeti mozga­lom segítésére. A jelenlegi munkaterv, amely június vé­géig foglalja össze a tenni­valókat, két irányú: egyrészt feladatul szabja a megszilár­dítást, másrészt az átszerve­zés előkészületeire mozgó­sít. Mérlegelte a pártvezető­ség, milyen feladatokat kell megvalósítania a politikai és gazdasági megszilárdítás ér­dekében. A két feladat nem választható el egymástól, hi­szen összefüggőek. Amíg a politikai megszilárdításért a községi pártvezetőség maga munkálkodik, addig a gazda­sági megszilárdítással a köz­ség egyéb szerveit bízta meg a pártvezetőség. A termelőszövetkezetben az elmúlt év őszén alakult meg a pártszervezet. Horváth La­jos elvtárs, az alapszervezet párttitkára, jól irányítja a szervezeti életet, de az alap­szervezet néhány tagjának még nincs nagy gyakorlata a pártmunkában. Az új párt­vezetőség sem mindig talál­,­ja meg a soron következő feladatokat, ezért a községi pártvezetőség javaslatára együttesen tartják meg a párttaggyűléseket és a párt­­vezetőségi üléseket. Ezeken az összevont megbeszélése­ken minden esetben szóba kerül a szövetkezeti gazdálkodás helyzete. Legutóbb például megtárgyalták, miként áll a szövetkezet az állattenyész­tési terv teljesítésével, meny­nyi a takarmány, mire van szükségük, hogyan lehet azt beszerezni. Dudás Imre elv­társ, a tsz elnöke az össze­vont taggyűlés előtt beszá­molt a gazdasági munkák állásáról és elmondta, hogy nem tudnak férőhelyet biz­tosítani a jószágoknak. A község kommunistái nyom­ban megtanácskozták, hogy az 50 férőhelyes szarvasmar­ha-istálló létesítéséhez vá­sárolják meg az elhanyagolt épületeket és önerőből pró­bálja a szövetkezet felépíte­ni az istállót. Mindjárt tör­tén­ a társadalmi munkaválla­lás is, és a község szervei meghatározták, hány embert tudnak adni a társadalmi munkához. Egy ilyen összevont tag­gyűlésen került az is szóba, hogy a földművesszövetke­zet kevesebb segítséget ad a gazdasági megszilárduláshoz, mint a többi szerv. Ez tör­tént a permetezőgépek ese­tében is, amikor a földmű­­vesszövetkezet behozta a termelőszövetkezet részére kiadott gépeket javítani, an­nak ellenére, hogy a tsz vál­lalta a gépek rendbehozását. A javítás elhúzódott és ez hátráltatta a tsz-ben a fák permetezését. Közben az egyéni, gazdáknak juttatott permetezőgépet a földmű­­vesszövetkezet. A község pártvezetőségi tagjai megvizsgálják, hogy munkahelyük kollektívája tudassák az elért eredményeket a községgel. A nőbizottság munkatervé­ben pedig az szerepel, hogy felmérik a szövetkezetben: találnak-e megfelelő mun­kát az asszonyok, milyen az egészségügyi helyzet, s a dolgozó tsz-tagok elhelyez­­hetik-e gyermekeiket a nap­köziben. A KISZ-fiatalok a társadalmi munkára tettek vállalást, s a most alakult szakmaközi bizottság szin­tén a tsz-építkezés elősegí­téséhez mozgósítja a szak­­szervezeti tagságot. A község termelőszövetke­zete az elmúlt esztendőben 45,5 forintot osztott egy munkaegységre. Az idei terv 46 forintot irányoz elő. Ha­vonta 10 forint előleget osz­tanak egy munkaegységre, és példát mutat a tsz az idő­szerű mezőgazdasági mun­kákban is. Ezekben az ered­ményekben nagy része van a községi pártvezetőségnek, a falu kommunistáinak, akik társadalmi ügynek tartják a szövetkezet megszilárdítását, és eredménnyel munkálkod­nak a termelőszövetkezeti holnap kialakításán. — tóth — zter évvel korábban . * 40 N­ falu könyvforgalma elérte az 1960 végére terveze­t színtel Az országgyűlés kulturá­lis bizottságának 1958 ele­jén hozott határozata sze­rint a falusi könyvforgal­mat 1960 végére — 1957- hez viszonyítva — meg kell kétszerezni. E határo­zat végrehajtásáról az aláb­biakat tudtuk meg: A földművesszövetkezeti boltokban az alapul vett 1957-es évben 29 238 000 fo­rint értékű könyvet vásá­roltak. A következő évben 40 574 000 forint értékű könyv jutott el a falusi lakossághoz. Az el­múlt év napokban összesí­tett statisztikája szerint az 1959. évi forgalom pedig már több mint negyedmil­lióval túlhaladta azt a szin­tet, amit az országgyűlés kulturális bizottságának ha­tározata értelmében 1960. végére kellett volna elérni. A múlt évben a falusi la­kosság kereken 58 746 000 forintot költött könyvre. A legnagyobb érdeklődés csakúgy, mint a városok­ban, a szépirodalom iránt tapasztalható. A megvásá­rolt összes könyvek 40 szá­zaléka volt szépirodalmi al­kotás. 19,7 százalékos aránnyal a szépirodalom után a tudományos és is­meretterjesztő művek kö­vetkeznek. Szakkönyvekre és egyéb kiadványokra a forgalom 19,8 százaléka jutott. Az ötéves terv idején az ország könyvforgalmának 55 százalékos emelkedését ter­vezik. A falvakban éppen az előbbi okok miatt ennél lényegesen nagyobb fejlő­dést akarnak elérni. A terv az, hogy az 1959. évihez vi­szonyítva 88 százalékkal nö­veljék a falusi könyvforgal­mat, ami azt jelenti, hogy az ötéves terv utolsó évé­ben már mintegy 110 mil­lió forint értékű könyv jut a földművesszövetkezeti ke­reskedelem közvetítésével a falusi lakossághoz. A könyvesboltok kiépítet­ték a falusi könyvárusító­hálózatukat: jelenleg már nincsen hazánkban olyan község, ahol földművesszö­vetkezeti boltban, vagy is­kolában — nagyobb közsé­gekben mindkét helyen — ne foglalkoznának könyv­árusítással. A falusi könyv­árusok — bizományosok — száma már megközelíti a hatezret, de a jövőben még tovább bővítik ezt a háló­zatot is. A kisebb települések, ál­lami gazdaságok, termelő­­szövetkezetek, gépállomások könyvellátásának megjaví­tására a második ötéves terv végéig tíz úgynevezett »könyvesautót« kapnak a földművesszövetkezetek. # \/irág.9ik az ccg&to Gorm­a György felv. 3 Szerda, 1960. április 27. Májusban piacra kerül a makói Új Élet Tsz paprikája (Tudósítónktól.) Fiatal a makói Új Élet Tsz — fiatal a kertészete is. Februárban határozták el a tsz gazdái, hogy kerté­szetet létesítenek. Nyomban felállították az első meleg­ágyakat. Palántaféleségekkel 37 melegágyuk volt zsúfo­lásig. Már mintegy 111 ezer paprikapalántát ültettek ki. Természetesen a para­dicsomról, karfiolról, ká­posztáról és salátáról sem feledkeztek meg. Májusban igen nagy forgalmat akar­nak paprikából lebonyolí­tani. Júniusra a káposztá­juk is piacképes lesz. A sa­láta értékesítéséből várják a legtöbb pénzt A tsz földjéből 15 hold áll a kertészet rendelkezé­sére, aminek nagy részén már zöldellnek a palánták. Korai áruik értékesítéséből közel félmillió forint jöve­delemre számítanak , de, amint mondják, ennyi rossz termés esetén lesz. Az a tervük, hogy május 10-re paprikán kívül főznivaló tököt és uborkát is visznek piacra. A kertészetben dolgozó asszonyok igen figyelmesen dolgoznak. Molnár Jánosné és Juhász Józsefné fordíta­nak különösen nagy gon­dot a palántázásra. A csa­pat munkáját Bíró Sándor­­né ellenőrzi szorgalmasan. A férfiak munkáját Borbás István irányítja. Nékó Ist­ván főkertésznek is meg­van a maga gondja, hiszen 300 rámával növelik a me­legágyak számát. Az ősszel már 700 rámával szeretnék kezdeni munkájukat. Megoldották a kertészet vízhiányát is.­­ Bíró Sán­dor kőművesbrigádja kor­szerű víztárolót épített a kertészetnek. Általános vélemény, hogy ha továbbra is így dolgozik a kertészet, hamarosan fe­lülkerekedik vetélytársai fe­lett. Alkotni az akták közt is leh­et! Nap nap után az íróasztal mögött található Juhart Fe­renc, a makói járási tanács titkárságának vezető előadó­ja. Figyelmét az előtte tor­nyosuló akták, jegyzőköny­vek, kimutatások tanulmá­nyozása köti le, mert van, amiről még aznap referál­nia kell a v. b.-elnöknek; van, amit szintén aznap kell elintéznie, mert határidős; van olyan jelentés, amelyet előbb még ellenőriznie kell — s ki tudja, hogy a sok­sok papír mindegyikével mit kell csinálni­ kell ehhez! Előre kell gon­dolkodni azon, hogy kint a területen mit vizsgáljanak meg, s vizsgálódásaik köz­ben meglássák az újat, a jó módszert, amelyet más köz­ségben is el lehet terjesz­teni­. : : ■ - '' ' * Juhari elvtársat éppen egy ilyen vizsgálat közben — Ambrózfalván — leptük meg. — Éppen most voltam a termelőszövetkezetben és egy érdekes dologra bukkantam — meséli. — A szövetkezet az 50 férőhelyes lóistállóhoz és a baromfiólhoz százezer szénporos téglát égettet a helyszínen. Gyors számítást végeztem. Ezer tégla 832 fo­­rintba kerülne, ha vásárol­nák, így pedig csak 420 fo­rintba kerül. Könnyű kiszá­molni, hogy ez 41 200 forint megtakarítást jelent, nem beszélve arról, hogy ezt a mennyiséget nem kell köz­­ponti készletből igényelniök­, írni népgazdasági szempont­ból is előnyös. S Juhari Ferenc szavaiból Juhari Ferenc egyike azok­nak, akik tudják: hétközna­pi munkája..­ .az Államigaz­gatási adminisztrációnak... — Jó adminisztráció nél­kül nem is dolgozhatnak jól a vezetők —­ vallja. — Ha például egy-egy községi ta­nács munkáját értékeli a végrehajtó bizottság, tudnia kell, hogy mi a helyzet ab­ban a községben. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a titkárság által készített je­lentés jó. Laikusok el sem tudják képzelni, milyen kiderül még: ma már nem lehet egyetlen községi ta­nács munkáját sem értékel­ni anélkül, hogy a termelő­szövetkezetek gazdálkodását ne vizsgálnák. A kettő ösz­­szefügg, s bizony az admi­nisztrációval foglalkozóknak is érteniök kell a szövetke­zetek gazdálkodásához — ő maga is most tanulja a ket­tős könyvelést. Tanul, halad a korral, de hogyan is kezdődött? Az ötgyermekes baja, asz­talos-kisiparos legalább egyik gyermekét szerette volna taníttatni, miután kettő szakmát tanult. Hiába dol­goztak hárman, csak a pol­gárit tudta elvégezni. Végül mégiscsak ez a polgári se­gítette ahhoz, hogy az alis­pán­ hivatalban irodakezelő­nek alkalmazták. Ez 23 év­vel ezelőtt volt é s azóta napjait az akták között éli. Nem volt könnyű a tanácsok megalakulását követő né­hány esztendő sem, hiszen ez egész új volt. De valami­kor rájött, hogy amit meg­­ akar tanulni, önszorgalom­­­mal teheti — ezt tette 10 év­­­vel ezelőtt, és ezt teszi ma is. Rendszeresen tanulmá­­­nyozza a rendelkezéseket,­­ utasításokat, jogszabályokat,­­ s mindemellett­ ­ két évtizedes gyakorlata is hozzásegíti ahhoz, hogy­­ gyorsan döntsön a kezébe­­ kerülő papírok sorsáról — , hiszen az emberek várnak választ és intézkedést pana­szaikra, problémáikra; em­­­­berek sorsát, jövőjét dönt­heti el egy-egy hivatali pa­pír, egész község, vagy ép­pen az egész járás fejlődésé­­t­re lehet kihatással az elem­ző munka alapján előterjesz­tett, majd elfogadott tanácsi­ ’ illetve végrehajtó bizottsági ’ határozat. Így egészíti ki a tanácsi­­ vezetők munkáját az admi­­­­nisztrátorok munkája! És ‘ aki — mint Juhari Ferenc­­ is­­— szívvel-lélekkel dolgo­­­zik, annak egy akta nem csupán papír. Ezért nyugod­­­tan mondhatja a követke­zőt" : — Mindent elértem, amit i elérhettem! Saját sorsomon­­ is azt tapasztalom, hogy aki dolgozik, megbecsülik. Bár a­­ háború száz százalékos hadi­t rokkanttá tett, dolgozhatom­­ és három gyermekemnek is többet tudok adni, mint­­ amennyit valaha én kaptam. . Két fiam tanító lehetett és a '■ kisleányom elsőéves gimna­zista. Ilyen körülmények kö­­­­zött csakis elégedett lehetek , és­­ az is vagyok. Mit lehet még mindehhez hozzátenni? Ha az ember elégedett munkakörülmé­nyeivel, szereti munkáját, gyermekeinek jövőjét is biz­tosítva látja — kívánhat-e még többet 49 éves korá­ban? — Két kívánságom van! Az egyik: szeretnék tovább­ra is úgy dolgozni, hogy , a munkám hasznos legyen, hi­szen sohasem mondhatjuk el azt a napi munka után — készen vagyunk! Mindig azon kell gondolkodnunk, hogyan lehetne még egysze­rűbbé, még emberibbé ten­ni az ügyintézést, az egész közigazgatást. A múltban, ha valaki eg­yszer megtanul­­ta a formulákat, abban élte le életét, gépiesen robotolha­tott. A szocialista államigazo­l­gatás azonban mindig a V­O- s 1­5 munkát kíván. S alkotni * az akták között is lehet... — És a másik kívánság? — Szeretném megérni, hogy­­ a kisleányom is megtalálja­­ életcélját. Még nem döntött, hogy mi szeretne lenni, de valószínűleg pedagógus lesz ő is, mint bátyjai... jó? (lantos) lelkiismeretesség, ha vcnásszeretet ! Osztály felszereléseiv­et kapnak az iskolák A közeljövőben adják át a vásárhelyi Kossuth Zsu­zsanna Leánygimnáziumnak azt az egy teljes osztályfel­szerelést, melyet a megyei tanács v. b. vásárolt számukra. Ugyancsak teljes osztályfelszerelést kap a földeáki általá­nos iskola, valamint a szentesi Petőfi utcai és Kossuth téri ált.­iskola is. A kollégiumok felszerelését is korszerűsítik: a makói Mező Imre Kollégium 50 széket és két szekrényt, a vásárhelyi fiúdiákotthon pedig 100 széket kap.

Next