Csongrád Megyei Hirlap, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-27 / 98. szám
Egy pártvezető a község holnapjáért Létjogot kér már a bordányi határ homokján is a szövetkezeti gondolat. Igaz, most van »betörőben«, mert a szántóterületnek 15 százaléka tartozik még csak a szövetkezeti birtokhoz. Ha kis területen is, de gyökeret vert a közös gazdálkodás és most azon munkálkodik a községi pártvezetőség, hogy erősödjék ez a gyökér és életet adjon a fa ültetőinek. Csak egyetlen termelőszövetkezet alakult itt az elmúlt években, a „Munkásőr“. Az is az ellenforradalom után. Fiatal tsz, ahol elkel a segítségnyújtás a gazdálkodáshoz. A községi pártvezetőség fő gondjai közé tartozik tehát, hogy miként mozgósítsa Bordány társadalmát a szövetkezet megszilárdításának munkájához. A községi pártszervezet nemcsak azért tartja elsőrendű feladatának a megszilárdítást, hogy a jól dolgozó tsz megfelelő anyagi jólétet adjon tagjainak, hanem miben nyújthat segítséget a termelőszövetkezet megszilárdításához. Gallai András tanácselnök, pártvezetőségi tag például a község tulajdonában levő 4—5 köbméternyi faanyagot átutalta a tész-nek kölcsönképpen az építkezés elősegítésére. Kijárta azt, hogy a zsombói Béke Tsz soronkívül vágja fel épületfának a faderekakat, járt a zákányszéki tanácsnál, hogy adják át a Munkásőr Tsznek az egyik apaállatukat, mert a szövetkezet csak anyakocákat kapott. Aztán Tápéra ment el Dudás elvtárssal, a szövetkezet elnökével, hogy a palántanevelő telepre fonott gyékényt szerezzen takarónak. Még abban is segített, hogy a zsombói Béke Tsz átadja a darálómalmot a község új szövetkezetének, mert így a tsz vámdarához jut, ami nagyon kell a jószághizlaláshoz. A pedagógusok, Bodó Viola igazgatónő vezetésével rendszeresen tablót készítenek a tsz fejlődéséről, hogy a jövő alakulását is befolyásolja a szövetkezet gazdálkodása. A községi pártszervezet gondol a szövetkezeti eszme továbbterjesztésére, a Munkásőr Tsz fejlesztésére, hiszen a tsz-mozgalomnak itt is csak úgy lesz biztos eredménye, ha a példa: a község termelőszövetkezete kiválóan gazdálkodik. A községi pártvezetőség rendszeresen munkatervet készít a szövetkezeti mozgalom segítésére. A jelenlegi munkaterv, amely június végéig foglalja össze a tennivalókat, két irányú: egyrészt feladatul szabja a megszilárdítást, másrészt az átszervezés előkészületeire mozgósít. Mérlegelte a pártvezetőség, milyen feladatokat kell megvalósítania a politikai és gazdasági megszilárdítás érdekében. A két feladat nem választható el egymástól, hiszen összefüggőek. Amíg a politikai megszilárdításért a községi pártvezetőség maga munkálkodik, addig a gazdasági megszilárdítással a község egyéb szerveit bízta meg a pártvezetőség. A termelőszövetkezetben az elmúlt év őszén alakult meg a pártszervezet. Horváth Lajos elvtárs, az alapszervezet párttitkára, jól irányítja a szervezeti életet, de az alapszervezet néhány tagjának még nincs nagy gyakorlata a pártmunkában. Az új pártvezetőség sem mindig talál,ja meg a soron következő feladatokat, ezért a községi pártvezetőség javaslatára együttesen tartják meg a párttaggyűléseket és a pártvezetőségi üléseket. Ezeken az összevont megbeszéléseken minden esetben szóba kerül a szövetkezeti gazdálkodás helyzete. Legutóbb például megtárgyalták, miként áll a szövetkezet az állattenyésztési terv teljesítésével, menynyi a takarmány, mire van szükségük, hogyan lehet azt beszerezni. Dudás Imre elvtárs, a tsz elnöke az összevont taggyűlés előtt beszámolt a gazdasági munkák állásáról és elmondta, hogy nem tudnak férőhelyet biztosítani a jószágoknak. A község kommunistái nyomban megtanácskozták, hogy az 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló létesítéséhez vásárolják meg az elhanyagolt épületeket és önerőből próbálja a szövetkezet felépíteni az istállót. Mindjárt történ a társadalmi munkavállalás is, és a község szervei meghatározták, hány embert tudnak adni a társadalmi munkához. Egy ilyen összevont taggyűlésen került az is szóba, hogy a földművesszövetkezet kevesebb segítséget ad a gazdasági megszilárduláshoz, mint a többi szerv. Ez történt a permetezőgépek esetében is, amikor a földművesszövetkezet behozta a termelőszövetkezet részére kiadott gépeket javítani, annak ellenére, hogy a tsz vállalta a gépek rendbehozását. A javítás elhúzódott és ez hátráltatta a tsz-ben a fák permetezését. Közben az egyéni, gazdáknak juttatott permetezőgépet a földművesszövetkezet. A község pártvezetőségi tagjai megvizsgálják, hogy munkahelyük kollektívája tudassák az elért eredményeket a községgel. A nőbizottság munkatervében pedig az szerepel, hogy felmérik a szövetkezetben: találnak-e megfelelő munkát az asszonyok, milyen az egészségügyi helyzet, s a dolgozó tsz-tagok elhelyezhetik-e gyermekeiket a napköziben. A KISZ-fiatalok a társadalmi munkára tettek vállalást, s a most alakult szakmaközi bizottság szintén a tsz-építkezés elősegítéséhez mozgósítja a szakszervezeti tagságot. A község termelőszövetkezete az elmúlt esztendőben 45,5 forintot osztott egy munkaegységre. Az idei terv 46 forintot irányoz elő. Havonta 10 forint előleget osztanak egy munkaegységre, és példát mutat a tsz az időszerű mezőgazdasági munkákban is. Ezekben az eredményekben nagy része van a községi pártvezetőségnek, a falu kommunistáinak, akik társadalmi ügynek tartják a szövetkezet megszilárdítását, és eredménnyel munkálkodnak a termelőszövetkezeti holnap kialakításán. — tóth — zter évvel korábban . * 40 N falu könyvforgalma elérte az 1960 végére tervezet színtel Az országgyűlés kulturális bizottságának 1958 elején hozott határozata szerint a falusi könyvforgalmat 1960 végére — 1957- hez viszonyítva — meg kell kétszerezni. E határozat végrehajtásáról az alábbiakat tudtuk meg: A földművesszövetkezeti boltokban az alapul vett 1957-es évben 29 238 000 forint értékű könyvet vásároltak. A következő évben 40 574 000 forint értékű könyv jutott el a falusi lakossághoz. Az elmúlt év napokban összesített statisztikája szerint az 1959. évi forgalom pedig már több mint negyedmillióval túlhaladta azt a szintet, amit az országgyűlés kulturális bizottságának határozata értelmében 1960. végére kellett volna elérni. A múlt évben a falusi lakosság kereken 58 746 000 forintot költött könyvre. A legnagyobb érdeklődés csakúgy, mint a városokban, a szépirodalom iránt tapasztalható. A megvásárolt összes könyvek 40 százaléka volt szépirodalmi alkotás. 19,7 százalékos aránnyal a szépirodalom után a tudományos és ismeretterjesztő művek következnek. Szakkönyvekre és egyéb kiadványokra a forgalom 19,8 százaléka jutott. Az ötéves terv idején az ország könyvforgalmának 55 százalékos emelkedését tervezik. A falvakban éppen az előbbi okok miatt ennél lényegesen nagyobb fejlődést akarnak elérni. A terv az, hogy az 1959. évihez viszonyítva 88 százalékkal növeljék a falusi könyvforgalmat, ami azt jelenti, hogy az ötéves terv utolsó évében már mintegy 110 millió forint értékű könyv jut a földművesszövetkezeti kereskedelem közvetítésével a falusi lakossághoz. A könyvesboltok kiépítették a falusi könyvárusítóhálózatukat: jelenleg már nincsen hazánkban olyan község, ahol földművesszövetkezeti boltban, vagy iskolában — nagyobb községekben mindkét helyen — ne foglalkoznának könyvárusítással. A falusi könyvárusok — bizományosok — száma már megközelíti a hatezret, de a jövőben még tovább bővítik ezt a hálózatot is. A kisebb települések, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások könyvellátásának megjavítására a második ötéves terv végéig tíz úgynevezett »könyvesautót« kapnak a földművesszövetkezetek. # \/irág.9ik az ccg&to Gorma György felv. 3 Szerda, 1960. április 27. Májusban piacra kerül a makói Új Élet Tsz paprikája (Tudósítónktól.) Fiatal a makói Új Élet Tsz — fiatal a kertészete is. Februárban határozták el a tsz gazdái, hogy kertészetet létesítenek. Nyomban felállították az első melegágyakat. Palántaféleségekkel 37 melegágyuk volt zsúfolásig. Már mintegy 111 ezer paprikapalántát ültettek ki. Természetesen a paradicsomról, karfiolról, káposztáról és salátáról sem feledkeztek meg. Májusban igen nagy forgalmat akarnak paprikából lebonyolítani. Júniusra a káposztájuk is piacképes lesz. A saláta értékesítéséből várják a legtöbb pénzt A tsz földjéből 15 hold áll a kertészet rendelkezésére, aminek nagy részén már zöldellnek a palánták. Korai áruik értékesítéséből közel félmillió forint jövedelemre számítanak , de, amint mondják, ennyi rossz termés esetén lesz. Az a tervük, hogy május 10-re paprikán kívül főznivaló tököt és uborkát is visznek piacra. A kertészetben dolgozó asszonyok igen figyelmesen dolgoznak. Molnár Jánosné és Juhász Józsefné fordítanak különösen nagy gondot a palántázásra. A csapat munkáját Bíró Sándorné ellenőrzi szorgalmasan. A férfiak munkáját Borbás István irányítja. Nékó István főkertésznek is megvan a maga gondja, hiszen 300 rámával növelik a melegágyak számát. Az ősszel már 700 rámával szeretnék kezdeni munkájukat. Megoldották a kertészet vízhiányát is. Bíró Sándor kőművesbrigádja korszerű víztárolót épített a kertészetnek. Általános vélemény, hogy ha továbbra is így dolgozik a kertészet, hamarosan felülkerekedik vetélytársai felett. Alkotni az akták közt is lehet! Nap nap után az íróasztal mögött található Juhart Ferenc, a makói járási tanács titkárságának vezető előadója. Figyelmét az előtte tornyosuló akták, jegyzőkönyvek, kimutatások tanulmányozása köti le, mert van, amiről még aznap referálnia kell a v. b.-elnöknek; van, amit szintén aznap kell elintéznie, mert határidős; van olyan jelentés, amelyet előbb még ellenőriznie kell — s ki tudja, hogy a soksok papír mindegyikével mit kell csinálni kell ehhez! Előre kell gondolkodni azon, hogy kint a területen mit vizsgáljanak meg, s vizsgálódásaik közben meglássák az újat, a jó módszert, amelyet más községben is el lehet terjeszteni. : : ■ - '' ' * Juhari elvtársat éppen egy ilyen vizsgálat közben — Ambrózfalván — leptük meg. — Éppen most voltam a termelőszövetkezetben és egy érdekes dologra bukkantam — meséli. — A szövetkezet az 50 férőhelyes lóistállóhoz és a baromfiólhoz százezer szénporos téglát égettet a helyszínen. Gyors számítást végeztem. Ezer tégla 832 forintba kerülne, ha vásárolnák, így pedig csak 420 forintba kerül. Könnyű kiszámolni, hogy ez 41 200 forint megtakarítást jelent, nem beszélve arról, hogy ezt a mennyiséget nem kell központi készletből igényelniök, írni népgazdasági szempontból is előnyös. S Juhari Ferenc szavaiból Juhari Ferenc egyike azoknak, akik tudják: hétköznapi munkája.. .az Államigazgatási adminisztrációnak... — Jó adminisztráció nélkül nem is dolgozhatnak jól a vezetők — vallja. — Ha például egy-egy községi tanács munkáját értékeli a végrehajtó bizottság, tudnia kell, hogy mi a helyzet abban a községben. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a titkárság által készített jelentés jó. Laikusok el sem tudják képzelni, milyen kiderül még: ma már nem lehet egyetlen községi tanács munkáját sem értékelni anélkül, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodását ne vizsgálnák. A kettő öszszefügg, s bizony az adminisztrációval foglalkozóknak is érteniök kell a szövetkezetek gazdálkodásához — ő maga is most tanulja a kettős könyvelést. Tanul, halad a korral, de hogyan is kezdődött? Az ötgyermekes baja, asztalos-kisiparos legalább egyik gyermekét szerette volna taníttatni, miután kettő szakmát tanult. Hiába dolgoztak hárman, csak a polgárit tudta elvégezni. Végül mégiscsak ez a polgári segítette ahhoz, hogy az alispán hivatalban irodakezelőnek alkalmazták. Ez 23 évvel ezelőtt volt é s azóta napjait az akták között éli. Nem volt könnyű a tanácsok megalakulását követő néhány esztendő sem, hiszen ez egész új volt. De valamikor rájött, hogy amit meg akar tanulni, önszorgalommal teheti — ezt tette 10 évvel ezelőtt, és ezt teszi ma is. Rendszeresen tanulmányozza a rendelkezéseket, utasításokat, jogszabályokat, s mindemellett két évtizedes gyakorlata is hozzásegíti ahhoz, hogy gyorsan döntsön a kezébe kerülő papírok sorsáról — , hiszen az emberek várnak választ és intézkedést panaszaikra, problémáikra; emberek sorsát, jövőjét döntheti el egy-egy hivatali papír, egész község, vagy éppen az egész járás fejlődésétre lehet kihatással az elemző munka alapján előterjesztett, majd elfogadott tanácsi ’ illetve végrehajtó bizottsági ’ határozat. Így egészíti ki a tanácsi vezetők munkáját az adminisztrátorok munkája! És ‘ aki — mint Juhari Ferenc is— szívvel-lélekkel dolgozik, annak egy akta nem csupán papír. Ezért nyugodtan mondhatja a következőt" : — Mindent elértem, amit i elérhettem! Saját sorsomon is azt tapasztalom, hogy aki dolgozik, megbecsülik. Bár a háború száz százalékos hadit rokkanttá tett, dolgozhatom és három gyermekemnek is többet tudok adni, mint amennyit valaha én kaptam. . Két fiam tanító lehetett és a '■ kisleányom elsőéves gimnazista. Ilyen körülmények között csakis elégedett lehetek , és az is vagyok. Mit lehet még mindehhez hozzátenni? Ha az ember elégedett munkakörülményeivel, szereti munkáját, gyermekeinek jövőjét is biztosítva látja — kívánhat-e még többet 49 éves korában? — Két kívánságom van! Az egyik: szeretnék továbbra is úgy dolgozni, hogy , a munkám hasznos legyen, hiszen sohasem mondhatjuk el azt a napi munka után — készen vagyunk! Mindig azon kell gondolkodnunk, hogyan lehetne még egyszerűbbé, még emberibbé tenni az ügyintézést, az egész közigazgatást. A múltban, ha valaki egyszer megtanulta a formulákat, abban élte le életét, gépiesen robotolhatott. A szocialista államigazolgatás azonban mindig a VO- s 15 munkát kíván. S alkotni * az akták között is lehet... — És a másik kívánság? — Szeretném megérni, hogy a kisleányom is megtalálja életcélját. Még nem döntött, hogy mi szeretne lenni, de valószínűleg pedagógus lesz ő is, mint bátyjai... jó? (lantos) lelkiismeretesség, ha vcnásszeretet ! Osztály felszereléseivet kapnak az iskolák A közeljövőben adják át a vásárhelyi Kossuth Zsuzsanna Leánygimnáziumnak azt az egy teljes osztályfelszerelést, melyet a megyei tanács v. b. vásárolt számukra. Ugyancsak teljes osztályfelszerelést kap a földeáki általános iskola, valamint a szentesi Petőfi utcai és Kossuth téri ált.iskola is. A kollégiumok felszerelését is korszerűsítik: a makói Mező Imre Kollégium 50 széket és két szekrényt, a vásárhelyi fiúdiákotthon pedig 100 széket kap.