Csongrád Megyei Hirlap, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a szocializmus és a béke legfőbb támasza! _________________________ (az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) Munkásőrök a munka őrhelyén Ma nálunk a népé a hatalom, tehát, a népnek is kell megvédenie mindenfajta ellenség támadásától Ez az egyszerű, kristálytiszta logikájú elv pártunk politikájában fokozottabban érvényesül az ellenforradalom óta s ennek eredménye a munkásőrség létrejötte ió. Egyszerű gyári munkások, tsz-parasztok, értelmiségiek szabad idejük egy részét feláldozzák arra, hogy gyakorolják a fegyverforgatást, hogy elsajátítsák a megfelelő ismereteket és védjék a dolgozók nyugalmát, békés alkotómunkáját. Mindez fáradsággal, áldozatvállalással jár, de a my’n'kísérők nem pénzért teszik ezt, hanem a nép iránti hűségből és a szocializmus ügye iránti odaadásból. Álljon erre bizonyítékul két munkás példája. ★ JUHÁSZ FERENC a Deszki Gépállomás brit vádvezetője. Egyszerű, nyílt arcú fiatalember, akin szinte látszik, hogy magas, erős termetével arra született, hogy traktort vezessen és a gépeket irányítsa» a földeken. Éppen brigádjának területéről jött motorkerékpárral, nyakában az elmaradhatatlan bőrtáskával. — Hogy miért lettem munkásőr? — elmosolyodik kérdésemet ismételve. — Erre talán választ ad életem sorsa.1. — Deszken születtem cselédem kér gyerekeként és amit a világból megismertem gyerekkoromban az is a cselédsors és a nyomor volt. A Ricsey-, meg a triesner-gazdaságba jártam napszámba alighogy otthagytam az iskolát. Aztán meg az újszegedi fakertészetben dolgoztam. A ‘kommunistákról akkor még csak annyit tudtam, amit a leventében mondtak róluk, hogybüdös kommunisták«. A felszabadulás után azonban nekem is kinyílt a szemem. tartom, hogy végre elérkezett a mi időnk, a munkásemberek ideje, így lettem én is kommunista, 1943-ban léptem be a pártba. — Feleségem van és három gyermekem. Tíz év óta a gépállomáson dolgozom. Munkagépkezelőként kezdtem, majd megszerettem a traktort és elvégeztem a traktoros iskolát, öt év óta brigádvezető vagyok. Feleségem a helyi Kossuth Tsz-ben dolgozik. Elégedettek vagyunk sorsunkkal. Családomat, gyermekeimet, rendesen, tisztességesen járatom, nem úgy, mint ahogyan szegény szüleim engem voltak kénytelenek járatni. Én akkor nem tanulhattam, pedig jó tanuló voltam. Most az jelenti életem egyik legnagyobb örömét, hogy gyermekeimet tovább taníttathatom majd. — Hát ezért lettem én ímlikásőr. Hogy ez a világ így maradjon, illetve tovább fejlődjék, a régi pedig örökre eltiltóján. Kommunista vagyon s kiállók elvete mellett. Kötelessége tvsnek tartom hogy védtem ezt a rendszert. Ot a Felyom a munkásőrségben. Egyenes, ryílt arcán határozottság és elszántság füzrőzdöik. Biztosak Ikretürte abban, hogy az ellenség nem tud többé átadult dolgozók katni mára sorra, mert olyan egyszerű, öntudatos emberek ezreit telik, mint Juhász Ferenc. Gyártók, akik számára a pepi hatolón az életet, a szabadságot, a napsugarat jelenti, a rráfi világ pedig úgy él bajak, mint a számkivetettség és megelőztetás keserű világa! ★ LAJTOS SÁNDOR az erős emberek közé utazik. Kovács a gépállomáson. Zavartan törölheti nadrágjához olajos kezét, mikor beszédbe elegyedem vele. Látszik, hogy nem a szavak, hanem inkább a tették embere. Mikor munkájáról kérdezősködöm, felcsillan a szeme. — Nagyon szeretem a mesterségemet, pedig mikor még én iiaskodtam, akkor a kovácsmesterek bizony nem nagyon kímélték azokat a legénykéket, akik a szakma titkaival akartak megismerkedni. Már 1930 óta dolgozom a gépállomáson, s minden büszkeség nélkül mondhatom, hogy majdnem én vagyok a műhely legrégibb dolgozója. Becsületes, kissé izzadtságban fürdő arcán a munkásemberek természetes egyszerűsége sugárzik. Sokféle embertípus található a munkások között is. Van aki »örökmozgó«, tréfás kedvű ember, mondhatnámVidám fickó«, aki fejét állandóan ugratásokon, vicceken töri, s Van másféle típus is. Olyan, aki nyugodt, megfontolt, jóságos. Sajtos Sándor bizonyára az utóbbiak közé tartozik. Szavai csendesek, de izmos kezéből az erő sugárzik, s erős szálú haja majd átfúrja a sols fekete svájcisapkát, ő még csak most jelentkezett a munkásőrségbe. Szándékáról, céljáról, elhatározásáról nem sokat mond, de szavai egyszerűségük ellenére is tele vannak érzéssel, meggyőző erővel. — Nem akarjuk, hogy mégegyszer 1956 legyen. Az szégyen volt ránk, munkásokra, dolgozó emberekre nézve. Majdnem hagyjuk, hogy az utak, a nép sanyargatói újra ránk telepedjenek! Ilyet többé nem engedhetünk! Ezért kértem a felvételemet a munkásőrségbe. ★ Egyikük sincs magasfunkcióban, nincs vezető helyen. Egyszerű munkások mindketten, akiknek keményen meg kell dolgozniuk a kenyérért, azért a kenyérért, amelyből azonban ma már összehasonlíthatott akiul több jut mindenkinek, mint a felszabadulás előtt. Sok azt is fontosnak tartják, hogy a munkában is jól megállják helyüket, mert másként nem vívhatják ki munkástársaik bizalmát. Juhász Ferenc brigádja az elmúlt évben a brigádok versenyében a második helyen végzett, Sajtos Ferencé pedig mindenki úgy tekint, mint a műhely egyik legmegbízhatóbb munkájára. Hétköznapjaik tehát szorgos, nehéz munkában telnek, mégis vállaltak aó áldozatokat, a fáradságot, mert mélyen él bennük a népi hatalom, a dolgozók társadalma iránti felelősség. Munkásőr mivoltukkal járó kötelezettségeiket szabad idejükben, társadalmi munkaként végzik, amelyért nem jár fizetés, hanem csak tisztelet és a nép, a dolgozó emberek elismerése, szeretete. A munkásőr-foglalkozás, a szolgálat bizony sok szabad idejüket elrabolja. Juhász Ferenc el is mondotta, hogy felesége haragszik, is rá, mert sokszor csak késő éjszaka tud hazajutni és már kora hajnalban el is megy hazulról. Mondja is felesége szemrehányóan: »Neked mindig a közösért kell dolgoznod? Mi hasznod van belőle?« Igaz, ezt csak nagyon elkeseredett hangulatában mondja, mert ő is tisztában van azzal, mi haszon van abból, hogy félje munkásőrő. Tudja, hogy itt mér nem az egyéni haszon, nemcsak az egyéni érdek, hanem az egész nép haszna és érdeke a döntő. Tamási Mihály Ezüstkalászos tanfolyamokon 918 hallgató vizsgázott le Megyénk területén az ősz folyamán 50 ezüstkalászos tanfolyamot szerveztünk, de a nagyarányú tsz-szervezés miatt egy részük még kezdetben megszűnt. A megszervezett ötvenből 39 maradt, amelyből kettő, a rúzsai és a bordányi másodéves tanfolyam a vezetők áthelyezése miatt megszűnt. Tehát eredményesen 37 tanfolyamunk fejeződött be, amelyeken összesen 918 hallgató tette le sikeresen a vizsgát. A közülük első évfolyamosok 534-en, második évfolyamra járók pedig 384-en. A tanfolyam hallgatói lelkiismeretesen hozzájárultak az ősz folyamán mdvénk területén folyó szervezés sikeréhez, sőt, a mindszenti I. és II. évfolyam hallgatói 79- en új termelőszövetkezetet alakítottak. Hasonlóan cselekedett a vásárhelyi II., a sándorfalvi II. éves és több más tanfolyam hallgatósága. Örvendetes az is, hogy a megalakult új terek tagsága a vezetőségbe elsősorban az ezüstkalászos tanfolyamot, végzett gazdákat választotta meg brigádvezetőknek, munkacsapatvezetőknek, raktárosoknak. Így cselekedtek Maroslelén is, ahol a II. évet végzett hallgatók 90 százalékban vezető beosztást kaptak a tsz-ben. A tapasztalatok alapján kívánatos lenne, hogy az elméleti részeket csökkentenék a tanfolyamok anyagában és a gyakorlati megoldásokat, valamint a nagyüzemi technikai módszereket bővebben tárgyalnák, tekintettel arra, hogy a tsztagok körében a szaktudást és a nagyüzemi szemléletet jelentősen fokozni kell. Hasznos lenne a tápanyagban világnézeti neveléssel is részletesebben foglalkozni. Az elmúlt év azt mutatta, hogy a speciális tanfolyamok nyújtottak legtöbbet a hallgatóknak a gyakorlati munkájukhoz. (Például a vásárhelyi baromfitenyésztési és a mindszenti gyümölcstermelő tanfolyam.) A speciális tanfolyamok szervezése indokolt azért is, mert termelőszövetkezeteinkben a szakmunkás képzésnek az ezüstkalászos tanfolyam lesz az alapja. Jó munkájáért dicséretet érdemel Ambruzs Sándor, a tápéi Ady Endre Tsz mezőgazdásza, és ő vezette a tápéi ezüstkalászos tanfolyamok ahová a hallgatók a szétszórt tonya világból jártak. A tanfolyam vezetője két éven át, viharos, jeges időben is a Tiszán kelt át csónakon, mivel abban az időben a kompjáratot megszüntették. Ugyancsak jó munkát végzett Szegény Anna, a niszpeletei Ui Barázda Tszaki a marottelei ti. éves tanfolyamért vezette. Bodonovics István Felkészülés a tavaszi ,nyári egészségvédelemre Április 6-tól kezdődően egésznapos oktatáson vettek részt a városok, valamint a járások mezőgazdasági üzemeinek — gépállomásoknak, állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek — egészségügyi felelősei. Az utolsó oktatási nap április 26-án, kedden volt a szentesi járásban. Az egészségvédelemre való jó felkészülést célzó oktatásokon megyei viszonylatban mintegy 190 fő vett részt. Az egészségügyi felelősöknek a vezető orvosok, valamint higiénikusok tartottak előadásokat a, tisztasági mozgalomról, az elsősegélynyujtás megszervezéséről, a helyes tejkezelésről, a munkásszállások egészségügyi követelményeiről, valamint az ivóvízellátás helyes megszervezéséről. A Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottság üdvözli a megye dolgozóit A NEMZETKÖZI MUNKÁSOSZTÁLY NAGY ÜNNEPNAPJA, MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL FORRÓ ÜDVÖZLETÉT KÜLDI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A MEGYE MUNKÁSAINAK, DOLGOZÓ PARASZTJAINAK, ÉRTELMISÉGIJEINEK, NŐKNEK, FIATALOKNAK. KÍVÁNJUK, HOGY BOLDOG, VIDÁM ÜNNEP LEGYEN AZ IDEI MÁJUS ELSEJE, ERŐBEN, EGÉSZSÉGBEN, JÓKEDVVEL TÖLTSÉK EZT A NAPOT, S MERÍTSENEK ERŐT BELŐLE A TOVÁBBI NAGY FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ. LEGYEN ÚJABB ERŐFORRÁSA AZ IDEI MÁJUS ELSEJE A DOLGOZÓ NÉP TOVÁBBI FELEMELKEDÉSÉNEK, ÉS SEGÍTSE ELŐ A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK LERAKÁSÁT, A SZOCIALIZMUS GYORSABB ÉPÍTÉSÉT, MINDNYÁJUNK JÓLÉTÉNEK NÖVELÉSÉT. AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A munkacsapat élén és otthon Csodásán kéklő az ég, de nagy szürke felhők vonulnak el alatta, s árnyékot vetnek a földre. A Nap már magasan van s ha kibújik egy-egy gomolyag alól, melegen süt. A szélnek azonban mintha foga volna , pirosra csípi az emberek arcát. Fél hét körül jár az idő. A makói József Attila Tsz asszonyai már a teherautókon Ülnek. Indulnak ki a határba. Vidámak, frissek. Pedig a nedves városi háztetőkön még csillog a dér. A hagymásoknak persze nem árt a kicsi hideg. Ahogy kiérnek a hagymaföldre, már le is dobálják a vastagabb holmit, fogják a kaparót és beállnak a sorba. Ki-ki a saját területére, munkacsapatába megy. Megelevenedik és új szilit kap a hatalmas hagymatábla. Ez a terület a Gera-brigádé és fel van osztva munkacsapatokra. Szénáéi Sándorné is leveti a nagykabátot, a zsebéből kiveszi ajelenléti ívet, feljegyzi, hogy ki van jelen, ki állt a munkába és letérdel a sor szélére. Már 8 éve tagja a termelőszövetkezetnek, sról van szó, amit térdelve kell eltölteni, hanem hetekről, hónapokról. Sőt, azt is lehet mondani, hogy a tavaszt és a nyarat is így töltik el. A hagymát háromszor kell kaparni, a fokhagymát is. Azután ott van a cukorrépa kapálása, egyeléce, az apróhagyma kapálása, a gyökértermesztés. S ez mindmind az asszonyok feladata. Nyáron meg jön a szedés, azt is guggolva, térdelve Végzi ír. Aki nem hagymás, annak talán leszakadna a dereka. Ők meg csak csacsognak, énekelnek, tréfálnak. A dikkelt (sarabolt) hagymából 400 ölet kaparnak meg, két munkaegységet teljesítenek naponta. Ahogy mondják: ebben az évben sokat akarnak keresni, hiszen olyan szép tavasz van, mintha megrendelték volna, s ilyen időben a télen választották meg a csapat élére. Negyvenöt- ötven körüli asszony, tele élettel és erővel. Négygyermekes anya. Széles homlokára barázdákat vésett az idő, fekete, hajába ősz szálak vegyülnek, de a mosolya fiatalos. Vajon hogyan tudja elvégezni feladatát itt a termelőszövetkezetben a munkacsapat élén és otthon a családban, mint háziasszony és édesanya? Mint kiderül a termelőszövetkezetben nem sok baja van. Számon tartja, ki mikor dolgozik, leméri a teljesítményt és beírja a munkakönyvekbe. No meg hát öszszetartja csapatát. Sok helyen persze ezzel van a legtöbb baj. Az emberek vitatkoznak, olykor össze is kapnak és egyesek nem járnak el rendszeresen minden nap dolgozni. Volt ilyen itt is a termelőszövetkezet kezdeti idejében, volt bizony. A munkacsapatvezetőnek akkor több fáradságába került a rend és fegyelem betartása, mint a reggeltől estig tartó fizikai munka. Most azonban más a helyzet, mindenki dolgozik, de még hogyan dolgozik. Szénásinénak biztatni sem kell az asszonyokat, mondják azok anélkül is egymásnak, hogy ‘gyerünk, mert a Kabókék elhagynak«. Kabókék ugyanis a mellettük dolgozó munkacsapat, amelynek vezetője Kabókné. Nincsen hivatalos verseny közöttük, de azért állandóan lesik egymást, nehogy egyik a másiktól lemaradjon. S ha netalán megtörténik, hogy vagy az egyik, vagy a másik Csapat lemarad, kezdődik a hajrá, amíg a lemaradást be nem hozzák. Reggeltől estig térdelnek a földön s nem fájdul meg a derekuk. Azt mondják: megszokták. Ezt csak a hagymások bírják ki. Mert ugyanis itt nem egy-két nap- minden úgy nő, mintha húznák. S az idén munka is volt elég. Szénási Sándornénak 80 munkaegység van már a könyvébe írva. Tavaly nem volt ennyi,— tavaly egész évben 236-ot teljesített. Persze sok volt a gondja, nem dolgozhatott nyugodtan. Vettek egy házat, azaz hogy először eladták az övékét, mert az kicsi volt s amit vettek, nem tudták átírni. Később lemondtak róla és 70 ezerért egy nagygazdáét vették meg. Most már nyugodtan dolgozhat. Persze gondja van most is bőven. A családot rendbetartani sok munkába kerül. Igaz nagyok már a gyerekek. A legidősebb lányka már férjhez ment a fiú a Makói Gépállomáson traktorista, a kisebbik leány Budapesten az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozik mint vegyésztechnikus. Egy kisfiú van még otthon. A férje is a termelőszövetkezetben dolgozik. De mosni, vasalni rájuk, sütni, főzni, takarítani az a háziasszony feladata. S ahogy ő mondja, erre való a reggel, meg az este. Mostanában sokat beszélnek a két műszakról. A paraszt asszonyok valóban két műszakot dolgoznak le minden nap, de a Szombat délután, meg a vasárnap délelőtt is munkával telik el. Az ember azt gondolná, hogy Szénási Sándornénak elég a háztartás, a sütés, főzés, vasalás, foltozás, meg a többi apró munka, ami akad a ház körül. Pedig nem így van. Tavaly például leszerződött és meghízlalt 8 hízót. Szinte hihetetlen: nyolc darabot. És az idén is van már egy nagy koca és 3 öthónapos süldő. Mind a hatot megfogja hizlalni. Mennyi, de mennyi munkát ad ez. De csinálja fáradhatatlanul évről évre minden áldott nap. Helyt áll a maga posztján a termelőszövetkezetben éppen úgy, mint a családban, a munkacsapat élén és otthon. Bernula Mihály Telefon-diszpécserszolgálat Budapesttel Általában úgy szokott lenni, hogy amikor legsürgetőbb valami munka, akkor történik meg a baj, ha nagyon kellele aratni, akkor romlik el a kombájn, vagy az aratógép. Ilyenkor aztán a gépállomás vezetői, ha nincs megfelelő anyaguk kéznél. Sürgős ütemben a vásárhelyi anyagellátó vállalatot keresik fel a meghibásodott alkatrész beszerzésére. Az FM Anyagellátó Vállalatának megyei kirendeltsége már most készül a tavaszi és a nyár munkák során várható nagyobb alkatrész-szükséglet kielégítésére. Az aratógépekhez, kombájnokhoz beszerezték a leggyakrabban elhasználódó alkatrészek pótlásához szükséges anyagot és a terv szerint, a nagy munkák ideje alatt a vállalatnál ügyeleti szolgálatot, is tartanak. Ezenkívül a budapesti központtal telefondiszpécseri szolgálat köti a vállalatot összeért a nagyon *am"' -'•-‘«kb-n repülőgéppel szállítják le a telefonon megrendelt alkatrészeket, anyagokat.