Csongrád Megyei Hirlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 ccCV.grAd megyei .. * • vytár UM. K • ' ' " - * fl MAGYAR LZBCI fl LISTA MUNKÁSPÁRT MSGKf/ LAPJA * XVII. évfolyam, 181. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1960. augusztus 2. A mezőgazdaság nagy tartalékai (V. Gy.) Keveset termelünk és még hozzá drágán... — döbbentünk rá az elmúlt években, amikor elemeztük a magyar és más országok mezőgazdaságának termelési mutatószámait. Közgazdászaink ekkor az ország parasztsága elé tárták mezőgazdaságunk nagy elmaradottságát, bizonyítván, hogy nem az időjárást, vagy a földek minőségét lehet mindezekért hibáztatni, hanem gazdálkodási módszereinket. Hiszen a mi talaj- és éghajlatadottságainknál rosszabb körülmények között gazdálkodó szomszédos országok — például Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság — éppen azért tudtak lepipálni a mezőgazdasági termelésben, mert míg a mi parasztságunk zöme makacsul megmaradt apáink és nagyapáink gazdálkodási módszerei mellett, ők haladtak a korral. Jobban gépesítették gazdaságaikat, okszerűbben termeltek helyes gazdaságossági számításaik alapján, s bátran alkalmazták a legújabb agrotechnikai módszereket. A párt és a kormány ezért tűzte ki célul, hogy a felvilágosító szó nyomán, önkéntes alapon létre kell hozni a kisparcellák helyén a nagyüzemeket minél előbb, mert egyedül ez a kivezető út elmaradottságunk felszámolására, a magyar földben rejlő nagy lehetőségek kihasználására, végső soron arra, hogy a mezőgazdaságban is utolérjük saját magunkat és a többi államokat. A parasztság meg is fogadta ezt az őszinte, jó tanácsot, s ma már odáig jutottunk, hogy az ország területének döntő többségén nagyüzemi gazdálkodás folyik, vagy pedig megkezdődött a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak fokozatos lerakása. És mit mutatnak a tények? Azt, hogy helyes volt a párt javaslata, elgondolása és a szövetkezeti útra lépő parasztság választása is. Mert ahol kialakultak ezek a nagyüzemek, ott a termelőerőknek olyan hatalmas fejlődése kezdődött meg, amelyről egy évtizeddel ezelőtt még nem is álmodozott egy-egy falu mezőgazdasági lakossága. Tények bizonyítják, hogy mi a különbség a nagyüzemi és a kisparcellás gazdálkodás között. És ezek a tények ma már minden faluban maguk tanúskodnak arról: nincs tovább ok arra, hogy szégyenkezzünk a magyar mezőgazdaság elmaradottsága miatt. Az első lépéseket már megtettük — megtette ezt a parasztság zöme .—, s ha az eddiginél még bátrabban haladunk a fejlődésnek ezen a helyes útján, a mezőgazdasági termelésben utolérjük a szomszédos államokat, sőt el is hagyhatjuk. Persze ehhez az szükséges, hogy valóban ki is használjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek a magyar földben, s kedvező éghajlati viszonyainkban rejlenek. Mert most,amikor megyénk is a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés stádiumában van , döbbenhetünk rá arra, milyen nagy lehetőségek, milyen nagy tartalékok vannak a mezőgazdaságban. Ha kimegyünk ezekben a napokban a megye bármelyik termelőszövetkezetébe, amelyik a tavasz folyamán lényegesen megnőtt területileg is, s érdeklődünk a termésátlagok felől, mindenütt azt a választ kapjuk: a tsz régi törzsterületén dupláját fizette a búza, vagy az ára, mint azokon a földeken, amelyeket az elmúlt ősszel még egyénileg műveitek meg és vetettek be a belépett tagok . A vásárhelyi Szántó K. János Termelőszövetkezet régi területén 18 mázsa körül adott egy-egy holdon az őszi árpa, a betagosított egyéni parcellák viszont pontosan a felét fizették e termésnek. Az Előre Tsz elnöke mondotta még az elmúlt hetek aszályos napjaiban: a tsz törzsterületén a száraz időjárás ellenére is kukoricából legalább 80 százalékos termésre lehet számítani, viszont a betagosított régi kisparcellákon csak 30 százalékosra. Itt van tehát a döntő bizonyíték arra, milyen óriási jelentősége volt annak, hogy a megye szántóterületének túlnyomó részén rátért a parasztság a nagyüzemi gazdálkodásra. Itt van meg csupán a lehetőség a gépek jobb kihasználására, a jobb talajművelésre, a nagyobb műtrágyahasználatra, a gazdálkodás tervszerűségére és tudományosságára. A tsz törzsterületeit így is művelték meg az ősz folyamán, s így vetették be kalászosokkal, a tsz-be került egyéni kalászos táblák viszont már nem kaphatták meg a tavaszi fejtrágyázáson és vegyszeres gyomirtáson kívül mindazt, mint amire a termésfokozás szempontjából szükség lett volna. Innen van hát a nagy különbség a tsz törzstáblái és a betagosított kisparcellák termésátlagai között. Meg kell azonban mondani: a termelőszövetkezetek nagyüzemi tábláin, sőt az állami gazdaságokban sem aknáztunk még ki minden lehetőséget. Sok mindent kell még tenni annak érdekében, hogy még olcsóbban termeljünk, több terményt takarítsunk be, s több húst adjunk az ország ellátására. A megye tudományos kutatói kimutatták, hogy csupán a kukorica termésének növelésére, itt a Dél-Alföldön is, milyen nagyok a lehetőségek. Csupán az agrotechnikai módszerek alkalmazásával — megfelelő őszi mélyszántás, trágyázás, nagyobb növényszám stb. segítségével — a kukorica termésátlagát minden különösebb anyagi befektetés nélkül mintegy 20—25 százalékkal növelhetjük. De így vagyunk a többi növényekkel is. És az állattenyésztéssel is — így vagyunk az egész mezőgazdasági termeléssel. Arra van tehát szükség, hogy feltárjuk mindazokat a nagy tartalékokat, amelyek a mezőgazdaságban vannak, mert a földek társas művelőinek bőven megfizet a föld a belé fektetett munkáért. Dahomey a független állam Cotonou (MTI). Augusztus 1-én újabb afrikai állam nyerte el függetlenségét: Dahomey. A francia kormányt képviselő Louis Jacquinot államminiszter és Nubert maga dahomeyi miniszterelnök vasárnap délután aláírta a Dahomey függetlenségéről szóló ratifikációs okmányokat, s ezzel az ország függetlenséget kapott a francia közösségen belül. Dahomeyben a függetlenséget vasárnap éjfélkor kiáltották ki és 101 ágyúlövés üdvözölte az eseményt. Mikojan fogadta a moszkvai magyar nagykövetet Moszkva Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese hétfőn fogadta Révész Gézát, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Országos állattenyésztési értekezletet rendeztek hétfőn Hódmezővásárhelyen hogy a közös állomány fejlesztésének alapja a tagok háztáji állománya. Ezért a háztáji gazdaságokat takarmánnyal, szerződéskötés, értékesítés megszervezése útján is kell segíteni, hogy állományukat ne csökkentsék, árutermelésüket maximálisan növeljék. Minden községben meg kell találni az egyéni állattartásról a tsz-be való átmenet veszteség nélküli formáit. Javult a helyzet a saját szaporulat felnevelése és tenyésztésbe állítása terén is. Itt azonban még sok a tennivaló. Tenyésztési ár és hitelpolitikai intézkedéssel elő kell segíteni, hogy a következő években a tsz-ek állományukat elsősorban ne állami hitelből történő vásárlással, hanem saját szaporulatukból növeljék. Ballábás Sándor tájékoztatójában elmondotta, hogy a szarvasmarhatenyésztési tervet a megye tsz-ei eddig 86 százalékra teljesítették. Az év végére kb. 95—96 százalékra lesz teljesítve. Legszebb eredmény a sertéstenyésztésben mutatkozik. A közös gazdaságok mintegy 8800 tenyészkocasüldőt állítottak be tenyésztésre, s ezzel az előírt tervet 110 százalékra teljesítették. Juh- és baromfinevelésben is Hétfőn délelőtt a hódmezővásárhelyi tanácsháza nagytermében országos állattenyésztési értekezlet volt, amelyen részt vettek a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak főállattenyésztői és főállatorvosai, mintegy 70—80 fő. Az értekezletet Paczuk István elvtárs, a megyei tanács v. b.elnökhelyettese nyitotta meg, majd Máté János, az FM Állattenyésztési Főigazgatóságának helyettes vezetője tartott előadást az ország állattenyésztési helyzetéről. Csongrád megye állattenyésztési helyzetét Ballabás Sándor, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője ismertette. Az ország állategészségügyi helyzetéről dr. Murányi Gyula, az Állattenyésztési Főigazgatóság főállatorvosa, Csongrád megye állategészségügyi helyzetéről pedig dr. Szabó János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főállatorvosa adott tájékoztatót. Máté János az állattenyésztés félévi mérlegéről szólva megállapította, hogy az ország területén megállt az elmúlt év végén és az év elején végbement nagyarányú koca-, illetve sertésállomány-csökkenés. Az intézkedések és egyéb kedvező tényezők hatására a termelőszövetkezetek, tsztagok és egyéni gazdálkodók jelentős számú fiatal süldőkocát állítottak tenyésztésbe. Jelenlegi sertésállományunk meghaladja a 6 milliót, kocaállományunk pedig élőhasával megközelíti az 550 ezret. Legfontosabb most a kocaállomány továbbnövelése, a sertéshelyzet megszilárdítása, az anyaállomány védelme és a szaporulat növelése. A sertésállományban nőtt a nagyobb hozamú, gyorsabb fejlődő képességű fajták száma. Nagymértékben javult a tsz-ek tenyésztési, hízlalási kedve. Jelenleg a férőhely megteremtése a feltétele közös állomány fejlesztésének. — Mind több tsz ismeri fel azt a helyes elvet — mondotta Máté János —, jó eredmények vannak. Dr. Szabó János arról adott tájékoztatót, hogy a megyében 1957-hez viszonyítva, 27 százalékkal nőtt a szakemberek száma. Jelenleg összesen 83 álatorvos dolgozik. Az állategészségügyi intézményekszáma is jelentős. Egy állatkórház, egy ambulancia, 85 állatorvosi rendelő, 1 bélsorvizsgáló állomás, egy ATEVi kórbonctani laboratórium, egy belépő állomás, egy élelmiszervizsgáló állomás és egy mesterséges termékenyítő főállomás dolgozik Csongrád megye területén. Az említett személyi és tárgyi lehetőségek mellett sikerült a fertőző betegségeket gyorsan elfojtani, aminek az lett a következménye, hogy az elmúlt időben fertőző betegségek nagyobb mértékben nem terjedtek el. Az előadások, illetve tájékoztatók után több főállattenyésztő és főállatorvos szólalt fel, majd a délután folyamán a vendégek meglátogattak néhány jól működő termelőszövetkezetet. Vasárnap harmincezer idegen Szegeden Az ünnepi játékok és kiállítások több mint 30 000 embert vonzottak a hét végén Szegedre. Külön autóbuszokon és gépkocsikon igen sok külföldi, főleg csehszlovák, német, lengyel és szovjet turista látogatott el a Tisza partjára. A vasárnapi érdeklődés középpontjában a hét végén megnyílt Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítás állt, amely méltó keretek között mutatja be a délvidék mezőgazdaságának fejlődését. a« A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről , - a modleik elégedettek az élettel — Ufuatí fiávatvLaial (aitadi) - ■ ■ Tudósítás az új pedagógusok eskütételéről Sportoldal — a megyei labdarúgó-bajnokság őszi sorsolásával . Bizottságának titkára mondott beszédet, majd P. Pieralli, a DIVSZ elnöke köszöntötte a fiatalokat. Képünkön: a Szegedi Kenderfonógyár fiataljainak egy csoportja, melynek tagjai a népek zászlóival vonultak fel. Negyedik alkalommal rendezték meg tegnapelőtt, vasárnap Szegeden az ifjúsági béketalálkozót, melyen több ezer fiatal vett részt. Az újszegedi szabadtéri színpadon tartott ünnepi nagygyűlésen Balogh István elvtárs, a KISZ Központi (Liebmarnn Béla felv.) Rövidesen megjelenik a típusterv-katalógus Az Építésügyi Minisztérium irányításával mintegy másfél évi gondos munkával elkészültek a második ötéves terv építkezéseinek típustervei, s már nyomdába adták az összeállított típustervkatalógust. Ez 10 fejezetben foglalja össze a különböző lakó-, közösségi, ipari, mezőgazdasági, élet- és vagyonvédelmi, közlekedési és postaügyi épületek, melléképületek, vízi építmények, szerkezetek több száz típustervét. Augusztusban küldik meg a katalógus első 1500 példányát a megyei és városi tanácsoknak, a beruházó szerveknek és a tervező vállalatoknak. A katalógusból 40 terv közül választhatnak a családi házak építői. Ezekből többféle változat készült, amelyek a válaszfalak eltolásával, közművesítéssel, vagy enélkül és különböző építőanyagok — vályog, tömör és üreges tégla stb. — felhasználásával még nagyobb választékot adnak az építtetőknek. Feltüntetik a ház építésének előrelátható költségeit is. Újdonságként vezették be, hogy a kis családi házak tervein megjelölik a későbbi hozzáépítés legcélszerűbb módját 115,8 százalékos tervteljesítés Hatásköri bővítéssel hatra emelkedett a Csongrád megyei Tejipari Vállalat üzemeinek száma. Az eltelt néhány fél év tapasztalatai szerint fokozódik az összeszokottság és az ellenőrzés is ütemesebbé vált. Jórészt ennek köszönhető, hogy a vállalaton belül egyre inkább érződik a munkaverseny lendülete és születnek a jobbnál jobb termelési eredmények. Az 1960 második negyedévi eredmények alapján különösen a megyéhez tartozó üzemeknél, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szentesen és Kisteleken érhtek el kimagasló eredményeket. A legutóbbi értékelés alapján a hódmezővásárhelyiek kerültek az első helyre, felvásárlási tervük 115,8 százalékos teljesítésével és azzal, hogy ipari feladataikat is jól oldották meg Túlteljesítést értek el az egy munkásra eső termelési értékben, az export teljesítésében és az export minőségű vajgyártás tekintetében is. A felvásárolt tej egy hektoliterre eső költségét 2,64 forinttal csökkentették Jó munkájuk eredményeként 2500 forintot és vándorzászlót kaptak jutalmul. Az üzemek közül a szegediek a harmadik, a szentesiek a negyedik, a kistelekiek pedig az ötödik helyezést szerezték meg. Ez utóbbi három üzemnek, főleg a szegedinek és kistelekinek a felvásárlási munkán kell javítaniuk, de nagy gondot kell fordítaniuk a tisztaság betartására és az egy munkásra eső termelési érték növelésére is.