Csongrád Megyei Hirlap, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-01 / 206. szám
Ittúvum gazdálkodás — VIRÁGZÓ KERTÉSZET Látogatás az újszegedi »Haladás« Termelőszövetkezetben » Nemcsak a megyénkben, , hanem az ország más vidékein is jól ismerik az újszegedi Haladás Tsz kert- és növénygazdaságát. Termelvényeiket minőségük révén már többször tüntették ki elismerő oklevelekkel. Erről beszélgetünk Fodor István elvtárssal, a termelőszövetkezet elnökével. — A Dél-alfödi Mezőgazdasági Kiállításon első díjat nyert az őszi árpánk, a különféle facsemetéink és Pritamin-féle paradicsom paprikánk. A bíráló bizottság második fokozattal díjazta a Togó-fajta sárgadinnyénket is. *z Interfest Híres a tsz gyümölcsfacsemetekertje. Mintegy 40 holdon tenyésztenek kiváló minőségű, különböző alma-, sáska-, őszibarack-, körtefajtákat. Ezeknek a szemzése, illetve nemesítése most folyik. A gyümölcsfák fokozottabb és mind nagyobb területen történő nevelése kettős okból is igen jelentős a tsz számára. Először is: céljuk, hogy minél több jófajta, nemesített csemetékkel lássák el azokat a tsz-eket, állami gazdaságokat és egyéb szerveket, ahol a helyi lehetőségek nem biztosítják a csemeték kinevelését, másodszor pedig a tagság részére is kedvező feltételeket nyújt a gyümölcsfák szaporítása. Ezért két-három évenként 30—40 holdem telepítenek faiskolát. a— Igen jelentős területen sárgadinnyét is termelünk — mondja, az elnök. — De nem is, akármilyent ám ... — kapcsolódik a beszélgetésbe tréfálkozva Szárai József elvtárs, a tsz pártoszervezetének titkára. — Ugyanis főként a Togó-féle sárgadinnyét termeljük. Ebből 30 hold van... Ez a dinnyefajta igen kedvelt a fogyasztók körében magas cukortartalma és zamatos íze miatt. A nyár eleji esetlen időjárás ellenére is úgy reméljük, hogy holdanként meglesz az a 130—140 mázsa ... A gabonamernyele, árpa, búza, zab stb. termesztése mellett a termelőszövetkezet nagy gondot fordít a kertgazdálkodásra is. Dobó Mihály brigádvezető kertész szerint vitamindús paprikát 60, paradicsomot 10, dohányt 7, fokhagymát pedig 10 holdon termelnek. A Haladás Tsz-ben tehát a mennyiségi és a minőségi termelésnek meg is vánn az értelme, mert úgy vélik, hogy a munkaegységenként betervezett 46,60 forintos összeget elérik. "Juttatok, diakolitaláda, cd nevelédt A szövetkezet kertészetében az idősebbek mellett sok fiatal fiú és leány is dolgozik. Az elméleti oktatásokon kívül a gyarkorlati foglalkozásokon ismerkednek meg a kertész-szakma különféle fogásaival, fortélyaival. A tanulók többsége meg van elégedve választott szakmájával és becsüli is azt, mert hivatásának tekinti. Dobó elvtárs elismeréssel szól munkájukról, későbbi megvalósítandó terveikről. A tanulók gyakorlati képzése jórészben őreá hárul. Elsőnek Pisztrai Jenő másodéves kertésztanuló nevét említi meg és úgy véli, hogy jó kertész lesz belőle, ha továbbra is ilyen komoly érdeklődést tanúsít munkája iránt. De varrnak itt, még jó néhányan, akik szintén otthonosan kezdenek mozogni a kertészet különböző ágazataiban, így például — és sorolja a neveket —, Kovács Ilonka, Tanács József, Selmeczi Mihály, Hangai József, Majzik László, valamint a kis Fischer Lajos öcscsével együtt. Ezek a fiatalok jókedvűen, szorgalmasan dolgoznak és igyekeznek mind nagyobb tapasztalatokra szert tenni. A szép és dicséretes eredményeket elérő tanulók mellett varrnak kissé hanyagok is. A nemtörődömség és a fegyelmezetlenség sűrűn felüti fejétkörükben. Jellemző ez Varga Pálra, Esztró Lajosra, Varga Jánosra és még jó néhányukra, úgy véljük, hogy ezekkel a fiatalokkal is meg lehetne és meg is kell szerettetni a munkát. Persze, ehhez némi kis időre, nevelésükhöz pedig türelemre van szükség. A Haladás Tsz tagjainak minden törekvése arra irányul, hogy még szebbé, virágzóbbá tegyék gazdaságukat és ezen keresztül könynyebbé saját életüket! Bozóki István Egy őszülő ember kaszálja a lucernát a Holt-Tisza partján. Jobbról a nádzúgás, balról Csongrád zaja töri meg az »aranysigot- csendjét. Szinte csorog a víz a kaszásról — forró ez az augusztusi délután, s a 18 holdas kert gyümölcsfái között még jobban megszorul a meleg. De nem veri el az idő az őszülő embert. Vágjam rendületlenül. — Én vagyok a párttitkár, engem keresnek? — kérdezi érkezésünkkor. Aztán, hogy megtudja, mi járatban vagyunk, legyint: — Van baj elég nálunk. Sok mindenről lehetne írni. Nehéz az első esztendő. A legnagyobb baj az, hogy csak márciusban kezdtünk a közös munkához és nem a múlt év őszén. Akkor már nem így állnánk. Invitál a kis sárkunyhóba, ami pihenőül szolgál a gyümölcskertészetben. — Legtöbbször csak így, egyedül vagyok a kertben. Kevés a tagunk, s a munka meg szinte fojtogat bennünket Számvetést készít magyarázatul: — Amikor az idei tavaszon elkészítettük szövetkezetünk gazdálkodási tervét, 361 embert vettünk számításba a munkákhoz, úgy gondoltuk, hogy lesz elég munkaerő és jócskán vethetünk kukoricát és többfajta kapásnövényt. Négyszáz hollón kellett volna dolgozniok a kapásoknak és akkor volt is elég ember... De csak papíron. Nem ismerte még a vezetőség a tagság összetételét a csongrádi »Haladás«-ban és a tervet a megalakulás utáni napokban készítették el. Később tudták meg, hogy 91 munkaképtelen, idős a 361- ből, harmincaii pedig hónapokig feléje se néztek a szövetkezetnek. — A lábunk majd leszakadt a sok gyaloglástól, amikor a párttaggyűlés határozata alapján mi, kommunisták elindultunk a tsz-tagokhoz, hívogatni őket a közös munkára. Hirdettük, hogy jövedelem, boldogulás csak munka árán lehetséges — emlékezik a párttitkár. Aztán régi jegyzőkönyvet keres, írást az első párttaggyűlésről. Olvassa: »Gyovai Jánosné felszólalása: Nekünk, kommunistáknak kell meggyőzni mindenkit, hoggy álljon munkába és harcoljon azért, hogy a tszben is olyan lelkiismeretesen, becsületesen dolgozzanak a gazdák, mint egyévi korukban«. —Mészáros István ezt mondotta: A munkacsapat vezetők is hibásak, mert nem követelik meg a pontos munkábaállást. Kérjék számon az elmaradóktól, miért nem jönnek rendszeresen, és miért vétenek önmaguk és a közösség érdeke ellen is*.Takács Lászlóné az ifjak ügyében szólt: Ne engedjük el a fiatalságot új termelőszövetkezetünkből. Itt is égetően kell a munkáskéz boldogulásunkhoz. Állandó és határozott legyen apárt politikai nevelőmunkája és ehhez kérjük a pártonkivüliek segítségét is*. Valamennyi kommunista a legnagyobb felelősségérzettel beszélt már akkor is a közösség ügyéről. A pártszervezet az első perctől a közösség lámpása lett; lámpás, amely után lehet menetelni, amely mutatja az utat. Az első párttaggyűlés óta hányszor kellett útmutatás a fiatal szövetkezet gazdáinak... Órákig tartó viták során, a meggyőzés, a határozathozatal, a javaslattétel útján segítette a pártszervezet a gazdaságvezetést, hogy mielőbb gyümölcsöt hozzon a közösség erőfeszítése. — Talán jövőre — mondja Lantos Rókus, aki időközben érkezett a gyümölcsösbe. Valami tanácsért jött a párttitkárhoz. , Magyarázza, hogy mire gondol: — Megvan bennünk az akarat, de az egyik munkától nem jutunk el mindig időben a másikhoz. Most is a 20 hold karfiol majdnem, megölte a kukoricát. Nem tudtuk annyiszor megkapálni a tengerit, ahányszor kellett volna. Ez a termésen is meglátszik. Gond gyűrődzik a két ember homlokán. Az egyik párttag, a másik pártonkívüli. De a közösség boldogulása mindkettőjük szívügye. S így van ez rendjén ... Az bánt bennünket ■— mondja Lantos —, hogy a karfiol sem sikerült úgy, ahogy gondoltuk. Rossz vetőmagot kaptunk a szerzedest kötő vállalattól, és most értéktelen, rossz minőségű a termés. Beleöltük a sok munkát __ — De nem hagyjuk anynyiban — egészíti ki Nagy Antal, a párttitkár. — A tegnapi párttaggyűlésen javaslatot tettem, hogy indítsunk kártérítési pert a vállalat ellen. Nem tehetnek tönkre egy szövetkezetet ilyen felelőtlenséggel. Mi élni, gyarapodni akarunk és nem hagyjuk magunkat. Aranybánya lesz majd ez a szövetkezet, hiszen földünk 80 százaléka öntözhető. A Holt- Tiszából, az artézi kutakból ... A jelen gondja nagyon ránehezedik még aHaladástagjaira. A kezdet, az útkeresés az, amiben ők most vannak. De az a fontos, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek többsége már a jövőbe lát, a lehetőségeket mérlegeli és munkálkodik az elégedettebb holnapért. Erős a hitük, hogy a bajok csak a ma gondjai... A pártszervezet nemcsak e hitet erősíti bennük, hanem teremtő munkára szólítja a tagságot a szövetkezés gyümölcsét termő holnapért. S ahogy múlik az idő fölöttük, úgy oszlik a gond és alakul a holnap. A kommunisták példamutatásával..., a tsz-gazdák összefogásával... S tóthai Küzdelem a holnapért.. Nagyszabású művészeti szemle az úttörőszövetség fennállásának 15. évfordulójára A Magyar Úttörőszövetség Országos Tanácsa a szervezet fennállásának 15. évfordulójára nagyszabású országos művészeti szemlét rendez, amelyben minden pajtás részt vehet, aki megfelel az előírt követelményeknek. A szemlén résztvevők több művészeti ágban indulhatnak. A pajtások november 7-ig írásban a városi, járási úttörő elnökségeknél jelentkezhetnek. A járási és a városi bemutatókat 1961. március közepétől május elejéig rendezik meg. A megyei szemlék bemutatóira június 19-én kerül sor. A megyékben legjobb eredményt elért pajtásokat és úttörőcsapatokat meghívják majd a csillebérci központi úttörőtáborba, ahol a jubileumi találkozóval egyidőben rendezik meg az országos döntőket. A művészeti szemle részeként megrendezik az országos úttörő képzőművészeti és díszítőművészeti, valamint a fotóművészeti kiállítást is. A pályázók ceruza, szén, toll, vagy vízfestékkel készült rajzokat küldhetnek be. Ezenkívül agyagmunkákkal, kisplasztikákkal, fafaragásokkal, hímzésekkel, népviseletbe öltöztetett babákkal is pályázhatnak. A résztvevők november 7-ig ugyancsak a városi és a járási úttörő elnökségeknél jelentkezhetnek. Az országos kiállítást megelőzően 1961. április 4-én valamennyi megyében megrendezik a megyei úttörő képzőművészeti kiállítást és az ott díjat nyert munkákat mutatják majd be a budapesti kiállításon. 3 Csütörtök, 1968. szeptember *• Ahol a söntésből könyvtár lett... Még nincs egy éve, hogy önálló községi könyvtárat kapott Deszk. Hatalmas vihart vert fel ez akkor, hiszen a »legrosszabb" helyen kapott szállást; a söntésből lett könyvtár. A higgadtabb emberek is »baklövésnek“ tartották, a bor kedvelői pedig azzal vigasztalták magukat, hogy nem sokáig lesz az könyvtár, mert oda ugyan be nem teszi senki a lábát. Szerencsére azonban többen voltak, akik bíztak a könyvtár sikerében és nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. .A szanatórium, vezető orvosa az első közt üdvözölte a könyvtárost, és nemcsak sok sikert kívánt, hanem támogatást is ígért. Alig nyílt meg a könyvtár, máris akadt, néhány ember, aki »betette a lábát*. Aki pedig betette egyszer, az betette többször is. Sőt elmondta, a faluban, hogy nagyon kedves, barátságos aszszony a könyvtáros, éppen nem látszik rajta, hogyvárosi*. Úgy el lehet beszélgetni vele akármiről, mint bérlei mással. Aztán jöttek azok, akik csak kíváncsiskodtak; kíváncsiak voltak, milyen* is az a könytár; kap-e ott mindenki könyvet, meg aztán jó könyvet kap-e? * Persze, hogy kapott mindenki, méghozzá kívánsága szerint. Az olvasók főleg a könyvtároson csodálkoztak, hiszen akármelyik könyvet vették le a polcról, mindről elmondta, hogy miről szól, de azt is memondta, hogy ezt, vagy azt a könyvet nem javasolja, helyette inkább mást adott. Nehéz munka volt pedig, mert csupán 270 kötet közül kellett mindenkinek jó könyvet adnia. Ma már több mint 1300 kötet a könyvek száma. A .. könyvtáros, Faragó Józsefné munkájának eredményességét legjobban a számok.. igazolják: alig három hónap alatt 209 olvasó iratkozott be és látogatta rendszeresen a könyvtárat. Pedig a falu lakosainak száma nem éri el a 3 ezret sem. Most pedig 305 ember áldja azt a gondolatot, hogy könyvtár lett a söntés helyén. Néhány gyermeket, felnőttet mindig lehet találni a könyvtárban, akik lelkendezve mesélik el, milyen szép, milyen érdekes könyvet olvastak, vagy pedig egyéni problémáikat beszélik meg a könyvtárossal, hiszen neki mindent el lehet mondani. Az elmúlt évben 33 nyolcadikos hagyta el az iskolát. Közülük 27 beiratkozott olvasója a könyvtárnak. Nagyon boldogan vetek tudomásul, hogy ballagáskor a könyvtárba is elvezet az útjuk. F.gyre suttogták a meghatódottan álló könyvtáros néninek, aki mindnyájuknak adott néhány szál virágot, hogy ők nem búcsúzni jöttek ám, jönnek a nyáron is. És valóban jöttek. F.gyre többen látogatják a könyvtárat a délszláv anyanyelvűek közül is. Találnak itt könyvet is, sőt újságot is a közeljövőben, saját nyelvükön. Furcsa érzéssel kezdte el a kölcsönzést Faragó Józsefné egy éve, de most boldog, nem hagyná el olvasóit semmiképpen sem. Ez pedig nagyon érthető, hiszen ilyen eredménnyel kevés könyvtáros dicsekedhet. Örömét fokozza az, hogy a közelmúltban kapott könyvtára új bútorokat, ízléses, szép asztalokat és székeket. H. D. Horvath D. felvételei Ketteg a könyvtár látogatói közé! Több mint nyolcezer vagon gabonát fémzárolnak Az állami gazdaságokból már nagy tételekben szállítják az idei termésű, tisztított és fémzárolt vetőmagvakat. A gazdaságokban naponta 8—10 ezer mázsa nyers vetőmagvat dolgoznak fel. A hazai fajtákból eddig 1500 vagonnal, a betermő syiwiet, és olasz fajtákból 900 vagonnal, az őszi árpából 800 vagonnal, a rozsból pedig 150 vagonnal fémzároltak. Az idén az állami gazdaságok üzemei 8 ezer vagon tisztított és fémzárolt vetőmagot biztosítanak, részben saját célra, részben a termelőszövetkezeteknek. Magyar malomberendezést , vásárolt Irak A magyar gyártmányú malomberendezések már több országban jól beváltak, a közelmúltban az irakiak is vásároltak egy malomhoz szükséges teljes felszerelést. A malom Bagdadban épül, és rövidesen naponta IS 1 90 tonna, lisztet ad. A magyar malom októberben már meg is kezdheti működését A »Szakma ifjú mesterei« Nagylakon A Nagylaki Kenderfonógyár dolgozói tudatában vannak annak, hogy a technika rohamos fejlődése, a szocializmus gyors építése megköveteli, hogy mindennapi munkáját a maga helyén mindenki a lehető legjobban, s megfelelő szakmai tudással lássa el. Az a fiatal dolgozó, aki ismeri és szereti munkáját, szereti munkahelyét, s benne a gépeket, többet és minőségben is jobbat termel. . Ezekkel a gondolatokkal kezdett a »Szakma ifjú mestere« mozgalom szervezéséhez a Nagylaki Kenderfonógyár párt- és KISZ-szervezete. Megindult a széleskörű tudatosítás, s a fiatal dolgozókkal való beszélgetés. ■Ez év május 1-én 11-en jelentkeztek a mozgalom feltételeinek teljesítésére. Az üzem jellegének megfelelően a fonóslányok kerültek a mozgalom tagjai közé. A kezdeti nehézségek leküzdése után Ludmann István KISZ-vezetőségi tag, a gyár szakmányvezetője vette át a mozgalom irányítását. A feltételek bizony elég nehezek voltak, mert teljesítésük szakmailag és elméletileg igen magas felkészültséget kíván a fiatal dolgozóktól. Gyakorlatban, a termelőmunkában kellett bebizonyítaniuk, hogy valóban mesterei akarnak lenni szakmájuknak. Keményen tanultak és dolgoztak a fiatalok. És eljött az az idő, mikor be kellett bizonyítaniuk felkészültségüket. A vizsga napján megjelentek a párt- és a KISZ- szervezet, valamint a gyár vezetői, hogy elbírálják, ki jogosult aSzakma ifjú mastere- büszke cím viselésére. A nehéz perceket vidámabbak követték, amikor Szabó Ferenc főmérnök átnyújtotta a hét fiatalnak a szép jelvényt. Az első fokozat aranyjelvényét Ranák Zsuzsanna, a második fokozat ezüstjelvényét Danyi Erzsébet, Karika Ilona, Kelló Anna, Kellő Lídia és Nagy Etelka, a harmadik fokozat bronzjelvényét Nagy Katalin és Móni Ilona kapta. A jelvények odaítélésekor természetesen a bizottsági figyelembe vette a fiatalok munkához való viszonyát, az üzemben tanúsított, fegyelmezett magatartásukat. E nemes mozgalom véget ért, de reméljük, szelleme megmarad, további elvtársakat is ösztönözni fog a mozgalomba való bekapcsolódásra. Bizonyosan nem marad el munkájuk gyümölcse, minőségileg és menynyiségileg is jobban és többet fognak termelni. Pártos KISZ-szervezetümk továbbra is éberen figyelemmel fogja kísérni fiataljaink termelőmunkáját. Tanuljanak, művelődjenek és a köz hasznára végzett munkájukkal bizonyára megtalálják az élet igazi szépségeit, a munka örömét. Debreczeni Géza