Csongrád Megyei Hirlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Xv * . wUugtUil, 437. SZilill Színvonalasabb államigazgatásért (m­­­ai actualituunilícium, szocializmust építő korunk hétköznapjai szinte napról napra — akarva, vagy aka­ratlanul — többet kívánnak, követelnek a társadalom tag­jaitól. Van, akit már belső pénz­je késztet­ arra, hogy a munkával eltöltött óráiban jobbat, tökéletesebbet alkos­son; van, akit még csak a munka irama ösztönöz a teg­­na­pinál nagyobb teljesít­ményre. Nyilvánvaló, hogy ebben az alkotó közösség­ben megtalálhatjuk a tanács­tagokat, s a tanácsi dolgozó­kat is. Nincs gazdasági, tár­sadalmi életünknek olyan mozzanata, ahol ne lenne szerepe a tanácsok gazdasá­gi-szervező, kulturális-neve­lő tevékenységének. Igen sokrétű a tanácsok államhatalmi és államigaz­gatási feladatköre, s ez min­denekelőtt a tanácsi dolgo­zóktól kíván nagy felelőssé­get, akik nap mint nap in­tézik a gazdasági, a társa­dalmi problémákat, a lakos­ság panaszait. Vajon a tanácsi dolgozók megfelelnek-e ennek a kö­vetelménynek? Bízvást vála­szolhatjuk az “­igen”-t, mert a tények mutatják, hogy nem elégedtek meg koráb­ban szerzett tudásukkal, ha­nem tovább tanulták! Az el­múlt 10 esztendő alatt szám­talan tanácsi vezető és dol­gozó ült be az általános, vagy a középiskola padjaiba, hogy pótolja hiányzó isme­reteit, s igen sokan szerez­ték meg az általános állam­igazgatási ismereteket is. Ki a tanácsakadémiám, ki a hat­hónapos államigazgatási is­kolán, ki a különböző szak­mai tanfolyamokon tanult, hogy elsajátítva a szükséges ismereteket, ne csak »­hiva­talnok« legyen az államigaz­gatási munkában, hanem al­kotó ember a munkaterüle­tén. Erről a fejlődésről né­hány számadat is tanúsko­dik. Megyénkben például a 25 járási, városi vezető kö­zül 10 egyetemi, 4 érettségi, míg a 155 függetlenített köz­ségi vezető közül 6 egyete­mi, 37 érettségi végzettség­gel rendelkezik. Még emlékezhetünk —kü­lönösen az idősebbek — a múlt rendszer paragrafusok­ba burkolódzó, lélektelenül dolgozó hivatalnokaira. Nem törődtek az akták mögötti emberek sorsával; nem, mert éppen az uralkodó osz­tály gondolt arra, hogy ne gondolkodjanak, ne lássanak, s ha mégis akadt közöttük egy-egy ilyen, igyekeztek megszabadulni tőle, vagy hallgatásra kényszerítették. Eltűntek ezek a hivatalno­kok, s helyükbe gondolkodó, érző emberek — munkások, parasztok, becsületes értel­miségiek — kerültek. Lehet, hogy hiányos volt műveltsé­gük, de a néphez, a párthoz való hűségük hozzásegítette őket ahhoz, hogy a dolgozó nép igazsága szerint intéz­zék a közügyeket Egy év­tized alatt számos vezető nőtt ki a népből, s éppen a tanácsok fennállásának 10. évfordulóján állapíthattuk meg: megtanultuk az orszá­got vezetni; megtanultuk, hogy lehet és kell irányíta­ni egy-egy adott terület gaz­dasági, társadalmi fejlődését a dolgozó nép joga sze­rint, az egész közösség érde­kében. Az eddigi m­unkához az eddig szerzett műveltség megfelelt, de most már to­vább kell haladni, mert az egyre fejlődő társadalom — különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezésével adódó feladatok — még na­gyobb politikai, általános műveltségi és szakmai tu­dást kívánnak a tanácsi dol­gozóktól. Cél az, hogy vala­mennyi tanácsi vezető át­dolgozó szerezze meg a mű­veltség alapját jelentő álta­lános, illetve középiskolai végzettséget. Mégis az el­múlt év tapasztalatai mutat­ják, hogy ennek jelentőségét nem minden tanácsi dolgozó értette még meg. Ebből adódhatott az, hogy az el­múlt iskolai évben a járási és városi tanácsi dolgozók­ból például 40-en jelentkez­tek középiskolába, s közü­lük 12-en év közben kimarad­tak. Egyetemi tanulmányait is 21-ből 8 hagyta abba. tíz­zel a “­lemorzsolódással” nem érthetünk egyet A kimara­dások mögött nemtörődöm­ség, hanyagság húzódik meg, bár sokan elfoglaltságukra sok munkájukra való hivat­kozással hagyták ott az is­kolát. Nyilvánvaló, hogy nem­ könnyű dolog egyidőben dol­gozni meg tanulni is. Mégis kell tanulnunk, hogy pótol­hassák az egykor elmulasz­tott — a legtöbbször kény­­szerűségből elmulasztott — iskolai éveket, s egyre gya­rapítsák tudásukat Csakis helyesléssel lehet szólni a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának intézkedéséről, mely szerint kidolgozták a tanácsapparátus és a tanács­tagok műveltségének tovább­fejlesztésére szolgáló oktatá­si programot. Nagy súlyt he­lyeznek az alapot jelentő ál­talános, vagy középiskolai végzettség megszerzésére, mert ezután már önállóan is lehet tanulni, s erre építve, komoly államigazgatási is­mereteket lehet szerezni. Például ebben az iskolai év­ben a községi tanácsi veze­tők közül 34 az általános iskola VII—VIII. osztályát végzi, míg 25 a köz­épis­ko­­lábam, 6 az egyetemen tanul. Különböző szakmai tanfolya­mokat is szerveznek, amely­re azért is nagy szükség van, mert az elmúlt évek tapasz­talatai szerint eddig me­gyénk tanácsi dolgozóinak mintegy 50 százaléka vett csak részt rendszeresen a szakmai továbbképzésben. E tekintetben különösen a pénzügyi és az igazgatási osztályok dolgozóinak to­vábbtanulása példamutató. Napjainkban már az az elv érvényesül, hogy ki mennyit tud, annyit ér! Ezért kell tanulniok a taná­csi dolgozóknak is, s hozzá­tehetjük: az eddiginél még nagyobb szorgalommal. A rendszeres tanulás összefügg a tanácsok egyre nagyobb önállóságával, mert nyilván­való, hogy valójában csak akkor növekedhet a helyi ta­nácsok önállósága, ha hozzá­értő emberek intézik az ügyeket. Egyébként ezt a célt szolgálja a közelmúlt­ban megjelent kormányren­delet is a képesítési rend­szer bevezetéséről. Hosszú idő, 6—10 év áll rendelke­zésre ahhoz, hogy a külön­böző munkakörök betöltésé­hez megszerezzék a szüksé­ges iskolai végzettséget, s emellett elsajátítsák az álta­lános igazgatási ismereteket. Lényegében mindez az ál­lamigazgatás még színvona­lasabbá tételét szolgálja! VILÁG PROLET­ÁRJAI EGYESÜUVTRKI Ara: 50 fillér Szom­b­at. xutiu, október 1. Felszabadulásának évfordulóját ünnepli a kínai nép • Lottóhúzás volt Makón Nagy erőpróbát jelent az őszi csúcsforgalom zökkenőmen­es lebonyolítása Qooö heti rádión­iLO* Kádár János elvtárs egész népünk nevében fog beszélni az ENSZ-közgyűlés előtt Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulá­nak, a népfront elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, elnökletével pénteken ülést tartott a népfront székházában. Az elnökségben foglalt helyet dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Szakasits Árpád, az Országos Béke­tanács elnöke, Bognár Rezső, Harrer Ferenc és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel­­nökei. Kállai Gyula elvtárs el­nöki megnyitójában a töb­bi között megemlékezett a közvélemény érdeklődésé­nek homlokterében álló ENSZ-közgyűlésről, amelyen Magyar Népköztársaság delegációja Kádár János elvtárs vezetésével vesz részt. — Mi, akik idehaza fi­gyeljük a közgyűlésről ér­­kező híreket — mondotta —, úgy érezzük, hogy a mostani ülésszak biza­kodással töltheti el a bé­ke ügyének minden őszin­te hívét, harcosak Nem elbizakodottsággal, ha­nem bizakodással! Nem úgy tekintünk az ENSZ mostani közgyűlésére, mint olyanra, amely egy csapás­ra megoldhat és meg is old minden napirenden le­vő kérdést Viszont ezt a mostani közgyűlés óri­ási lépésekkel viszi előbb­re a már régóta megol­dásra váró nemzetközi kérdéseket, és a béke erői még in­kább elszigetelik a hideg­­háborús erőket. Kállai Gyula elvtárs ez­zel összefüggésben méltatta a Szovjetunió, a népi de­mokratikus országok és a világ többi haladó erőinek erőfeszítéseit. Az ENSZ közgyűlésén Hruscsov elv­társ beterjesztette a szov­jet leszerelési javaslatot. A továbbiakban méltatta Hrus­csov elvtársnak és a többi szocialista ország vezetői­nek részvételét a közgyűlés munkájában. Nem teljesü­l­ imper­a­ista remények Az imperializmus erői ter­mészetesen arra számítot­tak, hogy politikailag elszi­getelhetik a szocialista or­szágok delegációit. Ennek­ éppen az ellenkezője tör­tént: az ENSZ közgyűlésén a háborús erők szigetelőd­nek el­ . A haladó erők pedig — a Szovjetunió, a népi demok­ratikus országok, a pozitív semlegességet tanúsító or­szágok, a felszabadult gyarmati népek — olyan konstruktív javaslatokat tártak a közgyűlés és a vi­lág elé, amelyek valóban az emberiség békéjét­­ szol­gálják. Az imperialistáknak még az a terve sem sikerült, hogy hatósági korlátozá­sokkal, úgynevezett moz­gási körzetek kijelölésé­vel szigeteljék el a szo­cialista országok képvise­lőit. Sem a mi delegációnkat, sem a többi delegációt nem tudják korlátozni azzal, hogy bizonyos utcákat je­lölnek ki számukra a köz­lekedésre. Az ilyen rendszabályok talán korlátot jelenthet­nek az utcai közlekedés­ben, de a haladás és a béke eszméjét nem tar­tóztathatják fel. És nem tudják megakadá­lyozni az imperializmus el­szigetelődését sem. Egész népünk nagy biza­lommal tekint a magyar ENSZ-delegáció munkájára. Kádár János elvtárs egész népünk nevében szólal majd fel a közgyűlésen, hogy mint a magyar nép illetékes és hivatott képvi­selője, kifejtse a magyar álláspontot a napirenden levő kérdésekben, köztük az úgynevezett magyar kér­déssel kapcsolatban is. Kívánunk egészséget, sok sikert felelősségteljes munkájához. (Nagy taps.) Az országos tanács ezután nyilatkozatot fogadott el, amelyben a jelenlegi ENSZ- közgyűlésen szereplő leg­főbb kérdésekben foglalt ál­lást. Az elnöki megnyitó után dr. Ortutay Gyula főtitkár mondta el beszámolóját az iskolareformról. Macmillan csütörtöki nem volt konstruktív - mondotta újságírók előtt H. Sz. Hruscsov Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában is vannak olyan szakaszok, amikor a meg­figyelő úgy érzi, hogy az előző napok fel­szólalói több figyelemre méltó dolgot mon­dottak el. Ez volt a helyzet az ENSZ-köz­­gyűlés vitájának csütörtöki napján is, amikor — Macmillan beszédétől eltekintve — alig hangzott el nagyobb fontosságú ál­lásfoglalás. Macmillan beszédének sem a pozitív tartalma volt az, ami feltűnést keltett, hanem az, hogy az angol minisz­terelnök szinte megismételte az Egyesült Államok elnökének korábbi kijelentéseit a szőnyegen lévő kérdésekben és egy szava sem volt az afrikai új országok és felszabadulásra váró népek felé, de a szo­cialista országok döntő jelentőségű javas­latairól sem. Ez természetesen kedvezőt­len tényező magának az angol politikának az alakulásában is. Pénteken sem mondottak az ENSZ-köz­gyűlés vitájában felszólalók figyelemre méltó véleményeket Gomulka és Sukarno indonéz elnök kivételével, akiknek beszé­dét feszült figyelemmel hallgatták a de­legátusok. A legnagyobb érdeklődés New York­ ban pénteken is a delegációvezetők személyes megbeszéléseit kísérte. Különösen Hrus­csov és Macmillan csütörtöki eszmecseré­jét kommentálták az ENSZ-berkekben lát­ható lendülettel és óvatos derűlátással. Több mint két órán át tartott H Hruscsov és Macmillan véleménycseréje Csütörtökön este Macmil­lan angol miniszterelnök lá­togatást tett Hruscsov szov­jet miniszterelnöknél a Szovjetunió ENSZ-misszió­­jának székhelyén. A meg­megbeszélés több mint két óra hosszat tartott. Az an­gol külügyminiszter elkísér­te a megbeszélésre a mi­niszterelnököt. A megbeszélés után kö­rülbelül fél órával az angol küldöttség szóvivője sajtó­­értekezletet tartott, ame­lyen elmondotta, hogy a két (Folytatás a 2. oldalon.) Bőkezű a nyár és okos az ember, mert termékeit nem éli fel egyszer­re, hanem gondol a jövőre is. Ezt teszik a Mirelit Vállalat mélyhűtő üzemének dolgozói, akik mínusz 40 fokos hidegben dolgoznak. Négyszáz vagon főzeléket és gyümölcsöt tárol­nak itt a téli-tavaszi napokra. Első képünk: folyik a tárolás a mínusz 40 fokos hidegben; második képünk: szállításra várnak a hólabdává fa­gyott, kopogó barackok. Mínusz 40 fok

Next