Csongrád Megyei Hirlap, 1961. augusztus (6. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-27 / 202. szám
Őszi munkák előtt CB. M.) A cséplőgépek megyeszerte elhallgattak, a gabona magtárakba került, a nyári betakarítás nagy munkája befejeződött. Gazdag termést hozott az esztendő megyénkben, 11,5—12 mázsás volt a búzatermés. De jó termést ígérnek a kapások is. Szép, telt csöveket nevelt a kukorica, sok helyen várakozáson felül fizet a cukorrépa is. Közeleg az ősz, s a termelőszövetkezetekben most ez szabja meg a feladatokat: időben végezni az őszi betakarítással és időben megkezdeni a vetést. Nem kétséges, hogy az őszi betakarítás sikere a termelőszövetkezetekben elsősorban a tagságon, a jó munkaszervezésen és a gépek helyes kihasználásán múlik. Munkatorlódások jelenleg nincsenek. Teljes erővel lehet hozzáfogni a cukorrépa szedéséhez, majd pedig a kukorica töréséhez. Az őszi mezőgazdasági munkák megszervezésénél egy fontos körülménnyel számolni kell a termelőszövetkezeti vezetőknek. Mégpedig azzal, hogy bár nagyüzemi táblákba vetették a kapásokat, azok többségének megművelése családonként történt. Egy-egy nagy táblát a munkacsapatok tagjai felosztottak maguk között és külön-külön művelték. A szövetkezeti tagok gondos gazdái voltak a területnek, a legtöbben rendesen megművelték, megkapálták. S ezért aztán az aszályos nyár ellenére jó termésre lehet számítani. A terület felosztása jobb munkára serkentette a szövetkezeti tagságot. A serkentéshez hozzájárult a különféle premizálás bevezetése is. A csanádalberti Kossuth Tsz-ben holdanként 30 mázsa kukoricát terveztek. Az ezen felül termelt mennyiség 25 százalékát a növénytermesztők kapják természetben. Cukorrépából a betervezett 180 mázsán felüli menynyiség 30 százaléka pénzben jár. Vöröshagymából holdanként 70 mázsát terveztek, itt a többletnek a 20 százalékát kapják a termelők. Ezt is pénzben! Más termelőszövetkezetekben isvan hasonló prémiumrendszer. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a premizálás helyes, mert ösztönzésére több közös gazdaságban a tsz-tagokon kívül a családtagok is munkához láttak. Meg kell azonban mondani, hogy a prémium nem minden, legfeljebb elősegíti a problémák megoldását, de nem oldja meg. Az őszi betakarítás és vetés időszakában alapos szervező munkára van szükség. A gyors betakarítás érdekében az eddigieknél is több embert kell bevonni a munkába. Ha valahol a helyzet megkívánja az egyes termények betakarítását, esetleg külön prémiummal kell siettetni. A termelőszövetkezetek csökkentsék a felesleges piacokra, vásárokba járások számát. A gépállomások vezetői a községi tanácsokkal és termelőszövetkezetekkel tárgyalják meg hány és milyen gépet tudnak adni közös gazdaságonként a szántáshoz, silózáshoz, talajmunkákhoz, vetéshez és az aprómagvak csépléséhez. A termelőszövetkezetek vezetői pedig a traktorosokkal, fogatosokkal beszéljék meg a szállítás és vetés valamennyi problémáját. Több fontos takarmány betakarításáról és a jövő évi kenyerük biztosításáról van szó. A feladatok tehát nagyok. De ugyanakkor tapasztalatokban is gazdagabbak lettünk. Közös gazdaságaink egy évvel megint idősebbek, az elnökök, brigádvezetők, munkacsapatvezetők , sokat tanultak. A terület is egységesebb, mint a korábbi években volt. Több a gép és a szállítás is jobban van megszervezve. S nem is beszélve arról, hogy a termelőszövetkezeti tagok munkaviszonyában óriási a fejlődés. Az emberek általában mindenütt lelkesedéssel dolgoznak, kevés az igazolatlanul hiányzók száma. A hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz-ben például mindössze három ember hiányzott két napnál többet. Persze nem mindenütt ilyen kedvező a helyzet, de azt bátran mondhatjuk, hogy általában eléggé jó. Nem szabad azonban elbizakodni. Az elkövetkező időben több mint 100 ezer hold kukoricát kell letörni, 12 ezer hold répát kell kiszedni és 156 ezer hold gabonát kell elvetni. Persze ott vannak még a más munkák is. Az ősziek gyors betakarítása, érdekében azok a tsz-ek cselekszenek helyesen, amelyek a kövesutaktól távol eső területen kezdik meg a szedés, majd a kukoricatörést, így az esetleg később elsárosodó földutak nem gátolják anyagira a munkát. Már most kell felkészülni a gabonavetésre. Ahol szükséges, végezzük el a mélyszántást. Például a külföldi búzák az eddigi tapasztalatok szerint megkívánják a vetés előtti mélyebb talajművelést. Tápigényük a hazai búzákénál nagyobb, mélyebb termőréteget igényelnek, s ha azt megkapják, nagy termésekkel fizetnek. A külföldi fajták alá tehát 25—35 centi mélyen kell szántani. A mélyszántást a talaj »beérése« és ülepedése miatt olyan időpontban kell elvégezni, hogy a vetésig legalább egyhónapos idő álljon rendelkezésre. A hazai búzák és a nagyképességű szovjet búzák legmegfelelőbb vetési ideje október első fele, az olasz búzáké pedig az eddigi tapasztalatok szerint október 20— 31 között van. Sok éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy sajnos nálunk a termelőszövetkezetek jelentős része mindig késik a vetéssel. Pedig a vetésnek egyhónapos késése hazai búzáknál holdanként mintegy másfél-két mázsás terméskiesést jelent. A nagy termőképességű búzafajtáknál a terméskiesés még ennél is nagyobb. A búza vetését azonban elsietni sem szabad, mert túl korai vetés esetén a gabonalegyek tehetnek kárt benne. Mégis azt kell figyelembe venni, hogy ha egy-egy tszben az elvetendő búzaterület és a rendelkezésre álló gépi és igaerő nem teszi lehetővé, hogy az összes búza optimális időpontban kerüljön a földbe, inkább előbb kell a vetést elkezdeni, mert a késői vetés mindig nagyobb veszéllyel jár. E nagy munkákra készítsenek a termelőszövetkezetek kampánytervet, s azokat vitassák meg közgyűlésen, hogy minden egyes tag érezzen felelősséget az őszi betakarítás és a gabona elvetése iránt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE! LAPJAik XVIII. évfolyam, 202. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1901. augusztus 27. Tyitov nyilatkozott a magyar sajtó képviselőinek German Sztyepanovics Tyitov űrhajós pilóta, a Szovjetunió hőse pénteken televíziós beszélgetése után a késő esti órákban fogadta Kelemen Gyulát, a Magyar Rádió és Televízió, Sugár Andrást, a Magyar Távirati Iroda és Vajda Pétert, a Népszabadság moszkvai tudósítóját. Még mielőtt kérdésekre kerülhetett volna sor, Tyitov emlékeztetett legutóbbi sajtóértekezletére, amelyen szó esett a Kádár János elvtárstól kapott meghívásról. Meghatott és mélységesen megindított a magyar vezetők, Kádár János elvtárs figyelme, meghívása, hogy személyesen is látogassak el Magyarországra — mondotta Tyitov. — Nagy örömmel eleget is tennék a meghívásnak, de hiszen önök is tudják, hogy a program az program és az orvosokat is meg lehet érteni, ők azt szeretnék alaposan kikutatni, vajon fellépett-e szervezetemben bármilyen elváltozás. Ezért egyelőre nem tudok Magyarországra utazni, de bizonyos vagyok benne, hogy a jövőben er-re is sor kerül. Arra kérdésre, hogy mik a tervei a jövőt illetően, Tyijtov a következőket mondotta: — Mindenekelőtt fel szeretném pihenni magamat, azután már szeptembertől | megkezdem tanulmányaimat | i a hadmérnöki akadémián. | Olyan új szakmát kívánok elsajátítani, amely éppolyan fiatal, mint maga az űrhajó- |rás: űrhajós-mérnök akarok | lenni. Azután egyszer majd | (Folytatás a 3. oldalon.) . Hibridkukorica-üzem Vásárhelyen A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban rövidesen elkészül a korszerűen felszerelt hibridkukorica-üzem, amely tizenhétmilliós beruházással épül fel. Feladata jó minőségű hibrid vetőmaggal ellátni a megyei állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket. Képünkön a hétszintes osztályozó torony látható, amely szeptemberben megkezdi működését (Tóth Béla felv.) Szeptember közepén kezdik meg a termelőszövetkezetek jövő évi terveik elkészítését A mezőgazdaság következő évi terve most készül első ízben olyan körülmények között, amikor az ország szántóterületének túlnyomó többségén már a szocialista szektorhoz tartozó mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodnak. Ez — néhány más tényezővel együtt — lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek az eddiginél megalapozottabban és korábban kezdjék meg jövő évi gazdálkodásuk megtervezését. A Földművelésügyi Minisztérium— az idén első ízben — bevezette az úgynevezett előtervezést. Még a nyár elején valamennyi termelőszövetkezettől javaslatot kért arra, hogy a főbb termékekből mennyit szándékozik termelni és értékesíteni, s hogy milyen beruházásokat akar megvalósítani. Az előtervek összesítése szerint a szövetkezetek elgondolásai egyes cikkeknél pontosan megegyeztek a népgazdasági szükséglettel, így például a sertésállományt, és hizlalást, illetve az ehhez szükséges takarmánytermesztést lényegében ugyanolyan mértékben kívánják emelni, mint ahogyan az a fogyasztók igényeinek és az ország anyagi lehetőségeinek megfelel. A Földművelésügyi Minisztériumban a termelőszövetkezetek előterveinek figyelembevételével dolgozták ki a mezőgazdasági termelés és értékesítés 1962. évi országos és megyei irányszámait, s ezeket augusztus első felében megbeszélték a megyék vezetőivel. Ezekre a tervtárgyaiások■ra tavaly csak novemberben került sor —, így most mind a megyék, mind a szövetkezetek negyedévet »nyertek«. A jövő évi tervek összeállításánál bizonyos kezdeti lépéseket tesznek már a mezőgazdaság szakosításának kialakítására. Ezt szolgálja a beruházási összegek elosztása is, folytatva a legutóbbi években már bevált beruházási politikát, amely szerint a rendelkezésre álló erőket elaprózás helyett koncentralizálják. A szakosítás jegyében törekednek az egyszerűbb, a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelőbb vetésszerkezet kialakítására is. A szerződéses növények termesztésénél az eddiginél jobban figyelembe veszik a helyi adottságokat és a tájtermelés hagyományait. A termelőszövetkezetek szeptember közepén kezdik meg a tervkészítést, de az előkészületekhez már sok helyen hozzáfogtak Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az elnökön, a mezőgazdászon és a könyvelőn kívül a tagság maga is, elsősorban a brigád- és munkacsapatvezetők, részt vesznek a közös gazdaság jövő évi munkájának megtervezésében. A tanácsok gondoskodnak arról, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol még nincsen mezőgazdász, külső szakember segítsen a tervezésben. Az idősebb, megszilárdult szövetkezetek vezetői is sokhelyütt adják majd át gazdag gyakorlati tapasztalataikat a fiatal közös gazdaságoknak. A régi fejlett szövetkezetek egy részében kísérletképpen rátérnek a tervezés magasabb formájára: mintegy kétszáz nagyüzemi közös gazdaságban ágazatonként is megtervezik az elérendő termelési értéket és jövedelmet. (MTI) A TRAKTORISTÁK LEGJOBBJAI Ha tartják a szántóversenyek országos elöntőjét Boldogan mosolyog Papp Sándor, a Szentesi Gépállomás traktoristája, ami igen természetes, mert a fényképezőgép azután örökítette meg, hogy közölték vele: a megyei szántóversenyen ő lett az első. Jutalmul rádiót, lemezjátszót, hanglemezeket, valamint aranyérmet és oklevelet kapott. Reméljük, ma az országos szántóversenyen is méltóképpen képviseli a Csongrád megyei traktorosokat. A szántóversenyek országos döntőjét Martonvásáron tartják. A program: 9 óra 45 perckor a versenyzők felvonulása és bemutatása, majd ezt követően Losonczi Pál földművelésügyi miniszter megnyitja a versenyt. A szántás befejezése után a sportolók bemutatókkal köszöntik a szántóversenyek legjobbjait, így ejtőernyős bemutató is lesz stb. 14 órakor a KISZ VIT-díjas Központi Művészegyüttesének műsorára kerül sor. Később ünnepélyes eredményhirdetéssel a jutalmak és vándordíjak átadásával zárul Martonvásáron az első országos szántóverseny. Bera György ifjútraktorista, a Hódmezővásárhelyi Gépállomás dolgozója, a »Bellus«sál. Ezzel a géppel nyert a megyei szántóversenyen második helyezést, s azzal együtt mosógépet, oklevelet, érmét és mint a megye legjobb ifjúsági szántótraktorosa, karórát és éjjeliszekrényre való lámpát. A mai országos szántóversenyen ő is részt vesz.