Csongrád Megyei Hirlap, 1961. október (6. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-24 / 251. szám
Kedd, 1961. október 14. Átfogó intézkedésekkel növelik megyénkben az újító mozgalom színvonalát A szakszervezetek megyei küldöttközgyűlése fontos feladatként jelölte meg az újítómozgalom fellendítését. A műszaki fejlesztés érdekében célull tűzte ki az újítókkal való fokozottabb törődést, a beadott újítások elbírálásának, bevezetésének, valamint az újítók jogvédelmének következetesebb ellenőrzését. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ennek értelmében olyan átfogó intézkedéseket tesz, amelyek elősegítik az újítómozgalom színvonalának emelését megyénkben. A megye tizenegy nagyobb üzemében komplex brigádokat szerveznek a szakszervezeti bizottságok a kiváló dolgozókból, újítókból és műszakiakból, s ezek a brigádok az újítási feladattervben szereplő egy-egy fontosabb műszaki fejlesztési, munka- és üzemszervezési porblémát segítenek megoldani. Az említett üzemekben kiállítással, ankéttal egybekötött újítási hónapot tartanak. A kiállításokon az egyes üzemekben bevezetett, illetve tapasztalatcserére küldött újítások rövid leírása mellett feltüntetik szemléltetően azok népgazdasági eredményét és az újítási, illetve közreműködői díját A szakmai tudományos egyesületekkel közösen előadásokat szerveznek a műszaki fejlesztés, valamint a korszerű munka- és üzemszervezés tapasztalatainak elterjesztésére. Fényképeket készítenek többszörös kiváló újítókról, s azokat megfelelő szöveggel ellátva kifüggesztik a kiállításon, valamint az üzemek jól látható helyein. Az újítási hónap alkalmával a szakma más üzemeiből egy-egy újító bizottságot küldenek ki tapasztalatcserére. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ezenkívül gondoskodik arról, hogy minden kétszáz főnél nagyobb üzemben legyen újítási bizottság, s ezek a bizottságok ismerjék meg a munkájukkal járó legfőbb feladatokat Városonként összehívják a kiváló újítókat, újítási megbízottakat valamint a szakszervezeti bizottságok újítási felelőseit, s ezen értekezleten felhívják a megjelentek figyelmét az iparág legfontosabb újítási feladataira. Részt vesznek az értekezleten az iparág és a középirányító szervek képviselői is. Jelentős intézkedés az a kezdeményezés, hogy a tizenegy nagyobb megyei üzemben a műszaki dolgozók bevonásával hetenként egy alkalommal fogadóórákat tartanak, ahol tanácsokkal segítik a hozzájuk forduló újítókat. Az SZMT kulturális és propaganda bizottsága felkéri az üzemi fotóköröket olyan témák kutatására, amelyek elősegítik a kiváló újítók népszerűsítését, s az újítómozgalom minőségi javulását A fotókörök anyagaiból vándorkiállítást rendeznek és bemutatják a megye minden városában. Hasznosnak ígérkezik az SZMT újítási bizottságának az a terve, hogy közvéleménykutatást szervez a megye újítói között. Megkérdezik az újítókat, mi akadályozza véleményük szerint munkaterületükön az újítási mozgalom tömegmozgalommá válását. Továbbá, milyen javaslatuk van az újítási mozgalom továbbfejlesztésére, hogyan ítélik meg az SZB újítási bizottsága és a bizalmiak újítással kapcsolatos tevékenységét De véleményt kérnek a gazdaságvezetők újítási munkájáról, valamint arról, hogy az újítókat ellátják-e megfelelő szakirodalommal? Érdeklődnek az iránt is, hogy milyen szakmai előadásokra, folyóiratokra, könyvekre volna még az újítóknak szükségük, hogy bővíthessék korszerű szakmai ismeretüket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tagjai és aktívái tanulmányozzák az üzemekben az újítási mozgalmat olyan irányban is, hogy elkészítették-e mindenütt az újítási feladattervet, s az abban foglaltak megegyeznek-e az üzem műszaki fejlesztési problémáival, milyen célokat jelöltek meg. Szerepelnek-e a kiváló dolgozó feltételekben az újítási feladatok, hogyan foglalkoznak a beadott újítások ügyintézésével, az elfogadott újítások bevezetésével. A termelési tanácskozásokon népszerűsítik-e az újítókat, törődnek-e a jó munkamódszerek elterjesztésével. Az SZMT fenti szervező és ellenőrző munkájának tapasztalatait november végén tárgyalja az SZMT elnöksége. Ebben az évben teljessé válik megyénkben a továbbképző iskolai hálózat A Csongrád megyei tanács v. b. művelődésügyi osztálya ez évben minden községben és városban, ahol a továbbképző iskolai tanköteles fiatalok száma a 15 főt eléri, megszervezi az ipari, illetve a mezőgazdasági továbbképző iskolát kihelyezett tanulócsoportokat működtet majd olyan tanyai körzetekben is, ahol a 15-ös létszám meglesz. A tanítás a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolákban november 1-től március 31-ig heti kétszer három órában — a délutáni, esti időszakban — történik. A továbbképző iskolai oktatás ingyenes. Feladata a 14 és 16 év közötti fiatalok megfelelő iskolai foglalkoztatása. Célja, hogy ezeket a fiatalokat szocialista szellemben, a fizikai munka szeretetére és megbecsülésére nevelje, és gondoskodjék az általános műveltségük megszerzéséről, valamint rendszeres felügyeletükről. A továbbképző iskolába kötelesek járni mindazok a fiatalok, akik az általános is-kolából kikerültek, de rendszeres iskolai oktatásban to-vább nem tanulnak, illetőleg heti 36 óránál kevesebb munkaidőben vannak foglalalkoztatva és semmiféle szakmai oktatásban nem részesülnek. Az 1961/02-es tanévben azok a fiatalok kötelesek továbbképző iskolában tanulni, akik 1945. szeptember 1 és 1947. augusztus 31 között születtek. Ha továbbképző iskola az illető fiatal lakóhelyén nem működik, úgy a lakóhelyéhez legközelebb eső továbbképző iskolát köteles látogatni. Ha azonban a legközelebbi ilyen iskola 5 kilométernél távolabbra esik és közforgalmú közlekedési eszközzel megközelíthetetlen, akkor annak látogatása nem kötelező. A tanításról történő igazolatlan mulasztás esetén 500 forintig terjedő pénzbírságot róhat ki az illetékes tanács szabálysértés címén. A beiratásért és a rendszerres iskolába járatásért e szümlő, vagy a gondviselő felelős. A tankötelezettség alóli mentesítés tényét hivatalos iratokkal kell igazolni. Ha a mentesítés tényét jelentő heti 36 órás munkavállalás tanév közben megszűnik, az illető fiatalnak haladéktalanul be kell iratkoznia a továbképző iskolába. A kétéves továbbképző iskola mindegyik évében bizonyítványt kapnak a tanulók és a kereskedelmi, ipari, vagy mezőgazdasági szakmunkásképzést irányító miniszterek engedélyezhetik, hogy a továbbképző iskolák egy, vagy két évfolyamot elvégzett, tanulók indokolt esetben egyes tantárgyaik elvégzéséért beszámítási kedvezményben részesüljenek. A kedvezmény megadása iránti kérelmet a továbbképző iskola igazgatójához kell benyújtani. A továbbképző iskola tanulói tanulmányuk ideje alatt munkát vállalhatnak, de munkáltatójuk köteles iskolai foglalkozásuk idejére minden esetben elengedni őket. A beiratkozásokról a községi általános iskolák igazgatói adnak felvilágosítást. Tamás bátya kunyhója idi O’id'róQu’ietdcLti eűttedéHeJk óCMiégdM’iefdiae. mepymliéeit té félig telt nézőtéren csend ül. Minden szem a színpadon folyó játékra irányul. Időnként — főleg a diákközönség soraiból — egy-egy szisszenés, egy-egy felcsattanó taps jelzi a cselekmény követését. Beecher —Stowe »Tamás bátya kunyhója« című híres regényének lapjai elevenednek meg a színpadon. Orbók Endre dramatizálása hatásosan emeli ki a regény legfontosabb részeit és kitűnő szerepeket teremt a színészeknek. Az előadás egészéből azonban — talán a színészek hibáján kívül — hiányzik az átélés, az igazi színház varázsa. A mondatok fáradtan, megszokottan konganak a teremben. A előadás egy-egy pillanataiban felcsillan az eredeti szín, de ez nem tudja feledtetni a produkció egészének fakóságát. Érződik, hogy Váradi György rendezésének már csak csupasz vázái tartják össze az előadást, s hogy a szereplő színészek többre is képesek. Fáradtságukat (egyben az előadás fáradtságát is) az magyarázza, hogy az együttes hónapok óta játssza ugyanezt a produkciót naponta két, vagy három előadásban. A falut, várost járó áldozatos munka hátránya így a fásultságban jut kifejezésre. Az Országos Rendező Iroda jó szolgálatot tesz a színdarab bemutatásával. A diákközönségnek is hasznos az előadás, hiszen a regényt Nagy István, Felvinczy Viktor, Varga Edit, Bajita Pál és Károssy Margit személyében jó képességű színészek tolmácsolják Jó volna azonban, ha kissé felfrissítenék a produkciót és a rendezés lefaragná a valószínűleg időközben kifejlődött túlzásokat. A »Tamás bátya kunyhód«-t eddig Makón, Földeákon és Vásárhelyen mutatták be. 4 Megyes iserte gyorsítani kell a szántási vetés ütemét Jelentős a lemaradás a szegedi járás termelőszövetkezeteiben Az elmúlt hetekben a szegedi járás kivételével bizonyos mértékig gyorsult, megyénkben az őszi munkák üteme, azonban még mindig nem kielégítő az. Különösen a szántásban, valamint a vetésben tapasztalható lemaradás a súlyos. Az elmúlt év azonosidőszakához viszonyítva például tegnap 40 százalékkal kevesebb rozs volt a földben, ami elsősorban a jövő évi jó terméseredményeket befolyásolja. Mint, ismeretes, megyénkben már közel 3 hónapja tart a szárazság és ez bizonyos fokig kedvezően hat a betakarításokra. Teljes egészében learatták a rizst, a tsz-ek, míg a cséplés 95 százalékos, vagyis még 193 hold termését kell elcsépelni. A kukoricát eddig 100 646 holdról — az összes vetésterület 63 százalékáról — takarították le, míg a szárvégás a terület háromnegyed részén történt meg. A szárazság miatt 2677 hold szemnek vetett kukoricát kénytelenek voltak a szövetkezetek besilózni, ami a közös állatállomány takarmányozását bizonyos fokig megnehezíti. Az elmúlt héten némileg meggyorsult a cukorrépa betakarítása, ezer holdat szedtek fel a tsz-tagok a korábbi 200.300 hold helyett, azonban szükséges az ütemet, fokozni. A betakarításra váró terület több mint felén ugyanis még földben van a répa. Legnagyobb fokú a lemaradás a szegedi járásban, ahol a terület 29 százalékáról szedték fel eddig csak a répát, de fontos a betakarítás meggyorsítása a makói járás, valamint Makó város területén is. A kukoricatörést illetően a szegedi járásban a legjobb az előrehaladás, míg Csongrád határában szombat estig a területnek csak 53 százalékáról törték azt le. A szárvágást elsősorban itt, valamint Makó területén kell meggyorsítani. Igen nagyfokú lemaradás tapasztalható megyénkben a vető-, valamint a mélyszántást és a vetést illetően. Megyei szinten eddig 88 368 hold vető- (52 százalék) és 110 ezer hold mélyszántás (61 százalék) van. Tagadhatatlan: nagyon nehéz a munka a kőkeményre száradt földeken, de szántani, illetve vetni ilyen körülmények között is kell. Nem ritka, hogy a gépállomások kovácsai három műszakban dolgoznak, mert az ekevasak már kétórai szántás után kicsorbulnak. A szántással és a vetéssel azonban nem szabad várni, mert minden nap késés behozhatatlan hátrányt jelent. Megyénkben eddig 4043 hold őszi takarmánykeverék, 25 ezer 401 hold őszi árpa, 5926 hold rozs — az elvetendő, terület, 30 ezer hold 20 százaléka! — és a vetésre váró őszibúza-terület 30 százaléka, 27 602 hold került a földbe. Érthetetlenül vontatott a vetés a szegedi járásban, ahol — különösen a rozs tekintetében — a késedelem miatt már így is jelentős terméskieséssel kell számolni a következő évben. Itt a tervezett rozs vetésterület 18, és az elvetésre váró őszibúza-vetésterület 14 (1) százalékán tették még csak földbe a magot. Igen jelentős előrehaladásra van azonban szükség a járás területén a vetőszántást illetően is. Arra van szükség, hogy minden rendelkezésreálló eszközzel szántsanak és vessenek a termelőszövetkezetek, mert nem kismértékben függ mostani igyekezetüktől a jövő évben betakarításra kerülő termés mennyisége. Járásonként vizsgálva az időszerű szántási-vetési munkálatok helyzetét, megállapítható, hogy elsősorban a szegedi járás termelőszövetkezeteinek kell az eddiginél sokkal nagyobb felelősséget érezni azok iránt. Nem lehet kifogás, hogy először a betakarítással kell haladni, mert nincs olyan terület, amelyen szántani, illetve vetni lehetne. Ilyen bőven van. Mivel az elmúlt napokban már számottevő csapadék hullott, az ország nyugati felében, várható, hogy előbb-utóbb megyénk agyonszáradt talaját is megáztatja az eső. Ennek bekövetkeztére azonban nem lehet várni és arra kell törekednie megyénk valamennyi közös gazdaságának, hogy az esőzés a földben érje a kalászosok magvait, mert csak így várható jövőre kielégítő termés. Válasz a horgászoknak Kölcsönös vádaskodás helyett összefogást a halállomány gyarapítására! A Csongrád megyei Hírlap szeptember 14-i, majd október 3-i számában foglalkozott, az élővizek halszegénységével. Tekintettel azonban arra, hogy a hal fontos népélelmezési cikk, s valóban megcsappant a halászati szövetkezetek termelése, úgy érezzük, nem lehet e kérdéssel eleget foglalkozni. A magunk részéről feltétlenül helyesnek tartjuk a csongrádi Haladás HTSZ álláspontját, hogy jó lenne, ha szakemberek vizsgálnák meg a Tisza fogyó halállományának okát és segítenének. Ezzel végeszakadna annak a hol nyílt, hol lappangó ellentétnek is, amely a halászok és horgászok között fennáll, s amelynek elsősorban a halhiány az oka. Deák István, a MOHOSZ Alsótiszai I. B. titkára cikkéből is félreérthetetlenül kicsendül, hogy bár az alacsony vízállás alapvető baj, a halászszövetkezetek sok mindent elmulasztanak annak megszüntetése érdekében. A hódmezővásárhelyi Ady HTSZ elsőrendű érdeke lévén — minden tőle telhetőt megtett a halhiány enyhítése érdekében. Az anyagi áldozatot nem kímélve részt veszünk minden akcióban, mert megértjük, hogy a horgászoknak is veszteség a jelenlegi állapot, ám az élethivatásszerű halászoknak még ritkább. Meggyőződésünk, hogy a szeptember 14-én megjelent írás tárgyilagos, jórészt felfedi az alapvető okokat, s kezdeményez a megoldás érdekében. Sajnos, nem tudjuk ugyanezt elmondani Deák István cikkéről, amely az ivadékolás kérdésében alaptalan adatokat említve, jórészt a halászokra hárítja a felelősséget, s elhallgatja a horgászok egy részének aktív ténykedését, ami elősegítette a jelenlegi állapot bekövetkezését. Úgy érezzük, tárgyilagosan megállapítható: mindkét táborban akadnak olyanok, akik valóban segítettek a természetnek a halszegénység előidézésében. Ezek azonban együttvéve sem nyomnak döntően a latban. A csongrádiak is nyilatkoztak, hogy az előírt ivadék többszörösét helyezték el, a mi szövetkezetünk is — a horgászok vezetőségének minden jól informáltsága ellenére — ugyancsak az előírt többszörösét helyezi vízbe. Ennek dacára a halállomány évről évre, valóban csappan. Egyetértünk abban, hogy a bal megszüntetése érdekében közös összefogásra és áldozatra van szükség. Ezt kezdjük el végre, s hagyjuk abba az alaptalan és céltalan vádaskodást, mert ezzel nem lesz több hal a dolgozók asztalán. Döme István, a vásárhelyi Ady HTSZ elnöke Elfogták a vásárhelyi kisposta betörőjét Október hó 8-ra virradó éjjel a Hódmezővásárhelyen levő 4. sz. kisposta helyiségébe betörtek, ahonnan az értékcikkládát lopták el, melyben 3500 forint készpénz, totó- és lottószelvények, valamint egyéb értékcikkek voltak. A betörést Németh József 26 éves ásotthalmi lakos, büntetett előéletű személy követte el. Németh ez év márciusában szabadult Géti börtönbüntetéséből, amikor is szintén betörések miatt ült. Németh Józsefet a rendiőrség őrizetbe vette, s rövididesen átadják a bíróságnak. Meggyorsul a sütőipar korszerűsítése Az országgyűlés decemberi ülésszakán a képviselők javaslatára 34 millió forinttal megemelték a sütőipar korszerűsítésére fordítandó idei állami beruházás összegét. Ezzel együtt ebben az évben mintegy 75 millió forintot költenek új kenyérgyárak és sütőüzemek építésére, illetve meglevők rekonstrukciójára, korszerűsítésére. Az eredetileg tervezett 24 millió helyett 30 milliót fordítanak gépesítésre. Eredetileg úgy tervezték, hogy az idén csak a Győri Kenyérgyár, valamint a komódi, a fonyódi, a dombóvári és a litkei sütőüzem építését kezdik meg. A beruházási összeg növelése azonban lehetővé tette a tiszapalkonyai, a nagykállói, a szobi, a kaposvári, a zalaegerszegi és a poroszlói új sütödék építésének megkezdését is. Három fővárosi, valamint a szentgotthárdi és a pécsi sütőüzem rekonstrukcióját nemcsak megkezdték, hanem be is fejezik, s ezeken kívül hozzáfogtak a kiskunhalasi és a püspökladányi sütöde felújításához, korszerűsítéséhez. Gyomén, Mezőkövesden, Csengeren és Nagykanizsán kívül az év végéig átadják rendeltetésének a tatabányai, a budaörsi és a kazincbarcikai új üzemet is, jóllehet ezek befejezését csak a jövő évre tervezték. A gépesítésre fordítható összegből elvégzik 42 sütőüzem teljes belső gépesítését. (MTI)