Csongrád Megyei Hirlap, 1961. október (6. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

Kedd, 1961. október 14. Átfogó intézkedésekkel növelik megyénkben az újító mozgalom színvonalát A szakszervezetek megyei küldöttközgyűlése fontos fel­adatként jelölte meg az újí­­tómozgalom fellendítését. A műszaki fejlesztés érdekében cél­ul­l tűzte ki az ú­jítókkal való fokozottabb törődést, a beadott újítások elbírá­lásának, bevezetésének, va­lamint az újítók jogvédel­mének következetesebb el­lenőrzését. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ennek értelmében olyan átfogó intézkedéseket tesz, amelyek elősegítik az újítómozgalom színvonalá­nak emelését megyénkben. A megye tizenegy nagyobb üzemében komplex brigádo­kat szerveznek a szakszerve­zeti bizottságok a kiváló dolgozókból, újítókból és műszakiakból, s ezek a bri­gádok az újítási feladatterv­ben szereplő egy-egy fonto­sabb műszaki fejlesztési, munka- és üzemszervezési porblémát segítenek megol­dani. Az említett üzemekben kiállítással, ankéttal egybe­kötött újítási hónapot tarta­nak. A kiállításokon az egye­s üzemekben bevezetett, illetve tapasztalatcserére küldött újítások rövid le­írása mellett feltüntetik szemléltetően azok népgaz­dasági eredményét és az újí­tási, illetve közreműködői díját A szakmai tudomá­nyos egyesületekkel közösen előadásokat szerveznek a műszaki fejlesztés, valamint a korszerű munka- és üzem­­szervezés tapasztalatainak elterjesztésére. Fényképeket készítenek többszörös kiváló újítókról, s azokat megfelelő szöveggel ellátva kifüggesz­tik a kiállításon, valamint az üzemek jól látható he­lyein. Az újítási hónap alkalmá­val a szakma más üze­meiből egy-egy újító bi­zottságot küldenek ki ta­pasztalatcserére. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ezenkívül gondos­kodik arról, hogy minden kétszáz főnél nagyobb üzem­ben legyen újítási bizottság, s ezek a bizottságok ismer­jék meg a munkájukkal járó legfőbb feladatokat Váro­sonként összehívják a kiváló újítókat, újítási megbízotta­kat valamint a szakszerve­zeti bizottságok újítási fele­lőseit, s ezen értekezleten felhívják a megjelentek fi­gyelmét az­ iparág legfonto­sabb újítási feladataira. Részt vesznek az értekezle­ten az iparág és a közép­irányító szervek képviselői is. Jelentős intézkedés az a kezdeményezés, hogy a tizenegy nagyobb me­gyei ü­zemben a műszaki dolgozók bevonásával he­tenként egy alkalommal fogadóórákat tartanak, ahol tanácsokkal segítik a hozzájuk forduló újítókat. Az SZMT kulturális és pro­paganda bizottsága felkéri az üzemi fotóköröket olyan témák kutatására, amelyek elősegítik a kiváló újítók népszerűsítését, s az újító­­mozgalom minőségi javulá­sát A fotókörök anyagaiból vándorkiállítást rendeznek és bemutatják a megye min­den városában. Hasznosnak ígérkezik az SZMT újítási bizottságának az a terve, hogy közvéle­ménykutatást szervez a me­gye újítói között. Megkérde­zik az újítókat, mi akadá­lyozza véleményük szerint munkaterületükön az újítási mozgalom tömegmozgalom­má válását. Továbbá, mi­lyen javaslatuk van az újí­tási mozgalom továbbfejlesz­tésére, hogyan ítélik meg az SZB újítási bizottsága és a bizalmiak újítással kapcsola­tos tevékenységét De véle­ményt kérnek a gazdaság­vezetők újítási munkájáról, valamint arról, hogy az újí­tókat ellátják-e megfelelő szakirodalommal? Érdeklőd­nek az iránt is, hogy milyen szakmai előadások­ra, folyóiratokra, köny­vekre volna még az ú­jí­­t­­óknak szükségük, hogy­­ bővíthessék korszerű szak­mai ismeretüket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tagjai és aktívái ta­nulmányozzák az üzemek­ben az újítási mozgalmat olyan irányban is, hogy el­készítették-e mindenütt az újítási feladattervet, s az abban foglaltak megegyez­nek-e az üzem műszaki fej­lesztési problémáival, milyen célokat jelöltek meg. Szere­­pelnek-e a kiváló dolgozó feltételekben az újítási fel­adatok, hogyan foglalkoznak a beadott újítások ügyinté­zésével, az elfogadott újítá­sok bevezetésével. A terme­lési tanácskozásokon népsze­rűsít­ik-e az újítókat, törőd­­nek-e a jó munkamódszerek elterjesztésével. Az SZMT fenti szervező és ellenőrző munkájának ta­pasztalatait november vé­gén tárgyalja az SZMT el­nöksége. Ebben az évben teljessé válik megyénkben a továbbképző iskolai hálózat A Csongrád megyei tanács v. b. művelődésügyi osztá­lya ez évben minden köz­ségben és városban, ahol a továbbképző iskolai tanköte­les fiatalok száma a 15 főt eléri, megszervezi az ipari, illetve a mezőgazdasági to­vábbképző iskolát kihelye­zett tanulócsoportokat mű­ködtet majd olyan tanyai körzetekben is, ahol a 15-ös létszám meglesz. A tanítás a mezőgazdasági jellegű to­vábbképző iskolákban no­vember 1-től március 31-ig heti kétszer három órában — a délutáni, esti időszakban — történik. A továbbképző iskolai oktatás ingyenes. Fel­adata a 14 és 16 év közötti fiatalok megfelelő iskolai foglalkoztatása. Célja, hogy ezeket a fiatalokat szocialis­ta szellemben, a fizikai mun­ka szeretetére és megbecsü­lésére nevelje, és gondoskod­jék az általános műveltségük megszerzéséről, valamint rendszeres felügyeletükről. A továbbképző iskolába kö­telesek járni mindazok a fia­talok, akik az általános is-­­­kolából kikerültek, de rend­szeres iskolai oktatásban to-­­vább nem tanulnak, illetőleg­­ heti 36 óránál kevesebb munkaidőben vannak foglala­l­koztatva és semmiféle szak­mai oktatásban nem része­sülnek. Az 1961/02-es tanévben azok a fiatalok kötelesek to­vábbképző iskolában tanulni, akik 1945. szeptember 1 és 1947. augusztus 31 között születtek. Ha továbbképző iskola az illető fiatal lakó­helyén nem működik, úgy a lakóhelyéhez legközelebb eső továbbképző iskolát köteles látogatni. Ha azonban a leg­közelebbi ilyen iskola 5 kilo­méternél távolabbra esik és közforgalmú közlekedési esz­közzel megközelíthetetlen, akkor annak látogatása nem kötelező. A tanításról történő igazolatlan mulasztás esetén 500 forintig terjedő pénzbír­ságot róhat ki az illetékes­­ tanács szabálysértés címén.­­ A bei­ratásért és a rendsze­­r­res iskolába­ járatásért e szü­­m­lő, vagy a gondviselő felelős. A tankötelezettség alóli men­tesítés tényét hivatalos ira­tokkal kell igazolni. Ha a mentesítés tényét jelentő heti 36 órás munkavállalás tanév közben megszűnik, az illető fiatalnak haladéktala­nul be kell iratkoznia a to­­vábképző iskolába. A két­éves továbbképző iskola mindegyik évében bizonyít­ványt kapnak a tanulók és a kereskedelmi, ipari, vagy mezőgazdasági szakmunkás­­képzést irányító miniszterek engedélyezhetik, hogy a to­vábbképző iskolák egy, vagy két évfolyamot elvégzett, ta­nulók indokolt esetben egyes tantárgyaik elvégzéséért be­számítási kedvezményben ré­szesüljenek. A kedvezmény megadása iránti kérelmet a továbbképző iskola igazga­tójához kell benyújtani. A továbbképző iskola tanulói tanulmányuk ideje alatt munkát vállalhatnak, de munkáltatójuk köteles isko­lai foglalkozásuk idejére minden esetben elengedni őket. A beiratkozásokról a köz­ségi általános iskolák igaz­gatói adnak felvilágosítást. Tamás bátya kunyhója idi O’i­d'róQu’i­etdcLti e­űttedéHeJk óCMiégdM’iefd­iae. mepymliéeit té félig telt nézőtéren csend ül. Minden szem a színpadon folyó játékra irá­nyul. Időnként — főleg a diákközönség soraiból — egy-egy szisszenés, egy-egy felcsattanó taps jelzi a cse­lekmény követését. Beecher —Stowe »Tamás bátya kuny­hója­« című híres regényé­nek lapjai elevenednek meg a­ színpadon. O­r­b­ó­k Endre dramatizálása hatásosan emeli ki a regény legfonto­sabb részeit és kitűnő sze­repeket teremt a színészek­nek. Az előadás egészéből azonban — talán a színé­szek hibáján kívül — hiány­zik az átélés, az igazi szín­ház varázsa. A mondatok fáradtan, megszokottan kon­ganak a teremben. A elő­adás egy-egy pillanataiban felcsillan az eredeti szín, de ez nem tudja feledtetni a produkció egészének fakósá­­gát. Érződik, hogy V­ár­adi György rendezésének már csak csupasz vázái tartják össze az előadást, s hogy a szereplő színészek többre is képesek. Fáradtságukat (egy­ben az előadás fáradtságát is) az magyarázza, hogy az együttes hónapok óta játssza ugyanezt a produkciót na­ponta két, vagy három elő­adásban. A falut, várost járó áldozatos munka hátránya így a fásultságban jut kife­jezésre. Az Országos Rendező Iro­da jó szolgálatot tesz a­ szín­darab bemutatásával. A di­ákközönségnek is hasznos az előadás, hiszen a regényt Nagy István, Felvinczy Viktor, Varga Edit, Baj­it­a Pál és Károssy Mar­git személyében jó képes­ségű színészek tolmácsolják Jó volna azonban, ha kissé felfrissítenék a produkciót és a rendezés lefaragná a valószínűleg időközben ki­fejlődött túlzásokat. A »Tamás bátya kunyhó­­­d«-t eddig Makón, Földeá­kon és Vásárhelyen mutat­ták be. 4 Megyes iserte gyorsítani kell a szántási vetés ütemét Jelentős a lemaradás a szegedi járás termelőszövetkezeteiben Az elmúlt hetekben a sze­gedi járás kivételével bizo­nyos mértékig gyorsult, me­gyénkben az őszi munkák üteme, azonban még mindig nem kielégítő az. Különösen a szántásban, valamint a vetésben tapasztalható le­maradás a súlyos. Az elmúlt év azonos­­idősza­kához viszonyítva például tegnap 40 százalékkal keve­sebb rozs volt a földben, ami elsősorban a jövő évi jó terméseredményeket befo­lyásolja. Mint, ismeretes, megyénk­ben már közel 3 hónapja tart a szárazság és ez bizo­nyos fokig kedvezően hat a betakarításokra. Teljes egé­szében learatták a rizst, a tsz-ek, míg a cséplés 95 szá­zalékos, vagyis még 193 hold termését kell elcsépelni. A kukoricát eddig 100 646 hold­ról — az összes vetésterület 63 százalékáról — takarítot­ták le, míg a szárvég­ás a terület háromnegyed részén történt meg. A szárazság miatt 2677 hold szemnek ve­tett kukoricát kénytelenek voltak a szövetkezetek besi­­lózni, ami a közös állatállo­mány takarmányozását bizo­nyos fokig megnehezíti. Az elmúlt héten némileg meggyorsult a cukorrépa betakarítása, ezer holdat szedtek fel a tsz-tagok a korábbi 200­.300 hold he­lyett, azonban szükséges az ütemet, fokozni. A betakarításra váró te­rület több mint felén ugyanis még földben van a répa. Legnagyobb fokú a lemara­dás a szegedi járásban, ahol a terület 29 százalékáról szedték fel eddig csak a ré­pát, de fontos a betakarítás meggyorsítása a makói já­rás, valamint Makó város te­rületén is. A kukoricatörést illetően a szegedi járásban a legjobb az előrehaladás, míg Csongrád határában szombat estig a területnek csak 53 százalékáról törték azt le. A szárvágást elsősorban itt, valamint Makó területén kell meggyorsítani. Igen nagyfokú lemaradás tapasztalható megyénkben a vető-, valamint a mélyszán­tást és a vetést illetően. Me­gyei szinten eddig 88 368 hold vető- (52 százalék) és 110 ezer hold mélyszántás (61 százalék) van. Tagadha­tatlan: nagyon nehéz a munka a kőkeményre száradt földe­ken, de szántani, illetve vetni ilyen körülmények között is kell. Nem ritka, hogy a gépállo­mások kovácsai három mű­szakban dolgoznak, mert az ekevasak már kétórai szán­tás után kicsorbulnak. A szántással és a vetéssel azonban nem szabad várni, mert minden nap késés be­hozhatatlan hátrányt jelent. Megyénkben eddig 4043 hold őszi takarmánykeverék, 25 ezer 401 hold őszi árpa, 5926 hold rozs — az elvetendő, te­rület, 30 ezer hold 20 száza­léka! — és a vetésre váró őszibúza-terület 30 százalé­ka, 27 602 hold került a földbe. Érthetetlenül vontatott a vetés a szegedi járásban, ahol — különösen a rozs te­kintetében — a­ késedelem miatt már így is jelentős terméskieséssel kell számol­ni a következő évben. Itt a tervezett rozs vetésterület­ 18, és az elvetésre váró őszibú­­za-vetésterület 14 (1) száza­lékán tették még csak földbe a magot. Igen jelentős elő­rehaladásra van azonban szükség a járás területén a vetőszántást illetően is. Ar­ra van szükség, hogy min­den rendelkezésre­­álló esz­közzel szántsanak és vesse­nek a termelőszövetkezetek, mert nem kismértékben függ mostani igyekezetüktől a jövő évben betakarításra kerülő termés mennyisége. Járásonként vizsgálva az időszerű szántási-vetési munkálatok helyzetét, meg­állapítható, hogy elsősorban a szegedi járás termelőszövetkezeteinek kell az eddiginél sokkal nagyobb felelősséget érez­ni azok iránt. Nem lehet kifogás, hogy elő­ször a betakarítással kell haladni, mert nincs olyan terület, amelyen szántani, illetve vetni lehetne. Ilyen bőven van. Mivel az elmúlt napokban már számottevő csapadék hullott, az ország nyugati felében, várható, hogy előbb-ut­óbb megyénk agyonszáradt talaját is meg­­áztatja az eső. Ennek bekö­vetkeztére azonban nem le­het­ várni és arra kell töre­kednie megyénk valamennyi közös gazdaságának, hogy az esőzés a földben érje a ka­lászosok magvait, mert csak így várható jövőre kielégítő termés. Válasz a horgászoknak Kölcsönös vádaskodás helyett összefogást a halállomány gyarapítására! A Csongrád megyei Hírlap szeptember 14-i, majd októ­ber 3-i számában foglalko­zott, az élővizek halszegény­ségével. Tekintettel azonban arra, hogy a hal fontos nép­élelmezési cikk, s valóban megcsappant a halászati szö­vetkezetek termelése, úgy érezzük, nem­ lehet e kérdés­sel eleget foglalkozni. A magunk részéről feltét­lenül helyesnek tartjuk a csongrádi Haladás HTSZ ál­láspontját, hogy jó lenne, ha szakemberek vizsgálnák meg a Tisza fogyó halállományá­nak okát és segítenének. Ez­zel végeszakadna annak a hol nyílt, hol lappangó el­lentétnek is, amely a halá­szok és horgászok között fennáll, s amelynek elsősor­ban a halhiány az oka. Deák István, a MOHOSZ Alsótiszai I. B. titkára cik­kéből is félreérthetetlenül ki­csendül, hogy bár az ala­csony vízállás alapvető baj, a halászszövetkezetek sok mindent elmulasztanak an­nak megszüntetése érdeké­ben. A hódmezővásárhelyi Ady HTSZ elsőrendű érdeke lévén — minden tőle telhe­tőt megtett a halhiány eny­hítése érdekében. Az anyagi áldozatot nem kímélve részt veszünk minden akcióban, mert megértjük, hogy a hor­gászoknak is veszteség a je­lenlegi állapot, ám az élethi­­vatásszerű halászoknak még ritkább. Meggyőződésünk, hogy a­­ szeptember 14-én megjelent­­ írás tárgyilagos, jórészt fel­fedi az alapvető okokat, s­­ kezdeményez a megoldás ér­­dekében. Sajnos, nem tudjuk­­ ugyanezt elmondani Deák István cikkéről, amely az ivadékolás kérdésében alap­talan adatokat említve, jó­részt a halászokra hárítja a felelősséget, s elhallgatja a horgászok egy részének aktív ténykedését, ami elősegítette a jelenlegi állapot bekövetke­zését. Úgy érezzük, tárgyila­gosan megállapítható: mind­két táborban akadnak olya­nok, akik valóban segítettek a természetnek a halszegény­ség előidézésében. Ezek azon­ban együttvéve sem nyom­nak döntően a latban. A csongrádiak is nyilatkoztak, hogy az előírt ivadék több­szörösét helyezték el, a mi szövetkezetünk is — a hor­gászok vezetőségének min­den jól informáltsága elle­nére — ugyancsak az előírt többszörösét helyezi vízbe. Ennek dacára a halállomány évről évre, valóban csappan. Egyetértünk abban, hogy a bal megszüntetése érdekében közös összefogásra és áldo­zatra van szükség. Ezt kezd­jük el végre, s hagyjuk abba az alaptalan és céltalan vá­daskodást, mert ezzel nem lesz több hal a dolgozók asz­talán. Döme István, a vásárhelyi Ady HTSZ elnöke Elfogták a vásárhelyi kisposta betörőjét Október hó 8-ra virradó éjjel a Hódmezővásárhelyen levő 4. sz. kis­posta helyi­ségébe betörtek, ahonnan az értékcikkládát lopták el, melyben 3500 forint kész­pénz, totó- és lot­tószelvé­nyek, valamint egyéb érték­cikkek voltak. A betörést Németh József 26 éves ásotthalmi lakos, büntetett előéletű személy követte el. Németh ez év márciusában szabadult G­ét­i börtönbüntetéséből, amikor is szintén betörések miatt ült. Németh Józsefet a rend­­i­őrség őrizetbe vette, s rövid­i­desen átadják a bíróságnak. Meggyorsul a sütőipar korszerűsítése Az országgyűlés decembe­ri ülésszakán a képviselők javaslatára 34 millió forint­tal megemelték a sütőipar korszerűsítésére fordítandó idei állami beruházás össze­gét. Ezzel együtt ebben az év­ben mintegy 75 millió fo­rintot költenek új kenyér­gyárak és sütőüzemek épí­tésére, illetve meglevők rekonstruk­ciójára, korszerűsítésére. Az eredetileg tervezett 24 mil­lió helyett 30 milliót fordí­tanak gépesítésre. Eredetileg úgy tervezték, hogy az idén csak a Győri Kenyérgyár, valamint a ko­módi, a fon­yódi, a dombó­vári és a litkei sütőüzem építését kezdik meg. A beruházási összeg növe­lése azonban lehetővé tet­te a tiszapalkonyai, a nagykállói, a szobi, a ka­posvári, a zalaegerszegi és a poroszlói ú­j sütödék épí­tésének megkezdését is. Három fővárosi, valamint a szentgotthárdi és a­ pécsi sütőüzem rekonstrukcióját nemcsak megkezdték, ha­nem be is fejezik, s ezeken kívül hozzáfogtak a kiskun­­halasi és a püspökladányi sütöde felújításához, korsze­rűsítéséhez. Gyomén, Mező­kövesden, Csengeren és Nagykanizsán kívül az év végéig átadják rendeltetésé­nek a tatabányai, a buda­örsi és a kazincbarcikai új üzemet is, jóllehet ezek be­fejezését csak a jövő évre tervezték. A gépesítésre fordítható összegből elvégzik 42 sütő­üzem teljes belső gépesíté­sét. (MTI)

Next