Csongrád Megyei Hirlap, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

Szerda, 1991. november 1. t Az SZKP XXII. kongresszusának határozata Mint már közöltük, a* SZKP XXII. kongresszusának küldöttei kedden egyhan­gúlag határozatot hoztak az SZKP Köz­ponti Bizottságának beszámolójáról. A ha­tározat rámutat, hogy a*Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXII. kongresszusa teljes egészében helyeselte az SZKP Köz­ponti Bizottságának politikai irányvona­lát, valamint bel- és külpolitikai gyakor­lati tevékenységét. Mint a határozat rámutat,­­az esemé­nyek menete megerősíti pártunk elméleti következtetéseinek és politikai irányvona­lának helyességét. Teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet ma­ga az élet, a nép javáról való gondoskodás diktált, s amelyet lenini forradalmi alkotó szellem hatott át­. A XXII. kongresszus határozata meg­jegyzi, hogy­­a jelenlegi nemzetközi hely­zet meghatározó vonása a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek további vi­lágméretű növekedése­. •Az élet igazolta pártunk külpolitikai irányvonalának, a háború elhárítására és a béke megszilárdítására irányuló vonal­nak a helyességét. Ez az irányvonal meg­felel a szovjet nép alapvető érdekeinek és minden országban elnyerte a békeszerető erők támogatását.­ A kongresszus — mond­ja a határozat — nagyra értékeli a Központi Bizottság és a szovjet kormány külpolitikájának követke­zetességét, rugalmasságát, és kezdeménye­ző jellegét, osztatlanul helyesli azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsola­tok erősítése céljából foganatosítottak. •Abban a tényben, hogy a háborút sike­rült elhárítani és a szovjet emberek, vala­mint a többi ország népei a békés élet ja­vait élvezhetik, annak a munkának fő eredményét kell látni, amelyet a Központi Bizottság a szovjet állam erejének növelé­se, a lenini külpolitika megvalósítása ér­dekében végzett. Ebben a tényben a szo­cialista országok testvérpártjai tevékeny­ségének, a világ békeszerető erői aktivizá­lódásának eredményeit kell felismerni« — hangsúlyozza a határozat. Mint a határozat a továbbiakban meg­jegyzi, a szocialista világrendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősödik és az embe­ri társadalom haladásának meghatározó té­nyezőjévé válik. A kongresszus helyeselte a Központi Bizottságnak és a szovjet kor­mánynak azt az irányvonalát, hogy szaka­datlanul erősíteni kell a szocialista orszá­goknak a proletárinternacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös se­gítség elvein alapuló gazdasági, politikai és kulturális együttműködését. A kongresszus külön kiemelte a Köz­ponti Bizottságnak azt a nagy és gyümöl­csöző munkáját, amelyet az SZKP és a testvéri kommunista és munkáspártok együttműködésének fejlesztéséért és erősí­téséért végzett a marxizmus-leninizmus alapján, s a nemzetközi kommunista moz­galom egységének és összeforrottságának érdekében. •A kongresszus — mondja a határozat •— erélyesen elutasítja az Albán Munka­párt vezetőinek az SZKP és annak lenini Központi Bizottsága ellen intézett alapta­lan és rágalmazó támadásait. Az albán ve­zetők cselekedetei ellentétesek a kommu­nista és munkáspártok 1957. és 1960. évi tanácskozásainak nyilatkozataival és ki­áltványaival és csakis szakadár cselekmé­nyeknek minősíthetők, amelyek célja a szocialista országok barátságának és össze­forrottságának aláaknázása. Ezek a cselekmények az imperializmus kezére játszanak. Az SZKP XXII. kong­resszusa azt a reményét fejezte ki, hogy az albán vezetők, ha valóban szívükön vi­selik népük érdekeit, s tényleg barátság­ban akarnak élni az SZKP-val és minden testvérpárttal, akkor feladják téves néze­teiket, s visszatérnek az összes szocialista országgal, a nemzetközi kommunista moz­galommal való egység és együttműködés útjára. •A szocialista tábor egységének további erősítése, hatalmának és védelmi képessé­gének növelése a legfontosabb feladatok egyike marad«­­– mondja a­ határozat A határozatban továbbá ez áll:­­Az egyes szocialista országok népgazdaságá­nak fejlesztésére tett erőfeszítések össze­hangolása a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás erősítésére és bővítésére tett közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista közösséghez tartozó vala­mennyi ország, a szocialista világgazdaság további felvirágoztatásának és fellendíté­sének útja. A XXII. kongresszus hangsúlyozta, hogy­­ma már nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlő­désének fő irányát­. Teljes mértékben igazolódott a XX. kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerülhetetlenül mélyül a kapitalizmus általános válsága. Az elmúlt években to­vább gyengültek az imperializmus gazda­sági, politikai és ideológiai pozíciói, meg tovább élesedtek az imperializmus alap­vető ellentmondásai, óriási arányokat öl­tött a munkásosztály forradalmi harca, a népek demokratikus és felszabadító moz­galma. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt ténylegesen össze­omlott a gyarmati rendszer. A szocialista forradalom fejlődésének formáiról és útjairól szólva a határozat hangsúlyozza, hogy a munkásosztály és él­csapata a marxista-leninista párt békés módon igyekszik megvalósítani a szocialis­ta forradalmat.­­A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak élcsapata ve­zetésével számos kapitalista országban megvan a lehetősége, hogy munkás- és népi front, valamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének egyéb le­hetséges formái alapján egyesítse a nép többségét, s polgárháború nélkül megsze­rezze az államhatalmat és biztosítsa, hogy az alapvető termelési eszközök a nép ke­zébe menjenek át«. •A kommunizmus korunk legbefolyáso­sabb politikai erejévé vált« — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja: •A marxizmus—leninizmus diadala szempontjából döntő jelentőségű a kérlel­hetetlen, következetes kétfrontos harc: a revizionizmus, mint főveszély ellen, vala­mint a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az SZKP nemzetközi kötelességének tart­ja, hogy minden vonalon erősítse a nem­zetközi kommunista mozgalom sziklaszi­lárd egységét, harcoljon mindenki ellen, aki az összes országok kommunistái egy­ségének gyengítésével próbálkozik. Továbbra is le kell leplezni a körünk­ben revizionizmus elméletét és gyakorla­tát. A körunkbeni revizionizmus a legtö­mörebben a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének programjában jut kifejezésre.« A háború és béke kérdése továbbra is korunk legégetőbb problémája. A határo­zat ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: •A jelenlegi körülménye között meg­nyílt az a távlat, hogy lehetséges a békés együttélés megvalósítása arra az egész idő­szakra, amelynek folyamán meg kell ol­­dódniuk az emberiséget jelenleg megosztó társadalmi és politikai problémáknak. Afelé haladunk, hogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor még a világ egy részében fennmarad a kapitalizmus, felmerül a reális lehetősége annak, hogy kirekesszük a világháborút a társadalom életéből.­ A határozat egyúttal rámutat arra, hogy amíg imperializmus van, addig megmarad az agresszív háborúk talaja is. A nemzet­közi imperializmus, elsősorban az ameri­kai imperializmus a világ békéjét fenye­gető fő veszély. A nemzetközi imperia­lizmus a legszörnyűbb gaztettre készül az emberiség ellen: termonukleáris világhá­borúra. •A kongresszus időszerűnek, helyesnek és szükségesnek tartja azokat az intézke­déseket, amelyeket a Központi Bizottság és a szovjet kormány hozott hazánk vé­delmi képességének további fokozására. Amíg vannak imperialista agresszorok, ré­sen kell lenni, szárazon kell tartani a pus­kaport, tökéletesíteni kell a szocialista or­szágok védelmét és fegyveres erőit.­ A határozat hangsúlyozza,­­a béke meg­szilárdításának ügye megköveteli a békés együttélés elveinek alapján a mélyen gyö­kerező nemzetközi problémák megoldását, elsősorban: az általános és teljes leszere­lést; a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzés­sel; a gyarmati iga végérvényes megszün­tetését minden formájában és megnyilat­kozásában; a függetlenségüket nemrég ki­vívott népek hatékony megsegítését; a második világháború maradványainak fel­számolását, a békeszerződést Németország­gal; a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gainak érvényesítését az Egyesült Nemze­tek Szervezetében; az Egyesült Nemzetek Szervezete mechanizmusának lényeges megjavítását, az összes országok között a jó államközi kapcsolatok, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését.­ •A Szovjetunió Kommunista Pártja min­dent megtesz, hogy a társadalmi haladás és a népek boldogsága fennkölt eszményei­nek diadalra juttatása érdekében megőriz­ze és erősítse a békét, s a népek barátsá­gát.« Az SZKP XXII. kongresszusa továbbra is szükségesnek tartja, megingathatatlanul és következetesen valóra váltani a külön­böző társadalmi berendezkedésű államok békés együttélésének elvét, amely a Szov­jetunió külpolitikájának fő irányvonala. A testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás alapján fáradhatatlanul erősíteni a szocialista országok egységét, s hozzájárulni a szocialista világrendszer hatalmának megszilárdításához. Minden erőfeszítést megtenni a világbé­­kéért harcoló összes erők együttműködésé­nek fejlesztéséért és elmélyítéséért. Erősíteni a proletárszoldaritást a mun­kásosztállyal és az egész világ dolgozóival, s minden támogatást megadni az imperia­lista és gyarmati elnyomás ellen felszaba­dulásukért, illetve a függetlenségük meg­szilárdításáért harcoló népeknek.* Tágabb körben kifejleszteni, a nemzet­közi üzleti kapcsolatokat, s a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és ke­reskedelmet valamennyi országgal­. Tevékeny és rugalmas külpolitikát foly­tatni, tárgyalások útján törekedve a meg­érett nemzetközi problémák rendezésére, továbbá leleplezni az imperialista háborús gyújtogatók ármányait és mesterkedéseit és erősíteni a világbékét. A határozat hangsúlyozza, hogy a X XX. pártkongresszust követő időszak fontos vo­nása a kommunista építés ütemének meg­gyorsulása­. A szovjet ipari termelés az utolsó hat év folyamán közel 80 százalék­kal nőtt. Sikeresen folyik a hétéves terv teljesítése. Az ipari termelés évi átlagos növekedése a hétéves terv első három évé­re előirányzott 8,3 százalék helyett tény­legesen eléri a 10 százalékot. Az első há­rom tervév folyamán terven felül körülbe­lül 19 milliárd rubel értékű ipari terméket állítottak elő a Szovjetunióban. A kongresszus megállapította, hogy a szov­jet hadsereg felfegyverzése nukleáris fegy­verekkel teljesen befejeződött.­­Népünk kezében a hatalmas haditechnika biztosan védelmezi a szocialista vívmányokat s a világbéke erősítésének ügyét« — állapítja meg a határozat. A sikeres megvalósulás útján halad az a feladat — mutat rá a határozat —, hogy az egy főre eső termelésben utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés orszá­gokat. A Szovjetunió már megelőzte a legfej­tettebb tőkés országot, az Egyesült Államo­kat, nemcsak a termelés növelésének üte­mében, hanem a termelés évi abszolút nö­vekedésében is. Jelenleg már több vas­ércet és szenet bányásznak, több kokszot, vasbeton-épületelemet, állati zsiradékot, cukrot és sok más cikket gyártanak a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államok­ban. •A hétéves terv teljesítése olyan szintre emeli a Szovjetunió gazdaságát, amelynek elérése után már nem sok időre van szük­ség, hogy az egy főre eső termelésben is túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmus fölött.­ A határozat elmondja, hogy a szovjet mezőgazdaság termelése öt év alatt, az előző ötéves időszakhoz képest 43 száza­lékkal emelkedett. Az utóbbi években az állam évente több mint hárommilliárd púd szemestem­ényt vásárolt fel. Korábban a felvásárolt mennyiség kétmilliárd púd kö­rül mozgott. Szakadatlanul fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A munkások és az alkalmazottak reálbére (egy dolgozóra át­számítva) — a Szovjetunió nemzeti jöve­delme növekedésének alapján — öt év le­forgása alatt 27 százalékkal, a kolhozpa­rasztok jövedelme pedig 33 százalékkal emelkedett. Belpolitikai területen egyebek között a következő igen fontos feladatok várnak megoldásra: Biztosítani kell a hétéves terv előirány­zatainak teljesítését és túlteljesítését. Ez döntő jelentőségű lesz a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megterem­tése, a kapitalizmus békés gazdasági ver­senyben való legyőzése szempontjából. A további technikai fejlesztés alapján törekedni kell a munka termelékenységé­nek általános növelésére az iparban, az építésben, a mezőgazdaságban, a szállítás­ban. Következetesen javítani kell a népgaz­daság vezetésének szervező munkáját. Az elkövetkező években a gabonafelvá­sárlást 4200 millió padra, a húsfelvásár­lást 13 millió tonnára, a tejfelvásárlást 50 millió tonnára kell növelni évente. Biztosítani kell a nép életszínvonalának szakadatlan emelését. A kellő szinten kell tartani, minden vo­natkozásban erősíteni kell hazánknak a világbéke bástyájának védelmi képességét, tökéletesíteni kell a szovjet hadsereg fegy­verzetét. Fejleszteni és tökéletesíteni kell a szo­­cialista társadalmi viszonyokat. •A kommunizmus anyagi-műszaki alap­jának megteremtése, a szocialista társa­dalmi viszonyok fejlesztése, a kommunista társadalom embereinek kialakítása — ezek azok a legfontosabb feladatok, ame­lyek a kommunizmus általánosan kibon­takozó építésének időszakában belpolitikai téren a párt előtt állnak«. A kongresszus megállapította­ hogy a» beszámolóban felölelt időszakban a párt munkájának legfontosabb vonatkozása a pártélet lenini normáinak és a kollektív­­vezetés elveinek érvényesítése és tovább­fejlesztése volt a párt- és az állami élet minden szintjén­. A szocializmus és a kommunizmus építése, az egész nemzet­közi kommunista mozgalom szempontjából óriási­­jelentősége volt annak, hogy a párt és Központi Bizottsága nyíltan és bátran elítélte Sztálin személyi kultuszát. •A kongresszus — hangzik a határozat — teljesen helyesnek tartja és maradék­talanul jóváhagyja azokat a határozott in­tézkedéseket, amelyekkel a Központi Bi­zottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Molotov, Kaganovics, Malenkov, Bulga­­nyin, Pervuhin, Szaburov és a hozzájuk csatlakozott Sepilov pártellenes csoport­ját, amely szembehelyezkedett a XX. kongresszus által megjelölt lenini irány­vonallal­. A pártellenes csoport frakciós harca idején súlyos hibákat követett el Vorosi­­lov. A Központi Bizottság 1957 júniusá­ban megtartott plénumán Vorosilov beis­merte hibáit, elítélte a pártellenes csoport frakciós cselekedeteit, s ezzel bizonyos mértékben segítette a pártellenes szakadá­rok leleplezését. A határozat megjelöli az összes párt­­szervezetek feladatait a szervező és az ideológiai munka területén. A határozat befejező szavai így hang­zanak: •A Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is magasra emeli a marxizmus— leninizmus győzedelmes zászlaját, teljesíti internacionalista kötelességét valamennyi ország dolgozói iránt, minden erejét a nép érdekeiért, a nagy, történelmi cél el­éréséért , a kommunista társadalom fel­építéséért folyó harcnak szenteli. A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmus­ban fog élni!«

Next