Csongrád Megyei Hírlap, 1962. február (7. évfolyam, 27-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ők A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT M£Cy£I LAPJA­IK­ . IS népfront eszköz a lakosság kezében, hogy alkotó munkáját kifejtse A Hazafias Népfront Cson­grád megyei bizottságának kibővített ülése Tegnap, csütörtökön dél­előtt 9 órakor Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága kibővített ülést tartott. Az ülésen Ka­tona Sándor megyei titkár számolt be az 1961 második félévében végzett munkáról és a mozgalom előtt álló új feladatokról. Bevezetőként az 1961. év nagy jelentőségű nemzetközi és belpolitikai eseményeivel foglalkozott. Szólt a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXII. kongresszusáról. Elmondotta, hogy a kong­resszus iránt nemcsak a párttagok és a pártonkívüli tömegek érdeklődtek, ha­nem olyan rétegek is, me­lyek korábban közömbösek voltak a nemzetközi esemé­nyek és a politikai kérdések iránt. Majd megállapította: megyénk lakosságának döntő többsége, a külön­böző társadalmi rétegek, nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is megelégedéssel és he­lyesléssel fogadták a XXII. kongresszus határozatait.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának a XXII. kongresz­­szussal kapcsolatos határoza­tával, valamint a második ötéves terv és az iskolare­form célkitűzéseinek megva­lósításával megyénk lakossá­gának döntő többsége egyet­ért. Az országgyűlés októberi ülésszakán törvénybe ikta­tott második ötéves népgaz­daságfejlesztési tervet megyénk lakossága reális­nak, megvalósíthatónak tartja. Eredményesen dolgoztak az elmúlt évben a megyében működő népfrontbizottságok Ezután Katona elvtárs rá­tért a népfrontmozgalom Csongrád megyei eseményei­nek ismertetésére. Beszámo­lójában megállapította: — Megyénkben egészsége­sen fejlődött a Hazafias Nép­front-mozgalom, javult tar­talmi munkája az élet min­den területén. Általában megfelelően érvényesült a kollektív testületi vezetés. Legtöbb helyen a mozgalom alapvető célkitűzéseinek ér­vényesítése mellett egyre eredményesebben bontakoztak ki a helyi adottságokra épülő akciók, kezdeményezések. Az öntevékeny helyi nép­front kezdeményezések kö­zül kiemelkedik a fábiánse­­bestyéni községi Hazafias Népfront-bizottság és a Ki­nizsi Termelőszövetkezet fel­hívása a háztáji sertéshizla­lásra, amely — mint kezde­ményezés — az egész megye területén elterjedt. A városi és községi Hazafias Népfront­bizottságok egymás után csatlakoztak a lapjainkban közzétett felhíváshoz és je­lentős mértékben hozzájárul­tak ahhoz az eredményhez, amellyel Csongrád megye a tsz-tagok háztáji sertéshiz­lalásában a megyék között országosan első helyet érte el 1961. december végén. Katona elvtárs­­ ezután számadatokat sorolt fel a Fábiánsebestyénből elindult sertéshizlalási akció nyomán történt csatlakozások ered­ményéről. Mint a számokból kiderül, a háztáji gazdaságok me­gyénkből 50 ezer darab hízott sertést adtak a nép­gazdaságnak. 1961. decem­ber 31-ig 54 424 hízott ser­tést vásároltak fel. A járások közül a legjobb eredményt a makói járás ér­te el, de igen jónak mond­ható a szentesi járás ered­ménye is. A városok közül Makó, a községek közül a kezdeményező Fábiánse­­bestyén, Eperjes, Nagymá­­gocs, Ambróziásvá, Földeák, Csanádpalota, Kövegy, Rákos ért el kiváló eredményt. Katona elvtárs ezután a népfrontbizottság 1961 máso­dik félévében végzett mun­káját elemezte. Szólt a nagy­sikerű béke- és barátsági estekről, amelyeken összesen több mint 30 ezer dolgozó vett részt. — Megyénkben igen ered­ményes volt a községfejlesz­tési, tervek támogatása, a társadalmi munka szervezése — mondotta Katona elvtárs, majd így folytatta: —■ Az 1961. évben elvég­zett társadalmi munka érté­kének összesítése még nem készült el, de az eredmények már lemérhetők. Csongrád megyében az 1961-ben elvégzett társa­dalmi munka értéke meg­haladja az 5 millió forin­tot. A Szegeden teljesített társa­dalmi munka értéke több mint 2 millió forint. Makón 737 ezer, Csongrádon 510 ezer, Hódmezővásárhelyen több mint 400 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Szentes város­ban 2400 dolgozó vett részt a társadalmi munkában a népfront felkérésére. A já­rások közül a legjobb ered­ményt a makói járás érte el, ahol 1961-ben 1 millió 758 ezer forint értékű munkát terveztek és végeztek el. Ez­után az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok be­számolóival kapcsolatos kér­désekről szólott. A második­ félévben meg­tartott 38 képviselői be­számolón 27 000 választó vett részt. A megyei, járási, városi és községi tanácstagok beszá­molóin pedig Szeged város nélkül 52 043­­ választó vett részt. A tanácstagi beszámo­lókon mintegy 3000 közérde­kű javaslat hangzott el, ame­lyeknek döntő többsége köz­ségpolitikai jellegű és meg is valósítható. Katona elvtárs a további­­­­akban a Hazafias Népfront előtt álló mozgalmi felada­tokat ismertette.­­ A Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhí­vása a mozgalom feladatait a nemzetközi és magyar bé­kemozgalom erősítésében, az ötéves népgazdasági terv cél­kitűzéseinek megvalósításá­ban, a virágzó szocialista falu és az egységes paraszti osztály megteremtésében je­lölte meg. Katona elvtárs ezután a nemzetközi helyzetből adódó békemozgalmi feladatokról, majd a második ötéves terv célkitűzéseinek és végrehaj­tásának megvalósításáról szó­lott melés gyakorlati megvalósí­tását, a helyi adottságoknak megfelelően, differenciáltan (Folytatás a 2. oldalon.) Még mindig sok a kihasználatlan lehetőség . A szocializmus alapjai­nak lerakása a termelőszö­vetkezetek politikai, gazda­sági megszilárdításával való­sul meg. A második ötéves terv végrehajtása során 23— 24 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. Meg kell oldanunk hazai ter­mésből az ország kenyérellá­tását. Növelni kell a takar­mánytermesztést az állatte­nyésztés mennyiségi és mi­nőségi fejlesztése érdekében. A kukoricatermelésben megyénknek olyan jó adottságai vannak, hogy fejlett nagyüzemi terme­léssel túlszárnyalhatjuk a Szovjetunió és Amerika holdankénti termésátlagát. Megyénkben 198 mezőgazda­­sági termelőszövetkezet ké­szít zárszámadást. A zár­számadás előkészítésének ta­pasztalatai azt igazolják, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács 1961 már­ciusi határozata a gyengén gazdálkodó termelőszövetke­zetek megerősítésére helyes és eredményes volt. Nem törvényszerű, hogy a gyenge vagy új tsz-ekben 8—10 év alatt jöjjön létre a gazdasági megalapozott­ság és a szocialista tarta­lom. A még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek meg­szilárdítását a nagyüzemi terv tim­m­nmmmmmn­n ' . * f­r Véget ért­­ az Újságí­rószövetség jj közgyűlése : _________ n i■ I Gromiko I ■ aj jj és Thompson ; újabb megbeszélése : ”­m: 4 kisipari nyugdíjtörvényről • ■ ■n ' Egy hangverseny ■ képei : HIBSIflMllHmn.nM.III.1 1 * - Háromszázötven gyermek új otthona Szentesen Szentes külvárosában, a Deák Ferenc utcában korszerű általános iskola épült. A hatmillió forintos beruházással létesített új oktatási intézményben decemberben kezd­ték meg a tanítást. 350 gyermek tanul itt. Sok gyermek a várossal szomszédos Nagytőke községből jár az iskolá­ba. képünkön óraközi szünetben a folyosón Kádár János elvtárs a barcsi Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke — Sándor Jó­zsefnek, és Németh Károly­­nak, az MSZMP Központi­­ Bizottsága tagjainak, vala­mint Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszternek a tár­saságában — Somogy me­gyébe látogatott. Kaposvárott, a vendégeket Szirmai Jenő, a Somogy me­gyei pártbizottság első tit­kára, dr. László István, a megyei tanács vb elnöke üdvözölte. A vasútállomáson több száz dolgozó forró sze­retettel köszöntötte a párt Központi Bizottságának első titkárát. Kádár János elv­társ a fogadtatás után a me­gyei pártbizottságon baráti beszélgetést folytatott a me­gyei, városi és járási veze­tőkkel. Csütörtökön a vendégek — Szirmai Jenőnek, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. László Istvánnak, a megyei tanács vb elnökének társaságában — Barcsra utaztak. A vasútállomáson Mandik Béla, a barcsi já­rási pártbizottság első tit­kára, Losonczi Mihály, a barcsi Vörös Csillag Tsz el­nöke fogadta őket. Utána ,a járási művelődési házban megtartották a Vörös Csil­lag termelőszövetkezet zár­számadó közgyűlését. Losonczi Mihály tsz-elnök­­ismertette az elmúlt eszten­dő eredményeit. Többek kö­zött elmondotta, hogy a kö­zös gazdaság több mint 17 millió forint termelési érték­kel zárta a gazdasági évet és az egy tagra ju­tó átlagok évi jövedelem megközelíti a 20 000, forintot.­ A szövetke­zet összes vagyonának érté­ke meghaladja a 35 millió forintot. Az aszály ellenére mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési ter­vet túlteljesítették; annyi árut adtak a népgazdaság­nak, amennyit Barcs köz­ségből még soha nem szállí­tottak közfogyasztásra. Az eredmények a jó vezetésnek, a tagság odaadó szorgalmá­nak, hozzáértésének köszön­hetők és annak, hogy bátran alkalmazták az új ösztönző módszereket. Kádár János elvtárs fel­szólalásában a párt és a kormány üdvözletét­ tolmá­csolta a termelőszövetkezet tagjainak és sok hasznos ta­­­nácsot' adott munkájukhoz. A vitában felszólalt Lo­sonczi Pál földművelésügyi miniszter is. A zárszámadó közgyűlés után a­­Központi Bizottság első titkára meg­tekintette a nemrég korsze­rűsített barcsi­ fűrészüzemet, majd visszatért a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­be és hosszan beszélgetett a közös gazdaság dolgozóival. Nyolcezer holdas kísérleti gazdaság alakult megyénkben mesztésben. Az intézetnek csak kisebb területek álltak rendelkezésre, melyeken a kísérletekkel előállított tö­kéletesebb növényfajták mag­vait szaporíthatták. Emiatt gyakran a legelemibb vető­magszükségletet sem tudták biztosítani a szövetkezetek és az állami gazdaságok szá­mára. Nem tudtak egy-egy növényféleséget igazán nagy­üzemi méretekben bemutat­ni. Ezek és a többi komoly, fejlődést gátló problémák — kormányszerveink segítségé­vel — most már megszűntek. Több egységben, nyolcezer holdas állami kísérleti gaz­daság alakult meg az elmúlt hetekben megyénkben, mely­nek tudományos irányító központja a Délalföldi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet. Az intézet hatáskörébe kapcsolták, többek között, egész­­ földterületével, az Ásotthalmi Állami Gazdasá­got. Ide­­tartozik ismét az öthalmi állami gazdaság is. A Kiszombori Állami Gaz­dasági szövegi, kübekházi üzemegységével együtt szin­tén az intézet kebelébe ke­rült. Az egyesített gazdasá­gok adminisztrációs és szám­viteli irányítását, termelési, pénzügyi elszámoltatását to­vábbra is a Békás-Csongrád megyei Állami Gazdaságok Központja végzi. A szegedi Délalföldi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet kutatási eredményei mindeddig nem terjedhettek el kellő mértékben a közter­ A SZERENCSE NAPJA Pénteket a régi öregek szerencsétlen napnak tartották. Szerintünk inkább a sze­rencse napja: pénteken sorsolják a lottót. Igaz, nem mindenki nyer, de legalább mindenki reménykedhet. Hátha legközelebb majd sikerül... És sok­aknak valóban sikerül is. Képünkön a szegedi Totó-Lottó Körzeti Iroda világos, tiszta he­lyiségében értékelik, kinek, hogyan kedvezett Fortuna istenasszony.

Next