Csongrád Megyei Hírlap, 1962. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

Péntek, 1962. június 1. A népü­negek egyesült ereje képes megakadályozni a háborút Megbízás a szovjet békeküldötteknek: küzdjenek a nemzetközi feszültség enyhítéséért Szovjet—amerikai tárgyalások a Nyugat-Berlinbe vezető útvonalakról A háború a mai viszonyok között nem elkerülhetetlen. Napjainkban a népek egye­sült erővel meg tudják aka­dályozni a háborút. Még sohha nem­ voltak ilyen nagy lehetőségek arra, hogy a néptömegek közvet­len befolyást gyakorolja­nak a nemzetközi élet fon­tos kérdéseinek megoldá­sára. el­­hangzik az a megbízatás, amelyet a szovjet társada­lom leszerelési és békekonfe­­renciája adott a Moszkvában megtartandó leszerelési és béke világkongresszus szov­jet küldötteinek. A moszkvai konferencia meg­bízza a világkon­gresz­­szuson résztvevő küldötteket, hogy jelentsék ki: a szovjet nép, amely kormányával együtt védelmezi a békés együttélés lenini politikájá­nak elveit, a jövőben is következetes és határozott harcot vív majd az általános és tel­jes leszerelésért és minden olyan intézkedés megvalósításáért, amely a fegyverkezési verseny meg­szüntetését és a nemzetközi feszültség enyhítését célozza. A szovjet közvélemény el­engedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy együttműköd­ve minden ország társadal­mával határozottan harcoljon a nemzetközi leszerelési egyezmény megkötéséért és ennek alapján a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelésért. Mi síkra széltünk, a leszerelés szi­gorú nemzetközi ellenőrzése mellett, de elutasítjuk a fegyverzet ellenőrzését — hangzik a megbízás. A leszerelési és béke-világ­kongresszuson­­ résztvevő szovjet küldöttek megbízást kaptak arra, hogy támogas­sanak minden olyan konst­ruktív javaslatot, amely a nemzetközi feszültség enyhí­tésére, az államközi bizalom megerősítésére és a megol­dásra váró nemzetközi kér­dések békés rendezése szá­mára kedvezőbb légkör meg­teremtésére irányul. Ezzel kapcsolatban a megbízás kiemeli a német békeszer­ződés megkötésének és a nyugat-berlini helyzet ren­dezés ellen sürgető szüksé­gességét. A moszkvai leszerelési és békeértekezlet résztvevői megbízzák a küldötteket, juttassák kifejezésre, hogy a szovjet emberek lelke­sen támogatják azt az igazságos harcot, ame­lyet az elnyomott népert vív­nak nemzeti felszabadulásu­kért, a gyarmati rendszer minden formájának meg­szüntetéséért, a külföldi csa­patoknak területükről való kivonásáért. A küldötteknek megbízá­suk értelmében határozott harcra kell buzdítaniuk a kongresszus résztvevőit, azon erők ellen, amelyek akadá­lyokat gördítenek a béke és a leszerelés útjába, a termo­nukleáris háború elkerülhe­tetlenségét propagálják és fokozott előkészületeket tesz­nek egy ilyen háborúra. A megbízás végül kimond­ja: a szovjet küldötteknek szoros egy­üttműködést kell teremteniük a kongresszus minden részt­vevőjével, függetlenül azok politikai, társadalmi, vallási és egyéb nézeteitől. (MTI) Ez évben, január másodi­kén tárgyalások kezdődtek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Nyugat-Ber­­lin új státuszáról. A genfi leszerelési értekezlet megin­dulásáig Gromiko külügymi­niszter és Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, a genfi tanács­kozások­­megkezdése óta pe­dig Rush amerikai külügy­miniszter­ és­ Dobrinyin, a Szovjetunió­­ washingtoni nagykövete között folynak megbeszélések Nyugat-Ber­­linről. Rusk és Dobrnyin legutóbbi megbeszélésére szer­dán délután mint arról csütörtöki lapunkban , rövi­den beszámoltunk — került sor. A szovjet—amerikai tár­gyalások fontos pontja a Nyugat-Németországból Nyu­gat-Berlinbe vezető útvona­lak kérdése. Mielőtt össze­foglalnánk az ezzel kapcso­latos szovjet és amerikai ál­láspontokat, megjegyezzük, hogy a potsdami szerződés 1945-ben szabályozta ezeknek a légi, szárazföldi és vízi útvonalaknak a használótát a nyugati hatalmak részére. E megállapodás értelmetlen Nyugat-Berlinben az Egye­sült Államok a Tempelhof-i, Anglia a Gaotw-i, Franciaor­szág, pedig a Tegel-i repülő­teret üzemeltetheti. A pots­dami egyezmény előírása sze­rint a Nyugat-Berlinhez vez­zető légifolyosók szélessége 32 kilométer, magasságuk pedig 3000 méter. Ezeken a légifolyosókon bonyolódik le a Nyugat-Ném­etország és Nyugat-Berlin közötti kato­nai és polgári légiforgalom. Az angol, az amerikai és a francia katonai gépkocsik legnagyobbrészt a Helmstedt­­ből induló, 1,5 kilométer hosszú autó­sztrádán érik el Nyugat-Berlint- A Bei és a Nyugat-Berlin közötti autó­úton aránylag kisebb a for­galom, míg a Lauenburgból Nyugat-Berlinbe vezető 240 kilométer hosszú utat csak a polgári gépkocsik használ­ják. A vasúti vonalak közül a három nyugati hatalom a helmstedt—nyugat-berlini vo­nalat veszik igénybe sze­mély- és teherszállítás céljai­ra egyaránt, míg a Mitte­­land-i csatorna a víziúton való szállítást teszi­ lehetővé. A Szovjetunió álláspont­ja az, hogy Nyugat-Berlin új státusza esetén a Nyugat- Berlinbe vezető utak bizton­ságát a Német Demokratikus Köztársaság és a nyugat-ber­­lini szenátus közösen aláírt egyezményben garantálná- és ellenőrzést — amely kiter­jedne a légi közlekedésre is — ugyancsak az NDK köze­gei végeznék. Az esetleges nézeteltéréseket a Szovjet­unió, a három nyugati hata­lom és a két német állam, továbbá néhány semleges or­szág képviselőiből álló dön­tőbizottság elé vinnék. Az Egyesült Államok el­képzelése szerint viszont a Nyugat-Berlinbe vezető uta­kon történő közlekedés gya­korlati ellenőrzését egy nemzetközi felügyeleti szerv végezné, amely a négy nagy­hatalom, továbbá Csehszlo­vákia és Lengyelország, va­lamint Svájc, Ausztria és Svédország, végül pedig a két német állam megbízot­­taiból állna. Ebben a bizott­ságban az NDK-nak nem volna — szuverenitásának megfelelő — döntési joga. Az Egyesült Államok így akarja elérni a megszállási rend­szerből adódó jogok további fenntartását, amit az NDK kormánya — mint Walter Ulbricht, az NDK államtaná­csának elnöke nyilatkozatá­ban is kifejezésre juttatott­­— nem fogadhat el. Rusd és Dobrinyin szer­da délutáni tárgyalásairól részleteket nem közöltek. Bi­zonyos azonban, hogy szóba került a Nyugat-Berlinbe ve­zető utak kérdése is. Való­színű, hogy ez a napirendi pont továbbra is a szőnyegen levő kérdések egyike marad. perényi István A szociali­ s vissra való törekvés a népek legfőbb célja Ben Bellának, az ideiglenes algériai kormány elnökhelyettesének nyilatkozata Ben Bella, az algériai ideiglenes kormány elnökhe­lyettese Tuniszban fogadta a Tanjug munkatársát és vála­szolt az algériai helyzettel, az ország jövőjével, valamint jövendő külpolitikájával kap­csolatos kérdéseire. A jövő Algériájáról szólva a következőket mondotta:­­„A szocializmusra való törekvés a népek legfőbb célja, külö­nösen azoknál az elmaradott népeknél, amelyeknél az elmaradottság, a politi-­­­kai és gazdasági szerkezeti a gyarmati imperializmus­­ műve. Ez a törekvés a gyarmati­­ uralom felszámolása után magától értetődően kifeje­zésre jut a néptömegeknél és keresi a maga útját. Annál erőteljesebben és tartalma­sabban jut kifejezésre, mi­nél nehezebb­­körülmények között vívják ki a függet­lenséget. A néptömegek, amelyek oly sokat szenved­tek a szabadságért, nem haj­landók saját burzsoáziájuk, a régi gyarmato­sítókra emlé­keztető kizsákmányolás áldo­zatául esni. A függetlenség egyszersmind és elsősorban azt is jelenti, hogy eltűnik az elmaradottság, hogy tár­sadalmilag és gazdaságilag felemelkedik a nép, amely saját sorsának urává akar lenni és amely nem akarja meg­engedni, hogy megfosszák forradalmától«. Ben Bella hangsúlyozta, hogy számolni kell minden nép néprajzi, gazdasági és kulturális sajátosságaival a szocializmus építésében. Hoz­záfűzte azt is, hogy a súlyos felszabadító harc után nem lesz nehéz leküzdeni a birtokos osztályok ellenállá­sát a szociális vívmányokkal szenvben­. Az agrárreformról kije­lentette: az agrárreform az algériai forradalom egyik legfőbb célja, elsősorban azért, mert a fel­szabadító háború egyik moz­gató ereje a parasztságnak az a vágya volt, hogy a for­radalom szabadságot, függet­lenséget és jólétet hozzon. Ben Beda ezután foglalko­zott Nigéria Franciaország­gal éló együttműködésének kérdésével. Aláhúzta: Algéria nem engedi meg, hogy Franciaország a füg­getlenség kivívása után nyomást gyakoroljon Algé­ria politikájára, ezért az algériai kormány már előre megszabta jöven­dőbeli politikáját azzal, hogy a belgrádi értekezleten a tömbön kívüliség mellett nyi­latkozott. T" Spanyolországban továbbra is sztrájkok vannak A francóista hatóságok szerdán azzal dicsekedtek, hogy az országban sikerült megszüntetni a sztrájkot, a munkát beszüntető dolgozók­­visszatértek munkahelyükre. Az AFP jelentése szerda esti értesülései alapján vi­szont arról tájékoztat, hogy még mindig több ezer mun­kás sztrájkol. Katalóniában legalább tízezer a sztrájko­lók száma, Barcelonában a rendőrség 13 munkást letar­tóztatott, azzal vádolták őket, hogy »bújtogattak«. Bilbao térségében és León tartományban a dolgozók visszatértek munkahelyükre. Dél-Spanyolországban 5000 munkás szintén abbahagyta a sztrájkot, mert sikerült ér­vényesítenie bérkövetelését Ugyanezen a vidéken viszont továbbra is sztrájkol négy­ezer mezőgazdasági dolgozó. Az amerikai élet új hanyatlásának előhírnöke A New York Herald Tri­bune cikket közöl Walter Lippmann ismert amerikai szemleíró tollából a tőzsdei árfolyamesésekről. Lipp­­mann hangsúlyozza: n­ehéz elhinni, hogy a részvények egyre fokozódó eladása a helyzet egyszerű technikai „kiigazodása”, amelynek hamar vége lesz. Washing­ton hivatalos köreiben ar­ról beszélnek, és maga az elnök is azt állítja, hogy az üzleti tevékenység aktivitá­sának távlatai kedvezőek, s nincs ok a tőzsdén uralkodó pesszimizmusra. Minden okunk megvan úgy vélni, hogy ez a látásmód túlságo­san rózsaszínűre festi a va­lódi helyzetet*­. — Nem férhet hozzá két­ség — írja Lippmann —, hogy az a nagy részvényel­adási hullám, amelyet je­lenleg tapasztalunk, azzal függ össze, hogy a részvény­­tulajdonosok elvesztették bi­zalmukat a távlatokat ille­tően. A bizalmat pedig azért veszítették el, mert az­­­üz­leti körök nem hisznek többé abban, hogy a kor­mány teljesíti ígéretét, vagyis, hogy olyan helyzetet teremt, amely biztosítja a tőke és a munkaerő teljes kihasználását és növeli a gazdasági fejlődés ütemét«. Lippmann befejezésül rá­mutat, a tőzsdén kialakult helyzet azt bizonyítja, hogy a fellendülés megállt, pedig a gazdasági helyzet­­ a ko­rábbi állapotokról még min­dig nagyon elmarad. Az Egyesült Államokban jelen­leg a munkások öt és fél százaléka munka nélkül van, S a fémipar termelési kapa­citását mindössze 60 száza­lékig használják ki. A cikk szerzője ebből azt a követ­keztetést vonja le, hogy »a jelenlegi helyzetben, amikor a fellendülést pangás vál­totta fel, új hanyatlásra van kilátás«. 2 Inonii lemondott kormányválság Törökországban Hónapok óta folyik a bir­kózás a török koalíciós kor­mány két pártja, a Köztár­sasági Néppárt és az Igaz­ságéért között az amnesztia kérdésében. Az Igazságpárt, amely a kivégzett Menaeresz híveiből alakult, azonnal és széleskörű amnesztiát köve­tel, a régi rendszer bebörtön­zött hívei számára. Inonü miniszterelnök köztársasági néppártja viszont­— hivata­losan — a részleges és foko­zatos amnesztia mellett száll síkra. A válság végül is szerdán robbant ki, amikor is Inonü miniszterelnök előterjesztette a kormány szakaszos am­nesztia-tervét. A tervet az Igazságpárt elfogadta, a Köz­­társasági Néppárt parlamen­ti csoportja azonban vissza­utasította. A párt parlamenti csoport­ja szerdán éjszaka rendkívüli ülést tartott, amelynek végén b­onti miniszterelnök benyúj­totta lemondását. A lemon­dást elfogadták. Később hi­vatalos közleményben­­jelen­tették be, hogy a kormány is lemond­ Ezzel felbomlott a hat hó­nappal ezelőtt megalakult és egyébként is gyenge lábon álló koalíció, amely csupán azért jött létre, mert a tavaly októberben megtartott álta­lános választásokon egyik párt sem ért el abszolút több­séget. (MTI) Elhangzott a vám­beszéd lakly József kiszlek­edési ingerében Ma hirdet ítéletet a bíróság Tegnap, csütörtökön a sze­gedi járásbíróság úr. Két vesztes tanácsa folytatta az élet és testi épség veszélyez­tetése bűntettével vádolt Lakky József szegedi színész bűnügyének tárgyalását. Elő­ször az orvosszakértő kihall­gatására került sor. Megál­lapították, hogy Lakky Jó­zsef alkoholos befolyásoltsá­ga a vérvételi vizsgálat sze­rint kimutatható volt a bal­eset bekövetkezésekor. Ez­után a műszaki szakértők véleményét hallgatta meg a bíróság. A szakértői vélemé­nyek elhangzása után a bí­róság elnöke szünetet ren­delt el, majd délután el­hangzott a vádbeszéd. Az ügyész a többi között megállapította: a vádlott szabálytalan és vétkes maga­tartást tanúsított, megszegte a KRESZ 27-es paragrafu­sát, amely kimondja, hogy nem szabad gépjárművet szesz fogyasztása után ve­zetni. Az ügyész Lakky Jó­zsefet élet és testi épség veszélyeztetése bűntettével vádolta, s kérte a bíróságot, hogy ítéletét így hozza meg. A vádbeszéd elhangzása után a védelem kapta meg a szót, majd Lakky József beszélt. Ezután a bíróság a tárgyalást felfüggesztette, s az ítéletet ma, pénteken r reg­gel fél kilenckor hirdeti ki. Nemzetközi értekezlet Prágában Csütörtökön véget ért az a háromnapos nemzetközi ér­tekezlet, amelynek résztve­vői kicserélték véleményüket az antikommunista ideológia és propaganda elleni küzde­lem kérdéseiről. Megállapí­tották, hogy az antikommu­­nista ideológia és propagan­da a reakció egyik legfonto­sabb fegyvere a nemzetközi békemozgalom, a munkás­­mozgalom és mindenfajta haladó mozgalom ellen. Az értekezletet A béke- és szocializmus úgy® POKO folyóirat szerkesztősége és a Csehszlovák Tudományos Akadémia filozófiai intézete közösen rendezte. (MTI)

Next