Csongrád Megyei Hírlap, 1962. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA I . A XIX. évfolyam, 178. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1962. augusztus 1. Cséplőgépek — cséplőmunkások (R. M.) Egy hete búgnak a gépek megyénk területén. Csépelik a termést, a ke­­nyérnek valót A múlt évhez­ viszonyítva később álltak munkába, hiszen a gabona érési időszaka a hosszú tél miatt egy pár nappal kitoló­dott. Igaz, az aratás rövid ideig tartott, és nem volt ne­héz. De csépelnivaló viszony­lag több van, mint a múlt esztendőben. Egyes termelő­­szövetkezetekben ugyanis a kicsire nőtt szalma miatt ke­vesebbet arattak, csépeltek kombájnnal és többet vág­tak aratógépekkel. Köztudo­mású, hogy a kombájn ma­gasabb tarlót hagy maga után, s a termelőszövetkezeti tagok úgy gondolták, hogy ilyen helyzetben, amikor nemcsak a takarmány, ha­nem az alomszalma is nagy érték lesz, kár otthagyni tarló formájában a földe­ken. Van tehát csépelnivaló. Persze nem minden ter­melőszövetkezeti gazdaság­ban ilyen a helyzet. A hód­mezővásárhelyi Lenin Triz­­ben például a 2013 hold ka­lászosból 1600 holdat kom­bájnnal arattak, csépeltek. Így tehát nem sok maradt a cséplőgépeknek. Alig va­lamivel több 400 holdnál. Még nem is csépelnek. De ha megkezdik a cséplést, be­állítanak két gépet, az egyik­hez saját, a másikhoz idegen munkacsapatot, s pár hét alatt végeznek. Nem nehéz most a cséplés: a gabona szalmája elég kicsi, az ara­tógépek jó kévéket kötöttek. Az árpádhalmi Árpád Tsz­­ben 1750 hold gabonából 1100 holdat vágtak kom­bájnnal. Az aratógépekkel vágott gabonát már jófor­mán két hete csépelik. Sa­ját cséplőcsapatuk naponta 140—160 mázsát csépel. Még két hét és végeznek. A makói Lenin Tsz-ben már más a hely­zet Itt a 2263 hold kalászosból több mint 1000 holdat aratógé­pekkel arattak le. Két trak­­torvontatású és két lóvonta­­tású aratógép dolgozott Te­hát több is a csépelnivaló. S mivel most kell szedni a hagymát, a tsz-tagok tehát ott vannak elfoglalva, a cséplést három idegen mun­kacsapatnak adták ki. Ezek­nek a tsz étkezést is bizto­sít. A magyarcsanádi Úttörő Tsz gabonájának kétharma­dát aratták aratógépekkel. Egy cséplőgéppel és saját munkacsapattal csépelnek, s a napokban még lesz egy cséplőgépük, ahhoz is a tsz­­tagokból állítanak össze cséplőcsapatot. Egy géppel itt is körülbelül 150—160 má­zsát csépelnek el naponta, kora hajnaltól késő estig dolgoznak. A cséplőgépek teljesítmé­nyét erősen befolyásolja, hogy a termelőszövetkezet­ben milyen létszámú és mi­lyen munkaerőből álló mun­kacsapatot szerveztek egy­­egy géphez. Ahol hozzáértő, szorgalmas tagok dolgoznak, kora hajnalban kezdenek és későn este hagyják abba a cséplést, ott jó eredmények vannak. De a gépektől is függ a teljesítmény. A jól kijavított, jól karbantartott cséplőgéppel kevés a baj. A cséplési eredmény azonban más tényezőktől is függ. Egyes termelőszövetkezetek­ben például szokássá vált a gépbehordás. Ilyen esetben a termelőszövetkezetek vezetői mindig vegyék figyelembe, hogy milyen kapacitású gép­re és milyen távolságra kell hordani. A cséplés megkez­dése előtt, de a cséplés alatt is a cséplőgép egyik olda­lára célszerű kisebb aszta­­got rakni. Ez két szempont­ból is fontos. Először: ha több a fogat, nem kell, hogy azok a szérűn megrakottan várakozzanak, míg az előb­biekről elcsépelnek, hanem néhány szekérről az asztag­­ra lehet a kévéket dobálni. Másodszor: eső esetén, vagyis az eső megszűnte után a cséplést azonnal folytatni lehet. Az ilyen esős időben, mint a mostani nyár, ez na­gyon fontos. Így a cséplés nem fog elhúzódni. De a behordásnál egyéb körülményre is figyelemmel kell lenni. Arra kell töre­kedni, hogy a keresztekben levő gabonát az emberi, a fogat- és gépi erő jó kihasz­nálásával, minél kevesebb szemveszteséggel, minél előbb kell behordani. A kö­zeli táblákról fogatokkal, a távolabbiakról vontatókkal. A hordáshoz beosztott dol­gozók számát úgy kell meg­állapítani, hogy a fogatok, vontatók ne torlódjanak, de a rakodáshoz beosztott dol­gozók várakozási ideje se növelje szükségtelenül a be­­hordás költségeit. No és ter­mészetesen az se történjen meg, hogy kevés rakodó hí­ján a fogatok üresen vára­kozzanak. Ez például gép­behordás esetén még a csép­lést is késleltetheti. Már­pedig az nem jó dolog, ha a cséplőgépnek gabonahiány miatt állnia kell. Ugyanakkor a cséplőcsapa­tokról is megfelelően kell gondoskodni. A cséplés, még a mai jobb körülmények kö­zött is, a legnehezebb mun­kák közé tartozik. Tűző na­pon — s mint a múlt héten is —, 30—35 fokos meleg­ben például egész nap az elevátor alatt a szalmakazal tetején porban villázni a szalmát, bizony nem gye­rekjáték. Az ember alapo­san kifárad. Legyen tehát állandóan friss ivóvíz a gép­nél, s ha csak lehet, a csép­­lőmunkások élelmezéséről is gondoskodni kell. Különösen akkor, ha idegen munkacsa­patokkal csépeltet a terme­lőszövetkezet. A felszabadu­lás előtti esztendőkben ezért sokat harcoltak a mezőgaz­dasági munkások. Nem len­ne helyes, ha a szövetkezeti gazdaságok ennek teljesíté­sétől most elzárkóznának. Persze más dolog, ha a szö­vetkezetek a saját munka­csapatukkal csépeltetnek. S a tsz-tagok úgy döntöttek, hogy a közösben nem tarta­nak fenn konyhát, nem főz­nek a cséplőgépnél dolgozók­nak. De idegen csapattal ezt lehetőleg ne tegyék. Gondoskodjanak a cséplő­munkások egészségvédelmé­ről is. Az előírt kötszerek, gyógyszerek, elsősegélyt nyújtó eszközök ott legyenek a gépnél, hogyha esetleg szükség lenne rájuk, ne kell­jen eikket a gyógyszertárba szaladgálni. Mindezek ismert dolgok, de nem árt róluk említést tenni, mert olykor a nagy munkában megfeledkeznek róluk. Pedig a cséplés is, mint más munka, esz­k úgy lesz folyamatos és eredmé­nyes, ha minden előfeltéte­lét megteremtik. Készül az őszi szállításokra a MÁV Szegedi Igazgatósága A vasutasok mindent megtesznek az őszi forgalom zökkenőmentes lebonyolítása érdekében A betakarított termények megfelelő ren­deltetési helyre juttatása minden ősszel nagy gondot okoz a vasútnak. Az őszi hónapok túlterhelését ma már országosan enyhítik az úgynevezett elő­szállítások. Már a nyári hónapokban (áp­rilistól júliusig) elszállítanak olyan árukat, amelyek fuvarozása csak a második félévi tervben szerepel. Ilyen például: tüzelőanyag a cukorgyárak­nak, vagy kő, salak stb. az építőipari vál­lalatoknak. A nyári időszak végén is jelentkezik na­gyobb szállítási igény. Szatymazról, Sze­gedről gyümölcsöt, Makóról hagymát kell továbbítani. Ezekből az áruféleségekből sokat exportálunk külföldre. Az export megkönnyítése érdekében export kocsifelülvizsgáló brigádokat szerveztek, amelyek lehetővé teszik, hogy az igénylés időpontjára a kocsi előállhasson. Szeptember 1-től kezdődik a cukorrépa fuvarozása, amely a kapacitás nagy részét lefoglalja, és másfélszeresére növeli a vasút fogalmát. Hogy a cukorrépa-szállítás zökkenőmente­sen történjék, a MÁV őszi forgalmi érte­kezleteket hívott és hív össze különböző illetékes vállalatokkal. Tartottak ilyen ta­nácskozást a Mezőgazdasági Értékesítő Központtal Szegeden, Kecskeméten és Bé­késcsabán. Augusztus 10. és 20-a között pedig a cukorgyárakkal folytatnak hasonló megbeszélést. Az állomás területén biztosítják a be­­fuvarozást azzal, hogy a nyáron bérbeadott rakterületek bérletét felmondják. Tervbe vették, hogy a terményforgalmi vállalattal előre megtárgyalják a gabonaszállítás le­hetőségeit. Természetesen nemcsak a különböző in­tézményekkel folytatott tanácskozások se­gítik majd elő az őszi forgalom lebonyolí­tását, hanem a vasúton belül is megfelelő intézkedéseket hoznak a minél zavartala­nabb fuvarozás érdekében. Így jutalmazzák azokat az állomásokat, amelyek meggyőzik a szállító feleket a vasárnapi rakodás szükségességéről. Ez ugyanis a szabad kapacitás biztosításához na­gyon fontos lenne. A vállalatok részére vonattól vonatig történő meghosszabbított rakodási időt ad­nak, hogy a nagyobb kocsimennyiséget időben megtölthessék áruval. Ugyanakkor azonban kérik, hogy ezt a határidőt fel­tétlenül tartsák be, nehogy az elhúzódó rakodás kocsi­hiányt okozzon. Még egy kéréssel fordulnak az illetéke­sekhez, a megrendeléseket úgy közöljék, hogy a kocsikat a terhelési határig tölthes­sék fel. Az ötnapos kocsimegrendeléseket három nappal a szállítás előtt jelentsék be. Hagymaszüret MAKÓN Lent: A makói József Attila Tsz-ben szedik a vörös­hagymát. Képünkön K­o­c­z­k­á­s Magda munkacsapata lát­ható. A csapat tagjai naponta személyenként 1—1 láncot (100 négyszögölet) szednek ki, le is darabolják, sokszor még zsákokba is szedik. Ilyenkor 2,2—2,3 munkaegységet is teljesítenek. A hagymában köztesként gyökér van vetve. Ha a fő­növény a földből kikerül, a gyökér közit meg elekapál­ják, amely aztán különösen ilyen csapadékos nyáron 40 —60 mázsa termést ad. Jobbra: Bagaméri Piroska, a jól megtermett vö­röshagymafejeket mutatja. — Ezen a táblán talán legalább 100—110 mázsa termés lesz — újságolja nagy örömmel. (Enyedi Zoltán felvételei) Szerkesztőségeink vendége A Csongrádi Megyei Hírlap és a Dél-Magyarország szer­kesztőségének vendégeként hétfőn repülőgépen Szegedre érkezett Elf­ride Roth elv­társnő a Karl-Marx-Stadt-i testvérlapunk, a Volkstimme munkatársa. Kedden délelőtt a Csongrád Megyei Hírlap szerkesztőségében vendégünk tiszteletére fogadás volt, me­lyen részt vettek a Dél-Ma­gyarország szerkesztőségének vezetői is. Baráti beszélgetés keretében ismerkedtek a me­gye újságírói a testvérlap munkájával, problémáival. A következő napokon Roth elv­társnő megtekinti Hódmező­vásárhely, Makó és Szentes üzemeit, tsz-eit és intézmé­nyeit, Szegeden több textil­üzemet és részt vesz a sza­badtéri játékok előadásain. ■ Újabb fe­jlemények ! Algériában Jelentéseink tanácsülésekről ! ■ ■ Nemzetközi újságíró-kongresszust rendeznek Budapesten ! ■ " ■ 'Hogyan, rvmntetlek le. * atomlóm­át ? ! ..... ■ Javul a dohányáru-­­ ! ellátás ....... ■ cs 'uongnídi­­ tűzi életről Duna- és tengerjáró hajót bocsátottak vízre Budapesten Kedden délután a Magyar Hajó- és Darugyár angyal­földi gyáregységében vízre bocsátották a Borsod nevű 1300 tonnás Duna-tengerjá­rót, amely magyar színek­kel járja majd a világtenge­reket. A hajót úgy képezték ki, hogy a hidak alatt is köz­lekedhessek, így a Dunán is rendszeres forgalmat bonyo­líthat le.

Next