Csongrád Megyei Hírlap, 1962. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

Termeljünk gazdaságosan elegendő takarmányt Jól sikerült a silózási tapasztalatcsere Makón Csütörtökön a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya és a makói tanács vb mezőgazdasági osztálya közösen siló­zási tapasztalatcserét rendezett a makói Kossuth Termelő­szövetkezetben. Különösen a szegedi járásból jött el sok szövetkezeti gazda, hogy tanulmányozza a makói Kossuth silózási módszerét. A rendezvényen megjelent Földházi Imre a városi tanács vb-elnöke, B­all­ab­á­s Sándor a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főállattenyésztő­­je. A mintegy hetven főnyi érdeklődő előtt Moravszki Ferenc, a közös gazdaság elnöke nyitotta meg a tapasztalat­ A Kossuth szer foálatte­­nyésztője, Posztós Ist­ván vitaindító előadást tar­tott a nagyüzemi silózás ná­luk bevált módszeréről. Részletesen elemezte az ál­latállomány szerkezeti össze­tételét Elmondotta, hogy a takarmányozásra fordí­tott összeg náluk az állat­­tenyésztési költség hatvan százalékát teszi ki. Nyáron zöldtakarmányt, té­len pedig silót etetnek, szá­mosállatonként 8—10 köb­métert. A takarmánynövé­nyek megválasztásánál kü­lönösen arra vannak figye­lemmel, hogy meddig etet­hető, mennyit tud az állat felvenni belőle. A betakarí­tása gépesíthető legyen és ugyanakkor egységnyi területről a leg­több tápanyagot adja. Makón legjobban megfelel erre a silókukorica. Ezt az is bizonyítja, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet­ben jelenleg az istállóátlag 11,6 liter tej. A szövetkezet vezetősége is kedveli a siló­kukorica termesztését, hiszen fól vethető minden növény dtán, a talajt gyommentesen tartja, kapálható növény és a gabonáknak igen jó elő­­vetemény. Ezután a közös gazdaság főállattenyésztője a siló­­kukorica termesztés techni­kájáról beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy a gyommentes talajt úgy készítik el, mint a szemes termésű kukoricának a ta­laját. Náluk a Marbon vásárt I-es és az amerikai fajta vált be jól. A vetésénél 18—20 kiló magot használnak fel 70x 70-es távolságra és a fé­szekbe 3—4 szem esik. Is­mertette a náluk bevált nö­vényápolási módszert is, majd rátért a betakarításra. Elmondotta, hogy tejes érésben kezdik el a silózást és viaszérésben fejezik be. Egy holdon a cső és pluses a szártermés 193 mázsát is el­ér. A szár 124 mázsa, a cső pedig 69 mázsa. Általában a tőszám 28—30 ezer hol­danként. Mint a bemutató résztvevői arról meg is győ­ződhettek, általában 23—25 dekás csövek jutottak min­den szálra. Az edd­igi tapasztalatok tehát bebizonyították, hogy az éghajlati és talajadottsá­goknak legjobban megfelel Makón és Makó környékén a silókukorica termesztése. Természetesen nagyon fon­tos az is, hogy a közös gazdaságok elsa­játítsák a silózás techni­káját, módszereit és isme­reteit. A makói Kossuth Termelő­szövetkezetben például a ka­zalsilót tartják a legjobb­nak. Részben mert kiküszö­böli a többi silózási forma hátrányait, igen kicsi a veszteség és állandóan friss állapotban tudják tartani a takarmányt, ugyanakkor nincsen nagyobb beruházás rajta. Náluk egy ifjúsági szocialista bri­gád védnökséget vállalt a silózás felett a kongresz­­szus tiszteletén, és beneveztek az országos, valamint a megyei versenybe is. A tavalyi tapasztalatok szerint a tárolási veszteség jóval kisebb, mint az árok­­silóra ráfordított földtakarás költsége. Emellett nem is szennyeződik a takarmány. A tapasztalatcsere részt­vevői ezután megnézték a­ gyakorlati bemutatót Töb­ben közülük úgy nyilatkoz­tak, hogy nagyon örülnek a látot­taknak, mert még ilyen silózást Csongrád megyé­ben nem láttak sehol Helyesnek és célsze­rűnek tartották a szövetke­zet módszerét A 60 holdas táblán három silókombájn dolgozott és kilenc szállító­eszköz hordta a besollózásra kerülő takarmányt s ami igen lényeges, minden szál­lítmány mérlegelésen ment át. A hozzászólások és a vi­ták után Ballabás Sándor megyei főállattenyésztő fog­lalta össze a tapasztaltakat. Elmondotta, hogy a föld feletti úgynevezett kazalsihízás gazdaságosabb minden más silózási eljá­rásnál és ez a homoki termelőszövetkezetekben is megvalósítható. Felhívta a figyelmet a siló­­zás fontosságára, idejének helyes megválasztására és arra, legfontosabb a levegő kiszorítása. További fel­adatként jelölte meg a siló­zási eljárások leegyszerűsí­tését, a silózás színvonalá­nak növelését és technikájá­nak a széles körben való elterjesztését K. X. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ^ XIX. évfolyam, 204. szám Ara: S0 fillér Szombat, 1962. szeptember 1. Az EOK kilép az Arab Ligából ? Hosszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke tanács­kozott az egyiptomi küldött­ség tagjaival, amely tünte­tőleg elhagyta az Arab Liga tanácskozásának színhelyét és visszautazott az EAK-ba. A tanácskozásról nem ad­tak ki semmiféle közle­ményt. Kairóban elterjedt hírek szerint hamarosan albizott­ságot hoznak létre az úgy­nevezett „A­rab Népek Ligá­jának*» megalakítása cél­jából. Az Arab Liga Tanácsa csütörtöki ülésén tíz arab állam képviselői határozati javaslatot dolgoztak ki, amely az EAK és Szíria kö­zötti ellentétek tompítására törekedett, hogy elejét ve­gye a végleges szakításnak. A határozati javaslat értel­mében az Arab Liga Taná­csa nem folytatná a szíriai panasz megvitatását, tekin­tettel arra, hogy az EAK küldöttsége kivonult ú­ti ta­nács ü­léséről A határozati javaslatot Szíria tartózkodása mellett valam­ennyi küldöttség meg­szavazta. A j­a­vaslat elfogadása el­lenére kevés remény van az EAK és Szíria között fenn­álló ellentétek kiküszöbölé­sére. A szíriai küldöttség Hassz­inához, az Arab Liga főtitkárához eljuttatott nyi­latkozatában hangoztatja, hogy egyetlen állam kivonu­lása (az Arab Ligából, vagy a kivo­mulással való fenyege­tőzés »nem befolyásolhatja a liga sorsát«. * Has­senna, az Arab Liga főtitkára pénteken a liba­noni Shturában újságírókkal közölte, hogy későbbi idő­pontra halasztották az Arab Liga Tanácsának szeptem­ber elsejére Kairóba kitű­zött ülését, de még szeptem­ber vége előtt megtartják. Továbbra is feszült az algériai helyzet Hogyan ért földet Nyikolajev és Popovics? — cikk a Pravda pénteki számából Riport egy Szovjetunióban járt makói tsz- elnökről A CSLASZ fegyelmi bizottságának határozatai „ jövő heti rádióműsor Z ■ Nagy és modern műanyagüzem épül Szeged és Sándorfzalva határában a harmadik ötéves tervben Pénteken délelőtt bemu­tatták a sajtónak a Budapes­ti Ipari Vásár nehézipari pa­vilonjaiban az országos tár­caközi műanyag bizottság és a különböző ipari tárcák ál­tal rendezett műanyag-kiál­lítást, amely az egész ipar­ágnak első nagyszabású or­szágos seregszemléje. Purman Jenő, a Nehézipa­ri Minisztérium szervesvegy­ipari főosztályának vezetője elmondotta, hogy a nagy se­regszemlét műanyagiparunk fejlesztésének eddigi eredmé­nyei és jövőbeli hatalmas feladatai tették időszerűvé. Célja az ipari üzemek és a szakemberek tájékoztatása arról, hogy mi mindenre le­het ma már felhasználni a hazai gyártású műanyagokat. Műanyagiparunk jelenleg ott tart, hogy a legkülönfélébb ipari termékekhez, szerszám­gépekhez, rádiókhoz, tv-ké­­szülékekhez, autóbuszokhoz, hajókhoz, vasúti, kocsikhoz, épületalkatrészekhez lehet igényelni termékeit fémek helyett. A fejlődés a máso­dik ötéves terv végén meg­gyorsul. 1963-ban üzembelép a Berentei Vegyiművek évi 6000 tonna kapacitású PVC- üzeme. A tervidőszak végé­ig ezt 30 000 tonna teljesítő­képességűvé fejlesztik. Meg­kezdi a termelést a Tiszai Vegyikombinát 10 000 tonna kapacitású polietilén üzeme is, amelynek beruházása át­húzódik a harmadik ötéves tervre. A harmadik ötéves tervben ismét nagy léptek­kel közeledünk ahhoz, hogy mennyiségi és minőségi te­kintetben is elérjük a leg­fejlettebb műanyagiparú or­szágokat Ebben az időszak­ban Szeged és Sándorfalva határában új, nagy műtrá­­gya-műanyagüzem épül a legmodernebb technológiá­val Ezzel műanyaggyártá­sunk kilencszeresére bővül A PVC-n és a polietilénen kívül erősen fejlesztjük a szintetikus szálak, köztük a poliamid és a polipropilén termelését, ami lehetővé te­szi a poliamid selyem és a terilénszál előállítását. Rövid séta a kiállításon ar­ról győzi meg a szemlélőt, hogy a több mint tízféle mű­anyag, amelyből az állami ipar tíz-tizenkét nagy és sok kisebb gyára, valamint a he­lyi ipar számtalan üzeme ma már 25—30 fajta fontosabb cikket gyárt, fokozatosan át­formálja egész iparunkat Szekér Gyula nehézipari mi­niszterhelyettes délután ün­nepélyesen megnyitotta a ki­állítást, amely szeptember 16-ig lesz nyitva. Új diplomáciai képviselők bemutatkozó látogatása a kormány elnökénél Kádár János, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke pénteken bemutatkozó látogatáson fo­­gadta Hoang Bao Son-t, a Vietn­ami Demokratikus Köz­társa­ság új, magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, Sarino Mangunpranoto-t, az Indo­néz Köztársaság új, magyar­­országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, valamint Kenichiro Yoshi­­da-t, Japán új, magyaror­szági rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. Ma, a megnyitó keletnémet Maulwurf traktorral, s a lá­togatók megtekinthetik a bécsi Theo Seit, a kreutnachi Seitz Werke borásza­ti gépeit és berendezéseit, az angol elekt­­rotikus magtisztító és válogató gépeket. A ma megnyíló 64. Országos Mező­­gazdasági Kiállítás a modern, korszerű gépek parádéja lesz. Tizenkét országból több, mint ezer gép érkezett. Találkoz­nak itt a szovjet, lengyel erőgépek a a düsseldorfi Mannesmann—Régner siló­­valamint öntözőberendezéseit. Természe­tesen nem hiányoznak a magyar gyárt­mányok sem, amelyek közül az D—28-a­t mutatjuk be. Nagy érdeklődésre tarthat számot a képünkön is látható SZK—4-es szovjet kombájn és a mellette levő len­gyel »Visztula« is.

Next