Csongrád Megyei Hírlap, 1962. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

XIX. évfolyam, 253. szám Ára: 60 fillér Vasárnap, 1962. november 4. Tanuljanak-e a nők? (L. A­) A nők igényesek! Ezt senki sem tagadhatja, legkevésbé az asszonyok és leányok. A kérdés csupán az lehet, hogy ez az alapvető női tulajdonság milyen te­kintetben mutatkozik meg. Minden nőnek vágya, hogy férje a maga szakmájában — legyen munkás, szövetkezeti gazda, vagy értelmiségi fog­lalkozású — megállja a he­lyét Büszke arra, ha férjét munkahelyén megbecsülik, ha olyan embernek tartják, akire mindig számítani le­het. Az édesanya büszke, ha gyermekéről azt hallja, hogy jól tanul, és iskolatársai jó pajtásnak tartják. S ehhez az igényességhez hozzátarto­zik minden feleségnek és édesanyának az a törekvése, hogy a család tagjai rende­sen étkezzenek, tiszta ruhá­ban járjanak, a tiszta, csi­nos lakásban otthon érezzék magukat. De vajon elegen­dő-e, ha ez az igényesség csak ezeken, az egyébként igen fontos területeken nyil­vánul meg? Nem, mert a nők többsége ma már otthonán kívül is dolgozik. A munka­hely újabb igényeket éb­resztett. A házon kívüli mun­ka sok nőt ráébresztett arra, hogy jó, ha munkájával ala­posabban megismerkedik; jó, ha forgatva az újságokat tá­jékozódik a belpolitikai, sőt a külpolitikai eseményekről; jó, ha megérti, sőt segíteni is tudja gyermekét tanulásá­ban. A minap egy érdekes be­szélgetésnek voltunk fültű­­nai. A család már megva­­csorázott. A férj újságot vett kezébe, s a címlapon a Ku­báról szóló tudósítást látva, elkezdte, ,JDe ,meleg’ most a helyzet Kuba körül! Mit gon­dolsz­­— fordult az edénye­ket rakosgató feleségéhez —, hogyan oldódik meg a hely­zet­. „Kuba?... Mi az?” — hangzott a válasz. ,J Sajnos, az a baj, hogy az én felesé­gemmel semmiről sem lehet beszélni” — jegyezte meg a férj, s bevonult a szobába. A férj egyébként gyári mun­kás. miiért nem olvas, miért nem tájékozódik?” «— tettük fel a kérdést az asszonynak. „Gondoltam rá, de azt hiszem, már ké­ső, mert lassan 30 éves leszek__”. Ez tévedés! Ol­vasni, tájékozódni — soha­sem késő, sőt még tanulni sem, ilyen fiatalon. Mert nem csupán arról van szó, hogy egy nő — továbbtanu­lás hiányában — előbb-utóbb nem tudja helyét megállni a munkában, hanem arról is, hogy egy jól indult házasság juthat kátyúba a nő „elmara­dottsága” miatt. Mert az ott­honi hallgatás — bármeny­nyire is otthon a lakás — előbb-utóbb a házasfelek el­­hidegüléséhez vezethet. Vajon a nők miért nem igé­nyesebbek önmaguk tájéko­zottságával, tudásával szem­ben? Sajnos, még sok helyen tartja magát az a tévhit — s ezt nemegyszer a férfiak hangoztatják —, hogy a nők elsősorban a családdal, az otthonnal törődjenek. Ugyan­akkor azonban ugyanezek a­ férfiak is igénylik, hogy a feleség megértse gondjukat­­bajukat, megértse őket, sőt tanácsokat is adjon. Az is­kolásgyermekkel való foglal­kozás gondja is elsősorban az édesanyára hárul, s bi­zony az édesanyának fáj a legjobban, ha nem tud segí­teni, hiszen önmaga sem érti. Sok helyen a család is „visszatartja” magatartásával a nőket, hogy tanuljanak. A legtöbbször azonban — mint mondani szokták — a hibát önmagunkban kell keresni. A tudás iránti igény ma még nem olyan nagy, mint amennyire ehhez máris meg­­valnnak a lehetőséget. Kétségtelen, hogy a ko­rábbi évekkel szemben ko­moly az előrehaladás. Ered­mény, hogy ebben az iskolai évben a középiskolákban ta­nuló 3247 felnőtt közül 1273 nő. Tavaly mindössze 700 kö­rül volt. Az is eredmény, hogy megyénkben a több mint 4000, dolgozók iskolájá­ba járónak egyharmada nő. A szegedi és a makói járás­ban például minden község­ben működik dolgozók isko­lája. Külön említésre méltó, hogy általában a felnőtt-ta­gozatokra járóknak többsége ipari üzemben vagy termelő­­szövetkezetben dolgozik. Eredményként említhető, hogy például a vásárhelyi nőtanács által szervezendő baromfitenyésztési tanfo­lyamra szép számmal jelent­keztek az asszonyok. Az őszi­téli hónapokban több terme­lőszövetkezetben lesz valami­lyen szakmai továbbképzés, s előreláthatólag e tanfolyamo­kon az asszonyok is részt kí­vánnak venni. Egyre több tehát az olyan asszony és leány, aki ilyen vagy olyan formában képezi önmagát. Ezek az asszonyok és leányok már felismerték, hogy saját maguk és családjuk érdeké­ben cselekszenek, ha időt szánnak a tanulásra. Ennek ellenére — tartsuk magunkat az igazsághoz — még mindig kevés a tovább tanuló nők száma. E tekintetben segít­het a család, a munkahely, de segíthetnek a társadalmi és tömegszervezetek is. A munka és a háztartás gondja mellett nem könnyű a tanulás. A levelező tago­zatra járóknak egy héten egyszer, az esti tagozatra já­róknak hetente háromszor kell az iskolában megjelen­­niök. De ha nincs iskolai fog­lalkozás, naponta egy-két órát tanulni is kell. Egyre ál­talánosabb, hogy a család tagjai a­­második műszaki­ba bekapcsolódnak. Miért ne tehetnék ezt meg fokozottab­ban azokban a családokban, ahol a feleség, vagy az édes­anya tanul. Jó szándék és akarat kérdése az egész, de talán elsősorban annak a szemléletnek a megváltozta­tásán múlik, hogy a háztar­tás gondja csupán az asz­­szony kötelessége. A munkahely is sokat te­het. A tanuláshoz való felté­telek mellett sokszor az adja a legnagyobb segítséget, ha érdeklődnek a tovább tanuló iskolai eredményeiről, elis­merik eredményeit, s nem idegenkednek a jutalmazás tényétől sem. A nők a figyel­mességet, a megértést mindig szívesen veszik, s ez nem egy esetben a tanulás iránti igé­nyüket is felkeltené a jelen­leg még kimaradóknak. A tömegszervezetek, társa­dalmi szervezetek már eddig is sokat tettek, hogy a nőket a különböző tanfolyamokra szervezzék. A segítségnek ez a formája továbbra se ma­radjon el, de emellett arra is gondolni lehetne, hogy pél­dául a nőtanács mit tehetne azoknak az egyedülálló édes­anyáknak az érdekében, akik tanulnak. Egy-egy ráérő nő­­tanács-aktíva felügyelhetne például addig a gyermekek­re, amíg az édesanya az is­kolában van, vagy éppen ta­nul. Bizonyos, hogy például a földművesszövetkezet ak­ciója — mely a falusi asszo­nyok háztartási munkájának megkönnyítésére irányul — elősegíti a tanulási kedvet is. Ma már kétségtelen, hogy a nők továbbtanulását, isme­reteik kiszélesítését az élet, a munka, a család jövője igényli. Támadjon fel tehát ez az igény a nőkben is! S az igény megvalósulását — ki­ki a maga módján — vala­mennyien támogassuk. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Romániában A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének meg­hívására szombaton Buka­restbe érkezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának kül­döttsége, élén G. G. Abra­­movval, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének tagjával, az SZKP moszkvai területi bizottságának első titkárával. (MTI) Todor Zsivkov és Wladyslaw Gomulka Moszkvában Pénteken Moszkvába érke­zett Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Zsivkovval szombaton megbeszélést folytatott Nyi­­kita Hruscsov és Mihail Szuszlov. Ezt követően az SZKP Központi Bizottságá­nak elnöksége ebédet adott a bolgár vendég tiszteletére. Az ebéden jelen voltak Hrus­csov, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői. Zsivkov szombaton vissza­utazott Bulgáriába. Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára szombaton a szovjet fővárosba érkezett. (MTI) Haynal Kornél tíz MSZMP sajtóalosztályának vezetője Haynal Kornélt, az Esti Hírlap eddigi főszerkesztőjét, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága megbízta a Központi Bizott­ság agitációs és propaganda osztálya sajtóalosztályának vezetésévek Fiatal újítók a Csongrád megyei Gépjavító Vállalatnál (Enyedi felv.) A Csongrád megyei Gépjavító Vállalatnál is jelentős eredményeket értek el az újítók. Képünkön a vállalat három fiatal újítóját, Hegedűs Sándort, C. Nagy Sán­­­dort és Béres Antalt láthatjuk: ők hárman oldották meg többek között az új­­tí­pusú, szétszerelhető hűtőüzemi kocsi gyártását­­.v Mikojan Havannába érkezett Nyilatkozott New York-i megbeszéléseiről Anasztáz Mikojan, a Szov­jetunió első miniszterelnök­helyettese pénteken a kubai fővárosba érkezett — jelen­tette a havannai rádió. A repülőtéren Fidel Cast­ro miniszterelnök, Raul Roa külügyminiszter és más hi­vatalos személyiségek, vala­mint a forradalmi szerveze­tek képviselői fogadták Mi­­kojant és kíséretét. New Yorkból történt el­utazása előtt Anasztáz Miko­jan a következő nyilatkoza­tot tette: »Tegnap, New Yorkba érkezésünk alkalmá­ból látogatást tettünk U Thantnál, az ENSZ ügyve­zető főtitkáránál, és hosszas beszélgetést folytattunk vele. Foglalkoztunk a Karib­­tenger térségében fennálló helyzetnek az e térségben levő országok biztonsága és a béke megerősítése érde­kében történő rendezésé­vel. Egyetértünk U Thant úr­ral abban, hogy megbeszélé­sünk hasznos volt. A McCloy és Stevenson részvételével tegnap lefolyt ebéd alkalmából kicseréltük nézeteinket arra vonatkozó­lag, hogy miként lehetne gyorsabban és jobban telje­síteni azokat a feltételeket, amelyeket N. Sz. Hruscsov és Kennedy elnök üzenetei tartalmaztak a Karib-tenger térségében kialakult veszé­lyes helyzet felszámolásáról és normalizálálásról, vala­mint F. Castro miniszterel­nök öt pontból álló ismert javaslataira vonatkozólag. A Szovjetunió igazságos­nak tartja a kubai forra­dalmi kormánynak a Kuba függetlenségének fenntar­tását , célzó javaslatait és támogatja azokat. Nagy megelégedéssel repü­lök a baráti Kubába, ahol 1960 februárjában már tar­tózkodtam, és ahol saját sze­memmel láthattam a kubai nép hőse. Fidel Castro által vezetett Kubai Köztársaság dolgozó népének hatalmas lelkesedését és összeforrott­­ságát Hallottam, hogy az ameri­kai sajtóban és rádióban és részben a mai lapokban is minden alapot nélkülöző ta­lálgatások és feltevések je­lentek meg kubai utazásom céljáról. Azért megyek Kubába, hogy elvtársi eszmecserét folytassak közeli barátunk­kal, Fidel Castro minisz­terelnökkel a nemzetközi helyzet kérdéseiről. Havannai tartózkodásom alatt találkoztam az azóta elhunyt Ernest Hemingway világhírű amerikai íróval, akinek könyveit széles kör­ben olvassák a Szovjetunió­ban is. Ő nagy amerikai volt, és akkor méltó szavakkal be­szélt nekem Kubáról, ezt mondva: „Egyet határozot­­tan elmondhatok, a forrada­lom eredményeként _ Kuba első ízben jutott tisztességes kormányhoz”. Kuba forradalmi kormá­nya népének teljes tiszteletét élvezi. E kormány senkit sem fenyeget, a népet a ha­ladás és a boldogulás útján vezeti. A szocializmus rendszerét választotta Kuba népe, és ezt tartja a maga számára a legjobbnak. Az őszinte barátság és a mélységes tisztelet érzését tápláljuk a kubai nép, an­nak kormánya és Fidel Castro miniszterelnök iránt és Kubát sokoldalú támoga­tásban és segítségben ré­szesítjük. N. Sz. Hruscsovnak októ­ber 28-án Kennedy elnök­höz intézett üzenete határo­zottan és világosan meg­mondja, hogy mi biztosítani kívánjuk Kuba népét arról, hogy vele vagyunk és nem akarjuk felmenteni magun­kat az alól a felelősség alól, hogy segítséget nyújtunk a kubai népnek­« — fejezte be nyilatkozatát Anasztáz Mi­kojan. Mikojan megbeszélései Castróval az Egyesült Államok okozta helyzetről A havannai rádió szomba­ton bejelentette, hogy vasár­nap reggel folytatódnak a megbeszélések a nemzetközi helyzetről Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes és Fidel Castro kubai miniszter­­elnök között. A rádió kö­zölte, hogy egy eszmecserére már sor került Castro és Mikojan között. A megbeszé­lések tárgya a nemzetközi feszültség, amelyet az Egye­sült Államok kormánya pro­vokált, és amely, a világhá­ború szakadékának szélére taszította a világot. A kisipari szövetkezetek elnökségének terveiből Húszféle munkát végző szolgáltató szövetkezet Önálló javító-szolgáltató kisz Bővítik a Siketek és Csökkentett Munkaképességűek Vegyesipari Kisz-ét Négy évvel ezelőtt merült fel először egy olyan szövetkezet alakításának gondo­lata, amelyben a közületek és a lakosság igényeinek megfelelően, a legkülönbözőbb háztartási és alkalmi munkákat elvégzik. Akkor azonban nem sikerült ezt az elkép­zelést valóra váltani. Azóta több város lét­rehozott ilyen intézményt. Pesten és Szol­nokon hosszabb ideje működik, Pécsett és Győrött most folyik a szervezése. Az el­nökség a Szolnokon gyűjtött érdekes ta­pasztalatok alapján ismét elkészítette a szolgáltató szövetkezet tervezetét. A terv szerint ez a szövetkezet vállalna takarítást, valamint mosást és vasalást a megrendelő lakásán. Ezekhez a munkák­hoz megfelelő háztartási gépeket is visz­nek magukkal. De vállalnak dizsnóvágást, bélmosást is. Magánházaknál gondoznák a virágokat, felásnák a kertet. Küldöncszolgálatot léte­sítenek. Biztosítják a tüzelőbehordást, fa­vágást, sőt a tüzelő hetenkénti felkészíté­sét Megoldanák a Szegeden évek óta olyan nagy problémát jelentő jégkihordást is. Mindezt természetesen az egész megye te­rületén végeznék. A január elsején alakuló szövetkezet azonban másra is gondol. Nyugdíjas peda­gógusokat és egyetemi hallgatókat kíván­nak alkalmazni, akik viszonylag olcsó áron korrepetálnák a gyengébb előmenetelű ta­nulókat. Megszervezik majd a nőtanács se­gítségével a pótmama szolgálatot. De nemcsak a lakosság ellátását vették tervbe, hanem közületeknek is rendelke­zésérg állnak majd. Például vagonkirako­dást, csőrepedésnél árokásást, szénbehor­­dást sbt. végeznek. Körülbelül 100 dolgozóval rendelkezne ez a szövetkezet, természetesen később az igényeknek megfelelően bővítenék. Először Szegeden kezdi meg működését, majd fo­kozatosan kiterjeszti hatósugarát a megye többi városába is.­­ De nézzük tovább a terveket. A jövő év első negyedében önálló ja­vító-szolgáltató szövetkezetet létesítenek. Ennek a szövetkezetnek feladata lesz egy­részt a közületi gépek javítása, karbantar­tása, másrészt a lakosság különböző kívá­nalmainak kielégítése. Olyan munkálatok­ra gondolnak itt, amelyeknek elvégzésére eddig nehezen szerezhettünk mesterembert. Például zárjavítás. A meglevő, készáruter­melő szövetkezetekből is leválasztanának részlegeket az új szövetkezet megszervezé­séhez Ily módon igyekeznek eleget tenni a szövetkezetek számára megszabott fel­adatoknak. * Eddig 124 fős létszámmal működött a Siketek és Csökkentett Munkaképességűek Vegyesipari Rtsz-e. Az elkövetkező időben a vas- és tömegcikkrészleg bővítésével új munkalehetőséget teremtenek további csökkentett munkaképességű dolgozók szá­mára. A meglevő helyiségek lehetővé te­szik, hogy a létszámot 200 főre emeljék. Ehhez azonban megfelelő profil kialakítá­sára van szükség. A ktsz több részlegből áll: textil, vas és tömegcikk, valamint fó­­liaterí­tőket és kendőket készítő részlegből.

Next