Csongrád Megyei Hírlap, 1963. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
Melegebb szívvel (Ke. I.) Gyakran önmagában is megdöbbentő a falusi öregek sorsa. Hát még ha nem gondoskodnak róluk. Sajnos manapság igen sok olyan példát , találni, amikor sem a családtagok, sem a termelőszövetkezetek nem törődnek az öregekkel. Hidegen, szívtelenül magukra hagynak sok munkában megrokkant embert, akiknek pedig úgyszólván mindent köszönhetnek, ami a faluban megvan. Mert vajon kik neveltek fel bennünket? Kik adták át nekünk, a mai generációnak a földművelés tudományát? Nyilván azok, akik eddig művelték a földet. S miért csak az kell a mai generációnak, amit az öregek az elmúlt évtizedekben alkottak? Vagy mégsem csak az kell? Valóban, nemcsak a korábbi évek, évtizedek munkájának a gyümölcseire tart igényt a fiatalabb generáció, hanem az igény mellett kötelességet is érez önmagában az öregek sorsáért. A termelőszövetkezet nem utolsósorban az a fórum, amely sokféleképpen kifejezésre juttatja vagy inkább juttathatja a társadalom, a falu megbecsülését az öregek iránt. »Igen nagy a felelősségünk és sok a kötelezettségünk az idősek anyagi és erkölcsi megbecsülését illetően« — írja Hudák Márton párttitkár Csanádalberti községből. A levélíró beszámol arról is, hogy a helyi Kossuth Tsz milyen nagy gonddal törődik az öregekkel. »A tsz szociális bizottsága megrendezte a nyugdíjasok ankétját — hangzik a levél.— Az ankéton hatvan nyugdíjas vett részt. Megható ünnepség volt, amelynek során Mikus János nyugdíjas az öregek nevében kijelentette: Bizakodva nézünk a még hátralevő időre, mert érezzük a társadalom növekvő megbecsülését.« De vajon csak ilyen levelek érkeznek a szerkesztőségbe? Korántsem. Sőt, a valóság inkább az, hogy ilyen levelet csak igen keveset kapunk. Sok szövetkezeti vezető, vagy vezetőség intézkedéseiben ridegszívűség n nyilvánul meg a munkából kiöregedőkkel szemben. Nem ez-e a legfőbb magyarázata annak, hogy a megye legtöbb helységében, szövetkezetében sokat panaszkodnak az öregek, akik pedig a legtöbb esetben alig kérnek többet, mint elegendő kenyeret, meleg lakást, és meleg ruhát? Megyeszerte valamennyi községben, tsz-ben építkezéseket látni. Mindenki tudja, hogy ez nagyon sokba kerül A közösségek gépeket vásárolnak, kulturális és sportcélokra költenek szintén jelentős összegeket. Vajon nem látják, ezt az öregek? Vajon nem tudnák, mennyit ér egyetlen állat, egy tehén vagy egy sertés új férőhelye, megfelelő szállása és évi elesége? De tudják. És közben — akár tetszik ez a fiataloknak, akár nem, akár ínyére van a tsz-vezetőségnek, akár nincs — az öregek gyakran méltán gondolnak arra, s mi jut nekünk? Arról van-e szó, hogy költsenek esetleg kevesebbet néhány ezerrel a közösségek más célokra és adjanak valamivel többet az öregeknek, a rászorulóknak? Nos, ez sem egyszerű kérdés. Az öregek gondját ne csak a tsz viselje, hanem viseljék a fiatalok, a családtagok. Hiszen a falu öregeinek az ügye nem csupán magánügy. És mi dolog az, hogy a társadalom, az állam erejét megfeszítve igyekszik minél több öregnek juttatni valamit, s közben a kereső gyermek, a fiú,, a leány nem törődik öreg szüleivel? Miféle erkölcsi szemlélet az olyan, amelyik megenged ilyen véleményt: »Igen ezek az öregek az én szüleim, ők neveltek, de tartsa el őket az állam«? Nos, ez jól ismert szemlélet, amely a kapzsi, önző, szívtelen emberekre jellemző. Új esztendőbe léptünk, most adják össze a tsz-ekben a tavalyi eredményeket, most számolják ki, hogy kinek mi jár és mennyi jut. S az emberség azt kívánja, azt követeli, hogy az öregek elszámolási ügyeit melegszívű emberek vegyék kézbe. Melegebb szívvel gondoskodjunk idős, elesett szeretteinkről, embertársainkról, mint eddig tettük. Számoljon úgy a szövetkezet vezetősége, hogy abból, ami van, ami kiosztandó, jusson az öregeknek. Legyen elég kenyerük, tüzelőjük, ruhájuk. Szomorú bizonyítvány egy-egy tsz-ről, főként pedig a tsz-vezetőség emberségéről, ha nélkülöznek az öregek. Szocialista üzem vezetői nem állíthatnak ki önmagukról ilyen bizonyítványt! Ám ez az utódokra, a mai fiatalabb generáció tagjaira is vonatkozik: tőlük, a nagyon sok gonddal, és sokszor keserves körülmények között emberré nevelt gyermekektől is elvárja az emberiesség, hogy gondoskodjanak idős szüleikről — legalább úgy, mint az idegenek, az állam, a tsz. Sc&CHte$itUtacak otthona szentesi általános iskolások második otthona az úttörőház. Délutánonként kisdiákok töltik meg a szakköri helyiségeket, s mindegyikük a maga kedvtelése szerinti hasznos szórakozással gyarapíthatja ismereteit, fejlesztheti kézügyességét. Ezermester, elektromos, kertészeti, modellező, foto és egyéb szakkörök várják a pajtásokat. Tóth Béla fervi Dömsödi Józsi tranzisztoros rádiót készít A híradós szakkör fiataljai munkában Őzike, a gyerekek kedvence x a magyar szocialista munkaspárt megyei LAPJA + XX. évfolyam, 1. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1963. január 3. Megalakultak a választási elnökségek és választókerületi bizottágok Az elnökségek és bizottságok munkájában 10 ezer 325 dolgozó működik közre A február 24-re kitűzött országgyűlési és tanácsválasztások előkészítése január 2- án új szakaszba lépett: megalakultak a Hazafias Népfront elnökségei által kijelölt és az illetékes tanácsi végrehajtó bizottságok által megerősített választási elnökségek és választókerületi bizottságok. A megyei választási elnökség tagjai szerdán délelőtt Szegeden, a megyei tanácsházán tették le az esküt Török László megyei vb-elnök előtt. »Esküszöm, hogy a választási elnökségben feladataimat a dolgozó nép érdekeinek megfelelően, legjobb tudásom szerint, a törvényes rendelkezések megtartásával teljesítem« — hangzott a fogadalom. Az eskütétel után a megyei választási elnökség megtartotta alakuló ülését. Az elnökség tagjai: Tóth Mihály, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetője (lakása: Hmv.-hely, Révai utca 1.), Csontos Lászlóné munkásnő (Hmv.-hely, Madách u. 17.), Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa (Szeged, Párizsi körút 24.), Ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára (Szőreg, Petőfi utca 64.), Rácz István ktsz-dolgozó (Kiskundorozsma, Mart utca 37.), Kormos Ferenc üzemi munkás (Kiskundorozsma, Kossuth, utca . 23.), Széll, Illés hajógyári munkás (Tápé, Boncsaház 6.). Az alakuló ülésen a megyei választási elnökség elnökévé Tóth Mihályt, elnöhelyettesévé Csontos Lászlónét, titkárává Molnár Sándort választotta. A megyei választási elnökség hivatali helyisége a megyei tanácsházán van, Szegeden, a II. emelet 217-es számú szobában. Telefon: 53-93, 137-es mellék. Január 2-án megyénk egész területén letették az esküt az illetékes terület vb-elnökei előtt a választási elnökségek és választókerületi bizottságok tagjai. Ezt követően megtartották alakuló ülésüket, amelyen elnököt, esetleg elnökhelyettest, s titkárt válaszottak. Ugyanekkor kijelölték hivatali helyiségüket is. Megyénkben a választási elnökségek munkájában 352, míg a választókerületi bizottságok munkájában 9973 dolgozó működik közre. A városokban és a községekben a tanács vk hivatali helyiségében megtekinthető — a mai naptól kezdődően — a tisztségviselők névsora, lakáscíme, továbbá az, hogy a választási elnökségek és választókerületi bizottságok hivatali helyisége hol található. Csongrádon a választási elnökség hivatali helyisége a tanácsháza I. emelet 32. számú szobájában van; a választókerületi bizottságok névsora a tanácsháza kapubejárata alatti hirdetőtáblán tekinthető meg. Hódmezővásárhelyen a városi választási elnökség hivatali helyisége a tanácsháza emeleti 48-as szobája, míg a választókerületi bizottságok névsora az emeleti 44-es számú szobában tekinthető meg. Makón a városi választási elnökség hivatali helyisége a városi tanácsházak szárnyépületének I. emeleti 129. számú szobája; a választókerületi bizottságok névsorát a tanácsháza folyosójára tették ki közszemlére. Szentesen a városi tanácsháza emeleti 48-as szobájában kereshető fel a városi választási elnökség, s ugyanitt tekinthető meg a választókerületi bizottságok névsora is. Egyébként a választókerületi bizottságok esetében a bizottságok elnökeinek lakása a választókerületi bizottság hivatali helyisége. A választási elnökségek őrködnek a választás törvényessége felett, a választókerületi bizottságok pedig a választás lebonyolításában működnek közre. A választási elnökségek és a választókerületi bizottságok megalakulásával a választások előkészítése előrehalad. Január 10-én ugyanis megkezdődnek a jelölő gyűlések. Minden választókerületben jelölő gyűlés lesz — tehát 3169 jelölő gyűlést tartanak megyénkben. Emellett egy-egy jelölt mellett csatlakozó gyűlések is lesznek. Hruscsov: Közel jutottunk a német kérdés békés rendezéséhez Nyikita Hruscsov az új év előestéjén válaszolt a Daily Express című angol lap szerkesztőségének a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdéseire. "A Szovjetunió az elkövetkező évben még szilárdabban folytatja a harcot a leszerelés problémájának, megoldásáért« — jelentette ki Hruscsov. Ismét leszögezte, hogy »az általános és teljes leszerelés nélkül nem lehet a földön biztosítani a szilárd békét«. »Maguknak a népeknek kell megtenniük minden erőfeszítést, hogy már a közeli időkben valósággá váljék az általános és teljes leszerelésről szóló megállapodás«. »A nyugati hatalmak politikája képletesen szólva két egymástól távolodó vágányon siklik: folynak a leszerelési tárgyalások és ugyanakkor háborús előkészületeket tesznek. A dolgokat a realitás talajáról kell szemlélni: az ilyen mozdony előbb-utóbb elkerülhetetlenül kisiklik«. A valamennyi nukleáris fegyverkísérlet örökre való betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény elérését most »Angliának és az Egyesült Államoknak a föld alatti atomfegyver-kísérletek kérdésére vonatkozó ellenvetései zavarják. A Szovjetunió kész más módszerekkel kiegészíteni az észlelés nemzeti rendszerét, így hajlandó megfelelő számú automatikus földrengésjelző állomást létesíteni. A jelenlegi nyugat-berlini rendellenes helyzettel és azzal kapcsolatban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban miként fejlődnek a dolgok, Hruscsov kijelentette: »több mint elegendő ok van a nyugtalanságra«. Nyugat-Berlinben robbanások hallatszanak, de »a gyújtózsinórt Bonnban lobbantják lángra« — mondotta Hruscsov. »Közel jutottunk a német kérdés békés rendezéséhez és meg kell tenni az utolsó erőfeszítéseket« — jelentette ki a szovjet miniszterelnök. »Valamennyi keleti és nyugati állam kötelessége, hogy Közép-Európában elzárják a dolgok veszélyes fejlődésének útját, ha nem akarják, hogy a világ a veszélyes karibi válságból egy másik, még fenyezetőbb és még nehezebben megoldható válságba kerüljön«. A fennmaradt, leginkább vitatott kérdésnek — a Nyugat-Berlinben állomásozó csapatok problémájának megoldására — a szovjet kormány kompromisszumot ja-vasol — hangoztatta Hruscsov. A Szovjetunió kormánya indítványozza, hogy a Nyugat-Berlinben tartózkodó csapatokat ne a NATO országai adják, hanem Nyugat-Berlinben helyettesítsék a NATO zászlaját az Egyesült Nemzetek Szervezetének lobogójával, és az ENSZ vállaljon magára meghatározott nemzetközi kötelezettségeket és tisztségeket. A szovjet kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy a karibi válság »igen mély nyomot hagy a nemzetközi kapcsolatokban«. »A veszélyt kompromisszumos úton oldották meg, az engedményt az engedményért elv alapján, és nem pedig kardot rántva — mint ahogy ezt néhányan Nyugaton tanácsolták«. Hruscsov kijelentette: »A békés együttélés alapját még szilárdabbá és megbízhatóbbá kell tenni, hogy igazán tartós legyen«. A népek szuverenitásának tiszteletben tartásával hadd döntse el a békés gazdasági verseny, hogy melyik társadalmi rendszer jobb és kinek a rendszere életerősebb — mondotta. — A vitás kérdések eldöntésének másik módozatát — a termonukleáris háborút — ki kell zárni. Nyikita Hruscsov tagadólag válaszolt arra a kérdésre, kívánatosnak tartja-e, hogy a két nagyhatalom uralkodó szerepet játsszék az egész világon. Kijelentette: »Nem gondolom, hogy ez kívánatos lenne. Sem a Szovjetuniónak, sem az Egyesült Államoknak nem kell „uralkodniok” a világon, a különböző államoknak a más országok fölötti „uralma” végérvényesen lejárt«. Hruscsov ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra most különböző okok miatt rendkívül nagy felelősség hárul az általános béke sorsáért... »Ezért mi állást foglalunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti jó, ha lehetséges baráti kapcsolatok létesítése Újévi táviratváltás magyar és szovjet vezetők között Az új esztendő alkalmából magyar állami és pártvezetők táviratban üdvözölték a Szovjetunió állami és pártvezetőit. További sok sikert kívántak a szovjet népnek a kommunizmus építésében. Választáviratukban a szovjet állami és pártvezetők hangsúlyozták: nem kétséges, hogy a magyar nép nagy eredményeket ér el az új évben is a szocialista építésben és ez őszinte örömmel tölti el a szovjet népet. Javuljanak meg a kapcsolatok Szovjet—amerikai üzenetváltás Hruscsov és Brezsnyev az új esztendő küszöbén üzenetet küldött az amerikai elnökhöz. Kifejtették reményüket, hogy 1863-ban megjavulnak országaik kapcsolatai és együttes erőfeszítések történnek a béke érdekében az egész világon. Kennedy elnök válaszüzenetében kijelentette: kormánya minden lehetőséget kihasznál a népek kölcsönös megértésének előmozdítására.